Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.06.01. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Itt az ideje, hogy bekeményítsünk – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatón Sophie in ‘t Veld parlamenti képviselő, egyike azoknak, akik megfogalmazták a magyar kormány elleni újabb, ma az Európai Parlament által várhatóan elfogadásra kerülő határozatot – számolt be a hazánkat érintő legfrissebb jogállami fejleményekről a Politico. Az uniós képviselők elkezdték ugyanis kidolgozni azt a stratégiát, amivel megakadályozhatják hazánk soros elnökségi posztját, ha 2024. július 1-jéig sem teljesíti Orbán kormánya a jogállami feltételeket, s amik – tudvalevő – az uniós pénzek lehívásához is szükségesek.

Minderről értesülvén Varga Judit igazságügyi miniszter nonszensznek nevezte a kezdeményezést, és azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy ő maga sérti meg a demokrácia működési elvét. Az is tény, hogy Gwendoline Delbos-Corfield, a magyar ügyek kinevezett jelentéstevője beismerte a határozat ismertetésekor: meg kell találni a stratégia megvalósításának törvényi útját-módját. Persze, megoldás az is, ha az elnökséggel járó összes csili-vili formulát mellőzzük – fogalmazott Sophie in ‘t Veld képviselő. Thijs Reuten, ugyancsak holland képviselő ugyanezen a sajtótájékoztatón kijelentette: elegük van abból, hogy az Európai Bizottság szemet huny az ügyek felett, ideje tehát végre cselekedni. Isabel Wiseler-Lima az Európai Néppárt képviseletében pedig így fogalmazott: meggyőződése, hogy az uniós alapelvek erre az esetre is szolgálnak megfelelő válaszokkal. Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök, aki a Jacques Delorsról elnevezett intézetet vezeti, úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy a magyar soros elnökség letiltása helyett sokkal jobb megoldás lenne az egyszerű halasztás. Az EU eszköztárának amúgy is kedvenc eszköze a halogatás, a halasztás és késleltetés.

Képes beszámolóban adott hírt a kínai Global Times arról, hogy el kezdték lerakni a kínai óriásberuházás, a Budapest–Belgrád vasútvonal sínjeit. Most éppen a Kunszentmiklós–Tass és Bosztor szakaszon, csaknem 8 km-en a 120 méter hosszú acélelemekből. A 152 km-es magyarországi szakaszon a kunszentmiklósi lesz a legnagyobb állomás – írja a cikk szerzője. A 2020-ban elkezdődött beruházást 2025 júliusára tervezik befejezni az „Egy út – egy övezet” európai beruházás részeként, miáltal Kína Európában még szilárdabban megveti a lábát – és amit tetemes pénzzel támogat a magyar kormány. A jelenlegi Belgrád–Budapest vonalon a 8 órás utazási idő ezáltal 3,5 órára csökken.

A Nuclear Engineering International Magazin beszámol arról, hogy a napokban hagyta jóvá az Európai Bizottság a Paks-2 beruházáshoz, az orosz és magyar fél által közösen benyújtott módosításokat, amiket a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéssel látott el. A módosításokról sok részletet ebből a cikkből sem tudunk meg, csupán annyit, hogy alapvetően és jobbára a pénzügyi feltételekre, az erőművek élettartamára és technológiai változtatásokra vonatkoznak. Nem vetődött fel kifogás a Roszatom ellen sem, és ennek éppen itt az ideje, mivel 2014 óta húzódik-halasztódik a beruházás. Úgy látszik, sokat nyomott a latban a Szijjártó külügyminiszter által oly sokat hangoztatott energiabiztonság megteremtése, mert a Paks-2 lehetőséget ad a hosszú távú áramtermelésre, és szerinte itt lesz a legolcsóbb az áram egész Európában.

Miután 20 évvel meghosszabbították a jelenlegi erőmű, tehát Paks–1 élettartamát, reaktorai 2052-57-ig üzemel(het)nek. A Roszatom igazgatója, Alekszej Lihacsov, bejelentette: a Covid és egyéb akadályozó tényezők ellenére sem álltak le egy percre sem a munkálatok, ám mostantól az építkezést még inkább felgyorsítják, aminek köszönhetően az évtized végére elkészül az első atomerőművi blokk.

Hétszázhetvenhét embercsempészt, javarészt ukrán, román és szerb nemzetiségűt engedtek szabadon a börtönökből a magyar hatóságok – adta meg végre szerdán a Reuters megkeresésére a pontos választ a magyar börtönigazgatóság. Szélnek eresztésüket Orbán Viktor a börtönök túlzsúfoltságával indokolta, az igazgatóság pedig a fogva tartásuk magas költségével. Az embercsempészet miatt 2636-an kerültek börtönbe és közülük 808 külföldi foglyot illetett meg az amnesztia. A cikk nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy Ausztria tiltakozott az intézkedés miatt, hanem arra is, hogy a magas acélkerítés és szögesdrótok, továbbá az állandó határellenőrzés ellenére is szinte akadálytalanul jutnak be hazánkba az illegális érkező menekültek az embercsempészeknek helyismeretének köszönhetően.

A most szabad lábra helyezett azokat az embercsempészek, akiket a szabadulásuk után 72 óra elteltével is hazánkban találnak, azoknak le kell tölteni a teljes büntetésüket.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

DÁTUM: 2023.05.31. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A populizmus nem szűnő világméretű vonzerejéről közöl áttekintést a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség, Recep Tayyip Erdoğan török államfő újabb választási győzelmének okán. E győzelem – az immár két évtizedes uralom meghosszabbítása – annak ellenére következett be, hogy közben megélhetési válság tört ki, gyengült az ország pénze, és népharag övezte a súlyos februári földrengés következményeinek elfuserált kezelését – olvasható a cikkben, amelynek a szerzője szerint az „erős ember” imázsa volt az, ami az alkalmazkodni kész állami média jóvoltából mozgósította Erdoğan konzervatív szavazó bázisát.

Az Egyesült Államokban – kezdődik a Bloomberg körképe – továbbra is Donald Trump a leginkább esélyes a republikánus elnökjelöltség elnyerésére a 2024-i választás előtt – dacára annak, hogy minden választó tudja, milyen és mekkora jellembeli hiányosságai vannak, és hogy milyen kaotikusan végződött a hivatali ideje, a 2021. január 6-i kapitóliumi lázadással. Olaszországban a populista feltámadás Giorgia Melonit emelte a hatalomba – a jobboldali nacionalista miniszterelnöknek 2,7 millió Facebook-követője van. Franciaországban általános felháborodást keltett Emmanuel Macron nyugdíjreformja, és ez erősíti Marine Le Pen helyzetét a 2027-i elnökválasztásra, amelyen Macron már nem induhat. Ami Magyarországot illeti, ott Orbán Viktor továbbra is elmozdíthatatlannak látszik. Oroszországban Vlagyimir Putyin elnök besározta magát az el-elakadó ukrajnai háborúval, de valószínű, hogy 2024-ben további hat évre meg tudja szerezni magának az elnökséget. Végül Indiára pillant a Bloomberg, ahol Narendra Modi sorrendben harmadik miniszterelnöki ciklusát igyekszik elnyerni, hindu nacionalista programmal.

A hírügynökség arra az általános megállapításra jut az említett országokban tapasztaltak alapján, hogy a távolinak érzékelt elittel szembeni szavazói harag továbbra is termékeny talajt teremt a választásokon a populista politikusoknak, és ennek közege sokkal inkább a közösségi médiafelületeken való háborgás, mintsem a józan politikai mérlegelés.

Erdoğan várható politikájáról egyébként a The New York Times – elemzői véleményekre hivatkozva – úgy ítéli meg, hogy az újraválasztással megszerzett nacionalista felhatalmazás birtokában az eddiginél nagyobb mozgásteret láthat önmaga számára az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok helyrehozására. Így aztán lehet, hogy már az atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozója előtt hajlandó lesz beletörődni a svéd NATO-csatlakozásba, ami megnyithatja az utat a török légierő korszerűsítése, amerikai F-16-os gépek beszerzése előtt.

A lap megszólaltatja Ian Lessert, a German Marshall Fund brüsszeli irodájának a vezetőjét, Törökország-szakértőt, aki szerint Erdoğan csalódást okozhat ugyan azoknak, akik nyugatiasabb Törökországban reménykednek, de hát nem Törökország az egyetlen olyan szövetséges állam, amely egyre inkább autoriter jellegű – mondja Lesser, és példaként említi Magyarországot, Szerbiát, valamint Lengyelországot.

Szerbia persze nem véletlenül kerül most fókuszba. Lendvai Pál az osztrák Der Standardban megjelent, Képmutatók internacionáléja című cikkében felhívja a figyelmet arra: az ukrajnai háború árnyékában az ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy a Balkánon is van két válsággóc, Koszovó és Bosznia, és mindkettőben kulcsszerepet játszik Aleksandar Vučić, Szerbia autokrata elnöke. Lendvai szerint a Szerbiában, valamint Bosznia szerb részében uralkodó oroszbarát hangulat lehetővé teheti Putyin számára, hogy második frontot nyisson a NATO ellen. A szerb vezetés által saját maga támogatására szervezett, múlt pénteki belgrádi tömegrendezvényen különösen feltűnő volt Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter fellépése – írja. Szintén kitér a cikkben Orbán Viktorra, akit cinikus békéltetőnek nevez, mondván: a minap, a katari világgazdasági fórumon teljes mértékben felsorakozott az oroszok Ukrajna-politikája mögé. Megemlíti azt is: Orbánnak, a magyarországi liberális demokrácia lerombolójának a hatvanadik születésnapja közeledtével merő képmutatás, hogy Magyarország alkalmas lenne az EU-elnökség ellátására 2024 második felében.

Végül pár mondat egy ennél sokkal elvontabb elmélkedésről. A londoni Financial Times egyik podcastjában Martin Wolf, a lap gazdasági főkommentátora meglehetősen borúlátóan szól a nyugati berendezkedés jövőjéről. Hihetőnek tartja azt a feltételezést, hogy a demokratikus kapitalizmus csupán rövid időre feltűnő radarkép az emberiség történelmében. Kétszáz évvel ezelőtt még sehol sem létezett demokrácia, az embereknek fogalmuk sem volt róla. A demokráciát többször kipróbálták ugyan a történelem évszázadaiban, de az sohasem volt hosszú életű, előbb-utóbb mindig nevetségessé vált vagy polgárháborúba torkollott, majd leváltotta egy hódító vagy egy „erős ember” – csak hogy visszakanyarodjunk a lapszemle kiinduló eleméhez. Martin Wolf szerint a nagy, bonyolult, sokszínű társadalmak irányítására sokkal alkalmasabbnak bizonyultak a birodalmak és a monarchiák, mint a demokráciák.

Amerika példájában sem lát erre ellenbizonyítékot: mint mondja, az alapító atyáknak is kétségeik voltak a választáson alapuló politikai rendszer tartós életképességét illetően, és azért építettek abba bele annyi akadályt, hogy meggátolják a többségi elv túlhajtásait. Ez pedig azt jelenti, hogy az egész konstrukció nagyon törékeny – érvel a brit elemző, és annyi engedményt azért tesz, hogy kisebb, homogénebb országokban ennél szilárdabbnak mutatkozik a demokratikus berendezkedés.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

DÁTUM: 2023.05.30. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Az EU most ébred rá arra, hogy ha nem tesz semmit, 14 hónap elteltével Magyar-, majd utána Lengyelország fogja – 2024 második és 2025 első felében – betölteni az Európai Unió soros elnöki tisztségét, írja a Politico című amerikai portál európai kiadása, és megjegyzi: ez éppen az európai parlamenti választásokat követő időszak, a választások nyomán összeálló, új összetételű Európai Bizottság sorsdöntőnek tekintett első esztendeje.

Az Európai Parlament csütörtökön szavaz arról a határozattervezetről, amiben felszólítják a tagállamokat, hogy akadályozzák meg az elnökségi poszt magyar átvételét, és arra az esetre, ha a tagállamok képviselőiből álló Tanács mégsem cselekednék, a Parlament részéről úgymond „megfelelő intézkedéseket” helyeznek kilátásba – olvasható a cikkben.

De milyen lehetőségek adódnak az EU számára? Erre nézve a Politico ismerteti a holland jogi szakértőkből álló Meijers-bizottság tanulmányát, ami három opciót említ.

Az első, hogy az érzékeny, összeférhetetlenségi gyanút felvető dossziékat megállapodás alapján átvennék a magyaroktól, illetve a lengyelektől az érintett elnökségi triók többi tagországai. Az egyes tagállamok féléves elnökségi ciklusait ugyanis elnökségi trió keretei közé sorolják: három, egymást követő elnökség együtt alkot egy másfél éves triót, és azon belül megállapodás kérdése, hogy milyen időzítésben kerüljenek sorra a napirendre kívánkozó kérdések. Magyarország annak a triónak az időben utolsó tagja, amiben előzőleg Spanyolország, illetve Belgium látja el a soros elnökséget. A lengyelek az ezt követő trió első elnökségét adják, és őket Ciprus, majd Dánia követi.

A második opció, hogy a Tanács egyedi döntésével, szabálymódosítás nélkül egyszerűen elhalasztanák a magyar és a lengyel elnökséget. A sorrend-változtatásra már volt példa, igaz, többnyire csak olyankor, amikor új tagállamokkal bővült az Európai Unió.

A harmadik opció, hogy új szabályt hoznak, ami szerint nem láthat el elnökséget az a tagállam, amelyik ellen jogállamisági eljárás folyik. Ilyen szabályt a Meijers-bizottság szerint minősített többséggel is lehetne alkotni, vagyis azt vétójog nem akadályozhatná meg. 

John Morijn, a Meijers-bizottság egyik tagja azt mondta a Politiconak: az első opció szerinti megállapodás aligha dolgozható ki, inkább talán csak akkor, ha eléggé hihető a második vagy a harmadik opció valós eshetősége, és akkor ahhoz képest, az arcmentés jegyében elfogadhatóvá válhat Budapest, illetve Varsó számára a trión belüli feladat-átcsoportosítás gondolata.

A fordulat, vagyis a kommunista rendszer összeomlása után Magyarországnak voltak a legjobb esélyei arra, hogy Kelet-Közép-Európában megteremtse a civil és jóléti társadalmat, most azonban az ország politikai romhalmaz – írja a svájci Neue Zürcher Zeitungban megjelent vendégkommentárjában David M. Wineroither osztrák politikatudós. A szerző a szalámitaktika mesterének nevezi Orbán Viktort, és felrója neki, hogy felszámolta a demokrácia támasztékait. Annak a véleményének ad hangot, hogy Magyarországra – bár a kontinens közepén található –, a külföldi bírálók is hajlamosak úgy tekinteni, mint ha Európa hátsó udvarában húzódna meg, és ebből adódóan mintegy rászolgál az engedékenységre – vagyis a viszályokat a valóságosnál ártalmatlanabbnak ábrázolják, az Európai Bizottsággal folytatott macska–egér játéknak állítják be.

Hamarosan találkozik egymással a svéd és a török külügyminiszter, hogy megvitassa a halasztást szenvedő svéd NATO-csatlakozás ügyét – írja a Reuters a stockholmi külügyminisztérum tájékoztatása alapján. A hírügynökség emlékeztet arra: korábban úgy volt, hogy erre a kétoldalú találkozóra e hét csütörtökön, az oslói NATO-külügyminiszteri megbeszélés mentén kerül sor, de kiderült, hogy az ankarai diplomácia irányítója nem lesz ott a norvég fővárosban. A svéd külügy mindenesetre fenntartja, hogy „hamarosan” megtartják a bilaterális találkozót. A Reuters szerint Stockholmban azt remélik, hogy most, a török választások után újabb lendületet kaphatnak a kampány alatt szüneteltetett egyeztetések a két fél között. A tudósítás említést tesz ugyan arról, hogy a svéd csatlakozással szemben Ankara mellett Budapest is kifogást emelt, de nem elemzi a várható magyar magatartást.

A londoni The Guardian egyébként a török elnökválasztás második fordulójáról szóló tudósításában megemlíti, hogy a Recep Tayyip Erdogan győzelméhez gratuláló első három külföldi vezető közt ott volt Orbán Viktor magyar kormányfő, Pakisztán miniszterelnöke és a katari emír mellett.

Valamivel később aztán ömleni kezdtek máshonnan is a jókívánságok, beleértve Amerikát, a NATO-t és az Európai Uniót. A német Die Welt ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt bajor elnöke a Funke médiacsoportnak nyilatkozva kijelentette: ideje lezárni a török EU-csatlakozási tárgyalások aktáját, az elmúlt évek ugyanis megmutatták, hogy Törökország soha nem lesz az Unió teljes jogú tagja, miközben kívánatos a szoros partneri viszony kialakítása Ankarával.

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.26. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Az Európai Unió tagállamainak kereskedelmi ügyekben illetékes miniszterei megállapodtak abban, hogy még egy évvel meghosszabbítják az ukrán termékek importját sújtó korlátozások felfüggesztését – adta hírül a Reuters, hozzátéve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: azon van, hogy ez a felfüggesztés véglegessé váljék, és hogy a teljes liberalizálás alól ne legyenek kivételek. Ezzel arra utalt, hogy Ukrajnával szomszédos öt ország – Magyar-, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia – továbbra sem engedélyezi bizonyos ukrán agrártermékek forgalmazását, bár azok tranzitjához hozzájárul. A megállapodást megelőzően ugyanis Magyar- és Lengyelország – helyi gazdák tiltakozása miatt – importtilalmat vezetett be az ukrán gabonára.

Izraelben a jövőben 65 százalékos adókulccsal kívánják sújtani a külföldi kormányoktól az ország emberi jogi szervezeteihez érkező támogatásokat – írja berlini Tageszeitung, közkeletű rövidített nevén a taz. A törvénytervezetről vasárnap folytat vitát a kneszet igazságügyi bizottsága. A jogi konstrukció abban állna, hogy az ilyen támogatások esetén a szóban forgó szervezet elveszíti a közhasznú minősítést, és ezzel együtt a jövedelemadó megfizetése alóli mentességet. A cikk szerint ez az intézkedés, ha bevezetik, végzetes lenne számos, a kormányzattal szemben kritikus beállítottságú, illetve baloldali nem kormányzati szervezet (NGO) számára, hiszen azok jelentős mértékben ráutaltak a külföldi pénzügyi támogatásra. A taz azt írja, hogy a jobboldali NGO-k rendszerint kevéssé függenek külföldi támogatástól.

A lap beszámol arról, hogy a törvénytervezettel szemben éles bírálat érkezett az Egyesült Államokból: Matthew Miller, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője leszögezte, hogy a nem kormányzati szervezetek létezése döntő fontosságú a demokratikus és reagálni képes, átlátható kormányzás szempontjából. Steffen Seibert, az izraeli német nagykövet súlyos aggodalmának adott hangot az elképzelés kapcsán, és úgy fogalmazott, hogy a civil társadalom akadályoktól mentes kapcsolatépítése különös jelentőségű a liberális demokráciákban. A berlini lap szerint ennek a törvénytervezetnek – valamint általában az egész izraeli igazságügyi reformcsomagnak – a bírálói közül sokan vonnak párhuzamot a magyarországi és oroszországi demokráciaellenes fejleményekkel. 

Az, hogy kidolgoznak egy ilyen tervezetet, Benjamin Netanjahu miniszterelnök ígérete volt, amit Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszternek tett, a múlt év végén megszületett koalíciós megállapodásban. Az izraeli emberi jogi szervezetek és azok finanszírozása körüli politikai csatározások nem újkeletűek. Az NGO-k átláthatóságáról még 2016-ban – szintén Netanjahu kormányzása alatt – született törvény előírta, hogy az a nem kormányzati szervezet, amelyhez a támogatások több mint fele külföldről érkezik, ezt a tényt köteles az államnak jelezni, valamint kiadványaiban feltüntetni.

A civilszféra átláthatóságának a megteremtése, mint törekvés azonban nem csak illiberálisnak mondott hatalmi körökben érhető tetten. Paradox módon valami hasonlóra bukkantam a Politico című amerikai portál európai kiadásának az egyik cikkében is, amely egy olyan európai bizottsági tanácsadót szólaltat meg, aki felpanaszolja, hogy az Európai Unió – főként annak nyugati része – nagyrészt szemet huny a kínai befolyás és propaganda előtt, ami pedig egyre erősebb a médiában, az elemző műhelyekben, tudományos intézményekben és a nonprofit szervezetekben. A szóban forgó szakértő a cseh Ivana Karásková, aki a szintén cseh Věra Jourová bizottsági alelnöknek a tanácsadója. Kirívó példaként említi, hogy két csehországi rádióállomás rendszeresen vesz át előre elkészített tartalmakat a kínai állami rádiótól.

A Politico kitér arra, hogy Brüsszelben olyan, „demokráciavédelminek” nevezett uniós jogszabályon dolgoznak, amely az EU-n kívülről érkező finanszírozásra vonatkozna, a külföldi beavatkozási kísérletekkel venné fel a harcot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már tavalyi évértékelő beszédében említést tett arról, hogy az Amszterdami Szabadegyetemen a kínaiak burkolt befolyásoló tevékenységet folytattak. Az intézmény a vizsgálat nyomán felhagyott a kínai finanszírozás fogadásával. Az EU most átláthatóságinak nevezett olyan jogi előírást készít elő, amely a szervezeteket kötelezné külső eredetű forrásaik feltárására. Kilétüket felfedni nem kívánó bizottsági tisztségviselők szerint a tervezet alapján bírsággal lennének sújthatók azok a szervezetek, amelyek ezen bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

A Politico cikkéből az is kiderül, hogy bár a névvel megszólaltatott szakértő a kínai befolyás veszélyeit taglalja, különféle nonprofit csoportok azt az aggályukat hangoztatják, hogy a tervezet elfogadása éppenséggel Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezére játszhatna, mert uniós felhatalmazással csaphatna le azokra a demokráciavédő szerveződésekre, amik az Egyesült Államokból – vagyis szintén EU-n kívülről – kapnak pénzt.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.