Ha a zeneileg is értelmezhető „flow-élményre" gondolunk, valamelyest közelebb juthatunk – fogalmilag legalábbis – ahhoz a kifejezetten meditatív, ezzel együtt rendkívül intenzív folyamathoz, amely az ukrán származású Lubomyr Melnyk kompozícióiban is újabb és újabb hullámokat vet. A sajátos ujjmozgással játszott zongoradarabok az ún. Folyamatos Zene szellemében születtek: vagyis megszakítás nélküli, akár másodpercenként húsz leütéses gyorsasággal létrejövő hangfolyamot hoznak létre, ami a szerző szerint csakis maximális koncentrációval, ugyanakkor minimális kontrollal érhető el. Az általa kialakított (és a kung-fu tanulási metódusaihoz hasonlított) technika tehát testi összpontosításra alapszik, de a megemelt mentális és lélekjelenlétet sem nélkülözheti. 

A Magyar Kárpitművészek Egyesülete alapításának 25. évfordulója alkalmából, a Negyedszázad címmel megnyíló ünnepi kiállításon, az Egyesület fennállása óta közösen készített 10 nagyméretű falikárpit kerül bemutatásra. Az összességében több mint 100 m2-nyi közösen létrehozott szövött kárpit európai viszonylatban egyedülálló teljesítmény. A közönség először láthatja együtt e műveket, melyek a monumentális történeti kárpitok műfajához köthetők, s megismételhetetlenül gazdag szövedékei a művészi önkifejezésnek. A különböző irányzatokat képviselő és eltérő invenciójú művészek közös cél érdekében működnek együtt, így az alkotás adta öröm felold minden különbözőséget, lehetőséget teremtve az alkotói öntörvényűség és a közös munkából fakadó alázat egyesítésére. Lázárné Balog Edittel, a Kárpitművészek Egyesületének elnökével Kalmár András beszélgetett. 

 Megjelent az új Papaver lemez Stuntman címen és hozzá egy klip is Regős Ábel rendezésében, Horváth János Antal és Lovas Rozi szereplésével. A zenekarvezetővel, Szendrey-Nagy Olivérrel Kalmár András beszélgetett.

Doris és George huszonöt éve szeretik egymást, és randevúznak titokban. Évente egyszer találkoznak egy hotelszobában, pedig már mindketten családot alapítottak. Ezt a furcsa, megmagyarázhatatlan viszonyt végleg elengedni azonban legalább annyira tűnik lehetetlennek, mint egymást választani egy életre. Vajon mit keresnek? És mit találnak meg évente egyszer együtt? Kettejük különös kapcsolatán keresztül ismerhetjük meg házasságukat, s a velejáró problémákat is, így egy különös képet kapunk a férfi-nő viszony teljes egészéről.

A végtelenül humoros, bájos és lélekmelengető történet rendkívül értékes szórakozást biztosít. Bernard Slade romantikus vígjátékát Danyi Judit és Hegedűs Zoltán főszereplésével, Szerednyey Béla rendezésében láthatjuk november 8-án, 19:30-tól a Pesti Vigadóban. Danyi Judittal Kalmár András beszélgetett.

„Csak érintsd meg a tavat, s a fák felsóhajtanak" – énekli Nick Cave egyik dalában. Ha a most hallható hanghullámok vízkörei elérnek titeket, nézzetek ki az ablakon; talán még elkaptok valamit az október végi vénasszonyok nyarából. Megejtő, ha az idő tava megremeg, és az évszakok egymásra hullnak – egy pillanatra az örökkévalóságban érezhetjük magunkat. Így történhet ez Nick Drake dalait hallgatva is, aki egyfajta huszadik századi – 26 évesen eltávozott – trubadúrként ihlette meg az Ensamble Phoenix Munich együttest. Joel Frederiksen zenekarvezető Erzsébet-korabeli hangszereléssel közelítette meg Drake dalköltészetének szinte megbonthatatlannak tetsző világát. A következő szemelvények a Requiem for a Pink Moon című műsor, avagy áhítat élő felvételéről szólnak, ahol egymásba folynak a 16–17. századi hajdani lantos énekmondók (elsősorban John Dowland), valamint Nick Drake szerzeményei. E légies zenei labirintus pedig nem útvesztőket kínál... körbe-körbe vezet... 

Néhány napja adták át az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál díjait. A legjobb látványtervezésért járó elismerést A fiak földje című olasz poszt-apokaliptikus film nyerte el, amit a film látványtervezője Daniele Frabetti vett át. Második helyezett lett az Egy éjszaka a Sohóban című film a látványtervezője, Marcus Rowland, a harmadik díjat a Martin Scorsese-vel is együtt dolgozó Dimitri Capuani, a Pinokkió című film látványtervezője vihette haza. Különdíjat kapott Mundruczó Kornél Evolúció című filmjének látványtervezéséért Varga Judit Csuti. A tudományos versenyprogramban két fődíjat osztottak ki: a fényszennyezésről szóló szlovák film, Az éj fénye és az Apolló-program olasz származású NASA-kulcsemberéről szóló  OIasz hold - Rocco Petrone és az Apolló útja című filmek kapták.  A legjobb diákfilmért járó díjat a férfiasság témakörét körbejáró nemzetközi dokumentufilmes csapat, a Doc Nomad program filmje, a Mesék Férfiakról kapta. Demeter Éva fesztiváligazgatóval Kalmár András beszélgetett.

Valahol van egy nagy, központi szív-panasziroda. Talán egy égi főpostán, ahol mindenkit meghallgatnak. Ott ül-áll-beszél-énekel egy nő, akit, mondjuk, Ibolyának hívnak. Ma ő van szolgálatban ebben a hivatalban. A sok panaszra orvosság nincs. Feloldás – talán.

2018-ban jelent meg a Vígszínház zenei vezetőjének, Presser Gábor Voltam Ibojka című lemeze, amelyen a Gundel művészeti díjas énekesnő és dalszerző, Oláh Ibolya énekel 28 verset, 11 szerzőtől. Presser Gábor saját szövegei mellett helyet kaptak a történetben Erdős Virág, Kántor Péter, Parti Nagy Lajos, Sztevanovity Dusán, Varró Dániel, Závada Péter, Borbély Szilárd, Szép Ernő és Fejes Endre költeményei is. A CD anyaga nem pusztán koncertet, inkább színházi interpretációt kíván, így született meg a Női Posta.
A rendezővel, Bíró Krisztával Kalmár  András beszélgetett.

Ha az emberi táj zakatolásából, zajaiból, zörejeiből kibomló ritmusok vagy hangok hírt adnak magukról, a körülöttünk lévő jelenségvilág atmoszféráiból, valamint az általunk működtetett világjelenségek tónusaiból egyszerre zene áll össze. Olyan rögtönzésszerűen születik meg bennünk, mint bármelyik érzéki észleletünk vagy pillanatnyi hangulatunk. Mondhatni kész kompozícióként. „Akinek füle van, hallja meg.” – visszhangozhatnánk az újszövetségi szavakat, Szabados Györggyel együtt, akinek zeneszerzőként és free jazz zongoristaként éppen ez az improvizatív készség lett a legfőbb alkotói eszköze. Úgy élt ezzel a természet mentalitással és muzikalitással, hogy közben nem feledkezett meg magáról az eszközalkotóról sem. Mert zenélni számára nem volt kevesebb, mint részt venni a Teremtésben, megismételni annak első mozzanatait. Munkásságának csöndmagja ezért kimondatlanul is az a bensővé tett isteni szféra, ami az égi-földi hangóceán legmélyén rejtekezik...

Bodor Johanna nagysikerű könyvéből előadás készült, amely 2021 október 25-én látható a Jurányi Házban. A címszereplővel Kalmár András beszélgetett.

A forradalom leverése után rengetegen rejtettek el relikviákat, szórólapokat, fényképeket, sőt néhányan még fegyvereket is. Az azonban, amit a tatabányai festő, Görgényi István tett, valószínűleg teljesen egyedülálló. A csendes, magának való művészt sokan ismerték, ahogy arc- és tájképeit, grafikáit is, azt azonban a legközelebbi barátai sem tudták, hogy titokban olyan olajfestményeket készít és rejt el, amelyekért akár az életével is fizethet.

Szűcs Attilával, a Görgényi-hagyaték kezelőjével  kalmár András beszélgetett.