Kultúrpart

Szeptember 2-5. között  rendezik meg a SAMBUCUS Zsámbéki Bodzafesztivál, amelynek szakmai partnere a Fonó. 
Csodálatos helyszínen, a Zárdakertben lépnek fel a zenekarok, többek között a Virtuózok művészei, az Ötödik évszak, Szabó Balázs és bandája, Lajkó Félix és zenekara, az Anima Sound System, a Mongooz And The Magnet, jön Antonia Vai dalszerző-énekes, a Nosnach és a Dalinda, valamint Básits Branka is. 

A kisebbeket a Bahorka interaktív folklórszínháza és Bognár Szilvia Titoktok koncertje várja, valamint kézműves foglalkozások, népi játékok. Gasztronómiai különlegességek, helyi specialitások teszik teljessé az ingyenes zsámbéki fesztivált.
Zsámbék polgármesterével, Horváth Lászlóval Kalmár András beszélgetett.

Részben az új élethelyzet, részben a hormonális változások miatt az anyukák mintegy 80 százaléka megtapasztalja az érzelmi hullámzást, amit úgy is neveznek, baby blues. Erről az állapotról és időszakról készített saját élményeken alapuló előadást Bakonyvári Krisztina rendező, Róbert Júlia dramaturg és Huzella Júlia, színésznő.  A pandémia alatt elkészült darab hivatalos bemutatója 2021. szeptember 4-én 18.00 órakor lesz a Mászinház új, ferencvárosi bázisán, a 1092 Budapest, Ráday utca 50. alatt.
Bakonyvári Krisztina rendezővel Kalmár András beszélgetett.

A Világzenede mai vendége, a saját meghatározása szerint modern keleti zenét játszik,  nem csak a világzene műfaji besorolásával és fogyasztói terjesztésével áll hadilábon, a zeneipar és előadóművészet egyéb szegmenseit is csendes fenntartással kezeli; számára a zenélés megmaradt egyetemes léptékűnek, a zenehallgatás pedig szeánsz-értékű befogadói élménynek. Beavatástörténete elsősorban különböző nép- és régizenei hangzásvilágokhoz, s mindenekelőtt az arab (avagy mór) lanthoz, az údhoz kötődik. Belső utazásait mára a koboz, a baglama, a pszaltérium és a kithara nevű hangszerek is kísérik. Kontemplatív kompozícióiban török és egyéb orientális motívumok, illetve azok a prehisztorikus-samanisztikus elemek fedezhetőek fel, amelyek Vajk saját kezűleg kialakított vizuális világát, többek közt hanganyagainak pszichedelikus borítóképeit is meghatározzák. Ugyanilyen kifejezőek tíz éve sorjázó lemezeinek „ráolvasó" címadásai is: Őstánc, Fák és gyökerek, Elmozdult világ, A Megidézett Eredendő, Illanás, Rejtek... és hogy egy albumcímet kiemeljünk: Ez az idő nem idő, ez a hely nem hely. Mai utazásunkban valóban kozmikus koordináták közé kerülünk, ha követjük zenei lélekvezetőnk rezgéseit a húrokon. Befelé a tér és idő végtelen... 

Ipolytarnóc 2021 augusztus utolsó hetében újra átalakul és leveti hétköznapjait, játszótér lesz, üres vászon, csodaország, csillagos ég, zöld mező, máglyatűz, szikrák földje, világok közötti híd, bátorság, élmény és út, kaland, tánc és vidámság!

Fenyvesi Zsófiával és Kiss Péterrel Kalmár András beszélgetett

Augusztus 30-31-én a Tárogató Úti Színpadon (volt IBS Színpad)  tart előadást a közismert író, mesekutató és meseterapeuta.  Kalmár  András készített vele interjút.

Mai szelleimidéző adásunkban a szegedi underground legendárium egyik leghírhedtebb összekötő személyiségéről, a hajdani szikláról, a sokak által csak „Szikkadtként” ismert Friss Jánosról fog szólni a fáma. Aki egyfajta hippi sámánként egyesítette az irodalmi néven porlódi térség közösségi energiáit. Most a nemrég a szellemvilágba költözött Szikkadt zenésztársai és barátai idézik meg az egyesek szerint még mindig dimenzióváltásra képes aurát.

Egy lexikonbeli szócikk szerint a makám „szellemes férfiak társaságát" jelenti, ami korai korszakában igaz is volt a besorolhatatlan műfajú, instrumentális kamarazenét játszó Makám együttesre is, melyet Krulik Zoltán alapított 1984-ben. Egy másik definíció szerint az arab eredetű szó olyan zenei hangsorokat (makámákat) takar, amelyekben a rögzített, illetve az improvizatív elemek egyszerre vannak jelen. Ez is igaz a mindenkori Makám-muzsikára, ezzel együtt a zenekar jelenlegi felállása – az úgynevezett vokális korszak szellemében – már inkább a dalműfajhoz kötődik, mint a kortárs hangszeres kísérleti kompozíciókhoz. Az együttesben megforduló énekesnők pedig tovább szélesítették ama szellemes férfifők körét, akik közül Krulik Zoltán maradt meg a Makám vonzáskörében. Életművének vezérmotívumai is ehhez a szinte állandó átalakulásban lévő formációhoz vezetnek, melyben a véletlenszerű fordulatok és a tudatos döntések valóban úgy harmonizálnak, mint az imént körülírt makámákban.

A Moondog néven elhíresült zeneszerző 16 éves korában – egy szerencsétlenül az arcába csapódó robbanószer hatására – megvakult. Belső látása azonban egyre élesebb lett. Olyannyira, hogy valóságos szinesztézia-érzet alakulhat ki bennünk egyszerre kontemplatív és dinamikus kompozíciói hallatán, melyek szólamvezetése olykor vakuvillanásszerűen vetít elénk egy-egy képsort, hogy a hallomások és látomások kavalkádja aztán hirtelen – mintegy mozgóképen – elevenítse meg a nagyvárosi forgatagot. Azt is mondhatnánk, hogy a 6. sugárút szeme világát vesztett, ki tudja, milyen párhuzamos valóságból ide érkezett élő monumentuma megrögzött utcazenészként magukkal a hangokkal látott, melyeken keresztül mi is mind világosabban pillanthatjuk meg a körülöttünk lévő valóságelemeket. A Világzene eleddig sorjázott világzenéi után tehát: Moondog „világtalan" zenéje következik. Lássátok! 

A Balaton medrének titkait tárja fel a monoton monokróm projekt, Sós Gergővel Kalmár András beszélgetett.