Kultúrpart

Nyolc év és több mint tízezer történet! A 100 szóban Budapest történetíró pályázat mára már hagyományt teremtett a fővárosban, és évről évre egyre többen várják, vajon ki nyeri el a fődíjat. A zsűri - Varró Dániel, Janecskó Kata, Szemes Botond és Szemes Máté - által kiválasztott 23 legjobb történethez kortárs művészek készítettek illusztrációkat, melyeket november 25-től a Városháza parkban láthat majd a közönség. A száz legjobb történet illusztrált POKET zsebkönyv formájában jelent meg a napokban.

Varga Cilivel, a Mindspace munkatársával Kalmár András beszélgetett.

Az énekesnő december 14-én 19:00 órakor mutatja be előadását a Fonó Budai Zeneházban, a különleges koncertről Kalmár Andrásnak mesélt.

Hazánk legfiatalabb népzenekara december 11-én mutatja be első lemezét a Fónóban – és a legendás kamasztáncház sem marad el!

A fiatal muzsikusokat 2015-ben ismerhette meg az ország a Fölszállott a páva tehetségkutató műsorában –  ekkor még egyéni kategóriában mutatták meg tudásukat, de a színfalak mögött már elindult a közös munka. Szoros barátság és egy új zenekar született, családjaik és Kuczera Barbara prímás, művészeti vezető támogatásával. 2016-ban már Sarjú Banda néven indultak a versenyen és elnyerték az Ország Legjobb Zenekara díjat. Első lemezük Kedvenceink címmel jelent meg a Fonó gondozásában.

Sarjú Banda: Kedvenceink
Lemezbemutató és kamasztáncház
Fónó Budai Zeneház, 2021. december 11. 18:00

Közreműködik:
Hajdu-Németh László - hegedű
Hajdu-Németh Balázs - hegedű
Szilágyi Szabolcs - háromhúros brácsa, négyhúros brácsa, hegedűkontra, hegedű
Csoóri Bendegúz - nagybőgő
Horváth Áron - cimbalom
Gál Tibor - ének 

A belépés ingyenes!

A Világzenede mai vendége, Szabó Bálint „hang-dekolonizátor” szerint az ún. world music nem más, mint az európai ember narcisztikus tükörbenézése; avagy torz percepciója az ugyancsak úgynevezett „Másikról”. Bálint még podcastsorozatunk három hét múlva élesedő, utolsó adásának tervezett címére is ráérzett, mikor a Világzene, de… formulát említette. Mai műsorunk – ebben az ellentétes mellérendelő szerkezetben – a tudat gyarmatosításának világméretű árjával szemben próbál az imaginárius zenei terek, s így a tőlünk elkülönböző, kipusztulóban lévő kultúrák felé araszolni. A Decolonize Your Mind Society első lemezének főáramú hallgatása közben, egy-egy háttérzene erejéig Szabó Bálint szólóprojektje, a Gosheven is megidéződik majd, egyfajta búvópatakként. Hogy immáron nem kizsákmányoló konkvisztádorokként hajózunk ki, megfigyelésünkkel még így is elpusztíthatjuk a megfigyelésünk tárgyát. Erre a heisenbergi paradoxonra figyelmeztetett Bálint egyik gyakran hivatkozott kútfője, a korábban általunk is meginterjúvolt Hortobágyi László, aki konkrétan „idevetett hajótöröttként” aposztrofálta magát. Hát, nem kívánok jó szelet, mindenesetre kiáltsatok egyet az árbockosárból, ha földet láttok..!

A Magyar Örökség-díjas baba-mama foglalkozásokkal országszerte találkozhatnak az érdeklődők, de most a Pesti Vigadó is vendégül látja a legkisebbeket és szüleiket. Az alapítóval Kalmár András beszélgetett.

A Nemzeti Táncszínház huszadik születésnapját ünnepli a táncszakma, de a közönség számára is számos izgalmas összeállítással készülnek a hazai együttesek. Ertl Péterrel, a Táncszínház igazgatójával a következő húsz év terveiről és a személyes emlékekről is beszélgetett Kalmár András.

A homályos Hérakleitosz, az ókori természetfilozófia epheszoszi bölcse szerint minden folyik, folyamatos átváltozásban leledzik, ráadásul az őselemek állandó körforgása közepette: az örökké élő tűz fellobban, s kialszik mértékre, a légbe oszlik, földi hamuvá omlik; a folyam pedig tovairamlik, mikor bele lépünk, már nem ugyanaz, mint egy pillanattal azelőtt volt – létezésünk ezért nem viszonylagos jelenlétünktől, mindinkább ébrenlétünktől függ. Az 1974-ben alakult Panta Rhei magyar progresszív rockegyüttes úgy lépett a beatforradalom utáni zenefolyamokba, mintha a tagok ösztönösen lettek volna tisztában azokkal az ősforrásokkal (többek közt Bartók Béla mikrokozmoszával), amelyek elévülhetetlen kulturális felhajtóerőnkhöz tartoznak. De ide sorolhatók azok a maguk idejében futurisztikusnak ható, de aktuálisan is naprakész technikai, már-már tudományos innovációk is, amelyek leginkább a hangszerépítésben, a sajátos hangszínek és effektek kialakításában, az éber hangképformálásban érhetők tetten. 

A Világzenede vendége: Szalay András, a zenekar egyik „köbükije".

November 30-án 19.00 órakor mutatja be az  Artus – Goda Gábor Társulata a Nemzeti Táncszínházban az Érintés paradoxont. Az előadásról Kalmár András beszélgetett Goda Gáborral.

Sorozatunkban most a nemcsak zeneszerzőként, hanem spirituális tanítóként is tevékenykedő, bolgár származású Peter Deunov (lélekvezető nevén: Beinsa Douno) zenei világába pillanthatunk be. A trákok orfikus misztériumait idéző, és a gnosztikus bogumilok örököseként tisztelt mestert egy rózsakertben temették el. Az a valaki pedig, aki kísérni fog bennünket a szellemi hagyaték körüljárása közben, ugyancsak jártas a külső és belső kertek feltárásában: Hegyi Botos Attila nem feltétlen a közös filozófiai beágyazottság, mindinkább a rejtekező, de a szélrózsa minden irányába kiterjesztett világszellem megéneklőjeként léphet be a douno-i kertbe...

A műsorban elhangzó versek: Hegyi Botos Attila: A sugarak leánya, Rögnyi ég, Tükörtánc

November 23 és december 15 között ismét nemzetközi orgonafesztiválnak ad otthont a Bécsi kapu téren álló evangélikus templom. A Bach +1 fesztivál művészeti vezetőjével, Bán István orgonaművésszel beszélgettünk.