Ahogy megjósoltuk: még meg sem érkezett a Magyar-kormány, de már robbanásszerű az Orbán-rezsim beszakadása. Annyira megállíthatatlannak tűnik a Fidesz leépülése, hogy már most a legvalószínűbb verzió, hogy a Tisza szupertöbbségének vagy magából a Tiszából vagy a parlamenten kívülről alakulhat ki az érdemi ellenzéke. A jövő egyik komoly esélye egy modern újbaloldal kialakulása lehet – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában, ahol Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető latolgatták a jövőt. Szó esett arról is: Magyar Péter akarja-e az „egy a tábor egy a zászló” jegyében egybentartani a Tisza erősen heterogén táborát, milyen lesz a frakciófegyelem a pártban? Meg tudja-e majd őrizni a Tisza a mozgalmi bázisát?

Mi van az új Tisza-kormányzat egészségügyi ígéretei mögött: valódi strukturális reform, irányítási fordulat és átláthatóbb működés, vagy inkább csak újabb politikai kommunikáció? A Szike Extrában három szakújságíró - Élő Anita, Válasz Online, Bodacz Péter, Magyar Hang, Danó Anna, Népszava - arról vitázik, milyen egészségügyi modell rajzolódik ki a Tisza programjából, mi változhat ténylegesen a kórházak működésében, a finanszírozásban, az adatnyilvánosságban és az orvos-beteg viszonyban.

A rendszer demokratizálásához kétharmad kell, viszont a kétharmaddal óriási a veszély, hogy a Tiszából NER 2.0 - legyen. Hogyan tudja Magyar Péter elkerülni a 22-es csapdáját, hogy az ölébe pottyant mérhetetlen hatalommal ne szálljon a Tisza fejébe a hatalmi gőg, ahogy az Orbánnal és kollégista csapatával történt? – ezt és sok mást is feszegetett a Népszava Hol élünk? közéleti podcast e heti adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia belpolitikai újságíró és Batka Zoltán. Rubovszky Rita nevének megszellőztetése alighanem tesztüzem: egyszerre üzenet a volt fidesz szavazóknak, míg a rendszerváltóknak, hogy 2010 után újra lesz önálló oktatási tárca.

Első lépésként ki kell tenni a NATO és az EU zászlaját a titkosszolgálatok elé és megüzenni a szövetségeseinknek: visszajöttünk - mondja Katrein Ferenc, az elhárítás volt műveleti igazgatója, aki 2017-ben elsőként szólalt fel a rendszer ellen a rendvédelmi dolgozók közül. Szerinte a magyar szolgálatoknak elemi érdeke, hogy visszaállítsák a közbizalmat és helyre kell tenni a szövetségi viszonyokat is.

Egy éjszaka alatt elsöpörte a 16 éve bebetonozott politikai NER-elitet a Tisza áradása, ám Magyar Péter pártja mégis most érkezett meg a legnehezebb feladatához, nemsokára hullafáradtan, kővel teli batyuval a hátán, nekifutásból kell hegyet másznia, azaz: el kell kezdeni kormányozni. Lehet-e szigorú elszámoltatás nélkül megbékélés? A kormányzati gyűlöletpropaganda lekapcsolásával lehet-e újrahuzalozni a magyar társadalmat? Túl tud-e lépni a Tisza a Fideszre oly jellemző, „győztes mindent visz” őrületén? A Népszava Hol élünk? podcastjának választás utáni másnaposságunkról szóló rendkívüli adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia és Batka Zoltán belpolitikai újságírók együtt próbálják elfelejteni a NER országlását és megtippelni, hogy merre haladhat tovább Magyarország.

Az orbáni illiberális féldiktatúra rendszere akkor is véget ér, ha a Fidesz a vártnál jobb eredményt ér el a választáson, a rezsim immáron felélte minden belső erőforrását, így a NER már a célszalag előtt is látványos agóniába kezdett. A Népszava Hol élünk? podcastjének választások előtti utolsó adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia, belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel Batka Zoltán végigvették, kinek mi volt a legmaradandóbb emléke a NER 16 évéből, a mostani választási kampányból, és próbálták arra is választ találni, milyen lesz a NER történelmi zárómérlege. Spoiler: siralmas. Orbán nagy ígéretekkel jött, még nagyobb lehetőségek nyíltak meg előtte, mint soha senkinek a magyar történelemben, ám egy elvesztegetett másfél évtized után aknákkal teli csődtömeget és egy végletekig megosztott, traumatizált társadalmat hagy hátra.

Kicsit mindannyian machiavellisták lettünk - jegyezte meg Galgóczi Eszter a kampányidőszakot értékelve a Népszava X26 podcastjában. Legyintünk a szélsőséges kijelentésekre, eszközökre, főleg, ha a mi politikai oldalunk csinálja. Április 13. után át kéne gondolni a normarendszert, hogy mit lehet és mit nem.

A politikai elemző kiemelte, hogy a független média meglepően aktív volt a tematizálásban, egymás után hozta az ügyeket, a politikusoknak így inkább a reagálás maradt. Elképesztő volt tempó, a 4 napos húsvéti ünnepen is egymás után érkeztek a hírek. A társadalom döntő többsége elfogadta, hogy ez választás a kormányváltásról szól.

Galgóczi Eszter felvázoja azt is, milyen politikai viszonyok, irányok várhatók különféle választási eredmények esetén. Az egyszerű Tisza-többség többség nagyon kacifántos politikai teret teremthet, de talán éppen ez segíthet kialakítani egy valódi parlamentáris működést. Az elemző nem számít arra, hogy az esetleges győzelem elmozdítaná a Fideszt egy kevésbé megosztó kurzus irányába.

Már nem a bizonytalanoknak üzen Orbán Viktor, csak a Fidesz saját táborát próbálja aktivizálni, azaz úgy fest, hogy bő egy héttel a választás előtt kármentő üzemmódba kapcsolt a párt, a Tisza irányába való „elbillenést” próbálja mérsékelni – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcasjének eheti adásában, ahol Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Muhari Judit belpolitikai újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető igyekezett rendet vágni a választás előtti talán legintenzívebb hét híreiben. A Fidesz tábora már a csata előtti vereség képét mutatja: az Orbán-szeánszokon fekete kapucnis verőemberek csak a show-t vitték el Orbán elől, nem az ellentüntetőket; a NATO-szövetségesek titkosszolgálatai nyíltan megüzenték, elegük van az orosz kollaboráns Szijjártó Péterből, Szabó Bence rendőrnyomozó fellázadt a rendszer ellen, Gundalf képében pedig a Z generáció mutatott középső ujjat a Rogán-vezette titkosszolgálatoknak.

Elindult az építőanyagok drágulása, miután a közel-keleti válság következtében mind a gyártáshoz használt földgáz, mind az alapanyagul szolgáló kőolaj és a szállítási, csomagolási költségek árai is kilőttek. A kereskedésekben áprilistól jelentkező azonnali 5-20 százalékos áremelkedést sokan ellen előrehozott vásárlásokkal védték ki, az építkezők és a felújítók is jelentős összeget spórolhatnak. Az építőanyagok újrahasznosítása Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Juhász Attilával, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökével, valamint Komlós Andorral, a Leier Hungária Kft. ügyvezetőjével.

Bár az eredmény nem, de az bizonyos, hogy az ország egyik felének súlyos trauma lesz az április 12-ei választás. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni? Hogyan lesz a kollektív társadalmi stresszből testi és lelki betegség? – erről beszélgetünk a Szike új adásában Darvai Lászlóval, a sürgősségi ellátásban is dolgozó háziorvossal és Bokor László pszichiáterrel.

Ebben az epizódban szó esik arról:

– hogyan hat ránk a folyamatos háborús fenyegetettség,

– mit tanultunk, és mit nem dolgoztunk fel a Covidból,

– hogyan jelenik meg a társadalmi szorongás a rendelőben és a pszichiátrián,

– kik a legsérülékenyebbek ebben a helyzetben,

– és hogyan lehet úgy túlélni a választás napját és az utána következő időszakot, hogy ne őröljön fel bennünket teljesen.