A Holnapután aktuális adásában a kriptovalutákról beszélgettünk. A bitcoin és társai sokakat lázban tartanak, de igazán csak kevesen értik őket. A kevesek egyike Bátorfi Botond, a Peak elemzője volt a vendégünk, segítségével pedig mi és a hallgatók is kicsit jobban beleláthattak ebbe a ködös, és a környezetvédelem szempontjából sem közömbös világba.

Amint az egyszeri környezetvédő tud a bitcoinról (és általában a kriptovalutákról), hogy hatalmas mennyiségű energiafelhasználás, ennél fogva komoly karbonlábnyom kapcsolódik hozzá. Szakértőnk szerint ez tavaly 57 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást jelentett, ami alig kevesebb mint a világ legnagyobb cégének, az olajipari óriás Saudi Aramconak az emissziója.

A kriptókhoz kapcsolódó rengeteg felhasznált energia elsősorban a technológiai elgondolásokból fakad. Az első és máig legnagyobb kriptónak számító bitcoin a „proof of work” szisztémát használja, melyhez a hírekből már ismert, óriási számítógépes kapacitások (és ezzel együtt energiafogyasztás) szükségesek. A másik vezető kriptó, az Ethereum is hasonló elven működik, ám ők néhány éve ígéretet tettek egy új rendszerre való átállásra.

Ez lenne a „proof of stake” rendszer, melyet már ma is használ néhány kriptovaluta. Ez 99%-kal kevesebb energiát használ, mint a másik megoldás, tehát a szektorhoz kapcsolódó kibocsátást képes lenne lényegében felszámolni. Ezzel párhuzamosan viszont néhány aggály is felmerül e megoldással kapcsolatban, például kevésbé demokratikus. Vendégünk az adásban részletesen elmagyarázza a két technológia egymáshoz viszonyított előnyeit és hátrányait is.

Azt, hogy végül mi lesz a kriptovaluták jövője, vagy épp, hogy ezt miképp befolyásolja majd napjaink energiaválsága, még nem lehet tudni. Bátorfi szerint a kriptovaluták nem fogják átvenni a mai pénzügyi rendszer helyét, de azok mellett fontos szerepük lehet majd.