DÁTUM: 2023.06.14. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Egy cikkismertetés erejéig térjünk még vissza a hétfőn elhunyt Silvio Berlusconi politikai örökségéhez. Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál idézi Lorenzo Castellanit, egy római magánegyetem, a LUISS professzorát, aki szerint a Berlusconi által alapított Hajrá, Olaszország! – Forza Italia – párt jövője felettébb bizonytalan, mert annak jobbközép felfogású szavazói könnyen átvándorolhatnak nagyobbrészt Giorgia Meloni konzervatív miniszterelnök Olasz testvérek elnevezésű pártjához, kisebb részben pedig Matteo Salvini jobboldali Ligájához.

A Forza Italiát tehát, amely a tavaly szeptemberi választáson nyolc százalékot szerzett, az eltűnés veszélye fenyegeti Castellani szerint. A professzor úgy vélekedik: a Forza szavazói nem fognak átpártolni sem az Elly Schlein vezette, progresszív szemléletű Demokrata Párthoz, sem Giuseppe Conte 5 Csillag Mozgalmához. Ha viszont Meloni nyitottnak mutatkozik a centrum felé történő elmozdulásra, akkor az eddigi Berlusconi-szavazók átpártolhatnak hozzá. Castellani ugyanakkor azt is mondja, hogy a Berlusconi által hátrahagyott űr betöltése nem csupán lehetőség Meloni számára, hanem egyenesen kötelesség, ha nem akarja, hogy ezt a terepet helyette a centristák foglalják el.

Az EurActiv által megkérdezett egyetemi professzor a jövőre esedékes európai parlamenti választásokkal kapcsolatban azt jósolja: Melonival, aki az EP-ben az úgynevezett konzervatívok és reformerek frakciójának a vezető politikusa, valószínűleg szövetségre fognak lépni a néppártiak – felrobbantva az eddigi néppárti-szociáldemokrata-liberális együttműködési modellt. Az Európai Néppárt elnöke, a bajor Manfred Weber már tett is ilyen irányú puhatolózó lépéseket. A Forza a néppárti frakcióhoz tartozik, és Berlusconi halála így nem csak magát az olasz pártot, hanem az európai néppárti pártcsaládot is gyengíti. Castellani szerint Berlusconival a Forza akár 7 százalékra is számíthatott volna a 2024-i EP-választáson, de így most, Antonio Tajani vezetése alatt talán 3 százaléknál sem remélhet többet.

És most nézzük Lendvai Pál írását a bécsi Der Standardban a lengyel paradoxonról – ami abban áll, hogy Varsó élenjárónak számít Ukrajna támogatásának a szempontjából, ám a lengyel kormányzat az országon belül a demokráciát is hajlandó feláldozni a hatalom megtartása végett. Erre az ellentmondásra Adam Michnik, a híres antikommunista szabadságharcos, az 1989-ben alapított Gazeta Wyborcza főszerkesztője is felhívta a figyelmet, a Falter című osztrák portálnak adott interjújában, amikor – miként azt Lendvai idézi – azt mondta: ez a lengyel kormány segít Ukrajnának, hogy védekezzék Putyin ellen, ugyanakkor Lengyelországban megvalósítja a putyini jelszavakat.

A Der Standard publicistája utal a varsói kormány és az uniós intézmények közötti vitákra a jogállam fokozatos lebontása, a média – elsősorban a közrádió – gúzsba kötése, az igazságszolgáltatás függetlenségének az aláásása miatt. A Brüsszelből és most már Washingtonból is érkező figyelmeztetések ellenére a Varsóban hatalmon levők arroganciája, jórészt az őszi parlamenti választásokra tekintettel, újból tetőfokára hágott – írja Lendvai, és kifejti, hogy olyan különleges testületet hoztak létre, nagyon széles – közhivataltól való eltiltást is lehetővé tevő – jogkörrel felruházva, amely az elmúlt 15 év folyamán a lengyel politikára gyakorolt orosz befolyást lenne hivatott kivizsgálni. Lendvai szerint elsősorban Donald Tusk volt miniszterelnököt, a Polgári Platform elnevezésű, legnagyobb ellenzéki tömörülés vezetőjét akarják diszkreditálni. Az osztrák lap kommentátora keserűen jegyzi meg: Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár hétfő este Párizsban munkavacsorán Ukrajna megsegítéséről tárgyalt, ugyanakkor mindketten hallgattak a szabadság lengyelországi fenyegetett helyzetéről.

Végezetül ismerkedjünk meg a kutyasíp-politika fogalmával, David Pressman budapesti amerikai nagykövet jóvoltából. Mint a Politico megírta, Orbán Viktor a Keresztapa című filmből vett gif-fel kommentálta, hogy Soros György átadta Alex nevű fiának a Nyílt Társadalom Alapítványok fölötti rendelkezés jogát. A képsor azt a jelenetet mutatja, amikor Corleone, a maffiafőnök keresztapa megcsókolja utódjának kijelölt fiát.

Pressman erre a Twitteren egy olyan gif-fel válaszolt, amelyen egy alufóliasisakot viselő fiatal nő gúnyos pillantással, ujjával megkocogtatja saját halántékát, mint amikor nagyjából azt üzenjük valakinek, hogy dilinyós. A kísérőszöveg pedig ekképpen hangzik: „A kutyasíp összeesküvés-elméletek olyanok, mint a Keresztapa 3 cselekménye: kiszámítható és aggasztó.”

Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a „kutyasíp-politika” kifejezés olyan politikai kommunikációs stratégiára utal, amelyben a politikusok által hangoztatott frázisok sokak számára nem jelentenek semmit, egy szűkebb csoport számára azonban fontos üzenetet hordoznak.

A Politico ismertetése kitér arra, hogy nemcsak David Pressman reagált Orbán bejegyzésére, hanem Michael Roth, a német Bundestag külügyi bizottságának szociáldemokrata pártállású elnöke is, aki undorítónak minősítette a magyar miniszterelnök megnyilvánulását, és azt írta, hogy Orbán „Európa szégyene”. Daniel Freund zöldpárti német európai parlamenti képviselő pedig úgy fogalmazott: csak meg kell nézni ezt a Twitter-bejegyzést, és rögtön meg lehet mondani, ki itt a gengszter.

DÁTUM: 2023.06.13. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Annak kapcsán, hogy Soros György átadta a Nyílt Társadalom Alapítványok irányítását Alex fiának, a Reuters beszámol arról, hogy a The Wall Street Journal nem csupán a most 92 éves alapítót szólaltatja meg, hanem interjút közöl a 37 esztendős Alex Sorossal is.

A fiú elmondja magáról, hogy apjánál politikusabb alkat. Azt tervezi, hogy folytatja az adományozást a baloldal felé hajló amerikai politikai jelöltek javára. Ki fogja terjeszteni az alapítvány prioritásainak sorát abba az irányba, hogy az foglalja magában a szavazati jogosultság és az abortuszhoz való jog bővítését, illetve a nemek közötti egyenlőséget. A Nyílt Társadalom Alapítványok évi adományozási kerete mintegy másfél milliárd dollár – írja a Reuters.

Silvio Berlusconi halála természetesen kiemelt témája a nemzetközi médiának. A Politico európai kiadásában megjelent cikk a címben úgy jellemzi az egykori olasz miniszterelnököt, hogy ő volt az a férfi, aki elcsábított egy egész országot. A portál szerint, ha azt keressük, mi volt Itália eddigi legemlékezetesebb kormányfőjének az a vonása, amely a leginkább jellemezte őt, akkor azt kell mondanunk: a mindennél erősebb vágya, hogy szeressék. Már az 1990-es évek derekán elkezdte tervezni saját utóéletét. A Milánóhoz közeli Arcoréban található, millió eurómilliókat érő villájában hatalmas, föld alatti mauzóleumot kezdett építtetni, hogy majd ott temessék el, több mint harminc további sírhely által körülvéve – ez utóbbiakat barátainak, családtagjainak és romantikus partnereinek szánta. Ez tipikus berlusconis projekt volt – fényűző és színpompás, a dölyfös és az abszurd határán mozgó. A látogatók útja egy száztonnás, az égboltot jelképező absztrakt szobor mellett vezet el, le egy impozáns lépcsőn, ami a római kor előtti temetkezési helyeket idézi, majd egy keskeny folyosón át, amit a túlvilági léthez szükségesnek tekintett dolgok díszítenek – gyümölcs, kenyér, kulcsok, mobiltelefon –, a végén pedig a sírkamra, annak közepén rózsaszínű márvány és gránit szarkofággal. A mauzóleumot megalkotó szobrász azt mondta egy újságírónak: „Azt kérte tőlem, ne legyen nagyon szomorú a látvány”. Mindez egyébként az elkészítés idején érvényes szabályok értelmében jogellenesen épült, nem volt meg az előírt távolság a legközelebbi emberi lakóhelytől. A jogszabályt aztán 2003-ban – Berlusconi kormányzása alatt – megváltoztatták, a kriptát mintegy legalizálták.

A The New York Times írásánál ne időzzünk ilyen hosszasan, csupán azt rögzítsük, hogy a lap kiemeli: Berlusconi honosította meg az olasz televíziózásban a szexet és a ragyogást, majd ugyanezt behozta a politikába is, hogy aztán bő két évtizeden át meghatározó alakja legyen az országnak – ő volt a legbefolyásosabb olasz politikus Mussolini óta.

Végül nézzünk egy ennél elemzősebb anyagot. A Frankfurter Rundschau vezércikke alaposan leszedi a keresztvizet a több mint harminc évvel ezelőtt létrehozott, weimari háromszögként emlegetett német–francia–lengyel együttműködési modellről, mondván, az nagymértékben hozzájárulhatott volna az Európai Unió előre viteléhez, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a három résztvevőnek ebben nem volt elegendő közös érdekeltsége. Még előtte a német–francia tengely számított az európai egységesülés fő hajtóerejének, és a kelet–nyugati szembenállás megszűnése után az volt a koncepció, hogy e két ország, kiegészülve Lengyelországgal, amelyre, mint a harmadik európai magállamra tekintettek, együttesen majd biztosítja a keleti EU-bővítéshez szükséges stabilitást. Ez a gondolat azonban – írja a frankfurti lap szerzője – még abból az időből származott, amikor a jobboldali populisták alárendelt szerepet játszottak Európában, amikor azt lehetett hinni, hogy véget ért a történelem, és a demokrácia, valamint a piacgazdaság előretör az egész világon.

Most azonban meg kell állapítani, hogy itt egyszerre öt történelmi tévedés volt – folytatódik a cikk.

Az első: Oroszország Ukrajna elleni támadásával megmutatkozott, hogy a globális kelet-nyugati konfliktus ma drámaibb, mint amilyen a hidegháborúban volt.

A második: a jobboldali populistáknak akkora hatalmuk van Európában, mint még soha.

A harmadik: előretörnek az autoriter rendszerek.

A negyedik: Lengyelország időközben az ellentéte lett annak, ami lehetett volna, az európai stabilitás horgonya.

És végül az ötödik: miként harminc év elteltével Kelet- és Nyugat-Németország is még mindig csak az összecsiszolódás folyamatában van, ugyanez érvényes a régi EU és az új kelet-európai partnerek közötti viszonyra.

A német kommentár felpanaszolja, hogy az EU-ban évek óta tapasztalható a reformok torlódása. A közös kül- és biztonságpolitika még mindig gyermekcipőben jár. Arról, hogy el kellene térni a 27 tagország egyöntetű állásfoglalásának a követelményétől, továbbra is csak beszélnek. A mostani menekültügyi kompromisszum távolról sem jelenti azt, hogy eljutottak volna a közös, szolidáris menekültpolitikához.

Számos, Európán belüli konfliktusra rávetül az ukrajnai háború árnyéka, és emiatt úgymond „nem érzékelik a radarok”, hogy az Európai Unió közepén van két ország, Magyar- és Lengyelország, ahol nem teljesülnek a közösség jogállami követelményei – vélekedik a Frankfurter Rundschau elemzésének írója.

DÁTUM: 2023.06.12. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Magyarország is részt vett vendégként a világ akkumulátor-gyártóinak Kínában most véget ért nemzetközi konferenciáján, ahol Szijjártó Péter hazánk keleti nyitásának 13 éve megkezdett és mára sikeressé vált politikáját méltatta, miközben stratégiai partnerek lettek a felek – olvasható a központi kínai tv angol nyelvű portálján.

Az együttműködés Kínával sok hasznot hajtott az országnak – véli a külügyminiszter. Az idén is, miként 2020-ban Kína lett a legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon. A CATL és az EVE Energy után a Sunwoda is – ami a 10 legjobb cég között van – telepít akkumulátorgyárat hazánk földjére. Ekként Magyarország máris a földkerekség negyedik, ám a Sunwoda-beruházással már a második legnagyobb akkumulátor-gyártója lesz, miáltal a múlt másfél évben vezető „magyar” exporttermékké léptek elő az elektromos autókba gyártott akkumulátorok.

Az ukrán hatóságoknak továbbra sincs információjuk az Oroszországtól magyarok által átvett ukrán hadifoglyok tartózkodási helyéről – olvasható a Zerkalo Negyéli, a Hét Tükre portálon, miután bejelentést tett erről az ukrán hírszerzési főigazgatóság nevében Andrej Juszov, aki egy tv-interjúban azt is elmondta, hogy a 11 hadifogoly Magyarországba érkezéséről is csak Semjén Zsolt bejelentése után szereztek tudomást. Az ukrán illetékes figyelmeztetett arra, hogy ez egy nagyon kényes kérdés, minden, ezzel kapcsolatos esetleg meggondolatlan kijelentés befolyással lehet az ügy kimenetelére. Bírálta az orosz vezetést, ami a genfi egyezménynek az emberi jogokra vonatkozó paragrafusát saját érdekei szerint manipulálja a foglyok átadásával.

A dumaszínház (stand-up comedy) egyik ismert alakja, a konzervatív Dave Rubin Izrael után Magyarországra látogatott és Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával készített interjút a Youtube csatornán futó Rubin Report számára. A Karmelita szomszédságában, csodás kilátást kínáló balkonon készült az interjú, ami Dave Rubin összefoglalója szerint megmutatja: mit kell tanulnia Amerikának Magyarországtól. A budai várban folyó monumentális építkezések kapcsán Orbán Balázs arról beszél, hogy ők figyelik, mi tetszik a népnek. Szerfölött könnyű megfelelni az embereknek, mert szeretik a szép környezetet, a biztonságot maguk körül. A nyilatkozó hangoztatta: nem szereti a modern beton- és üvegépületeket, és a várban sem épülnek ilyenek. „A legfontosabb, hogy a szavazók ott álljanak melletted” – osztogatta a jó tanácsot a népszerű amerikai műsorvezetőnek. „Nem kell figyelembe venni, mit mond rólad a média, a nagyvállalatok, a civil szervezetek vagy éppen Brüsszel…” Különben is: „minél nagyobb nyomás alá kívánja helyezi Brüsszel a kormányt, az annál népszerűbb az emberek körében”.

Rubin úgy találta, hogy a magyar baloldal nem annyira szélsőséges és megosztó, mint az amerikai. Orbán Balázs úgy állította be az amerikai tévésnek neki hazánkat, mint egységes ország, nem megosztott és ez a többi között annak köszönhető, hogy meg tudják győzni az embereket arról, demokráciában élni a legjobb.

Rambó, az ukrán katonákkal a keleti végeken szolgált németjuhász kutya repeszgránát okozta sérülést szenvedett: fél pofája, füle olyan súlyosan roncsolódott, hogy élete is kockán forgott – adja hírül a Herald Scotland – a Jersey News, Fox TV az AP amerikai hírügynökségtudósítása alapján. Azon nyomban sürgősségi ellátást kapott Harkiv közelében, és ma a budapesti rendőrkapitányság egyik szolgálati kutyája. Lénye arra emlékeztet, hogy a sérült és fogyatékkal élő kutyák, akárcsak az emberek, csodás dolgokra képesek.

A hároméves Rambó most tanulja, hogyan kell gyerekekkel, korlátozott képességű felnőttekkel, valamint rehabilitációs intézetekben viselkedni. Bár Ukrajnában is kezelték, de Budapesten is végrehajtottak rajta néhány műtétet – sérült és hiányos fogazata miatt, meg amputálták a jobb fülét –, ám nyolc hónap után erőre kapott.

Deskó Gyula rendőr alezredes magához vette és otthon kezdte el kiképzeni. Nem mondja, hogy könnyű lett volna, több türelmet követelt, mint egy átlagos kutya, s egyelőre azt sem tudható, hogy milyen lelki és agysérülései lehetnek a súlyos baleset következtében.

Mindazonáltal Rambó nagyon kedves az emberekkel. Ő is példája annak, hogy sérülten is lehet teljes értékű életet élni, s így is értékes tagja lehet egy közösségnek, a társadalomnak – mondta el az alezredes.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.06.09. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Lengyelország és Magyarország azzal igyekezett megakadályozni a közös európai migrációs és menekültügyi szabályokról tegnap késő este Luxembourgban az EU-országok kormányai között született megállapodást, hogy a kérdést a tagállami csúcsvezetők e hónap végén esedékes találkozója elé utalták volna. Mivel azonban ilyen ügyekben a döntéshozatalkor nincs vétójog, elég volt a minősített többség, így Varsó és Budapest nem tudta megfúrni az egyezséget – írja a Reuters. 

A hírügynökség szerint a belügyi tárcavezetők alkuja nyomán – ha majd az Európai Parlamenttel is sikerül megegyezni – remélhetőleg le tudják zárni azt a 2015-ben kirobbant viszályt, amit a zömmel szíriai háborús menekültek milliós hulláma okozott. Annak következtében ugyanis tarthatatlanná vált a korábbi alapelv, miszerint mindig annak a tagországnak kellett eljárnia az érkezők ügyében, ahol az illető először uniós területre lépett. Olyan déli tagállamok, mint Olasz-, illetve Görögország, több közreműködést kértek a többi EU-országtól, olyan gazdag tagállamok, mint Német-, illetve Svédország, arra törekedtek, hogy ne az összes érkező náluk telepedjék le, olyan keleti tagállamok viszont, mint Lengyel- és Magyarország, nem voltak hajlandóak senkit befogadni a zömmel muszlim közel-keletiek, illetve észak-afrikaiak közül. A jobboldali populista pártok szerte az Európai Unióban szítják a viszályt bevándorlásellenes retorikájukkal – írja a Reuters, és idéz egy európai diplomatát, aki szerint bármely tagállamban még ma is választást lehet nyerni, illetve veszíteni a migráció vitatott ügye miatt.

A most született megállapodás értelmében – amelyet még a jövő évi európai parlamenti választások előtt véglegesíteni akarnak – minden tagországra felelősség hárul bizonyos számú érkező személyért, de ez nem feltétlenül befogadási kötelezettség: elég az is, ha fejenként mintegy 20 ezer euró értékben pénzzel, közreműködő személyzettel vagy eszközökkel, felszereléssel hozzájárul a terhek viseléséhez. A megállapodás arra is kiterjed, hogy olyan gyorsított határrendészeti eljárást vezet be, amely lehetővé teszi a maradásra valószínűsíthetően nem jogosultak távol tartását az unió területén tartózkodástól, ügyük elbírálásáig. 

A Luxembourgban született megállapodás hírére ez utóbbi vonatkozásban, vagyis azokat a pontokat, amelyek az Európai Unió részéről a menekültügyi-bevándorlási szabályok szigorítását jelentik, egymástól sarkosan eltérő módon értékelte a német kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek pártjának két társelnöke, Ricarda Lang és Omid Nouripour – derül ki a Der Spiegel cikkéből. Lang a Twitteren bírálta az elfogadott szöveget, mondván, az eljárási szabályok reformjára valóban szükség van, de nem bármi áron. Különösen azt kritizálta, hogy a gyermekek esetében alapvetően nem tesznek lehetővé kivételt a határrendészeti eljárásban. Szintén hiányolta az érkezőknek a tagállamok közti kötelező elosztását – vagyis azt, ami a megszületett kompromisszum lényegi eleme. Nouripour ugyanakkor szükségesnek tartja a létrejött egyezséget, mert szerinte jelenleg elviselhetetlen a határok mentén a menedékkérők helyzete. Ő azt emelte ki, hogy javulhat a független jogi tanácsadáshoz való hozzájutás lehetősége. A kialakított szolidaritási mechanizmust pedig előrelépésnek tartja a kötelező elosztás hiányában is.

A konzervatív osztrák Die Presse szerint a megkötött kompromisszum semmit sem változtat az európai menekültügy alapvető gyengéin. Idéz két hírt is, amik olyan problémákat illusztrálnak, amelyeket úgymond nem lehet kezelni a szabályok ilyetén megreformálásával sem. Az egyik, hogy az olasz parti őrség adatai szerint csak szerdán 1400 migránst kellett kimenteni a tengerből négy vízi járműről. A másik: Annecy francia városban egy szír menekült egy játszótéren késsel támadt kisgyerekekre.

A Die Presse ez utóbbi vonatkozásban azt teszi szóvá, hogy a svédek az illetőnek megadták a menekült jogállást, így szabadon utazhatott a schengeni térségben, vagyis legálisan tartózkodott Franciaországban.

Végül arról, hogy a Novák Katalin köztársasági elnök által mondottak közül, Budapesten készített interjújában, a svájci Neue Zürcher Zeitung címben azt emeli ki, hogy „A szankciók többet ártottak nekünk, mint Oroszországnak”. A lap emlékeztet arra, hogy az államfő jó ideig a kormányzó Fidesz alelnöke volt, és Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez tartozik. Budapest – írja a tekintélyes zürichi újság – fogcsikorgatva követi az ukrajnai háború ügyében folytatott nyugati politikát, és irtózik a Moszkvával való konfrontációtól.

Novák Katalin kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, és „ésszerű eljárást” tartana kívánatosnak a szankciókat illetően. Ukrajna katonai megsegítéséről úgy vélekedik, hogy az tovább szítja a háborút.