Népszava Podcast

Magyarország jelenlegi helyzetében nincs sok értelme a bal-jobb ideológiai vitának, mert gátolja a közéleti cselekvést - jelentette ki a Népszava új Bal-jobb-bal pocastjában Tompos Márton, a Magyar Hang újságírója. Az adás másik vendége, Stumpf András, a Válasz Online újságíró-szerkesztője szintén a társadalmi problémák, érdekek megfogalmazását, és következetes képviseletét tartja most fontosnak.

Bár a konzervativizmusnak, amelynek mindkét újságíró híve, fontos értéke a rend és egy belső mobilitást megengedő hierarchia, tragikus lenne a jelenlegi politikai és társadalmi élet rendjéhez ragaszkodni, amely se nem keresztény, se nem konzervatív.

Bár baloldali politikai formációk sok kárt okoztak az országnak, helytelen, hogy a baloldaliság szitokszóvá vált - hangsúlyozta Stumpf András. A beszélgetés egyébként is azt jelezte, sok az átfedés az adás két vendégének konzervativizmusa és a baloldali, liberális értékek között.

Dr. Temesvári Orsolya 2018-ban, egy baleset következtében kerekesszékbe kényszerült. Ma már saját otthonában él, de éveket töltött el intézményben, mivel ahhoz is segítségre van szüksége, hogy megigyon egy pohár vizet. A baleset okozta trauma indította el az önismeret útján, amit azelőtt került, ma pedig már másokon segít coachként és tapasztalati szakemberként is.

Orsi őszintén beszélt mindennapi nehéz pillanatokról, felismerésekről, arról, miért nem szeret már a balesetéről részletesen beszélni, és arról is, hogyan kezeli azt, amikor kliensei "szégyenkezve" beszélnek neki saját problémáikról. A Túlpörgetve Herczeg Szonja újságíró és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó mentális egészséggel foglalkozó műsora.

Ha nem dugna annyi botot a küllők közé az Orbán-kormány, az unió gyorsabban regenerálódna. Egyebek mellett erről beszélget, a Népszava Exit című podcastjában, Feledy Botond Brüsszelben élő külpolitikai szakértővel és Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Feledy Botond szerint a küllőakasztással azt kockáztatja az Orbán kormány, hogy Európa nélkülünk fog felépülni.

Jeszenszky Géza Orbánnal ellentétben nem hisz a Nyugat alkonyában, a Keletre fordulás szükségszerűségében. Szerinte az orosz modell megfelel Orbán céljának, hogy 2030-ig magának, családjának, vagy a NER köreinek megtartsa a hatalmat.

Az áprilisi választás tétje, hogy gyorsan tűnik el az életünkből a 2010-ben létrejött félautokrata rezsim vagy lassabb lesz-e a lebomlása – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcast eheti adásában, ahol Muhari Judit belpolitikai újságíró, Bálint Orsolya Visszhang-melléklet szerkesztő, Horváth Gábor főszerkesztő helyettes és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy Takács Péter trágárkodós üzenete nem rendszerhiba volt, hanem a NER szerves végterméke, azé a rendszeré, amely arra tett kísérletet, hogy a XXI. században újratermelje a feudalizmust. Az ilyen rendszerben törvényszerűen alakulnak ki a politikához bekötött Szőlő utcai bűnfészkek és válnak a legvédtelenebbek – gyerekek – áldozattá.

Az elmúlt három évben látványosan romlott a magyar gazdaság helyzete és a hazai életszínvonal, a középosztály harmada csúszik lefelé, egy része pedig kapaszkodik, hogy le ne csússzon. Az Európai Unióban utolsó helyen állunk a háztartások egy főre jutó fogyasztásában, amiben csupán egy jó van, hogy lejjebb már nem lehet kerülni. Erről a társadalmilag, gazdaságilag és politikailag is teljesen új helyzetről beszélgetett a Népszava új, Exit című podcastjében Szabó Brigitta, a lap gazdasági rovatvezetője Katona Tamás közgazdásszal, a V21 szervezet tagjával és Somogyi Zoltán szociológussal. Arról is szó esett, hogy az új ellenzéki erő, a Tisza Párt megjelenése felülírta az utóbbi időkben megszokott forgatókönyvet.

Már egyáltalán nem biztos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismeri a legjobban a néplelket és tudja legjobban, mi kell a magyar embereknek. Az ellenzéki kihívónak egy elszegényedő, fásult, és számos ponton függőségben élő társadalmat kell felráznia. Egyelőre jól áll ezzel.

Ahogy Magyar Péterrel szemben hatástalanok voltak a Fidesz hazugságkampányai, úgy a tiszás jelöltek és a Karácsony Gergely elleni hangulatkeltés is kontraproduktív lett. Azzal, hogy a Fidesz erőlködve próbál fogást találni a tiszás képviselő jelölt-jelölteken, csak az ismertségüket erősíti – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Frank Zsófia belpolitikai újságíró, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek és Batka Zoltán műsorvezető arról is beszélgettek, hogy mi lehetett Orbán Viktor moszkvai látogatásának célja?

Az ugyanis biztosra vehető, hogy nem amiatt találkozott Putyinnal, amit előzetesen közreadtak, azaz, hogy az ukrajnai helyzetről vagy az energia-kérdésekről beszéljenek. A Népszava YouTube-csatornáján látható műsorban szóba került az is, mi állhat a kormány újsütetű drogellenes háborúja mögött?

Már majdnem ugyanott tartanak az Otthon Start hitellel Budapesten lakást vásárlók a majdnem 30 százalékos Európa-rekorder áremelkedés miatt, mint a tavaly ilyenkor még piaci kamatozású kölcsönből lépők. Mindeközben az alacsony és fix kamat miatt túl bátran eladósodó fiatalok könnyen beragadhatnak majd a minimális önerővel megvásárolt kislakásokba néhány év múlva. Kiderült viszont, hogy az olcsó hitellel sem lehet a lakásokat bármi áron, azaz túlárazva eladni, ezért torlódott fel a kínálat, amiben a korábbinál több panellakás látható. Lakásárakról, a kamattámogatott kölcsön előnyeiről és kockázatairól a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastja, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Gadanecz Zoltánnal, a GDN Ingatlanhálózat alapítójával és Gergely Péterrel, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértőjével.

Történelmet csinálhatott volna a Fidesz, ha 15 évvel ezelőtt konszolidálja az országot, de ezt nem tette meg. Mára csak a jogállam romjai léteznek Magyarországon. A választások után a felelősségre vonás nem maradhat el, de a győztesnek méltányosnak kell lennie, a leendő kisebbség jogait biztosítani kell. Egyebek mellett erről beszélget Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, a V21 tagja és Kukorelly Endre író, volt LMP-s képviselő Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője a lap új podcastjában, az Exitben.

Bárándy szerint a választóknak nem azzal kell foglalkozniuk, hogyan változzon meg az ország, hanem arra kell rájönniük, hogy jogfosztottak. Kukorelly pedig úgy látja, a választás után a legfontosabb feladat az oktatás rendbetétele.

Bár a fideszes karaktergyilkolási kísérletek Magyar Péter esetében tökéletesen sikertelennek bizonyultak, az állampárt most mégis ugyanazokkal az eszközökkel és lejáratókampányokkal próbálja kikezdeni a Tisza hét elején bemutatott jelölt-jelöltjeit. Az állampárt ezzel azonban azt kockáztatja, hogy tovább növeli az ellenzéki párt támogatottságát, hiszen így akaratlanul is ismertebbé teszi a politikába frissen belekóstoló civileket. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Muhari Judit belpolitikai újságíró, illetve Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettesek arról is beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel: sikerülhet-e Magyar Péter vállalkozása, hogy alapjaiban forgassa fel a magyar politikai életet és szinte a teljes politikai elitet lecserélje, amihez hasonló szintű változás évtizedek óta nem volt Magyarországon.

A műsorban szóba került az is: lehetséges-e, hogy vidéken a Tisza már most, a választások előtt kezdi átvenni a Fidesz domináns helyét?

Az MSZP 2006-os bukásával a hazai baloldal szétporladt. A hamvaiból rakódik össze valami, bár leginkább egyelőre semmi – jelentette ki a Népszava új Bal-jobb-bal podcastjában Kőszeghy Ferenc, a Mérce újságírója. Nincs még olyan szervezet, amely képes lenne egybefogni ezt a politikai tábort, és a Fideszhez hasonló fegyelmezettséggel tudná kezelni a belső ideológiai vitákat.Nehéz persze hatékony baloldali politikai pólust létrehozni dolgozói mozgalmak, erős szakszervezetek nélkül – tette hozzá a fiatal kultúrakutató. Nemzetközi szintű visszaesésről van szó, amelyben szerepet játszik a fogyasztói kapitalizmus vonzereje. Lehoczki Noémit idézve Kőszeghy is egyetért azzal, hogy a munkások, dolgozók tudják, érzik mikor szervezkedjenek meg, kis értelmiségi csoportok csak segíteni, képviselni, de nem megalakítani tudják a kizsákmányolt társadalmi rétegek mozgalmait.A Szikra Mozgalomtól jogosan várt izmosodást a baloldal, de részint a viták, hogy a képviseleti politika vagy a mozgalmiság irányába kell továbblépni, részint egyes tagok karrierépítése meggyengítette a szervezetet. Kőszeghy Ferenc mindezzel együtt úgy véli, akik kritikusan szemlélik a mai rendszert, és fontos számukra, hogy egy emancipáltabb, szolidáris a kreatív, emberi kiteljesedést segítő életet éljenek, előbb-utóbb a baloldalra sodródnak.