KlubRádió unofficial

DÁTUM: 2023.07.04. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború legfőbb tanulságát egy politikatudományi szóhasználati kérdésen keresztül igyekszik megragadni Phillips P. O’Brien amerikai történész, a Foreign Affairs folyóiratban megjelent elemzésében, amelynek figyelemfelkeltő címe: „Nincs olyan, hogy nagyhatalom”.

Gondolatmenete szerint az invázió megindítása előtt a nyugati elemzők olyan nagyhatalomnak tekintették Oroszországot, amely a katonai képességek terén messze felülmúlta Ukrajnát, így nem is tartották célszerűnek, hogy a Nyugat jelentősebb segítséget nyújtson az ukránoknak a védekezésre való felkészüléshez. A háború menete azonban gyorsan megcáfolta az előzetes feltételezéseket, az orosz hadsereg a vártnál sokkal gyengébb teljesítményt nyújtott, az ukránok pedig ahelyett, hogy szembe fordultak volna egymással az Oroszországhoz való viszonyulást illetően, összefogtak a haza védelmére.

O’Brien szerint ez arra is rávilágít, hogy a „nagyhatalom” kifejezés használata nem alkalmas fontos összefüggések megvilágítására, ehelyett a „teljes értékű”, vagy ha úgy tetszik, „az egész színképet lefedő” – angol eredetiben: „full spectrum” – hatalom fogalmát kell alkalmazni. Ebbe beleértendő a gazdasági és a technológiai erő is a katonai képességek mellett, amely utóbbi pedig nem csupán a fegyverkészletet jelenti. Egyfelől a teljes értékű hatalomnak képesnek kell lennie arra, hogy újra és újra pótolja a szükséges készleteket, O’Brien megfogalmazása szerint „felszerelkezzék, majd újra felszerelkezzék”. Másfelől fontos, hogy a társadalom milyen mértékben mondható elkötelezettnek a küzdelem mellett adott esetben. Az amerikai történész szerint a pluralista, rugalmas társadalmak e tekintetben jobban szoktak teljesíteni.

Oroszország – írja O’Brien – sem gazdasági, sem technológiai értelemben nem kiemelkedő, így nem számít teljes értékű hatalomnak, nagyjából az 1970-es évek vége óta.

Az amerikai szerző figyelmeztet arra: a nyugati elemzőknek és a politika alakítóinak nem szabad újra elkövetniük a hibát a Tajvant fenyegető Kína esetében, hogy rosszul mérik fel a hatalmi erőviszonyokat. Az általa vázolt kritériumrendszer alapján Kína teljes értékű hatalomnak számít ugyan, de ha az Egyesült Államok koalíciót alkot Japánnal és Tajvannal, esetleg Dél-Korea és Ausztrália segítsége mellett, sőt, India és az EU hallgatólagos vagy nyílt támogatásával, akkor ez a koalíció kétszer akkora termelői kapacitást jelent, mint amivel Kína rendelkezik – és ezekben a társadalmakban megvan a hajlandóság a szabadságért vívott küzdelemre – állítja Phillips P. O’Brien.

Élő halottnak minősíti Jevgenyij Prigozsint a The National Interest – vagyis: A Nemzeti érdek – című amerikai portálon Valerie M. Hudson, a texasi A&M egyetem professzora, abban az elemzésében, amely a Wagner zsoldossereg vezetőjének a lázadásához igyekszik feltárni a hátteret és a mozgató rugókat – tegyük hozzá, sok más, jószerével szintén eléggé tanácstalan hírmagyarázóhoz hasonló módon.

A szerző felidézi, hogy a találékony Prigozsin az étkeztetés és a szerencsejáték üzletágban szerzett vagyonából két olyan vállalkozást is indított, amely tovább közelítette őt az orosz államhoz: egyfelől létrehozta az Internetkutatási Ügynökségnek nevezett troll farmot, ami az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma szerint beavatkozott a 2016-i amerikai elnökválasztásba, másfelől a Wagner csoportot, ami már 2014-től segített Putyinnak abban, hogy letagadhassa minden félkatonai művelet orosz állami jellegét a Krímben, Szíriában és Afrikában. A Wagner-csoport lényegében Putyin magánhadseregeként működött – állapítja meg Hudson, és hozzáteszi: „ha van pénzed és vannak fegyvereseid, akkor az már valós politikai hatalmat jelent”.

Egy ponton túl azonban az autokratikus berendezkedésű Oroszországban ezt a hatalmat nem tűrték tovább. Hudson szerint vannak arra utaló jelek, hogy a Putyin-rezsim rá akart kenni a Wagner csoportra minden felelősséget azokért a háborús bűncselekményekért, amiket az orosz reguláris erők is elkövettek Ukrajnában. Putyin közben két legyet ütött egy csapásra, amikor a legnehezebb frontszakaszokra küldte a Wagnert: a zsoldossereg ott hatékonyabb volt a sorozott katonáknál, ugyanakkor a súlyos veszteségek egyben gyengítették is ezt a magánhadsereget. 

Prigozsin átlátta, mire megy ki ez az egész. Nyilvános videóban intézett támadást – nem Putyin, hanem Putyin közvetlen környezete, Geraszimov vezérkari főnök és Sojgu védelmi miniszter ellen, mondván, zsebre teszik a fegyverbeszerzésre kapott pénzt, és megtévesztik Putyint. Amikor pedig már nem volt más választása, elindult az embereivel Moszkva felé, amit – ha bevenni nem tud is, a legkedvezőbb forgatókönyv esetén ráveheti Putyint, hogy bocsátkozzék vele tárgyalásba, elkerülendő a véres harcot Oroszország szívében. Prigozsin végül is elérte ezt a legkedvezőbb forgatókönyvet: Putyin belerángatta Lukasenka belarusz diktátort a tárgyalásba, és az alku értelmében Prigozsin száműzetésbe vonult.   

Ezzel – értelmezi a helyzetet Hudson – a zsoldosvezér egy nappal meghosszabbította a saját életét, és egyben súlyos sebet ejtett Putyin gondosan felépített imázsán, az elnöknek tulajdonított erő képzetén, nem csupán a világszínpadon, hanem magában Oroszországban is, ahol – idézem – „a gyengeség előcsalja a farkasokat”.

Az amerikai elemző ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy Prigozsin jövőjét a novicsok idegméreggel bekent ajtókilincs – vagy valami ennél is rosszabb – jelenti. Az pedig majd idővel elválik, hogy ugyanerre a sorsra jut-e Putyin is.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.07.03. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Az ellentmondásos törvények sokaságért felelős Varga Judit Brüsszelbe megy erősíteni a konzervatív tábort – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap szerzője felfigyelt arra is, hogy ezzel egyidőben megváltozik az uniós ügyek kormányzati kezelése is, mert ezentúl nem tartozik az igazságügyi tárcához és új miniszteréhez, Tuzson Bencéhez.

Ennek két oka lehet – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az egyik az, hogy Orbánt valóban egyre inkább aggasztja a mindmáig befagyasztott uniós pénzek sorsa. Másrészt készül a kabinet a jövő nyártól esedékes soros uniós elnökségre is, amihez a talajt előkészítheti a volt igazságügyi miniszter, akit nem mellesleg a cikk – a címben is kiemelve – Orbán fanatikus oltalmazójának minősít. Varga karrierjét felvázolva a szerző megemlíti, hogy az angolul, franciául és németül kiválóan beszélő ügyvéd, 10 éven át dolgozott a Fidesznek tanácsadóként, miután kormányzati tényező lett.

Emlékeztet az írás arra is, amit még 2021-ben nyilatkozott Varga Judit, miután a Fidesz frakció kilépett – nem kis belső nyomás hatására – az Európai Néppártból, hogy sürgősen újra kell építeni a baloldali liberális túlsúllyal szemben a konzervatív jobboldalt. Orbán minden bizonnyal számít arra, hogy ebbe sikerül Vargának bevonnia Giorgia Meloni olasz kormányfőt, Marine Le Pen francia szélsőjobbos francia politikust, Jarosław Kaczyński lengyel kormányfőt és Herbert Kicklt, az Osztrák Szabadságpárt egykori belügyminiszterét is.

Milyen ellentmondásos törvényeket köt Varga nevéhez a szerző? Íme: a választási törvényt, a rendeleti kormányzást bevezető veszélyhelyzet folyamatos kihirdetését lehetővé tevő jogszabályt, és az igazságszolgáltatási rendszer gyökeres átalakítását, ami az egyik legfőbb oka az uniós pénzek megvonásának.

Saját belpolitikai propagandacéljai miatt nem egyezett bele sem Orbán, sem a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki az uniós menekültügyi törvény új, kompromisszummá érlelt változatának elfogadásába – vélte a német ZDF-tévének adott interjúban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, aki élesen bírálta a két politikust, mert újranyitotta a már megegyezés előtt álló törvény vitáját, mivel egyik sem akar kompenzációt fizetni abban az esetben, ha nem fogadnák be a menekültek jogszabály szerinti jogos kérelmét. Weber a sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehetett a vitában meggyőzni őket, noha – tette hozzá – mindkettőjüknek vannak elvárásaik Brüsszellel szemben, amik mégiscsak jó alkupozíciót teremthetnek.

A lengyelek továbbra is nagyon szeretnék, ha Brüsszel egységesen kiállna Ukrajnáért és folytatná támogatását töretlenül. Weber hangsúlyozta – a magyar érdekeket külön meg sem említve –, hogy zsarolás nélkül mégiscsak ki lehet majd alkudni a menekültügyi törvény támogatását, hisz’ az EU lakosainak többsége úgyszintén nem szeretné látni az illegális bevándorlókat a saját hazájában, mint ahogy Orbán sem, s mint mondta, a mediterrán térségből érkezők háromötöde nem tekinthető a szó szoros értelmében menekültnek.

Manfred Weber egyébként arról is beszélt a német tv-nek, hogy Putyin pozíciója látványosan gyengült a Prigozsin-féle lázadás óta, ami szerinte azt bizonyítja, hogy az orosz vezető már nem tart mindent az ellenőrzése alatt.

A Bild véleményt kért az ukrán külügyminisztertől Orbán Ukrajnát sértő szavaira. Dmitro Kuleba arra reagált, hogy a magyar kormányfő szerint nem tekinthető Ukrajna szuverén országnak. Szerinte Orbán nincs tisztában a realitásokkal, a valóságot tévesen értelmezi, és mindennek hátterében rendszere fenntarthatóságát megkérdőjelező, egyre gyarapodó kihívások miatti belső félelem lehet.

Orbán tisztában van azzal, hogy rendszerének fenntartásához szükségesek az uniós források, amelyek most elakadtak. Ezért küzd hát elkeseredetten az uniós pénzekért és ezért követ el mindent a pénzügyi stabilitás megteremtéséért, hogy ily módon elkerülje az országos tiltakozóhullámot. Kuleba úgy látja, hogy Orbán változatlanul az orosz álláspontot visszhangozza, sőt, a kínai béketervet is támogatja annak ellenére, hogy az ukrán kormány erősen kritizálta azt, mert az is az orosz érdekek szem előtt tartásán alapult.

Az ukrán külügyminiszter szerint pedig az, hogy továbbra sem adta ki azt a nyolc ukrán hadifoglyot, akit Oroszországból szállítottak Magyarországra, számos elemző szerint eleve kimeríti a háborús bűn elkövetésének fogalmát.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.06.30. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A német Die Welt – még a tegnap megkezdődött EU-csúcstalálkozó előtt – arról írt: a magyar miniszterelnökre erős nyomás nehezedik az unió részéről, hogy adja fel ellenkezését Ukrajna pótlólagos pénzügyi megsegítésével szemben, és hogy eközben az európai menekültügyi politikáról folyó vitában Orbán Viktor sokkal kevésbé szigetelődött el.

Ez utóbbi állítását a cikk szerzője egyfelől arra alapozta, hogy a „zárt határok politikáját” újabban egyre több uniós állam érvényesíti, aminek a jegyében úgymond harmadik államok területére helyezik át a menekültügyi kérelmek elbírálását, valamint több erőforrást szánnak a határvédelemre.

Az AP amerikai hírügynökség ezt az általános megállapítást kiegészítette azzal, hogy konkrétan Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök olyan nyilatkozatot tett, hogy országára az EU sem fogja rákényszeríteni a menekültek kötelező befogadását, ezt ő meg fogja vétózni. „Támadás folyik Európa ellen. Európa határai nem biztosítottak. Földrészünk lakosainak a biztonsága forog kockán” – idézi az AP Morawiecki videónyilatkozatát, amelyben a kormányfő kilátásba helyezte: a határok biztonságát célzó tervet fog előterjeszteni az EU-csúcstalálkozón, amely aztán tegnap délután meg is kezdődött Brüsszelben.

A hírügynökség a Newsmax amerikai hírtévécsatorna által is átvett beszámolójában ismerteti azt a tagállami miniszteri szinten a szükséges minősített többséggel már elfogadott kompromisszumot, hogy támogatást kell nyújtani a nagy migrációs nyomásnak kitett EU-országoknak, vagy meghatározott számú menedékkérő átvételével, vagy személyenként 20 ezer euró befizetésével. Ezzel az alkuval szemben csak a lengyel és a magyar kormány képviselője szavazott, és a mostani EU-csúcson e két ország kormányfője meg kívánja kérdőjelezni ennek a döntésnek a jogszerűségét – emlékeztet az AP. Valószínűtlennek tartja, hogy ez sikerülne, és idézi Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, aki azt mondta, megérti a más álláspontot vallókat, de szerinte a megszületett megállapodás kiegyensúlyozottnak mondható.

A Politico amerikai hírportál európai kiadása aztán – már az EU-csúcs éjszakába nyúlt első napi vitájáról szóló tudósításában – azt írta: bekövetkezett az, amit mindenki el akart kerülni: a migrációs lázadás. Orbán és Morawiecki elfogadhatatlannak minősítette a menekültügyi döntést, és leszögezte: addig nem hajlandóak hozzájárulni a csúcstalálkozóról szóló közös nyilatkozathoz, amíg nem orvosolják aggályaikat. A hajnali egykor félbeszakított vita „nehéz és bonyolult” – minősítette a helyzetet Alexander De Croo belga miniszterelnök. A Politico ugyanakkor kiemeli: akár születik a csúcsról közös közlemény, akár nem, a menekültügyi alku áll, és érvényes.

Szintén uniós vitatéma az ukrán csatlakozási törekvések ügye. Erről Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter figyelemre méltó nyilatkozatot adott a londoni Financial Timesnak. Azt mondta: nem lenne helyes, ha a csatlakozási feltételeket illetően Ukrajna esetében lejjebb engednék a lécet. Az EU – fogalmazott Rasmussen – importálná az instabilitást, ha engedne a demokratikus és a korrupcióellenes követelményekből Ukrajna – vagy bármely más ország – csatlakozásának meggyorsítása érdekében. Szerinte a geopolitikai körülményekkel nem lenne igazolható, ha átsiklanának a csatlakozni óhajtó országok szükséges kormányzati reformjai fölött.  

És végül nézzük a másik ügyet, az euroatlanti integrációs szervezetben folytatott magyar kormányzati aknamunkát.

Egyre kevésbé valószínű, hogy a júliusi NATO-csúcstalálkozóig megtörténhet Svédország csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, arról szóló beszámolójában, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök éles szavakkal ítélte el a stockholmi mecset előtt elkövetett nyilvános Korán-égetést, és azt mondta, hogy Ankara nem fog meghajolni a provokációs politika előtt, nem fogak célt érni azok, akik engedték ennek a bűncselekménynek az elkövetését a véleményszabadság leple alatt.

A majna-frankfurti lapkitér arra, hogy Magyarország is az őszre halasztotta a svéd csatlakozás parlamenti ratifikálásának a tervezett időpontját, arra panaszkodva, hogy svéd politikusok bírálják a jogállamiság magyarországi helyzetét. Felhívja azonban a figyelmet a német újságíró arra, hogy Orbán Viktor támogatásáról biztosította a szövetség északi kibővítését, és hogy a magyar miniszterelnök halogató taktikája Ankarához igazodik, miként az már Finnország belépésének az ügyében is megmutatkozott.

Az újság megszólaltatja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt, aki azt mondta – még az EU-csúcs előtt –, hogy beszélni akar Orbánnal, és hogy ő erről a halasztásról egyelőre csak a sajtóból értesült.

DÁTUM: 2023.06.29. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

A lengyeleknél a legmagasabb az Egyesült Államok támogatottsága – értve ezen a jelenlegi kormányt, az adott politikai helyzetet – derül ki az amerikai Pew Research Center legfrissebb nemzetközi közvélemény-kutatási felméréséből, amire a varsói székhelyű, angol nyelvű The First News portálon akadtunk. Ez tény abban az összehasonlításban is érdekes, hogy még Amerikában is alacsonyabb számot mértek.

A lengyelek 93%-a ítéli meg pozitívan a mai amerikai politikát. Második helyen Izrael áll, őt követi Dél-Korea, majd Nigéria, Japán és Kenya. És hol a legalacsonyabb az Egyesült Államok támogatottsága? Igen, Magyarországon, ahol kevesebb, mint a megkérdezetteknek a fele, pontosan 44%-a látja helyesnek azt, amit ma a washingtoni vezetés tesz.

Az adatfelvételt 23 országban végezte el az egyik legmegbízhatóbb amerikai közvélemény-kutató cég február és május között, s több mint 27 ezer megkérdezett válaszaiból állt össze a lista.

Még Idaho állam helyi tv-jében, az ABC 8-as csatornáján is közölték az AP amerikai hírügynökség rövid hírét, de a világon mindenhol nagyot szólt: a magyar parlament megint nem szavaz a svédek NATO tagságának ratifikálásáról, amit ráadásul őszre akar halasztani. Egy éve húzza a magyar törvényhozás a szavazást, és aligha várható, hogy a július közepén esedékes NATO csúcstalálkozó előtt, esetleg épp azokban a napokban – erre sort kerítene az Orbán-kormány. 

Köztudott: Törökország ismét kifogásolta, hogy a stockholmi kormány túlságosan puhány, kesztyűs kézzel bánik azokkal a kurd csoportokkal, amiket Erdogan terroristának tekint.

Sárba tapossa Orbán Viktor Magyarország tekintélyét – fogalmazott az ukrán elnök tanácsadója, miután értesült a magyar kormányfőnek a Bildnek adott interjújáról. Mihail Podoljak ezt egyébként Twitteren üzente meg neki, s amiről számos lap, többek között az ukrán Европейская правда is részletesen beszámolt. A portál egyébként három nyelvű, ukrán, orosz és angol, továbbá támogatói között ott találjuk az amerikai USAID segélyszervezetet, valamint a National Endowment for Democracy intézetet, továbbá a cseh külügyminisztérium. Üzenetében Podolják felhívja Orbán figyelmét arra, hogy az ukrán nép 489 napja harcol a szabadságáért, s ellenáll a történelemkönyvekbe tömeggyilkosként bevonuló elnök, Putyin által vezetett posztszovjet, újbirodalmi törekvéseknek. Szerinte felvetődik – olvasván Orbán véleményét – az is, hogy mennyire tekinthető mindez a saját véleményének, amikor egyrészt nyíltan megkérdőjelezi az európai értékrendet, miközben az orosz propaganda mítoszának bedőlve, teljes mértékben követi is. Tényleg: hol az a határ, ami után már tényleg nem lehet tiszteletben tartani Magyarországot, amikor kormányfője ilyen cinikus módon tapossa sárba az ország reputációját.

Csak emlékeztetőül: Zelenszkij elnök tanácsadója arra reagált, hogy Orbán a legnagyobb példányszámú német napilapnak adott interjúban kijelentette: „Ukrajna nem tekinthető szuverén országnak, miután az Egyesült Államok és a Nyugat segítségétől függ a sorsa”. Másrészt Orbán nem tekinti az oroszországi eseményeket meghatározó fontos fejleménynek Prigozsin lázadását, és a magyar kormányfő szerint Putyin nem háborús bűnös. Nem mellesleg ezeket a kijelentéseket szedte ízekre a Европейская правда két újságírója is videóselemzésében, egy vlogban.

Az amerikai gazdasági tv-csatornának, a CNBC-nek adott interjúban Szijjártó Péter örömmel újságolta, hogy Kína lett Magyarország legnagyobb befektetője, és az EU-n kívüli kereskedelmi partnerek közül is Kína lépett az első helyre. A magyar kormány keletinyitás-politikájának meglett a gazdasági haszna – vélte a magyar külügyminiszter. Megmagyarázta: ha Magyarországon nem gyártanak akkumulátorokat, akkor az egész uniós autóipar működésképtelenné válhat a jövőben. A német autógyártók is nagy bajban lennének. Eddig két akkumulátorgyártó telepedett le hazánkban, s újabb kettő érkezik. Repdestek a milliárdok, mert a tavalyi csaknem 7000 millió euró értékű külföldi befektetés az idén 14 000 millióra ugrik.

A Jevgenyij Prigozsin-féle lázadást – legalábbis a hallottak szerint – Szijjártó természetesen ugyanúgy ítéli meg, mint a főnöke, Orbán: mert szerinte ez a régió biztonságpolitikájára hatással lesz. Büszkén említette meg, hogy közvetlen kapcsolatban állt és azonnal értesült a legfrissebb fejleményekről az orosz külügyminisztertől és helyettesétől. Sőt, a belorusz kollégájától azonnal megtudta, mi lett a Putyin–Prigozsin-ügylet eredménye.

Szijjártó ismételgette a lejáratott magyar békevágyat, és leszögezte, nem fognak szakítani Oroszországgal, mert minden orosz energiaforrásra szükség van, az mással nem helyettesíthető. Elítélte az Európai Uniót, mert az az energiaproblémát érzelmi alapon közelíti meg. Pedig két lábbal kellene állni a földön, mint ahogy teszi ezt a magyar kormány.

DÁTUM: 2023.06.28. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Ha Magyarországnak nem sikerül keresztülvinnie azokat a reformokat, amik az Európai Unió újjáépítési alapjához való hozzájutáshoz szükségesek, ha nem tud erről megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az mindenképpen aláásná a kormányzati politika hitelességét – nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Małgorzata Krzywicka, a Fitch Ratings londoni hitelminősítő intézet társigazgatója.

Hozzátette: az EU-alapokhoz való hozzájutás elmaradása miatt elképzelhetően olyan piaci nyomás állna elő, ami – idézem – „cselekvésre sarkallna” Magyarország hitelbesorolását illetően. Ez utóbbi kitétel, ha megpróbáljuk lefordítani érthetőbb nyelvre, akkor aligha jelenthet mást, mint az ország leminősítésének a kilátásba helyezését. 

A Fitch a múlt pénteken megerősítette Magyarország BBB-hitelbesorolását, de mindezt – úgymond – negatív kilátással tette. A hitelminősítő megállapította: ez év harmadik negyedének a végéig valószínűtlen, hogy folyósítás történnék az újjáépítési alapból.

Ez a 724 000 millió eurós rendkívüli alap 2021-ben jött létre, azzal a céllal, hogy részben kedvezményes hitellel, részben vissza nem térítendő támogatással segítse az uniós tagországok gazdaságának a kilábalását a covid-járvány miatti visszaesésből, illetve előmozdítsa a fordulatot az energiaszektorban. A tagállamok közül Magyar- és Lengyelországnak még nem sikerült pénzhez jutnia ebből az alapból, mert vitáik vannak az Európai Bizottsággal a demokratikus normákat illetően. Jelenleg nem létezik világos menetrend, hogy mikor szabadíthatják fel a pénzeket – emlékeztet a Reuters, hozzátéve, hogy Magyarország esetében az EU a helyreállítási alapból zárolt pénzen felül további 22 000 millió eurót visszatart a rendes, egyébként menetrendszerűen folyósított felzárkóztatási alapokból is, addig, amíg a budapesti kormány nem teljesíti a bírói függetlenséggel, az egyetemi szabadsággal, az LMBT-jogokkal, illetve a menekültügyi rendszerrel kapcsolatos feltételeket. 

A Fitch-vezető hangsúlyozta, hogy önmagában a helyreállítási alaphoz való hozzáférés hiányának nem lenne lényegbevágó makrogazdasági hatása. A felzárkóztatási alap már sokkal nagyobb kihívás. Az újjáépítési alapot illetően azonban a reputáció a fontosabb szempont. Ha ennek a kifizetése elmarad, vagyis: ha nem sikerül egyezségre jutni az unió végrehajtó intézményével, akkor az aláássa a kormányzati politika hitelességét, és negatív piaci hatásokat kelthet – így például a forint tetemes árfolyamesését, illetve a kötvényhozamok szárnyalását, amit a múlt év végén már láthattunk –, és ezek nyomán szükségessé válhat az ország átminősítése hitelezési szempontból. Egyébként – teszi hozzá a Reuters – Magyarország minősítésének az újabb áttekintése december közepén lenne esedékes.

És akkor most tekintsünk északi szomszédunkra. Ha Szlovákiában oroszbarát áramlat kerekednék felül, akkor az veszélyeztetné Európa egységét Ukrajnával kapcsolatban – figyelmeztet a The Washington Post, ami Dubnicából (magyar neve: Máriatölgyes) keltezi írását. Azért onnan, mert a dubnicai fegyvergyárban szerelik be a gyújtószerkezetet az ukrajnai háborúban nagy ütemben fogyó 155 milliméteres tüzérségi lövedékekbe. Ukrajna ellátása fegyverekkel azonban megosztja az embereket: a megszólaltatott helybéliek egyike, a 19 éves Samuel Prekop azt mondja, hogy az csak olaj a tűzre. A The Washington Post szerint a szlovákok növekvő arányú többsége osztja ezt a kifogást, és a baloldali populista Robert Fico, aki két ízben is volt már az ország miniszterelnöke, és most, az őszi parlamenti választások előtt ismét vezeti a közvélemény-kutatási listákat, azt ígéri, hogy megválasztása esetén véget vet Ukrajna katonai támogatásának, valamint meg fogja vétózni az általa értelmetlennek tartott, Oroszország elleni uniós szankciókat.

A The Washington Post szerint Európa számos országában „populista újjászületésnek” vagyunk a szemtanúi. Példaként felhozza az Alternatíva Németországnak – AfD – választási sikerességét, az Osztrák Szabadságpárt közvélemény-kutatási elismertségét, és azt, hogy Spanyolországban az ultrakonzervatív Vox párt királycsinálóvá léphet elő a jövő hónapban esedékes választások nyomán.

Az amerikai lap olyan szakértői véleményt idéz, ami szerint Szlovákiában Fico egyfelől meglovagolja a részben a megélhetési költségek emelkedéséből táplálkozó populista hullámot, másfelől hasznot húz az országon belüli politikai felfordulásból. A Nyugat-barát, Ukrajna-párti kormánykoalíciót már a világjárvány kezelése miatt is bírálatok érték, majd áldozatul esett a pártok közötti torzsalkodásnak. Tavaly decemberben omlott össze, de májusig kihúzta kisebbségi kormányként. Szlovákiában – olvasható a cikkben – mélypontra jutott az állami intézményekbe vetett közbizalom. Eközben a GlobSec elemző műhely márciusi felmérése arról tanúskodik, hogy ma már csak a szlovákok 40 százaléka tartja Oroszországot a fő felelősnek az ukrajnai háborúért – 34 százalék a Nyugatot hibáztatja, mondván, provokálta az oroszokat. Szlovákia NATO-tagságát most már csak 58 százalék támogatja, szemben az egy évvel ezelőtti 72 százalékkal. Mint a The Washington Post írja, uniós tisztségviselők aggodalmuknak adnak hangot, hogy a választások nyomán megalakuló új szlovák vezetés szövetségre léphet Orbán Viktorral Ukrajna támogatásának és Oroszország szankcionálásának akadályozásában.

Ehhez kapcsolódóan: az iménti cikkben is említett AfD-ről, ami Türingiában most megnyert egy helyi választást, rengeteg írás található a német sajtóban, tekintettel arra, hogy jövőre ebben a tartományban, valamint Brandenburgban és Szászországban is választások lesznek. A Frankfurter Rundschau például interjút közöl Franz Mayer alkotmányjogásszal, aki szerint az, ami Lengyel- és Magyarországon történik, legyen intő jel – a professzor a bibliai „menetekel” kifejezést használja – Németország számára, ahol a tartományok nagy fokú alkotmányjogi önállóságot élveznek, egyebek közt a rendfenntartás, illetve a sajtó- és kulturális, oktatási ügyek szabályozása területén.