KlubRádió unofficial

DÁTUM: 2023.06.21. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Először röviden térjünk vissza Emmanuel Macronnak arra a hétfői közlésére, hogy Belgium, Ciprus, Észt-, Francia- és Magyarország közösen vásárol Mistral rövid hatótávolságú föld–levegő légvédelmi rakétákat. A svájci Neue Zürcher Zeitung ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy ez a fejlemény nem csupán egyedi beszerzéstechnikai döntés, hanem a francia elnök azon apró lépéseinek a sorába illeszkedik, amelyek az úgynevezett európai szuverenitás megteremtésére irányulnak.

Macron fegyverkezési kérdésekben is igyekszik előmozdítani a kontinens emancipálódását, a világ más régióitól, de mindenekelőtt az Egyesült Államoktól való függetlenedést. Olyannyira fontosnak tartja ezt, hogy azon a – légvédelmi témakörnek szentelt – párizsi tanácskozáson, amelyen húsz európai védelmi miniszter, valamint NATO-képviselők vettek részt, személyesen kívánta bejelenteni a közös fegyvervásárlást, kedvenc szuverenitási narratíváját alátámasztandó – írja a zürichi újság.

Most pedig nézzük az ukrán hadifoglyok ügyét, ami napok óta okoz komoly fejtörést a nemzetközi sajtó hírmagyarázóinak. Tekintettel arra, hogy bizonyos információrészletek kisebb-nagyobb fáziskéséssel érnek el a különböző médiumokhoz, a beszámolók nagy része inkább csak töredékeket, mintsem összképet nyújt. Kiemelkedik a sorból a BBC budapesti tudósítása Nick Thorpe tollából, aminek a címe „A szavak háborújáról” szól Magyarország és Ukrajna között, és amit olyan fotó illusztrál, amelyen Semjén Zsolt és Kirill pátriárka pózol egy arannyal gazdagon díszített ikonsorozat előtt, a képaláírás pedig arra utal, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes és az orosz ortodox egyházi vezető személyes barátságának nagy szerepe volt a 11 hadifogoly átadásában.

A brit közmédia tudósítója kiemeli: rejtély övezi azt, hogy kikről van szó, hogyan fogták el őket, illetve, hogy mi történt velük, miután Magyarországra kerültek. Ukrajna azt mondja, közülük hármat már elengedtek, és ők hazatértek – teszi hozzá Nick Thorpe. Beszámolójában megemlíti, hogy Magyarország és Ukrajna összekülönbözött egymással, és Szijjártó Péter szerint ukrán hivatali partnere hamis vádakkal él. Visszatekintve az előzményekre, a BBC-tudósító emlékeztet arra, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat a háború egész eddigi menete alatt a feszültség jellemezte, és hogy Orbán Viktor az egyetlen olyan európai uniós vezető, aki fenntartja a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Diplomaták azon keseregtek a brit újságírónak, hogy a kétoldalú viszonyon most javíthatott volna az – egyébként kivétel nélkül a magyar etnikumhoz tartozó – ukrajnai katonák Magyarországra engedése, de ehelyett éppenséggel tovább rontott a helyzeten.

Az ügy körül keletkezett köd nagyrészt azzal magyarázható, hogy mindkét külügyminiszert teljes sötétségben, tájékozatlanságban hagyták – olvasható a BBC cikkében, amely szerint a mentőakció kulcsa Semjén és Kirill személyes barátsága volt, és főszerepet játszott még a foglyok átadásában a magyar máltai szeretetszolgálat.

A tudósító kitér arra, hogy sok kárpátaljai önkéntesként beállt, vagy pedig besorozták az ukrán hadseregbe. Mások elmenekültek a háború elől, átúsztak a Tiszán, vagy átkeltek az Ukrajna nyugati határát övező hegyeken. Kárpátalja 1920-ig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt – írja Nick Thorpe, aki szerint ebben az ügyben az információhiányra kézenfekvő magyarázat lehet, hogy a szóban forgó férfiak nem akarnak visszatérni Ukrajnába, de erre utaló hivatalos kijelentés nem hangzott el.

A két szomszédos ország között a szavak háborúja 2016-ig nyúlik vissza, amikor egy sor ukrán törvény előírta a magyar és a többi kisebbségi nyelv – beleértve az orosz nyelv – használatának drasztikusan csökkentését az ukrajnai iskolákban – ismerteti a konfliktus gyökereit a tudósító, majd részletesen kifejti, hogy az Orbán-kormány az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta távolságot tart az Ukrajnával való nyugati szolidaritástól – nagy mennyiségben nyújt ugyan humanitárius támogatást, és segíti az Ukrajnából menekülőket, de nem hajlandó csatlakozni a többi EU- és NATO-országhoz Ukrajna fegyverekkel való ellátásában. Eközben – írja a BBC – az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok olyan erősek, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten – a hivatalt viselő uniós politikusok közül egyedüliként – részt vett a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, valamint rendszeresen tárgyal Szergej Lavrov külügyminiszterrel és olyan orosz nukleáris, illetve gázipari vállalatok vezetőivel, amelyektől nagy mértékben függ Magyarország energiaellátása.

Végül lapozzunk bele a londoni Financial Timesba, amely arról ír: a nyugati szövetségeseket aggodalommal tölti el Zuzana Čaputová szlovák államfőnek az a döntése, hogy nem indul a következő, jövőre esedékes elnökválasztáson. A lap a liberális politika mértékadó közép-európai politikusának nevezi Čaputovát, és úgy véli: kilátásba helyezett távozása tovább növeli a kételyeket azt illetően, hogy fennmarad-e Szlovákia nyugati irányvonala. Robert Fico Moszkva-barát volt miniszterelnök pártja a dolgok jelenlegi állása szerint győzelemre esélyes a szeptemberi előrehozott parlamenti választáson – figyelmeztet a Financial Times.

A cikk szerint Fico arra építi a kampányát, hogy az Oroszország elleni szankciók sokba kerülnek Szlovákiának. A demokratikus világ aggodalmainak illusztrálására a cikk megemlíti azt is, hogy a múlt hónapban a szlovák fővárosban tartott Globsec-konferencia alkalmából az egyik kapcsolódó rendezvényen Japán pozsonyi nagykövete, Nakagava Makoto úgy fogalmazott: „Nem akarunk még egy Magyarországot ebben a térségben”.

DÁTUM: 2023.06.20. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is megszólalt az oroszok által Magyarországnak átadott ukrán állampolgár hadifoglyok ügyében. Mint az tegnap végigfutott a médián, a kijevi külügyi tárca szóvivője azzal a szemrehányással élt, hogy a magyar hatóságok nem teszik lehetővé számukra a közvetlen kapcsolatfelvételt a szóban forgó 11 személlyel. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta ugyan, hogy az érintettek szabad akaratukból érkeztek Magyarországra, és bármikor szabadon távozhatnak is, az ukrán külügyi illetékes szerint néhány rokontól szerzett értesülés alapján arra lehet következtetni, hogy ez nem felel meg a valóságnak.

Ezek után idézi a Reuters az ukrán diplomácia irányítóját, aki szerint a hadifoglyok Magyarországra történt átszállítása kizárólag Orbán Viktor politikai érdekeit szolgálta. „Egyetlen egyszerű cél volt: Orbán azt akarta mutatni a magyarországi és a Magyarországon kívüli magyaroknak, hogy ő az egyedüli védelmezőjük” – idézi a hírügynökség Dmitro Kulebának az ukrán köztévében elhangzott nyilatkozatát.

Uniós körökben olyan feltételezések keringenek, hogy az Európai Bizottság már ez év decemberében javaslatot tehet arra, kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, valamint esetleg Moldovával is – írja az EurActiv brüsszeli hírportál.

A cikk szerint holnap az EU-hoz akkreditált tagállami nagykövetek kapnak tájékoztatást, majd csütörtökön Stockholmban Várhelyi Olivér bővítési biztos az uniós kormányok Európa-ügyi tárcavezetőinek számol be arról, miként értékelhető az eddig elért haladás az EU-tagságot tavaly kérelmező három országgal, Ukrajna és Moldova mellett Grúziával. Az Európai Bizottság, az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye különböző ajánlásokat tett e három országnak a felkészülés érdekében, és most azt összegzik, mi valósult meg ezekből az ajánlásokból.

Az EurActiv áttekintése szerint Kijev felgyorsította a munkát, de még van tennivalója az alkotmánybíróság reformján, az oligarchák elleni törvényen, valamint a média szabályozását illetően. Moldova a másik két aspiráns országnál szorosabban igyekszik együttműködni az alkotmányjogi szakértőkből álló Velencei Bizottsággal, de sok dolga lenne még a korrupció elleni küzdelem terén. Ami Grúziát illeti, a brüsszeli hírportál azt emeli ki, hogy nem könnyű kezelni a mély politikai megosztottságot, a sorsdöntőnek ígérkező jövő évi választásokra tekintettel.

Az EurActiv emellett betekintést nyert a svéd soros EU-elnökség azon levelébe, amely azt szorgalmazza, hogy a tagországok uniós ügyekben illetékes tárcavezetői vitassák meg, mennyire lehetne biztosítani az Európai Unió működőképességét egy jövőbeli újabb bővítés esetén, egyelőre még anélkül, hogy módosítanák az EU-alapszerződések előírásait. Megváltoztatásuk ugyanis nagyon nehézkes és megosztó kérdéseket felvető folyamat lenne.

A bécsi Der Standard arról ír, hogy médiaszabadságról készülő európai uniós rendeletben – a Pegasus-botrány tapasztalataiból okulva – tilalmazni akarják ugyan az újságírók kémszoftverrel történő megfigyelését, ám ezen tilalom alól nemzetbiztonsági okokból mentesülhetnének a kormányok. A cikk az izraeli NSO Csoport által előállított Pegasus-szoftver megvásárlójaként említi Magyarországot és Spanyolországot. 

A svéd elnökség szövegtervezete az osztrák lap szerint olyannyira általános jellegű kivételt biztosítana nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a megfigyelési tilalom alól, hogy az gyakorlatilag semmissé tenné, kiüresítené az újságírók védelmezését célzó törekvést. Az előterjesztésnek ez a passzusa konkrétan a francia kormány törekvéseit tükrözi, de támogatja többek közt Németország és Görögország is. A Der Standard idézi a Netzpolitik.org portált, ami megkérdezte Claudia Rothot, a német szövetségi kormány kulturális és médiaügyi miniszterét. A zöldpárti politikusnő szerint szó sincs arról, hogy legalizálnák az újságírók elleni kémkedést, csupán biztosítanák a tagállamoknak az uniós jog által is elismert azt a lehetőséget, hogy nemzetbiztonsági kérdésekben megtartják maguknak a döntési jogkört.

Az Európai Újságíró-szövetség azonban – írja a bécsi lap – ezt másképp látja. Sajtóközleménye szerint a mostani, kompromisszumosnak nevezett szövegváltozat súlyos kockázatokat rejt magában olyan demokratikus alapértékekre nézve, mint a véleményszabadság.

DÁTUM: 2023.06.19. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Egyenesen az MTI-re hivatkozott az orosz sajtó, amikor pár órával az eseményt követően Gulyás Gergely szavait idézte – a többi között az orosz  News portálon. A Mathias Corvinus Collégium diplomaosztóján elhangzott beszédéből csak azt emelték ki, hogy Ukrajna lábbal tiporja az ott élő magyar kisebbség jogait. Úgy látszik – fogalmazott a miniszterelnökséget vezető miniszter –, hogy ez az ukránok hálája amiért a magyar kormány pénzügyileg, erkölcsileg is támogatja Ukrajnát.

Idézik az orosz lapok Szijjártó Pétert is, aki úgy tudja: arra készül a kijevi kormány, hogy szeptember 1-jétől az összes, 99 magyar tanítási nyelvű iskolát felszámolja Ukrajnában. Az Eurasia Daily ezt cáfolta, mert ezt írta: az ukrán legfelső tanács állítólag ezt a határidőt 2024 szeptemberére halasztotta még a tavasszal. Sajnos, mindez csúsztatás és félreértés, mondhatni: álhírterjesztés az oroszok részéről. Mert ha az ember utánanéz, akkor kiderül: Szijjártó még márciusban találkozott Ilze Brands Kheris-szel, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkár-helyettesével, s a külügyminiszter maga közölte Facebook-posztjában, hogy a 99 magyar általános és középiskolát fenyegeti a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény alapján. Szijjártó Kherisnek is leszögezte: Magyarország egyetlen esetben sem fogja támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját addig, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak.

Egyébként pedig: egyik orosz lap sem közölte azt, amit még a diplomaosztón mondott Gulyás Gergely: „Magyarország szolidáris Kárpátaljával, szolidáris a nemzetközi jogot megsértő Oroszország által megtámadott Ukrajnával is”.

A Newsweek is felfigyelt Orbán pénteki nagyotmondására, amikor a magyar miniszterelnök kijelentette: van egy ember a nyugati világban, aki képes megállítani, és békekötéssel véget vetni az oroszok ukrajnai háborújának, ez pedig Donald Trump. Szurkol a 2024-i elnökválasztási győzelméhez a magyar kormányfő, akit a lap Putyin legfőbb szövetségeseként jellemez. Trump nemegyszer elmondta már, ha ő ülhetne be a Fehér Házba, akkor 24 órán belül béke lehetne Ukrajnában. De azt egyszer sem fejtette ki, hogy ezt miképpen tudná elérni, miáltal szavai ködszurkálásnak hatnak.

Az El País című spanyol lap tegnap nagy cikkben foglalkozott a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány vezetőváltásával, miután Soros György a napokban átadta fiának, Alexandernek a 70 országban mintegy 18 000 millió dollárból gazdálkodó Open Society irányítását. A szervezet Magyarországon már a rendszerváltás előtt, a berlini fal leomlásától kezdve akadálytalanul működhetett. Nem úgy, mint most, miután Orbán elűzte az alapítványt és az általa létrehozott egyetemet, a CEU-t is – írja a spanyol napilap. Érdekesség: Oroszországból már két évvel a magyarországi fejlemények kirakták a szervezetet. Soros vagyonát ma 25 000 millió dollárra becsülik, amit a Bank of England 1992-i térdre kényszerítésével és a font ellen indított támadásával alapozott meg.

Általában a meg nem valósult előrejelzéseit sorolja a cikk szerzője, például azt, hogy Trump hatalomra kerülésekor a gazdaság látványos romlását látta előre, aminek épp az ellenkezője következett be. Elég egyértelmű, hogy jobboldali megítélés és sztereotípiák alapján rajzol a szerző alapvetően barátságtalan portrét Soros Györgyről el nem ismerve a demokrácia kiépítéséért tett erőfeszítéseit.

Folytatódott Dave Rubin konzervatív kommentátor beszélgetéssorozata Budapesten, ezúttal Rod Dreher szélsőjobbos véleményvezért interjúvolta meg a budai vár teraszán. Drehert a Klubrádió is megszólaltatta és kiderült: semmit sem tudott a megszüntetett sajtótermékekről, a frekvenciájától megfosztott Klubrádióról és általában sem a magyar „sajtószabadság” állapotáról.

A The Rubin Reportból ezúttal megtudható, hogy lenyűgözte őt Orbán még 2018-ban, amikor fogadta és 90 percen keresztül vitáztak, és aminek hatására Dreher teljesen az orbáni ideológia bűvöltébe került. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal itt él Magyarországon.

Dave Rubin is helyesli azt az üzenetet, amit – szerinte – Amerikának is meg kellene értenie és hirdetnie is: senki idegen ne mondja meg neki – mármint Orbánnak –, hogy mit kellene tennie az ország jólétéért. A beszélgetésből egyértelműen kiviláglik: Dave Rubin is behódolt Orbánnak, jó ideje itt tanyázik, s a jelek szerint a Fox tv-től kirúgott Tucker Carlsont pótolja, és a magyar kormányfő „jó hírét” terjeszti Amerikában.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.06.16. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A taz – a berlini Tageszeitung – a NATO-országok védelmi minisztereinek tanácskozásáról szóló beszámolójában lehetségesnek tartja, hogy még az atlanti szövetség július 11–12-én tartandó csúcstalálkozója előtt lezáruljon az északi bővítés folyamata, tehát Svédország is taggá váljék.

Derűlátását a lap arra alapozza, hogy Budapesten ismertté vált, július 7-ére tervezik a magyar parlamenti szavazást a svéd csatlakozás ratifikációjáról, és hogy erre Ankarában is hamarosan sor kerülhet. Ami azonban Ukrajna NATO-tagságának – a minap az Európai Parlament által sürgetett – ügyét illeti, azzal kapcsolatban Boris Pistorius német védelmi miniszter a taz szerint lehűtötte a várakozásokat: kijelentette, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van ugyan, de a csatlakozásra nem kerül sor addig, amíg a területén háború dúl. 

A stockholmi Dagens Nyheter idézi Pål Jonson svéd védelmi minisztert, aki szerint – a török részről elhangzott negatív kijelentések ellenére is – júliusban lehetséges a svéd csatlakozás. A svéd kormány nem kívánja teljesíteni Erdogan török elnök újabb követeléseit, hanem ragaszkodik a tavaly született megállapodáshoz.

Magyarországnak gondja van a befogadás és a diverzitás elvével, ezért nem csatlakozik az európai uniós tagországok azon csoportjához, amelyek össze kívánják hangolni egymással a startup vállalkozásokkal kapcsolatos politikájukat – írja a Politico amerikai hírportál európai kiadása. Az ESNA-ként emlegetett csoportot 2021-ben hozták létre, és eddig 15 EU-tagállam csatlakozott, és a többiek is jelezték ez irányú szándékukat, kivéve Magyarországot. Más országok jobbára azért késlekednek a hivatalos belépéssel, mert még nem döntötték el, ki legyen a képviselőjük az ESNA-klubban.

A belépőknek el kell fogadniuk nyolc olyan követelményt, amely a startupok támogatásának bevált, jó gyakorlatainak az átvételére vonatkozik. Arthur Jordão, az ESNA igazgatója a párizsi VivaTech startup-vásáron elmondta a Politicónak: a magyaroknak a hetedik ponttal van gondjuk, amely a befogadás és a sokszínűség követelményét fogalmazza meg.

A portál megjegyzi: Orbán Viktor kormánya gyakran kerül összetűzésbe az Európai Unióval a progresszív politikát érintő kérdésekben. Jelen esetben a diverzitási követelményre vonatkozó klauzula azt tartalmazza: ösztönözni kell a startup cégeket, hogy etnikai háttérre, nemre, vallásra, életkorra és szexuális orientációra tekintet nélkül válasszák ki alkalmazottaikat. Egyedül a magyarok zárkóznak el emiatt az ESNA-klubtagságtól.

A klub irányítása egyébként jórészt olyan országok felelőssége, amelyek éppen ellátják az EU soros elnökségét, vagy arra készülnek, így a magyar távolmaradás ebből a szempontból is problémákat vet fel.

A múlt héten az uniós tagországok kormányai végre megállapodásra jutottak egymással az új európai menekültügyi és migrációs politika tartalmát illetően, de most Lengyelország az Európai Parlamentben arra tesz kísérletet, hogy úgynevezett blokkoló kisebbség megszervezésével megfúrja az alku hivatalos uniós jóváhagyását – írja az EurActiv brüsszeli hírportál.

A migráció szempontjából frontországnak számító Ciprus, Görög-, Olasz-, Spanyolország és Málta történelmi jelentőségűnek nevezte, méltatta a megállapodást, amely szolidaritást ír elő a tagállamok számára. Ez a szolidaritás alapértelmezés szerint abban nyilvánulhat meg, hogy migránsokat vesznek át a túlságosan nagy nyomásnak kitett országoktól, de a személyek átvételét ki lehet váltani anyagi hozzájárulással is. A kvóta szerinti befogadás elutasítása tehát egyfajta pénzbüntetéssel jár. A kompromisszumos megoldást azonban nem az összes uniós tagállam egyetértésével, hanem minősített többséggel szavazták meg.

Lengyel- és Magyarország (immár természetesen – sic!) ellene voksolt a Tanácsban, abban a testületben, amelyben a tagállami kormányok dolgozzák ki közös álláspontjukat. Ahhoz azonban, hogy ez az álláspont elfogadott uniós döntés legyen, az Európai Parlament egyetértése is szükséges. Mint az EurActiv írja, a lengyelek most igyekeznek kellő számú ellenzőt toborozni az EP-ben.

DÁTUM: 2023.06.15. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

A The Washington Post információi alapján végigsöpört az amerikai és persze a svéd médián is Idaho szenátorának reagálása arra, hogy ígérete ellenére a magyar kormány még mindig nem ratifikáltatta a parlamenttel a svédek NATO-tagságát, s aminek következtében James Risch közölte, hogy megakadályozza, illetve mindaddig visszatartja a Magyarországnak szánt fegyvercsomag eladását 735 millió dollár értékben, amelyben a többi között Himars rakétavetők és több mint 100 rakéta lett betervezve – írja a Hill, az NBC, és hosszasan folytathatnám a sort.

A sajtóorgánumok többsége délutánra közölte a magyar kormány válaszát is, ami szerint a magyar kormány a fegyvervásárlást a maga részéről lezárt ügynek tekinti, miután például a Himars rakétarendszerekre vonatkozó információkat tavalyi márciusi határidővel kértek az amerikaiaktól, de mind a mai napig erre válasz nem érkezett.

Megjegyezhető: ebben a kormányzati közleményben csak a rakétavetőkre olvasható utalás és nem az egész amerikai fegyvercsomagra, ami adott esetben teljesen más összeget is takarhat.

A jobboldali, már-már szélsőségesbe hajló The Washington Times írja: továbbra is hajthatatlan Török- és Magyarország a svédek NATO-tagságának ratifikálását illetően. Erdogan újra elmondta, amíg terroristák tüntethetnek Stockholm utcáin, addig szó sem lehet a csatlakozásról. A Fehér Ház ismét sürgette a két országot, hogy még a júliusi, vilniusi NATO-csúcs előtt ratifikálják a szerződést, amit a Fehér Ház szóvivője el is mondott a napi sajtótájékoztatón, miután egyébként Biden elnök a NATO főtitkárával tárgyalt.

Ezzel összefüggésbe hozható a svéd miniszterelnöknek a tegnapi nyilatkozata, ami szerint nem támogatja, hogy Magyarországot fosszák meg soros uniós elnöki posztjának betöltésétől. Az Euroactiv idézi Alexander De Croo-t, aki szerint a döntés ellentétes hatású lehet, sőt, még kivételezett helyzetbe is juttatná Magyarországot. Így fogalmazott: teljesen megérti, hogy az Európai Parlament ezzel a döntéssel próbálta kifejezésre juttatni, mennyire aggasztja a magyar jogállam helyzete, ami fékező és rossz hatással lehet a féléves uniós elnökségre is, ennek ellenére nem tartja jó ötletnek. Nem szólva arról, hogy az elnöki poszt betöltése kötelesség, a jogokból fakadó kötelesség, és nem csak valamiféle kiváltság. Az elnökséget irányító soros ország békéltető, támogató, segítséget nyújtó, párbeszédet sürgető és „hídszerepet” tölt be, amit persze a többség nem feltételez jóhiszeműen a magyar kormányról. A cikk egyébként utal Alberto Alemanno párizsi professzor véleményére, amit a múlt héten a Világtükör összeállításban a Klubrádió is idézett: a lengyel és a magyar elnökség ronthatja az uniós közösség nemzetközi jó hírnevét, tekintélyét.

John Morijn, a Groningen Egyetem jogállami kérdésekben igencsak jártas professzora hasonló véleményt adott közre podcastjában, kérdéses, hogy a 7. cikkelyes eljárás alá vont és közösségi pénzektől, uniós támogatásoktól a jogállam helyzete miatt megfosztott Magyarország vezetése képes-e teljesíteni a soros elnöki posztból járó feladatokat és jó kormányzást megvalósítani.

Az orosz nyelvű Élet című kormánypárti magazinból megtudható: Szijjártó Péter részt vesz a mától szombatig tartó szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon a többi között Karin Kneissllel, Ausztria volt külügyminiszterével együtt, aki Putyinnal táncolt a saját esküvőjén még 2018-ban. Illusztris vendégeket említ a cikk, de az igazi meglepetés Vlagyimir Putyin lesz, aki holnap nagy beszédet mond a fórumon. Arról nem szól a hír, hogy Szijjártó még akkor is ott lesz-e. Az MTI témáinak feldolgozását előre jelző Agendában sem adtak ki hírt Szijjártó oroszországi útjáról.

Ellenben megtaláltam a híradást sz orosz TASZSZ hírügynökség oldalán is, ami szerint Szijjártó a ’21. századi energiahelyzet’ panelbeszélgetésben vesz részt ezen a szentpétervári fórumon ma délután 3 órától, azaz magyar idő szerint 13 órától. 

Ugyanazt mondja Vlagyimir Putyin és Szijjártó Péter – hívta fel erre az egyezésre a figyelmet az ukrán külügyminisztérium egyik illetékese, amiről a többi között beszámol az Ukrainszkaja Pravda. Szijjártó a francia tv-nek New Yorkban minap adott nyilatkozatában ugyanazt fogalmazta meg, mint Putyin, azaz: amíg a Nyugat és az Egyesült Államok ellátja fegyverekkel Ukrajnát, addig nem lesz vége a háborúnak. Egy gyékényen árulnak – véli a kijevi külügyből Oleg Nyikolenko. Megjegyzi az írás, hogy a minap az ukránok tudta nélkül a magyarok átvettek 11 kárpátaljai foglyot az oroszoktól, majd hálátlannak nevezték az ukránokat…