KlubRádió unofficial

DÁTUM: 2023.07.10. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Tele van a nemzetközi sajtó Biden elnök ötnapos európai körútjával, s ennek kapcsán csaknem minden cikkben felbukkan Magyarország neve is, mivel Orbán nem ratifikáltatta a svédek NATO-tagságát a magyar parlamenttel. A legtöbbször úgy említik az Orbán-kormányt, mint akinek nem osztottak lapot, és csak úgy, mellékesen megjegyzik, hogy Törökország mellett Magyarország is ludas a NATO egységének a megbontásában.

Amikor keresik az indokokat, hogy vajon Orbánék miért nem hagyják jóvá Stockholm NATO-tagságát, akkor amolyan sunyi-sompolygó attitűd olvasható ki a jelentésekből, miután a magyar kormány hivatalosan nem támasztott követelést Svédországgal szemben. Csak mintegy úgy megbújik Törökország mögött és a zsarolásialku-pozícióban tetszeleg. Budapest persze folyton folyvást azt hangoztatja, ha Törökország jóváhagyja a svéd tagságot, akkor Magyarország sem habozik azt tenni.

Mindenesetre a Voice of America/Amerika Hangja cikkéből kiderül, hogy Biden amerikai elnök először az Egyesült Királyságba látogat, ahol találkozik a kormányfővel és tárgyal III. Károly királlyal is, mintegy jóvá téve mulasztását a koronázási ceremóniáról. Általában vették a fáradságot az amerikai elnökök és elutaztak Londonba, ezúttal viszont csak Jill, Biden felesége képviselte a Fehér Házat.

Az amerikai elnök útja Londonból Vilniusba, a NATO-csúcsra vezet. Ott viszont aligha fogja szorgalmazni Zelenszkij kérésének a teljesítését, aki szavazást szeretne Ukrajna meghívásáról NATO-ba. Biden elnök vasárnap a Fareed Zakariának adott nagyinterjúban elmondta, idő előtti lenne ez a tagság, sok feltételnek kell még megfelelni, de a legfőbb ok, hogy Ukrajna belépésével/felvételével a NATO nyomban háborúba keveredne Oroszországgal. A NATO alapokmány 5. cikkelye ugyanis kimondja, hogy akár egy zsebkendőnyi területért is meg kell harcolnia a NATO-nak, ha a körülmények úgy hozzák.

Biden elnök Vilnius után Finnországba látogat, üdvözölendő Helsinkiben is az új tagországot, s ahová a skandináv vezetőket invitálta tárgyalásra. 

A The Washington Post is ezt a témát járja körbe, kiegészítve azzal, hogy a NATO-csúcson Ukrajna tagsági meghívásának ügye megosztja a szövetségeseket, az Egyesült Államok és Németország határozottan ellenzi, amire egyébként magyarázatot Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója adott a már ismert indokkal: nem akarnak III. világháborút kirobbantani az ukrán csatlakozás elsietett felvetésével.

Ami pedig a svédek tagságát illeti: a The Washington Post világosan fogalmaz: a NATO-csúcsig már nincs lehetőség a török és magyar ratifikálásra, viszont Biden négyszemközti tárgyalást folytat majd Erdogannal, amikor is minden bizonnyal szóbeli ígéretet kap a török elnöktől a tagság jóváhagyására. Erről szakértők így fogalmaztak: a svédek csatlakozása tulajdonképpen már csak idő kérdése… 

Az Európai Uniónak az akkumulátorgyártás most elfogadott és szigorított szabályozása alapján a dél-koreai gyártóknak érdemes konzultálniuk azon európai kormányokkal, amiknek országaiban befektetnének – olvasható a dél-koreai elektromos ipar hírügynökségének, az The Elecnek angol nyelvű honlapján. Röviden a lényege: az elhasznált akkumulátorok újrafeldolgozására és a hulladéktárolásra is az adott gyártót kötelezik. – Európában Magyarországon telepedett meg és kíván megtelepedni a legtöbb (hetet sorol fel a cikk!) dél-koreai gyártó sokezer millió dolláros befektetéssel. A hulladékok kezelésére vonatkozó tanácsot egyébként a CEIS/ Central European Investment Services, azaz a Közép-európai Befektetési Szolgáltató tulajdonosa, a magyar ITD Informatika Zrt. egykori vezérigazgatója javasolta. Figyelmezteti a befektetőket arra is, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, noha a kormány már valóban új intézkedéseket vezet be, hogy minél több ázsiai munkást telepíthessen be ezekbe az akkumulátorgyárakba, ekként Magyarországra. Kiderül az is, hogy a magyar kormány nyújtja a legvonzóbb befektetési környezetet és adja a legmagasabb támogatást az összes ország közül a befektetni kívánó akkugyárosoknak.

Befejezésül: a Matthias Corvinus Collegium által fizetett újabb amerikai véleményvezérről adott hírt Hard Talk című műsorában Stephen Sackur, bemutatván Orbán újabb rajongóját, Peter Boghossiant. A progresszív woke ideológiával szemben hirdeti az anti-woke ideológiát és a kritikus fajelmélet-elméletet. Lázad az egyetemek dogmatikus szemlélete ellen, mert az hirdeti a szólásszabadságot és követeli a liberalizmus jelentette szabadságot. A filozófus Boghossiant évekkel ezelőtt ismerte meg a tudományos világ, ugyanis két társával együtt tudományos nyelven hamis, áltudományos munkákat jelentettek meg több tudományos folyóiratban, s csak hosszú idő után lepleződtek le. Egyik tanulmányukban a Mein Kampfból is adaptáltak, amiből per lett és aminek megmásítását eleve ők nem is tagadták. A pert megnyerte ugyan Boghossian, de ez az áltudományosság nyilvánvalóan megbélyegezte és jócskán lefékezte tudományos karrierjét, gyakorlatilag magát rekesztette ki a tudományos közegből. Stephen Sackur interjújából is kiderül, Peter Boghossian karrierje építésének adott lehetőséget a többi között az MCC.

Orbánt – mint mondta Boghossian – nem zavarja, hogy ateistaként nem tud keresztény elveket hirdetni, mert mindenben szabad kezet kapott. Sackur rávilágított az Orbán által megtestesített illiberlizmusra, ami elvileg összeegyeztethetetlen lenne a Boghossian-féle liberális szabadságvággyal.

Állatorvosi ló – Dési János jegyzete

"Az állatorvosi ló arról ismerszik meg, hogy hol stadionépítés, hol lombkoronasétány, hol 244 milliárdért a fejedelmi vő udvartartásából megvett üzleti tranzakció formájában kocog elénk. (...) Magyarországon az állatorvosi ló nyerge alatt puhított hússal, hátrafelé nyilazva folyik a kifosztás. Az akciót már meg is áldotta a szankciós listákról leimádkozott Kifosztovics pátriárka."

„S a rossz uton, mert minden ellovan,

Felüti néha fejét a lovam

És megkérdi, míg szép feje kigyúl:

Hát mi lesz ebből, tekintetes úr?”(Ady Endre: A ló kérdez)

Az állatorvosi ló arról ismerszik meg, hogy hol stadionépítés, hol lombkoronasétány, hol 244 milliárdért a fejedelmi vő udvartartásából megvett üzleti tranzakció formájában kocog elénk. Az állatorvosi ló ritkán nyerít és zabot sem kér, csak a mi milliárdjainkra van szüksége. Ha hazug plakátokkal terítik be a várost, ha harmadosztályú mozifilmet dobatnak össze egy alkegyenccel, ha a kórházi gyógyszer-ellátást megkapja egy csókos, ha 35 évig a haver, akivel egy test egy lélek, kapja az útfelújítási díjakat, ha az állami intézmények maradék, főként Balaton-parti üdülői megbízható családi kézbe kerülnek, ha a szemétszállítás díja is a végén ott landol ahol, és sorolhatnánk napestig, akkor ez külön-külön mind állatorvosi ló.

Ha egyben nézzük, akkor Magyarország szisztematikus kifosztása egy kicsiny, a vezértől függő oligarcha-csoportocska által. Magyarország nem volt és ahogy elnézzük, nem is lesz jelentős ideig. Más kérdés, okoz-e ez nagyobb hiányt a sírt körbevevő népek körében. Magyarországon az állatorvosi ló nyerge alatt puhított hússal, hátrafelé nyilazva folyik a kifosztás. Az akciót már meg is áldotta a szankciós listákról leimádkozott Kifosztovics pátriárka.

De vezessük elő mai állatorvosi lovunkat. Amelynek akkora a szerszáma, hogy egy Lázár János által, a mi 15 milliárdunkból menedzselt mezőhegyesi csődörnek is a dicsőségére válna. Kiébe kerül?

Az állatorvosi lovak hátán vágtató Schadl György elnöksége idején a mindenféle korrupciótól mentes, az állami igazságszolgáltatás részeként funkcionáló bírósági végrehajtói kamara eladott két ingatlant. Jóval olcsóbban, mint ahogy korábban vették és bőven a vélelmezhető piaci ár alatt. Miközben azt elmúlt években az ingatlanok ára, kérdés következik.

• Csökkent
• Nőtt.

Akik szerint csökkent, azok bizonyára állatorvosi lovak ápolására szakosodtak.

A rendőrség gyorsan írásba adja, természetesen nem gond az, ha egy kamarai vezető bőven rossz üzletet csinál. Végülis nem lehet mindig csak nyerni. Nem lehetünk mindannyian Mészáros Lőrincek, az örök nyertesek.

Áron alul adta el, na zakson. Bárkivel előfordulhat ez a pár száz milliós tévedésecske, haladjunk tovább.

Most jön a vevő. Egy igazi keresztapa. Keresztapa, méghozzá Rogán valóságos és belső titkos tanácsos egyik gyermekéé. Igen, Rogán az, aki egy egyszerű kis találmányocskát is olyan ügyesen tud eladni, hogy aztán azóta is dől a pénz belőle. A szerencsés egyik vevő tehát Nagy Ádám, a keresztapa és Rogán titkára, kabinetfőnöke, bizalmasa.

Mondjuk a múltkor amikor a közért pénztáros három zsemlye helyett csak kettőt számolt én szóltam, hogy hahó, tessék figyelni. De én nem is vagyok senki keresztapja. Nagy Ádám, aki viszont keresztapa, nem szólt, hogy ez valószínűleg párszázzal, de millióban olcsóbb. Figyeljen oda az eladó. Azért szól, mert ő közben állami alkalmazott is és nem szeretné, ha a köz károsodna. Aha.

De bölcsen hallgatott. Pedig Nagy Ádám keresztapának jogi diplomája is lett. Igaz, vizsgái egy részét valaki más tette le helyette, Schadl segítségével, de az egyetem szerint ebből nem kell ügyet csinálni, a diploma akkor is jár neki – végülis egy jogász legyen élelmes.

Nagy Ádám doktor és keresztapa persze nem figyelhet mindenre. Dolga mint a pelyva a ló istállójában, hiszen bekerült abba a Vodafone vezetőségébe, amelybe az állam az összes magyarországi tanár sok éves fizetésével szállt be és az Antenna Hungaria igazgatóságában is meg kell ülnie egy kancát.

Az állatorvosi ló ügyhöz tartozik még, hogy Nagy Ádám apja, aki afféle gondok lehetett Rogán valóságos és belső titkos tanácsos udvarában, birtokolja Rogán méretes otthonát és még egy ingatlan becsúszott hozzá.

De, aki a stróman szót emlegetne vele kapcsolatban az megnézhetne magát. Igaza védelmében akár az Alkotmánybíróságig is ellovagolna, ott meg, legyünk nyugodtak, neki adnának igazat.

Szóval, nem stróman, nem összefonódás, nem csalás, nem ámítás.

Csak tudnám, ki lehet az a Tóni, Barbara, Ádám?

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.07.07. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Az orosz gazdaság az Ukrajna ellen vívott háború második esztendejében a nyugati szankciók ellenére is növekszik – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cikk beszámol arról, hogy Vlagyimir Putyin a Kreml internetes oldalán közölte: az adatok jobbak az előzetesen vártnál. Az orosz elnököt Mihail Misusztyin kormányfő arról tájékoztatta, hogy az idén 2 százalékos GDP-bővülést mérnek, miközben a fogyasztói árak növekedése az előző évi 14 százalékról 5 százalékra mérséklődött.

A nyugati elemzők visszafogottabbak: a Nemzetközi Valutaalap 0,7, a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet 1 százalékos GDP-növekedésre számít az idén Oroszországban. Hasonlóan számol az orosz gazdaságban erősen érdekelt Unicredit olasz bank.

Vasily Astrov, az említett bécsi kutatóintézet Oroszország-szakértője a majna-frankfurti lap szerint két alapvető okra vezeti vissza a gazdasági növekedés tényét. Az egyik, hogy a növekvő katonai kiadások a hadiipar termelésének a bővülését eredményezik. A másik, hogy a háború két következménye – a mozgósítás és a kivándorlás – nyomán munkaerőhiány állt elő, ami viszont a reálkeresetek növekedéséhez vezet, ez pedig ösztönzi a magánfogyasztás bővülését, olyannyira, hogy az ismét elérte a 2021-i szintet. Astrov szerint ugyanakkor a rubel gyengesége miatt most is fennáll az inflációs veszély, a szankciók pedig különösen az energetikai és a technológiai szektorban korlátozzák a növekedési kilátásokat. A gáz- és olajtermelés zuhanórepülésével nehéz megbirkóznia Oroszországnak – mondja Astrov, és felhívja a figyelmet arra: ez év január–május között az ebből származó bevételek az előző év azonos időszakához képest a felére csökkentek, miközben a kiadások 26 és fél százalékkal nőttek. Az ebből fakadó büdzséhiánnyal Oroszország egy ideig együtt tud élni, ám a háborús költségek miatt kérdés, hogy meddig – mondja a szakértő. A Frankfurter Allgemeine Zeitung adatai szerint az orosz pénzügyminiszter ugyan csupán 2 százalék alatti deficitet vár, a Valutaalap 6 és fél, a bécsi kutatóintézet 3 és fél százalékot valószínűsít.

A lap kitér az ukrán gazdaság állapotára is. Eszerint a tavalyi 29,1 százalékos GDP-csökkenés remélhetőleg a mélypont volt, és az idén – ha a háború nem eszkalálódik tovább, lehetséges a 2 százalékos növekedés. Az Unicredit az ukrán gazdaság „törékeny kilábalásáról” beszél.

Törékeny a gazdasági helyzet Közép- és Délkelet-Európában is – folytatódik a majna-frankfurti lap körképe. A tavalyi utolsó negyedév szűkös növekedése után az idei első kvartálban a GDP alakulása negatív előjelű lett Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Okai elsősorban a németországi recesszió és a magas energiaárak. A német ipar, aminek a versenyképessége a jóval magasabb energiaköltségek miatt sokat romlott az Egyesült Államokkal összehasonlítva, magával húzza lefelé a vele szorosan összefonódott üzemeket a visegrádi országokban – olvasható a helyzetismertetésben.

A Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet erre az évre az euróövezetben fél százalékos, Romániában 3 százalékos, Horvátországban 2 és fél százalékos, a visegrádi országok átlagában pedig 0,6 százalékos növekedésre számít, de úgy, hogy ez utóbbi csoportból Magyarországon recessziót valószínűsít. 

Az, hogy Lengyel- és Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni az uniós menekültügyi kompromisszumhoz, nem szakítja meg a belügyminiszterek által elindított folyamatot – idézi a bécsi Der Standard Karoline Edtstadlert, az európai uniós ügyek osztrák miniszterét, aki hangsúlyozza: a minősített többséggel meghozott döntést azoknak is el kell fogadniuk, akik ellene szavaztak. A Varsó és Budapest által vitatott kompromisszum előírja ugyan a szolidaritás jegyében bizonyos számú menedékkérő átvételét a túlterhelt tagállamoktól, de ezt a kötelezettséget fejenként 20 ezer euróval meg lehet váltani. Edtstadler adatai szerint Ausztriának tavaly 100 ezer menedékkérelmet kellett elbírálnia, és erre tekintettel további menekültek átvételének a kötelezettsége nem terheli az országot.

A miniszter asszony az interjúban aggodalommal szólt a nyugat-balkáni térségben tapasztalható feszültségnövekedésről, és azt mondta: ez sürgős cselekvést követel meg az EU-tól, ami nem engedheti meg magának, hogy újabb konfliktusok keletkezzenek Európában. A jobbközép néppárti politikusnő megerősítette: európai szinten együttműködést szeretnének Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, mert mindenkire szükség van, aki Európa-párti módon gondolkodik. Szerinte ez az Olasz Testvérek elnevezésű párt élén álló Meloni esetében adott. A francia jobboldali populista Marine Le Pen pártját azonban nem kívánják meghívni a néppárti pártcsaládba – tette hozzá.

Végül arról, hogy az osztrák média – az APA hírügynökség tudósítását feldolgozó Der Standardtól a Kronen Zeitungig számos orgánum – meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott a The Economist című brit hetilap minapi cikkével, ami összeállította Putyin – úgymond – hasznos idiótáinak a listáját, és ezen a listán az Orbán Viktor vezette Magyarország után rögtön Ausztria következik. A hasznos idióta kifejezés állítólag még Lenintől származik, aki a szovjet propaganda könnyen megtéveszthető nyugati hirdetőit minősítette így.

Az The Economist Orbánt Moszkva legnyilvánvalóbb segédjének nevezte, Ausztriáról pedig azt írta: az ország messzemenően profitál az Oroszországgal való kereskedelemből. Nem lévén tagja a NATO-nak, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét vindikálja magának, és csak kevés segítséget nyújt Ukrajnának.

DÁTUM: 2023.07.06. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

A török Anadolu hírügynökség keresi az okokat, miért nem ratifikálja Magyar- és Törökország Svédország NATO-tagságát. A genfi keltezésű cikkből két újdonságot érdemes kiemelni: Szijjártó és az új török külügyminiszter, Hakan Fidan megállapodott: rendszeresen és kölcsönösen tájékoztatja egymást az ügy új fejleményeiről.

Csakhogy ez utóbbiról, sajnos, a cikk nem ad számot. Ankara most azt követeli, hogy a még 2022 júniusában Madridban aláírt háromoldalú megállapodásban foglaltakat teljesítse Stockholm. Svédország azóta számos törvénymódosítást hajtott végre, hogy az Erdogannak a kurd terrorizmusra vonatkozó aggályait eloszlassa. A legfrissebb Szijjártó talányos bejelentése: Magyarország támogatni fogja a török kormány jóváhagyását a svédek csatlakozásáról.

Nem kis nemzetközi érdeklődésre tartott számot, hogy Szijjártó fogadta az orosz egészségügyi minisztert, Mihail Muraskót. A Reuters jelentése kiemeli, hogy elég kivételes eseménynek tekinthető a ez találkozó és tárgyalás, miután Magyarország az egyetlen uniós tagország, amelyik az oroszok háborúja ellenére – mintha mi sem történt volna – továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával. Szijjártó, ugyebár, ezt úgy adta elő, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell hagyni, s az oroszokkal a kapcsolatot ésszerűnek és pragmatikusnak minősítette. Ráadásul – írja a Reuters – Magyarország fő energiaellátója még mindig Oroszország, miközben az uniós országok többsége már rég leállította az orosz importot. A két miniszter budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott ugyan, hogy „Szijjártó elítéli a háborút, de nem az orosz háborút, hanem úgy általában a háborút, mert hát ő amúgy is a békét szereti..”

Elítélte az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat is úgy nagy általánosságban, mert az csak meghosszabbítja a háborút. Gyakorlatilag közvetlenül és egyenesen egyáltalán nem bírálta Oroszországot a magyar külügyminiszter Ukrajna megtámadása miatt. Ismét nyomatékosította: hazánk sosem fog fegyvert szállítani Ukrajnának. Miként a Reute4rs, akként a Klubrádió sem kapott meghívást a budapesti sajtótájékoztatóra, és egyikőjük sem kapott választ a kérdéseire.

Paksot Szijjártó ismét beígérte: 2030–31-re megépül a két új atomreaktor. Murasko ígéretet tett arra, hogy az oroszok minden erejükkel segíteni fogják a magyar vállalkozások működését Oroszországban. Az OTP-t és a Richert továbbra is a legnagyobbak között tartják nyilván.

Az orosz miniszter merész, teátrális vizitjét minősíti, hogy még a teheráni Tasmin hírügynökség is részletezte a politikailag igencsak pikáns eseményt, az ott elhangzottakat.

Nem mentek el amellett sem a nemzetközi híradások, hogy Brüsszel megint megpirongatta Magyar- és Lengyelországot a demokrácia-deficitje miatt. Az Európai Bizottság tegnap kiadott friss jogállami értékelése szerint a felszínt kapargatva némi előrehaladást tudtak ugyan felmutatni ezen országok, de még mindig sokkal több a hiányosság. Ez a két ország és Brüsszel között kialakult patthelyzeten jottányit sem javít. Ami nem mellesleg rávilágít a 27 országot tömörítő blokk egyik legsúlyosabb problémájára, hogy hiába számít az Európai Unió a nyugati liberalizmus fénysugarának ma a világban, mert – miként ezt a két ország példája is mutatja – az autokráciák egyre nagyobb és nagyobb hatalomhoz jutnak – számolt be szerfölött lényegre törően a legfrissebb bizottsági jelentésről még a kaliforniai 3-as hírcsatorna is.

Megsínylette a forint a költségvetési kiadások megkurtításának és a kamatvágásnak a bejelentését – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. Hozzáteszi: nem csak megsínylette, aggasztóan gyorsult is a magyar forint gyengülése, hiszen egy hét alatt 2,6%-ot esett értéke az euróhoz (ekként a többi, mértékadó valutához) képest. Ezzel csaknem egyidejűleg került sor a Magyar Nemzeti Bank kamatvágására, továbbá a közfinanszírozás siralmas helyzetéből adódóan a magyar gazdaság alapjainak újabb megroggyanására is. Mind e mögött nem kis részben a befagyasztott uniós pénzek hiánya is áll. Persze elég nyilvánvaló a monetáris és a fiskális politika közti eltérő helyzetértékelés is, miután Orbán befolyásos gazdasági embere nyomást gyakorolt az MNB-re, hogy fogjon vissza kicsit az inflációs harcából, mert azzal kockáztatja a növekedést és a lakossági fogyasztást is

Bár keddi esemény, mégis említendő, hogy még a The Washington Post is részletesen beszámolt a pedagógusok és a diákok tüntetéséről. Még arra is kitért, hogy legalább 100 kg jeget használtak fel a „Jövő” szó jégbe öntésére, ami a parlament előtt rövid idő alatt úgy olvadt szét, mint a fiatalok jövője azzal, hogy 136 fideszes megszavazta a bosszútörvénynek is hívott státusztörvényt.

Tagadhatatlan: nagyon ingatag a magyar gazdaság, miáltal gyengül a forint

A török Anadolu hírügynökség keresi az okokat, miért nem ratifikálja Magyar- és Törökország Svédország NATO-tagságát. A genfi keltezésű cikkből két újdonságot érdemes kiemelni: Szijjártó és az új török külügyminiszter, Hakan Fidan megállapodott: rendszeresen és kölcsönösen tájékoztatja egymást az ügy új fejleményeiről.

Csakhogy ez utóbbiról, sajnos, a cikk nem ad számot. Ankara most azt követeli, hogy a még 2022 júniusában Madridban aláírt háromoldalú megállapodásban foglaltakat teljesítse Stockholm. Svédország azóta számos törvénymódosítást hajtott végre, hogy az Erdogannak a kurd terrorizmusra vonatkozó aggályait eloszlassa. A legfrissebb Szijjártó talányos bejelentése: Magyarország támogatni fogja a török kormány jóváhagyását a svédek csatlakozásáról.

Nem kis nemzetközi érdeklődésre tartott számot, hogy Szijjártó fogadta az orosz egészségügyi minisztert, Mihail Muraskót. A Reuters jelentése kiemeli, hogy elég kivételes eseménynek tekinthető a ez találkozó és tárgyalás, miután Magyarország az egyetlen uniós tagország, amelyik az oroszok háborúja ellenére – mintha mi sem történt volna – továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával. Szijjártó, ugyebár, ezt úgy adta elő, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell hagyni, s az oroszokkal a kapcsolatot ésszerűnek és pragmatikusnak minősítette. Ráadásul – írja a Reuters – Magyarország fő energiaellátója még mindig Oroszország, miközben az uniós országok többsége már rég leállította az orosz importot. A két miniszter budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott ugyan, hogy „Szijjártó elítéli a háborút, de nem az orosz háborút, hanem úgy általában a háborút, mert hát ő amúgy is a békét szereti..”

Elítélte az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat is úgy nagy általánosságban, mert az csak meghosszabbítja a háborút. Gyakorlatilag közvetlenül és egyenesen egyáltalán nem bírálta Oroszországot a magyar külügyminiszter Ukrajna megtámadása miatt. Ismét nyomatékosította: hazánk sosem fog fegyvert szállítani Ukrajnának. Miként a Reute4rs, akként a Klubrádió sem kapott meghívást a budapesti sajtótájékoztatóra, és egyikőjük sem kapott választ a kérdéseire.

Paksot Szijjártó ismét beígérte: 2030–31-re megépül a két új atomreaktor. Murasko ígéretet tett arra, hogy az oroszok minden erejükkel segíteni fogják a magyar vállalkozások működését Oroszországban. Az OTP-t és a Richert továbbra is a legnagyobbak között tartják nyilván.

Az orosz miniszter merész, teátrális vizitjét minősíti, hogy még a teheráni Tasmin hírügynökség is részletezte a politikailag igencsak pikáns eseményt, az ott elhangzottakat.

Nem mentek el amellett sem a nemzetközi híradások, hogy Brüsszel megint megpirongatta Magyar- és Lengyelországot a demokrácia-deficitje miatt. Az Európai Bizottság tegnap kiadott friss jogállami értékelése szerint a felszínt kapargatva némi előrehaladást tudtak ugyan felmutatni ezen országok, de még mindig sokkal több a hiányosság. Ez a két ország és Brüsszel között kialakult patthelyzeten jottányit sem javít. Ami nem mellesleg rávilágít a 27 országot tömörítő blokk egyik legsúlyosabb problémájára, hogy hiába számít az Európai Unió a nyugati liberalizmus fénysugarának ma a világban, mert – miként ezt a két ország példája is mutatja – az autokráciák egyre nagyobb és nagyobb hatalomhoz jutnak – számolt be szerfölött lényegre törően a legfrissebb bizottsági jelentésről még a kaliforniai 3-as hírcsatorna is.

Megsínylette a forint a költségvetési kiadások megkurtításának és a kamatvágásnak a bejelentését – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. Hozzáteszi: nem csak megsínylette, aggasztóan gyorsult is a magyar forint gyengülése, hiszen egy hét alatt 2,6%-ot esett értéke az euróhoz (ekként a többi, mértékadó valutához) képest. Ezzel csaknem egyidejűleg került sor a Magyar Nemzeti Bank kamatvágására, továbbá a közfinanszírozás siralmas helyzetéből adódóan a magyar gazdaság alapjainak újabb megroggyanására is. Mind e mögött nem kis részben a befagyasztott uniós pénzek hiánya is áll. Persze elég nyilvánvaló a monetáris és a fiskális politika közti eltérő helyzetértékelés is, miután Orbán befolyásos gazdasági embere nyomást gyakorolt az MNB-re, hogy fogjon vissza kicsit az inflációs harcából, mert azzal kockáztatja a növekedést és a lakossági fogyasztást is

Bár keddi esemény, mégis említendő, hogy még a The Washington Post is részletesen beszámolt a pedagógusok és a diákok tüntetéséről. Még arra is kitért, hogy legalább 100 kg jeget használtak fel a „Jövő” szó jégbe öntésére, ami a parlament előtt rövid idő alatt úgy olvadt szét, mint a fiatalok jövője azzal, hogy 136 fideszes megszavazta a bosszútörvénynek is hívott státusztörvényt.

DÁTUM: 2023.07.05. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A tapasztalatok azt mutatják: az amerikaiak nagymértékben hajlandóak támogatni, ha az Egyesült Államok bekapcsolódik külföldi konfliktusba, feltéve, ha nincsenek tömeges amerikai veszteségek, és ezt nem ismerik fel a Biden-kormányzat Ukrajna-politikájának a bírálói – írja Leon Hadar politikai elemző, a konzervatív Cato Intézet korábbi kutatója, a Jerusalem Post volt ENSZ-tudósítója a The National Interest (A nemzeti érdek) című amerikai portálon megjelent vitacikkében.

Akikkel most vitába száll azok, akik szerint az amerikai közvélemény el fog fordulni Amerika ukrajnai elköteleződésétől. Konkrétan a Benjamin Schwartz és Christopher Layne tollából a Harper’s magazinban megjelent esszére utal (címe: „Miért vagyunk ott Ukrajnában”) egyfajta analógiát sejtet a kudarcos vietnami háborúval, mert Johnson elnök „Miért vagyunk ott Vietnamban?” mottójú, 1968-i beszédét idézi fel. A Harper’s szerzőpárosa szerint Washington tudatosan folytat korántsem hideg-, hanem kifejezetten forró háborút Ukrajnában, és ez úgynevezett proxiháború ugyan, vagyis Amerika mintegy „az őt képviselőkön keresztül” vívja, mégis ez a legintenzívebb, tartós katonai „gubanc” az Egyesült Államok és Oroszország versengésének csaknem nyolcévtizedes történetében. Washington veszteségeket okoz az oroszoknak, és ennek nyomán közelebb kerül a Moszkvával való közvetlen konfliktus eshetősége – állítja Schwartz és Layne.

Hadar szerint azonban ez a Vietnamra utaló történelmi analógia nem állja meg a helyét, azon egyszerű oknál fogva, hogy Amerika nincs ott harcoló csapatokkal Ukrajnában. A The National Interest szerzője elismeri: ettől még lehet amellett érvelni, hogy az Egyesült Államok hidegháború utáni Oroszország-ellenes politikája, a NATO terjeszkedése, Ukrajna támogatása okozta a mostani háborút, és hogy a Kijevnek nyújtott diplomáciai, katonai és gazdasági segítség a jövőben egy ponton megteremtheti a közvetlen amerikai katonai intervenció előfeltételeit, sőt talán az Oroszországgal való közvetlen nukleáris konfliktus eshetőségét is – véli Leon Hadar.

Szerinte azonban a Biden-kormányzat bírálata inkább arra emlékeztet, ahogy 1948-ban az amerikai külpolitikai elit egyes tagjai ellenezték Harry Truman elnök döntését, amellyel elismerte Izrael Államot. Azzal érveltek, hogy a zsidó állam támogatása még sokba fog kerülni Amerikának, és – bár az akkori vitát elvesztették – ebben történetesen igazuk is lett, de az elmúlt 75 év leforgása alatt Amerika soha nem sodródott bele Izrael és az arabok – illetve az Egyiptom mögött álló Moszkva – háborúiba, nem hajtott végre közvetlen intervenciót a Közel-Keleten. Ennek megfelelően szilárd is maradt az amerikai közvélemény és a Kongresszus Izrael melletti kiállása – még akkor is, amikor az olajtermelő arab államok embargó alá helyezték az Egyesült Államokat a jom-kippuri háború után. 

Nem arról van tehát szó – hangsúlyozza Leon Hadar –, hogy Schwartz és Layne téved, amikor bírálja az Oroszországgal, illetve Ukrajnával kapcsolatos amerikai politikát, hanem arról, hogy Vietnammal vagy éppen Irakkal ellentétben az amerikai közvélemény és Kongresszus hajlandó felsorakozni az amerikai elköteleződés mellett, mindaddig, amíg amerikaiak nem harcolnak, illetve ameddig nincsenek nagy emberveszteségeik.

A családpolitika lesz az egyik prioritása az egy év múlva – fél esztendőre – hivatalba lépő magyar EU-elnökségnek, írja az EurActiv brüsszeli uniós hírportál, és megjegyzi: a magyar elnökségre közvetlenül az európai parlamenti választások után kerül sor, és azokban a hónapokban rendszerint lanyha az uniós jogalkotás, vagyis az időszak alkalmas arra, hogy az elnökség előtérbe állítson máskor valószínűleg kevesebb figyelemre számot tartó témákat.

A magyar elnökség és az azt megelőző spanyol, illetve belga elnökség együttesen úgynevezett elnökségi triót alkot, és ennek a triónak a közös stratégiai dokumentuma szintén hangsúlyozza a demográfiai kihívások (vagyis az alacsony európai népszaporulat) fontosságát, amivel – hangsúlyozza a cikk – úgy kell foglalkozni, hogy erősítsék Európa szociális dimenzióját, hatékonyan érvényesítsék az európai szociális jogokat.

Az alacsony népszaporulatra, a munkaerő szűkös voltára – írja az EurActiv – vagy a bevándorlás növelése, vagy a népszaporulat javításának családpolitikai eszközökkel történő ösztönzése lehet a válasz, utóbbit inkább az olyan jobboldali erők hangsúlyozzák, mint amilyen például a Fidesz. A családügy – olvasható a cikkben – a 27-ből már nyolc uniós tagország kormányában kapott vagy kap önálló tárcát. Lengyelországban 2015-ben a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium hatás- és felelősségi körét kiegészítették a családügyekkel. Olaszországban Giorgia Meloni kormánya a családügyek, a születésügy és az egyenlő esélyek minisztériuma révén próbálja segíteni a népszaporulat növelését. Romániában a jobbközép kormány 2021-ben hozta létre a család- és ifjúságügy, továbbá esélyegyenlőség minisztériumát. Görögországban a jobboldali Új Demokrácia Párt kormánya először hívott létre családügyi minisztériumot. Spanyolországban a szélsőjobboldali Vox párt sikeres szereplése valószínűsíthető a közelgő választáson, és ez a párt az egyenlőség minisztériumának az átnevezését javasolja családügyi minisztériumra.

Végül nagyon röviden még egy EurActiv-jelentés. Eszerint a lengyel kormánypárt azt tervezi, hogy az őszi parlamenti választást népszavazással kapcsolják össze, aminek kérdése: helyeslik-e a választók az ország részvételét a bevándorlók elosztását célzó uniós mechanizmusban.