KlubRádió unofficial

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.12. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Az EurActiv uniós hírportálon Pierre Haroche, a londoni Queen Mary egyetem nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó oktatója arról ír, hogy az Európai Unió számára Oroszországgal – sőt, Kínával – szemben is a minősített többséggel történő döntéshozatal bevezetése jelenthetné a megfelelő védelmet, és hogy ennek érdekében elsősorban Lengyelországnak kellene kiállnia. Ez a vélemény – fogalmaz Haroche – talán provokatívnak tűnik föl, hiszen az egyhangúság elvének a védelme a lengyel kormány kedvenc vesszőparipája. A szerző azonban felidézi, hogy Lengyelországban május harmadikán emlékeztek meg annak az 1791-i alkotmánynak az évfordulójáról, ami eltörölte a lengyel-litván államot addig megbénító liberum veto intézményét, amelynek értelmében bármely törvényhozó egymagában megakadályozhatta szövegek elfogadását, de elérhette még az ülésszak berekesztését is. Ma az egyöntetűség követelménye az EU vonatkozásában ugyanazt jelenti, mint annak idején a lengyel–litván államszövetségben: a külső hatalmi befolyásszerzés lehetőségét – írja a professzor, és felhívja a figyelmet arra: Magyarország nemrég arra használta vétójogát, hogy megakadályozza az Oroszország elleni uniós szankciók szigorítását, 2021 májusában pedig Kínát bíráló EU-nyilatkozatot juttatott zátonyra.

Az EurActiv vendégszerzője szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió új vonzásközponttá teszi Európában Lengyelországot, és Varsónak nem az elszigetelt kisebbséghez tartozóként kellene önmagára tekintenie, ha már egyszer a jövő többségének is lehet a vezetője. A későbbi EU-bővítések is abba az irányba mutatnak az EurActiv szerint, hogy az egyöntetűség elvét fel kell váltania a minősített többség elvének. Egy lengyel–ukrán összefogás Németország súlyának megfelelő lakosságszámot jelentene, és Lengyelország így az egyik legnagyobb nyertese lehetne annak, ha a külpolitikában bevezetnék a minősített többséggel történő döntéshozatalt.

A vasárnapi törökországi elnök- és parlamenti választás valóságos népszavazással ér fel Recep Tayyip Erdogan két évtizedes politikai dominanciájának a megítélését tekintve, és ez lesz az elnök eddigi legkeményebb megmérettetése – állapítja meg a The New York Times. A lap szerint a 69 éves Erdogan számára csak tovább növekedett a kihívás, amikor tegnap a három másik hivatalos jelölt közül az egyik kiesett, és ezzel valószínűleg még több szavazót tolt át a fő vetélytárs táborába.

Amikor Erdogan 2003-ban – akkor még miniszterelnökként – az ország élére került, széles körben olyan iszlám demokrataként tekintettek rá, aki ígéretes módon próbált hidat építeni a muszlim világ és a Nyugat között ebben a döntően muszlim, ugyanakkor NATO-tag országban. Az utóbbi időben azonban – folytatódik a The New York Times ismertetése – bírálói azzal vádolják, hogy egyszemélyi hatalomra tör, és elmélyíti a gazdasági válságot. Politikai elemzők szerint – írja a lap – a választás kimenetele Törökországon kívül is erős visszhangot kelthet majd, hiszen Erdogant egy sorban szokták emlegetni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Donald Trump volt amerikai elnökkel – akik szintén választások útján kerültek hatalomra, de aztán hivatali idejüket arra használták fel, hogy erodálják a demokratikus intézményeket. Ez a választás nem csak Törökország jövőjét határozza meg: ha Erdogan veszít, az nagy reményekkel töltheti el azokat, akik vissza akarják fordítani az autokrata áramlatot – idézi a cikk Gönül Tol washingtoni Törökország-szakértőt.

A választók főképpen a gazdaság állapota miatt aggódnak. A tavaly 80 százalékot is meghaladó infláció időközben visszahúzódott ugyan, de így is alaposan megtépázta a lakosság vásárlóerejét. Bírálatok érték a kormányzatot amiatt is, hogy kezdetben lomhán reagált a februári, 50 ezer ember halálát okozó földrengés következményeire. A természeti katasztrófa szintén kérdéseket vetett fel azt illetően, hogy van-e felelőssége a kormánynak az elmúlt évek hitvány színvonalú építkezéseiért, ami hozzájárult az áldozatok magas számához.

Erdogan fő vetélytársa a 74 éves Kemal Kilicdaroglu volt köztisztviselő, aki több, egységbe tömörült ellenzéki erő közös elnökjelöltje, és a demokrácia újraélesztését, a központi bank és más állami intézmények függetlenségének a helyreállítását ígéri, valamint a Nyugattal való viszony javításának szándékával kampányol. A legutóbbi közvélemény-kutatási felmérések Kilicdaroglu csekély előnyét mutatták. 

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.11. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

11

máj

Hat százalékkal megugrott az Eve Energy részvényárfolyama, miután bejutott a híráramba, hogy a cég 450 ezer négyzetéteres területvásárlási szerződést véglegesített Debrecenben az önkormányzattal az odaépítendő újabb akkumulátorgyár számára – írja a Yicai Global kínai gazdasági hírportál. Egy részvény ára a nap végére – némi csökkenést követően több mint 9 dollárt ért. A területet 14,2 millió dollárért, mintegy 4800 millió forintért kapta meg a kínai cég. Az előszerződést tavaly márciusban kötötték meg az üzletfelek.

Azt egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kínai cég, hogy mennyit költ az építkezésre, de a Reuters tudni véli, nagyjából 1100 millió dolláros költséggel számolnak. Az Eve Energy éves nyeresége 119%-kal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest, bevétele pedig 66%-kal, ami így elérte a 1600 millió dollárt. 

Szintén számos helyen olvashatunk arról, hogy Magyarország visszalépett a 2024-i Műkorcsolya Európa-bajnokság megrendezésétől az Ukrajnában dúló háborúra hivatkozással – írja a többi között a Connecticutban megjelenő News Times. A szervezők bajban vannak, mert januárig kevés idő maradt új házigazdát találni. Az AP tudósítása szerint erre a sportágra nincs elég fedezete a magyar kormánynak. Nem mellesleg az írás a legvégén megjegyzi, hogy az idén ugyebár Finnország volt a Műkorcsolya-EB házigazdája, s az oroszokat kizárták a versenyekből az Ukrajna elleni agresszió okán.

Látva Putyin hatalmának és háborús stratégiájának erózióját, a Putyin-barát Orbán Viktor új szövetségest, szövetségeseket keres – írja az amerikai The Hill, ami az amerikai törvényhozásra, a Capitoliumra utaló elnevezés. Orbán 2010 óta építi orosz kapcsolatait, de ezzel egyidőben igyekezett mindig két kapura játszani, nem véletlenül minősítik úgy, mint a nyugati demokratikus érdekek és értékek szabotőre. Azonban az oroszok 2022-i inváziója óta az a legszembetűnőbb, hogy néma volt, amikor Oroszország egy szuverén ország földjét annektálta, viszont teljes hangerővel terjesztette az orosz deziformációt és propagandát. A többi között azt, hogy az Egyesült Államok próbál új háborút indítani. Kilenc hónapba tellett, míg ratifikálta parlamentjével a finnek NATO-tagságát, ám a svédeké még mindig késik.

Az pedig különösen szembetűnő volt, amikor a Kijevnek nyújtandó 20 000 millió dollárnyi segélyt blokkolta. Megromlott a kapcsolata a V4-ekkel, olyannyira, hogy a védelmi miniszterek találkozóját lefújták, mert a cseh tárcavezető őszintén és keményen fogalmazott: szerfölött sajnálatos az, Magyarországnak fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére. A Hill szerint, ha Orbán folytatja ezt a kettős játékot, akkor eddigi nyugati és szomszédi kapcsolataiban helyreállíthatatlan károkat fog okozni.

És akkor merre néz új szövetségesek után? Bár Orbán hangoztatja, hogy számára az uniós szálak elszakíthatatlanok, mégis a Közel-Keletre és Ázsiára kacsintgat a partnerkeresése közben, mindenekelőtt Törökországra és Kínára is, ám ezzel újabb kihívások elé állítja a Nyugatot. A Kínai Kommunista Párt is ki fogja használni, hogy Orbán nem lojális a NATO iránt, mint ahogy tette és teszi ezt Putyin évtized óta.

Magyarország egyelőre nem látta el kézjegyével az Európai Unió 26 tagállama által már aláírt, a Belaruszban évek óta tapasztalható, az emberi jogsértéseket taglaló jelentéstervezetet sem, amit holnap prezentálnak az EBESZ Állandó Tanácsának ülésén Bécsben – írja az orosz nyelvű Euro Radio Rikard Jozwiak, a Szabad Európa újságírójának értesülése alapján. A jelentés részletezi, Belarusz törvényhozása is repressziót kénytelen elszenvedni.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.10. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Az Európai Bizottság elnöke Kijevben részletezte az Oroszország ellen tervezett újabb, sorrendben immár 11. uniós szankciós intézkedéscsomag tartalmát. Mint az az osztrák Die Presse által – nemzetközi hírügynökségek jelentései alapján – készített összeállításból kitűnik, Ursula von der Leyen szerint most főként arra kell összpontosítani, hogy érvényesítsék a már elrendelt korlátozásokat, nehezítsék a kijátszásukat.

Így például szigorítanák bizonyos magas műszaki színvonalat megtestesítő termékek, illetve repülőgép-alkatrészek forgalmának az ellenőrzését, hogy harmadik országokon keresztül se lehessen eljuttatni őket Oroszországba. Emellett további személyekkel, illetve szervezetekkel szemben rendelnének el szankciókat az Ukrajna elleni háború támogatása miatt. Ezt a 11. csomagot még ebben a hónapban el akarják fogadtatni az EU-tagállamokkal.   

Egyre inkább az Orbán-kurzusra emlékeztet a német kormánynak a menedékkérőkkel szemben követett eljárásmódja a hamburgi Die Zeit elemzése szerint. Ez mutatkozik meg például abban, hogy az esetleges későbbi kitoloncolási döntés végrehajthatósága végett korlátoznák a menekültstátust igénylők helyváltoztatási szabadságát. Az érkezőket a szövetségi kormány és a tartományok közös egyetértésével a kérelem elbírálásáig központi létesítményekben helyeznék el, és így elkerülhetnék, hogy a kitoloncolás foganatosítása céljából eljáró rendőrök az illetőnek hűlt helyét találják a bejelentett lakcímén.

A szigorítás oka a menekültek számának a növekedése: a német tartományok az idén akár 400 ezer személy érkezésére számítanak, az ukrajnai menekülteken felül. Miközben a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár politikai irányvonalát a koalíciós partner Zöldek bírálják, a közös szövetségi kormány harmadik tényezője, a szabad demokraták inkább az Európai Unió külső határvédelmének az erősítésére helyeznék a hangsúlyt, mint fogalmaznak, „akár szögesdróttal is”.

Ami a belső határokat illeti, Németország eddig a nyitottság liberális álláspontját vallotta, de ez is változóban van – írja a Die Zeit, és ennek egyik okaként azt jelöli meg, hogy a keleti tartományokban erősödik a szélsőjobboldali, idegenellenes alternatívát jelentő AfD. A cikk idéz egy türingiai zöldpárti politikust, aki azon sajnálkozik, hogy már egyre több európai kormány hajlik az Orbán-kurzusra a menekültpolitikát illetően.

A német dpa hírügynökség beszámolója szerint Armin Papperger, a düsseldorfi Rheinmetall vezetője a részvényesek online értekezletén így beszélt: Németország legnagyobb fegyvergyártó cége a legjobb úton halad afelé, hogy ukrán vállalatokkal együttműködésben gondoskodjék Ukrajna páncélos, légvédelmi és lőszerigényéről. A Kijevvel folytatott eddigi megbeszélések sokat ígérőek voltak, és miként a Lynx páncélozott szállító járművet magyarországi üzemben állítják elő, akként az új fejlesztésű páncélosokat is ukrajnai gyártósoron lehet majd elkészíteni – vélekedett a cégvezető.

A dpa tudósítása kitér arra, hogy a részvényesek értekezletén kritikus hangokat is lehetett hallani. Így például a Fegyverkezési Infomációs Iroda elnevezésű németországi pacifista szervezet képviselője szóvá tette, hogy a Rheinmetall azon a Magyarországon fejleszti a hadiipart, ahol a kormány évek óta a demokrácia és a jogállam lebontásán ügyködik.

A Der Spiegel menedzsermagazinja arról közöl alapos áttekintő cikket – nagyrészt a Nemzetközi Valautaalap friss tanulmánya alapján –, hogy lanyhul Kína külkereskedelme: a Németországba irányuló export áprilisban az előző időszakinál lassabban nőtt, az import pedig csökkent. Kína már tavaly érezhetően visszafogta európai befektetéseit, és leginkább csak az autóipari akkumulátor-gyártásra összpontosít. Egy Kínával foglalkozó berlini kutatóintézet tanulmányából az tűnik ki, hogy a kínai befektetésekből főként négy ország profitál Európában: Német-, Francia-, Magyarország és Nagy-Britannia 

A londoni Financial Times azt elemzi, hogy Ursula von der Leyen elnöksége alatt lényegesen visszaesett az Európai Bizottságnak az egységes uniós piac szabályait védelmező tevékenysége: 2020–22 között – vagyis a mostani bizottsági elnök ténykedésének első három éve alatt – 80 százalékkal kevesebb eljárást indított a brüsszeli testület az egyes tagállamok ellen az egységes belső piac sérelme miatt, mint az előző elnök, Jean-Claude Juncker működésének első három esztendejében. Szakértők ezt a Financial Times szerint veszélyesnek tartják, mert ha Európa nem érvényesít egységes piaci szabványokat, akkor a vákuumot az egyes tagállamok fogják kitölteni, ki-ki a maga szabályai alapán.

Már most látható például, hogy legfőképpen Franciaországban, továbbá Magyar-, Német-, Lengyelországban és Belgiumban is a kiskereskedelemben különböző, az egységes piaci követelményeknek ellentmondó korlátozásokat vezettek be, így például extra terheket rónak a más uniós tagállamból származó termékek forgalmazására.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.09. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A szociáldemokraták mindig képesek voltak az együttműködésre az Európa-párti frakciókkal az uniós parlamentben, de a jobbközép Európai Néppárt közeledése a szélsőjobbhoz túllép a vörös vonalon, és a kényes egyensúly felborulásával fenyeget – mondta Iratxe García Pérez, a szocdem képviselőcsoport vezetője az EurActiv hírportálnak adott nyilatkozatában.

A spanyol politikusnő valószínűtlennek mondta, hogy a jövő évi európai parlamenti választások után is fennmaradhat a kereszténydemokraták, szociáldemokraták és liberálisok hagyományos, eddig jól működő együtt munkálkodása. Ezt a Néppárt hibájának tulajdonítja. Az EurActiv riportere felidézte, hogy Iratxe García több ízben bírálta a bajor Manfred Weber néppárti elnököt, mire ő most kifejtette: ez a szövetség a Néppárttal azért van veszélyben, mert némelyek az európai integrációt ellenző szélsőjobbhoz közelednek.

A portál emlékeztet arra, hogy Weber megpróbált hidat építeni Giorgia Meloni Olasz testvérek elnevezésű pártja felé, amely a Konzervatívok és Reformerek EP-frakciójához tartozik. Weber videóüzenetet intézett a Silvio Berlusconi vezette Hajrá, Itália! pártnak a hét végén Milánóban tartott konvenciója résztvevőihez, és abban azt mondta: az Európai Néppárt számára érdekes modell az, ami Olaszországban létrejött, nevezetesen a néppárti Hajrá, Itália!-nak, a konzervatív Olasz Testvéreknek, valamint Matteo Salvini szélsőjobboldali Ligájának a koalíciója.

Az EurActiv cikkéből ugyanakkor kitűnik: az Európai Néppárt legerősebb tényezője, a német CDU/CSU határozottan elveti Weber koncepcióját, és nem akar szorosabban együttműködni a konzervatívok és reformerek frakciójával. Mint az Jürgen Hardtnak, a CDU/CSU bundestagbeli frakciója külpolitikai szóvivőjének a nyilatkozatából kiderül, azért nem, mert a Liga olyan Európa-ellenes párttal is egy gyékényen árul, mint a német AfD.

Az EurActiv úgy ítéli meg: abból a szempontból, hogy kikkel fog a jövőben együttműködni az Európai Néppárt, kulcsfontosságú lesz a közelgő görögországi és spanyolországi parlamenti választás kimenetele. Görögországban május 21-én, Spanyolországban később, decemberben vonulnak urnához a választópolgárok. Kiriakosz Micotakisz jelenlegi görög kormányfőt Manfred Weber legszorosabb néppárti szövetségesének tartják, és a görög baloldal él a gyanúperrel, hogy adott esetben hajlandó lenne összefogni a szélsőjobbal. Spanyolországban is lehetségesnek tartják az elemzők, hogy a választások nyomán a Néppártnak szüksége lesz majd a többséghez a szélsőjobbodali Vox párt támogatására.

Ha már szélsőjobb, húzzunk le még egy bőrt – visszatekintve a múlt hétre – a budapesti CPAC-tanácskozásról, amelynek egyik vendég résztvevője volt André Ventura, a portugál szélsőjobb Chega elnevezésű pártjának a vezetője.

Nos, szintén az EurActiv jelentette, hogy a Chega, amely május 13–14-én Lisszabonban szerette volna megrendezni az úgynevezett „jobboldali világtalálkozót”, kénytelen volt lemondani az eseményt. Ezt Ventura történetesen éppen a budapesti CPAC-konferenciára érkeztében jelentette be. Ventura a határozatlan időre történt halasztást azzal indokolta, hogy a tervezett vendégek egy része zaklatásnak lett kitéve, így például Jair Bolsonaro volt brazil elnököt megakadályozták abban, hogy Portugáliába utazzék. Az EurActiv tudomása szerint Bolsonaro mellett ott lett volna a jobboldali világtalálkozón Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, valamint a magyar Fidesz, a spanyol Vox, az észt EKRE és a román AUR párt több tagja.

Ukrajna, Oroszország, agrártermékek – nem csitulnak az indulatok és az érdekütközések ebben a témakörben. Ennek illusztrálására két cikk, csak az említés szintjén. A Politico amerikai hírportál brüsszeli kiadása arról számolt be, hogy Varsó jelezte: uniós szankciókat kíván javasolni az orosz mezőgazdasági termékekre.

Az AP amerikai hírügynökség pedig – a Newsmax hírtévé ismertetésében – arról ír, hogy bizonyos térségekben az ukrán gazdák életük kockáztatásával igyekeznek megtermelni megélhetésük alapját, hiszen a föld, amelyet meg akarnak művelni, harcok színtere volt, vagy azok közelségébe esik, és sosem lehet tudni, mikor robban egy akna. Az ENSZ égisze alatt működő Élelmezési Világszervezet szerint Ukrajnában a termőföld 12 százalékát elaknásították.

Végül valami egészen másról. A The New York Times terjedelmes riportban mutatta be olvasóinak a 25 esztendős Habsburg-Lotharingiai Ferdinándot, aki – a cikk felvezetője szerint – ha még létezne az Osztrák-Magyar Birodalom, esetleg annak az uralkodója is lehetne, de ehelyett most versenyautókat vezet. Ferdinánd elmondja: a schönbrunni palota 1441 szobája közül az egyik az ő hálószobája lenne, ha ő lenne a trónörökös. Tudja is, melyik az, először 14 éves korában, osztálykiránduláson járt ott, és akkor arra jutott, hogy ha tehetné, egészen másképp rendezné be.

A Habsburgok 1918-i trónfosztása után a dinasztia tagjai csak azután léphettek be Ausztriába, hogy lemondtak a trón iránti igényükről. Ferdinánd nagyapja, Habsburg Ottó ezt 1961-ben tette meg, és először 1966-ban időzött néhány órát az országban. Ferdinánd Bécsben lakik 22 éves húgával, Gloriával együtt. Néha ellátogat a kapucinusok kriptájába, ahol nagyszülei nyugosznak, és ahol neki is van kijelölt nyughelye – de egyelőre ő is csak megvásárolt belépőjeggyel látogathatja a helyet.