Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Most emeli a tétet, egy írópár a hatodik részben Szabó T. Anna és Dragomán György. 

Erről lesz szó:

• Egyszerre válni íróvá, szülővé

Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. 

Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.

Zene: Wata

Arculat: Bárdy Anna

Kit érdekel egy 30 éves nő önéletrajzi regénye? Az irodalom vagy az élet a fontosabb? Milyen nehézségeket okoz, hogy azonosíthatóak a szereplők? Hogyan néz szembe kamasz verseskötetével? Kemény Lili megírta első prózakötét Nem címmel (kritikánk itt olvasható), ami nemcsak egy nő felnőtté válását követi végig a családi hatások feldolgozásán, a Végtelen tréfa fordításá és a bonyolult párkapcsolati mátrixain keresztül egészen addig, amikor a hatalom megváltoztatja a 150 éves egyetemének történetét. A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél az alkotói folyamatról, a szereplők álnevesítéséről és arról, hogy miért nem írt sokáig.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az ötödik epizódban Zilahi Annával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna.

Mindig nagyon érdekes, amikor az írókat olvasóként kérdezzük. Fontos és terjedelmes olvasmánylistát lehet összeállítani számunkra kedves írók számukra kedves könyveiből. Most Zilahi Annát kértük arra, hogy mondja el, mik azok a könyvek és miért, amik fontosak voltak neki íróként és magánemberként egyaránt. Mieko Kawakami Breast and eggs, Hegedüs Vera Ostoba és Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvekről beszélgettünk. 

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.

Erről lesz szó:

• Mi köze egy labdának az orvosi pályához?

Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. 

Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.

Zene: Wata

Legalább tizenhat országban jelenik meg a következő években Orvos-Tóth Noémi sikerkönyve, a transzgenerációs kérdésekkel foglalkozó Örökölt sors. Az itthon 300 ezer példányban eladott pszichológia könyv brit, német, olasz, spanyol vagy horvát nyelven is megjelenik. A Könyves Magazin podcastjában a szerzővel, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, és a külföldi nyitást megtervező és építő Sárközy Bencével, a Libri Kiadói csoport kiadàsi igazgatójával, a Sárközy és társa irodalmi ügynökség alapítójával beszélgetünk a stratégiai építkezésről, a brit licitversenyről és arról, hogyan Ázsiában még nem robbant be a pszichológia a könyvkiadásban. 

A nyitó képet ​​Máté Péter/Jelenkor Kiadó készítette. 

A beszélgetésen szóba kerül:

• Mi a közös Szoboszlai Dominikban és Orvos-Tóth Noémiban?

Ha bemegyünk egy könyvesboltba, akkor a borítók segítenek eligazodni, kiemelni az érdekes műveket. Óriási a zaj, a könyvek versenyeznek egymással, hogy feltűnjenek, miközben eligazodást is kell nyújtaniuk, hogy mit várhatunk a könyvtől. A marketing találkozik az alkotóművészettel, a funkció az olvasói kapcsolódással. A borító és a betűtípus is a szöveg része, vagyis a regény akkor kezdődik, amikor ránézünk a vizualitására. Mitől működik egy borító? Az esztétikai vagy a marketingszempont a fontosabb? Hogyan segíti a könyvtervezés az olvasmányélményt? Hogyan változtak a borítók az elmúlt 30 évben? Polgárdi Ákos, tervező grafikus, a Magyar Könyvtervezés díj alapítója a Könyves Magazin podcastjának vendége.

Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről és a hulladékmentes élet előnyeiről, valamint kihívásairól beszélget Szebenyi Péterrel, a Klímapolitikai Intézet munkatársával, környezetvédelmi influenszerrel Litkai Gergely. Az adásban többek között szóba kerül, hogyan tudjuk kikerülni a felesleges hulladékot, és mennyiben befolyásolja a lehetőségeinket a környezetünk? Mit kell végiggondolni például élelmiszerbiztonsági szempontból? Miért és hogyan célszerű vigyázni a használt dolgainkra? Mit jelent a tervezett elavulás? Mire figyeljünk a komposztálásnál? És mit kéne átgondolunk az ajándékozási szokásainkról?

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.

A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Erről lesz szó:

• A falka hasonlat

Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. 

Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.

Zene: Wata

Arculat: Bárdy Anna

Mi lesz, ha egy nő agyát kicserélik és nem kell foglalkoznia a társadalmi elvárásokkal? Mi történik a nővel a felnőtté válásban? Mi köze van Mary Shelley családjának vagy a Frankensteinnek az év legizgalmasabb filmjéhez?

A Szegény párák a 11 jelölésével az idei Oscar-szezon egyik leglátványosabb és legizgalmasabb filmje volt, amiről korábbi podcastunkban  is beszéltünk az Oppenheimer, a Barbie vagy az Érdekvédelmi terület mellett. Látszólag Jorgosz Lánthimosz rendező egy újabb Frankenstein-adaptációt készített a fantasztikus Emma Stone főszereplésével, miközben egy valódi családtörténetet is feldolgozott: Mary Shelley szüleinek sztoriját. A 19. századi író nemcsak egy új mítoszt teremtett meg, hanem egy olyan kulturális mémet hozott létre, ami láthatóan a mai napig működik, most például egy kifejezetten feminista nézőpontot mesélt el (kritikánk a filmről itt olvasható). 

Shelley édesanyja az első feminista filozófus, Mary Wollstonecraft és apja, William Goldwin voltak. Amíg az apa sok tekintetben emlékeztethet minket a filmbeli tudós, William Defoe karakterére, addig az anyja hasonló utat járt be, mint a Bella Bexter nevű karakter.  A Könyves Magazin podcastjába a téma hazai szakértőjét hívtuk el: Péter Ágnes irodalomtörténész, A függetlenség ára című, szuperérdekes monográfia szerzője.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.

Erről lesz szó:

• Női és férfi hagyományos szerepek

Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az [email protected] e-mail címre. 

Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító.

Zene: Wata