Népszava Podcast

Bár az eredmény nem, de az bizonyos, hogy az ország egyik felének súlyos trauma lesz az április 12-ei választás. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni? Hogyan lesz a kollektív társadalmi stresszből testi és lelki betegség? – erről beszélgetünk a Szike új adásában Darvai Lászlóval, a sürgősségi ellátásban is dolgozó háziorvossal és Bokor László pszichiáterrel.

Ebben az epizódban szó esik arról:

– hogyan hat ránk a folyamatos háborús fenyegetettség,

– mit tanultunk, és mit nem dolgoztunk fel a Covidból,

– hogyan jelenik meg a társadalmi szorongás a rendelőben és a pszichiátrián,

– kik a legsérülékenyebbek ebben a helyzetben,

– és hogyan lehet úgy túlélni a választás napját és az utána következő időszakot, hogy ne őröljön fel bennünket teljesen.

A Fidesz igazából nem a hatalmát, hanem a bőrét félti. Szörnyű, mocskos dolgok jönnek még a kampányban. Ha megérjük, hogy ennek vége lesz, akkor egy új Magyarország fog következni. Egyebek mellett erről beszélget Szentpéteri Nagy Richard politikai elemzővel és Kajdi Józseffel, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjével, a V21-tagjával Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Mindketten elmesélnek olyan történetet, melyben egy, a kormánypárthoz közel álló politikai elemző, illetve egy Fidesz vezető azt mondta nekik 1997-ben, illetve az ezredfordulón, hogy nemcsak, a hatalom megszerzése, megtartása a céljuk, hanem az is, hogy anyagilag még az unokájuknak is bebiztosítsák a jövőjét.

Ha a Tisza nagyot tarol, akkor a Fidesz, illetve az Orbán Viktor mögött álló Putyini Oroszország elengedheti Magyarországot, és idővel megnyugodhatnak a kedélyek az országban. Ám ha csak kisebbet, akkor Putyin esélyt láthat arra, hogy visszaszerezze ezt a bástyáját, így hosszas iszapbirkózás kezdődhet Magyarországon a nyugatos és a keletre húzó Fidesz között – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. A műsorban Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy lavinát indíthat-e el Szabó Bence kiállása. A rendőrnyomozó történetéből ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz a kommunista állampártra emlékeztető titkosszolgálati államszörnyeteget hozott létre, amit csak egy rendszerváltozás söpörhet el.

Takács Péter leköszönő államtitkár többször utalt arra, hogy az egészségügy tulajdonképpen rendben van, csak a róla szóló tudósítások keltik a rossz hangulatot. Egy helyen egyszerűn le is ügynöközte az ágazattal nap, mint nap foglalkozó újságírókat. Ezúttal az általa megszólítatottakkal próbáljuk kideríteni, hogy mi az igazság?

Vendégek:

Élő Anita (Válasz Online)

Bodacz Péter (Magyar Hang)

Koncsek Rita (Economx)

Házigazda: Danó Anna újságíró

Az első beszélgetésben szóba kerül:

– a dunakeszi patikabotrány és a sürgősségi fogamzásgátló kiadásának megtagadása,

– a hat évig titkolt Boston Consulting-tanulmány,

– a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai krízise,

– a köz- és magánegészségügy szétcsúszása,

– a várólisták, az ellátatlanság és a transzparencia hiánya,

– valamint az is, hogy jogos-e Takács Péter állítása: nem az egészségügy áll rosszul, hanem az erről szóló tudósítások torzítanak. Az adás megmutatja, hogyan látja a rendszert négy olyan újságíró, aki nap, mint nap ugyanabba a falba ütközik

A hithű békemenetelőket várhatóan nem rendíti meg, ám az ingadozókat nagyon is befolyásolhatja, ha azt látják, hogy a háborúellenességről is ugyanúgy hazudott az Orbán-kabinet, mint a gyermekvédelemről vagy jóformán minden másról. A kérdés csak az: a Tiszának lesz-e ereje, hálózata eljuttatni mindenhová Gulyás Gergely kormányinfós elszólását arról, hogy a kormány Trump kérésére megfontolná, beszáll-e az Irán elleni háborúba – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettesek, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel végigvették az utóbbi hetek kormányzati bakiparádéját is, vagyis azt, hogyan buknak le immáron zsinórban a fideszes manipulációs kísérletek. Az utcai kampányolásba beleálló Orbán pedig már „mocskos Fideszt” is hallgathatott Dunaújvárosban. Nagyon úgy néz ki, hogy már nemcsak kormányozni, de kampányolni sem tud a Fidesz.

Ha a világban zajló olajválság elhúzódik, és a hazai stratégiai nyersolaj-készletek elfogynak, az üzemanyag-ellátás még a Barátság vezeték nélkül sem szűnik meg. Van utánpótlás, csak nagyon drágán. A közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár - többek között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel. Holoda Attila úgy látja: a kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésnél például a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is.

A mai emlékezetpolitika a Horthy-lorszak narratíváját követve vörös terrorként írja le a Magyar Tanácsköztársaságot. Csunderlik Péter új könyve, A 133 napos "vörös farsang" ennél jóval árnyaltabb képet mutat. A Bal-jobb-bal új podcastjában a történésszel beszélgettünk az időszakról. Csunderlik Péter kiemelte, a Tanácsköztársaság a korabeli magyar valóságból fakadt, nem "importtermék". A korszakot uraló erőszak nagyrészt a világháborús brutalizációból fakad, és már a Károlyi-kormány idején is jelen van. A terror nem meghatározó eleme a Tanácsköztársaságnak, inkább előremutató szociál- és kultúrpolitikáját, szellemi pezsgését érdemes fúkuszba állítani. A baloldal számára ez mindenképpen pozitív örökség, de a polgári világnak sem kell mereven elfordulnia tőle.

Minden jel szerint vége az elmúlt tíz év féktelen lakásár-emelkedésének, bár trendfordulóról még nincs szó. Új időszakot jelez viszont, hogy a tavalyi 15-20 százalékos drágulás után az idei év jelentős kereslet-csökkenéssel indult, majd februárban már a kínálati lakásárak 0,6 százalékos mérséklődését mutatták az adatok. A vevők egy része a túlárazott használt ingatlanoktól az árban több helyen már nagyon közeli újépítésűek felé fordult, amihez az eladóknak is alkalmazkodniuk kell. Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Balla Ákossal, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetőjével és Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

Oroszok kikergetésével kezdte, most oroszok visszahívásával fejezheti be Orbán. Az orosz titkosszolgálati akció egyelőre harmatgyenge, de a tiszás jelöltekre ráinduló ellenzékiek még összehozhatják a kormányon maradást Orbánnak – hangzott el a Népszava „Hol élünk” Közéleti Podcast eheti adásában, ahol Bálint Orsolya Visszhang-melléklet szerkesztő, Horváth Gábor és Angyal Gábor főszerkesztő helyettes és Batka Zoltán arról is beszélgetett, hogy minden jel szerint rendkívül kiélezett küzdelem várható, nem csoda, hogy Orbán húsz év után most tényleg kimenne a nép közé, mivel már a Fidesz vezetésében is érzik, hogy nagy a baj.

Nem kizárt, hogy ha a Tisza feles többséget szerez, akkor április után újabb választást ír ki, amelyben már rommá veri a Fideszt és eléri azt a többséget, amivel lebonthatja a NER-t.

Ki dönt arról, hogy milyen gyógyszert kap a beteg? Magyarországon ma szinte mindig az orvos. De a világ egy részén már a gyógyszerész is írhat fel gyógyszert. Gyorsabb ellátás? Vagy veszélyes kísérlet? Mi történne, ha a patikában is lehetne receptet kérni? Hol van a határ diagnózis és gyógyszerismeret között? Mindezek kérdések nagyon is aktuálisak, hamarosan megjelenik ugyanis az a jogszabály, amely lehetőséget biztosít a gyógyszerészeknek is a vényírásra. Azonban már e lehetőség híre is fölbőszítette az orvosokat.

A Szike legújabb epizódjában Békássy Szabolccsal, a Háziorvosok Online Szervezetének elnökével, háziorvossal és Mikola Bálinttal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnökével arról beszélgetünk, hogyan oszthatók újra a feladatok és jogosultságok az orvosok, a gyógyszerészek és az úgynevezett APN-ek (feljogosított ápolók) között? Mit jelent ez a beteg számára, és vajon Magyarország készen áll-e erre. Kié valójában a gyógyszerfelírás joga, miért bántja az orvosokat az, ha gyógyszerészek is írhatnak receptet, és mi lenne a legjobb a betegeknek?