Mit gondol - MarieClaire.hu

Alapvetően két fajta ember van: jó ember és rossz ember, és ez teljesen független attól, hogy fehér a bőre vagy pár árnyalattal sötétebb. Mégis rengetegszer találkozunk azzal, hogy valakit pusztán a származása miatt ítélnek meg és azonosítják sztereotípiákkal. Milyen ezekkel szembenézni? Mennyire határoznak meg minket a felmenőink és a társadalmi skatulyák, amelyekbe beszuszakolnak minket?

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mohamed Fatima énekesnővel, aki a a Fekete Vonat tagjaként lett országosan ismert 15 évesen. Édesanyja roma származású, édesapja egyiptomi. A Fekete vonat dalai már akkor is az egyenlőség mellett és a roma kisebbség elnyomása ellen álltak ki a '90-es évek végén és Fatima hozzáállása a témához azóta sem változott. 

A Mit gondol?podcast harmadik évadában ismét hozunk egy szót, egy fogalmat és keresünk hozzá egy olyan embert, akinek a véleménye valamiért különösen fontos és releváns a témában. Lukács Luca ebben az évadban is háromhetente csütörtökön új epizóddal vár titeket. A legújabb epizód vendége Schell Judit színésznő, akivel az anyaságról beszélgettünk.

A Mit gondol? podcast harmadik évadában ismét hozunk egy szót, egy fogalmat és keresünk hozzá egy olyan embert, akinek a véleménye valamiért különösen fontos és releváns a témában. Lukács Luca ebben az évadban is háromhetente csütörtökön új epizóddal vár titeket. A legújabb epizód vendége Szvetelszky Zsuzsanna egyetemi oktató, kutató, akivel fő kutatási területéről a pletykáról beszélgetett. 

A Mit gondol? podcast harmadik évadában ismét hozunk egy szót, egy fogalmat és keresünk hozzá egy olyan embert, akinek a véleménye valamiért különösen fontos és releváns a témában. Lukács Luca ebben az évadban is minden második csütörtökön új epizóddal vár titeket. Az első rész vendége Rényi Ádám, akivel a sztereotípiákról beszélgettünk.

Egy bűncselekmény után a büntetőeljárás ideje alatt a sértett újra és újra átéli a vele történteket, kihallgatják tanúként, újra és újra részletekbe menően el kell mesélnie, ami vele történt, szembesülnie kell a vádlottal, és közben megkérdőjelezik minden szavát. Ha minden úgy történik, ahogy történnie kell, az is megerőltető egy áldozat számára.

A mai epizódban Renner Erikával, a lúgos ügy sértettjével beszélgetek, aki egy dolgot szeretett volna elérni az évek alatt, hogy az igazsászolgáltatás tegye a dolgát, úgy ahogy kellene, és egyszer sem adta fel, pedig a poklot is megjárta az elmúlt 10 évben.

Erikával a bizalomról beszélgettünk, arról, hogy egy áldozat hogyan képes újra bízni az emberekben és arról, hogy lehet-e bízni a rendszerben. Állampolgárként biztosak lehetünk-e abban, hogy ha bűncselekény áldozatai leszünk, vagy bármilyen sérelem ér minket, a minket körülvevő rendszer mindent meg fog tenni azért, hogy igazságot szolgáltasson.

2013. március 12-én reggel Erika elindította kamasz gyerekeit az iskolába, majd amikor készült levinni Serit, a kutyáját sétálni, az ajtóban ott állt a támadója. Biztosan sokan hallotttátok már ezt a történetet, Erikát a támadó saját othonában megkötözte, elkábította, majd lúggal öntötte le a nemiszerveit.

Renner Erika tragédiája, amelyről azóta könyv is született Mérő Vera tollából Lúg címmel, mindannyunkat megrázott. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója lakásában megtámadta, aneszteziológiai szakértelemmel elaltatta volt barátnőjét, majd a magatehetetlen testet lemeztelenítette és a nemi szervébe lúgot öntött. A borzalmas csonkítás örökre megnyomorította. Az elkövető autójában a támadás napján tartott házkutatás során találtak egy injekciós tűt, benne azzal az anyaggal, amivel Erikát is elkábították. Szinte egyértelműnek tűnhetett a helyzet, mégis évekig húzódó eljárás követte az eseményeket, miközben Erika próbálta felfogni majd feldolgozni az őt ért támadást. 

Erikával a bizalomról beszélgettünk, arról, hogy egy ilyen eset után képes-e ugyanazzal az őszinteséggel és nyíltsággal bízni az embertársaiban, ahogy az korábban jellemző volt rá, illetve, hogy állampolgárként biztosak lehetünk-e abban, hogy ha bűncselekény áldozatai leszünk vagy bármilyen sérelem ér minket, a minket körülvevő rendszer mindent meg fog tenni azért, hogy igazságot szolgáltasson. 

A mentális egészségünk az alapja annak, hogy jól érezzük magunkat a mindennapokban. Ma már önfejlesztő könyvek, önismereti kurzusok, coach-ok és pszichológusok segítségével egyre több ember foglalkozik tudatosan a pszichéjével, de ez nem volt mindig így. Az azonban biztos, hogy a saját személyiségünk megismerése olyan munka, amit nem éri meg megúszni, mert ha foglalkozunk vele, és problémák esetén nem csak a homokba dugjuk a fejünket, teljesebb és boldogabb életet élhetünk. 

Ebben az epizódban Tapasztó Orsi, a @nemakarokbeleszolni Insta-oldal egyik alapítója, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, és frissen végzett mentálhigiénés szakember a vendégem, akivel arról fogunk beszélgetni, hogy hogyan legyünk jól. Teljesen véletlenül Orsinak pont aznap volt az utolsó ülése a terapeutájával, amikor felvettük az adást, ennek kapcsán beszélgettünk arról is, hogy miben segített neki a terápia az elmúlt 10 évben, és hogy ő a jövőben mentálhigiénés szakemberként, hogyan segíthet más embereknek. 

Szerintem az a legfontosabb dolgog az életben, hogy az időnk nagyobb részében jól érezzük magunkat, és tudom, hogy sok a munka és ezer dolog van egy napban, amin fel lehet húzni magunkat, de a kérdés az, hogy ha a nagyobb képet nézzük, és kicsit kívülről próbáljuk meg vizsgálni magunkat, mit gondolunk a mentális állapotunkról. Ma már önfejlesztő könyvek rengetege zúdul ránk, és bármikor elmehetünk egy intenzív önismereti tréningre, illetve terápiára járunk, ha úgy érezzük, hogy valami nincs rendben. Persze nem mindenkinek válik be ugyanaz módszer, eszköz.

Jövő héten Tapasztó Orsi, a @nemakarokbeleszolni Insta-oldal egyik alapítója, fizikus, mentálhigiénés szakember lesz a vendégem, akivel beszélgetni fogunk arról, hogy hogyan legyünk jól, hogy ő milyen utat járt be önmagával kapcsolatban, és hogy a jövőben mentálhigiénés szakemberként, hogyan akar segíteni más embereknek.

Mindenki az egyéni vágyak és célok elérést helyezi előtérbe, a munkánkban elért sikereink szerint definiáljuk önmagunkat, ami persze fontos, én is szeretem a munkám, és szeretem, ha sikereket érek el benne, de mára számomra már fontosabb az, hogy milyen minőségben tudok kapcsolódni a körülöttem lévő emberekkel. Ez egy egyensúly, amit néha nehéz megtartani. Individualista és eredményorientált társadalmunkban, a folyamatos hajtás közepette néha nem egyszerű figyelmeztetni magunkat arra, hogy nem feltétlenül az elért sikereink határoznak meg minket. 

Szabó T. Anna író, költő, műfordító úgy tűnik, jó ebben az egyensúly játékban, ezért is választottam őt beszélgetőpartneremnek a karrier témához. 

Anna termékeny író, két éppen felnőttkorba érő fiú édesanyja és társ. Férje Dragomány György szintén író, akivel 16 éves koruk óta együtt vannak. Anna legújabb kötete nemrégiben jelent meg Vagyok címmel, amely eddig publikált verseinek gyűjteménye. Különleges pillanatban készítettük a beszélgetést: Anna 50. születésnapja előtt egy nappal. Egy kerek születésnap és az eddigi életmű kötetbe foglalása a legideálisabb pillanat a számvetésre.

Sokszor érzékelem, hogy a körülöttem élő emberek az általuk elért sikereik alapján definiálják saját magukat. Mindenki az egyéni vágyak és célok elérését állítja a középpontba. Ez alól egyébként én sem vagyok kivétel. Számomra is fontos a munkám, szeretném jól csinálni és örülök, ha eredményes vagyok benne, és ezt mások is észreveszik. Pedig a boldogulásunkhoz jó, ha nem vesszük magunkat mindig halál komolyan. 

Egy biztos: a javakat halmozó individualista társadalmunkban, ahol még mindig különböző javak birtoklása jelent egyfajta státuszt, néha jólesik beszélgetni valakivel, aki könnyen megtartja az egyensúlyt a család és a hivatás között. Következő vendégem Szabó T. Anna, költő, író és műfordító, akivel a karrierről beszélgettem, és arról is, hogy milyen küzdések állnak az előbb említett egyensúly fenntartása mögött.