Kultúrpart

Ha az emberi táj zakatolásából, zajaiból, zörejeiből kibomló ritmusok vagy hangok hírt adnak magukról, a körülöttünk lévő jelenségvilág atmoszféráiból, valamint az általunk működtetett világjelenségek tónusaiból egyszerre zene áll össze. Olyan rögtönzésszerűen születik meg bennünk, mint bármelyik érzéki észleletünk vagy pillanatnyi hangulatunk. Mondhatni kész kompozícióként. „Akinek füle van, hallja meg.” – visszhangozhatnánk az újszövetségi szavakat, Szabados Györggyel együtt, akinek zeneszerzőként és free jazz zongoristaként éppen ez az improvizatív készség lett a legfőbb alkotói eszköze. Úgy élt ezzel a természet mentalitással és muzikalitással, hogy közben nem feledkezett meg magáról az eszközalkotóról sem. Mert zenélni számára nem volt kevesebb, mint részt venni a Teremtésben, megismételni annak első mozzanatait. Munkásságának csöndmagja ezért kimondatlanul is az a bensővé tett isteni szféra, ami az égi-földi hangóceán legmélyén rejtekezik...

Bodor Johanna nagysikerű könyvéből előadás készült, amely 2021 október 25-én látható a Jurányi Házban. A címszereplővel Kalmár András beszélgetett.

A forradalom leverése után rengetegen rejtettek el relikviákat, szórólapokat, fényképeket, sőt néhányan még fegyvereket is. Az azonban, amit a tatabányai festő, Görgényi István tett, valószínűleg teljesen egyedülálló. A csendes, magának való művészt sokan ismerték, ahogy arc- és tájképeit, grafikáit is, azt azonban a legközelebbi barátai sem tudták, hogy titokban olyan olajfestményeket készít és rejt el, amelyekért akár az életével is fizethet.

Szűcs Attilával, a Görgényi-hagyaték kezelőjével  kalmár András beszélgetett.

Az elmúlt tanév sikerein felbuzdulva újabb lendülettel folytatódik az ingyenes Sport43 programsorozat, amelynek keretében még több sportlehetőség és helyszín várja az ország általános-és középiskolás osztályközösségeit. Paksi Piroska programigazgatóval Kalmár András beszélgetett.

Az MMA Képzőművészeti Tagozatának díjazottjai című kamaratárlat a 2019-2020. évben az MMA Képzőművészeti Tagozata Művészeti ösztöndíjában részesített Csontó Lajos, Ganczaugh Miklós†, Szentpétery Ádám, Szocska László képzőművészek, továbbá Maurits Ferenc és Nagy Árpád Pika, az MMA Képzőművészeti Tagozat 2019. évi díjazottjai munkáit kívánja bemutatni. A kurátorral Kalmár András beszélgetett.

Kiss Ferenc podcastsorozatának vendége ezúttal a legendás fúvós.

„Nehéz szavakat találni, ha az ember Dresch Mihály zenéjét hallgatja. Talán nem véletlen, hogy ő maga sem a szavak embere. Az úgynevezett nagy kérdésekről sem szívesen filozofálgat. „Ne törődj vele" – mondta nekem egyszer szeretettel, mikor kapkodva próbáltam körülírni hozzá kapcsolódó zenei élményemet. Ha természetes képződmények és jelenségek vesznek körül (fák, füvek, tisztások, ösvények, meredélyek, harmat, eső, szél, vihar) elemi érzeteid lesznek, önkéntelenül kezdesz ráhangolódni valamiféle humánus hullámhosszra, hogy aztán nyugodtan feküdhess fel rá, hagyva magad sodortatni egészen a tiszta forrás torkolatáig, majd vissza, a zene által átmosott belső ártérre – amihez ugyancsak nehéz szavakat keresnünk. Dresch Mihályt „különutas" muzsikusnak is mondják, ami nem csoda; ilyesfajta „ösztönneszezéssel" eddig kevesen fogtak neki a hazai népi kultúra mélyáramának, valamint a jazz világfolyamatainak egybetereléséhez. Mihály mondhatni – Szabados György zeneszerző után szabadon – mint a madár repült ki az autentikus vagy sztenderdszerű kötöttségek kalickájából. Az Új Forrás kulturális törzstől a Szirti Sas indián-nevet kapó Dresch madártávlata valóban csak szabad szemmel látható be. Uff! Én beszéltem, de beszéljen inkább Mihály, s leginkább beszéljen a zenéje – helyettünk! ” 

Október 1. és 3. között a CHB - Collegium Hungaricum Berlin adott helyet az első európai műfordító fesztiválnak. Dr. Nagy Mártával, az intézmény igazgatójával a rendezvényről, a műfordítás kulturális szerepéről és a CHB hosszú távú stratégiájáról is beszélgetett Kalmár András.

Október 16-án hatodik alkalommal rendezik meg a Somlón a Juhfark egyedülálló, reprezentatív bemutatóját, ahol a fajta összes kiemelkedő tétele megkóstolható. A borok készítői kínálnak, válaszolnak a kérdésekre, és a legsomlóibb borokkal együtt élvezhető a hegy összetéveszthetetlen varázsa is. A nagy sétálókóstolót kiegészítő programok és workshopok teszik még különlegesebbé. Az esemény ötletgazdájával, Tornai Tamás borásszal Kalmár András beszélgetett. 

Világzenedénk eddig számos olyan szerzőt és előadót lajstromozott, akik zenei alá-, vagy föléfestéseikkel már hozzájárultak a hazai filmkultúra soundtrack-archívumához. Elég Víg Mihályra, a Tarr Béla-filmek „házi zeneszerzőjére” gondolni, vagy Szemző Tiborra, aki Super 8-as filmfelvételeit saját hangképeivel montázsolja össze. Nem is beszélve Krulik Zoltánról, Zolnay Pál Utcazenészek című rövidfilmjének Makámos kulcsfigurájáról, Hortobágyi Lászlóról, Jelenczki István dokumentumfilmjeinek közreműködőjéről, Paizs Miklósról, egy kései Jancsó-film sámánjáról, valamint Moondogról, akinek egyik kompozíciója – ki gondolta volna – még a Cohen-fivérek Nagy Lebowskijában is szerepel; esetleg Győrffy Ákosról és Cserepes Károlyról, akik Végh Attila készülő Alföld-természetfilmjéhez kölcsönözték háttér-atmoszféráikat. De itt van még Tom Waits is, a Jim Jarmusch-betétdalok fel-lelőse, illetve legutóbbi vendégünk, a gitáros Bujdosó János, aki Igor Buharov kísérleti forgatásaihoz pengetett eleget… Mostani műsorszórásunk tehát nem máshova, mint a vászon mögé vezet! Miközben a képzeletünkben vetített képek Maya-fátylának fel sem kell lebbennie, hiszen a következő, kivételes áttűnésekben és áthallásokban gazdag soundtrackek nem egyfajta hangzó hátteret szolgáltatnak a forgatott, fényérzékeny anyaghoz – maguk is az univerzális filmnyelv alkímiájának szükségszerű összetevői, hovatovább éppen a szemeink előtt pergő jelenések láthatatlan előhívói lesznek.

November közepéig látható az Átrium Galériában a világszerte egyre ismertebb  erdélyi festő- és grafikusművész, Részegh Botond kiállítása. A megnyitót követően beszélgetett vele Kalmár András.