Népszava Podcast

Hankó Balázs és Kaminski Fanny a legesélyesebb arra, hogy rövid időn belül büntetőeljárást kapjon a nyakába, azonban a Tisza elkezdte becserkészni azokat a NER-oligarchákat is, akik egy ponton eldönthetik, Orbán Viktorhoz maradnak-e hűségesek, vagy rávallanak és megmentenek valamennyit a vagyonukból. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági újságírók, illetve Varga Dóra főszerkesztő-helyettes arról is beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy újabb hosszútávú prognózisát bukta be Orbán: nemhogy nem lesz ősszel gazdasági válság, a jelek szerint kifejezetten konszolidálódik a magyar gazdaság, ami a Tisza pozícióját erősíti.

Évtizedes orbáni mellébeszélés és hazudozás után az ország most szembesül a klímaváltozás brutális következményeivel. A kormányváltás eufóriáját kezdi felváltani a felismerés, milyen iszonyú örökséget hagyott maga után Orbán Viktor: az ország kiszáradása, az energiaválság, a NER-cégek életképtelensége és a Fidesz által elterjesztett pusztító türelmetlenség és gyűlölet sűrűsödött egyetlen pocsolyába ezen a nyáron.

A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Muhari Judit belpolitikai újságíró, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel azt vette sorra, milyen irgalmatlan problématömeggel találja magát szemben az új kormány. Magyar Péter és kormánya úgy igyekszik kezelni a helyzetet, hogy ténylegesen tájékoztatja a nyilvánosságot a valódi helyzetről. Kérdés, a másfél évtizeden át a propaganda műbalhéira idomított közvélemény el tudja-e fogadni a valóságot?

- A magyar baloldalnak nem volt olyan mondandója az elmúlt 16 évben, amit Magyar Péter ne tudott volna fölszívni - állítja Kiss Viktor a Bal-jobb-bal új adásában. A podcast visszatér a politológus A radikális paradoxon című könyvéhez, amely a hagyományos baloldali világmagyarázat és politika teljes zsákutcáját vázolja fel. A baloldal ma semmi érvényeset nem tud átfogó szinten mondani a posztmodern világ működéséről, amelyet az emberek többsége ráadásul elfogadható mintának tekint. Másik vendégünk, Galgóczi Eszter politikai elemző a fiatal generáció életérzése felől közelít a kérdéshez. Véleménye szerint egyre általánosabb a szorongásérzet, egyre többen ismerik fel a kapitalizmus negatív, pusztító hatásait, de nem kapnak ideológiai fogódzót a baloldaltól, amely stratégiai keretet jelentene a politizáláshoz, így maradnak az aktuális problémákra reagáló akciók, szerveződések.A beszélgetés résztvevői egyetértetek abban, hogy a baloldalon elszakadt egymástól az elmélet és a gyakorlat, amelyen csak egy új szemléletű elemző munka segíthet. Különben nem lehet felkészülni és megfelelően reagálni azokra a krízisekre, amelyeket a mai kapitalizmus tartogat.

Júniushoz képest enyhe visszaesést mért a Medián és a Publicus is a Tisza támogatottságában, ami természetes folyamat, a Fidesz pedig nem kelti egy kormányképes erő benyomását. Magyar Péter sorra váltja be a kampányban tett ígéreteit, az Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását. A szervezet kikerüli az ügyészséget, ami eddig a politikai védőháló szerepét töltötte be. Akár a Hatvanpusztai birtokra is kikerülhet a "lefoglalt" tábla. Bálint Orsolya, Horváth Gábor, Papp Zsolt és Muhari Judit a hét eseményeiből tallóztak.

Hiába bakizott Magyar Péter Polgár Judit elsietett köztársasági elnöki jelölésével, másnapra Orbán Viktor előkerült Dallasból és mindenkit meggyőzött arról, hogy a Tisza így is egy főnyeremény hozzájuk képest. Nehéz eldönteni, hogy a volt miniszterelnök viccel, vagy mentális problémája van, az ország hüledezve nézi, ahogy Orbán ellenzékben felfedezte a liberális jogállamféltő énjét, és a NER tegnapi ura teljesen komoly arccal arról beszél, hogy indul a fidesz ellenállási mozgalma a Tisza-diktatúrával szemben.

A volt kormánypárt tovább folytatja az önbecsapást, a rajongó tagság ezúttal azt nem akarja észrevenni, hogy a tegnap még istenként tisztelt főnök már lelécelt, Dallasból integet haza és a NER-es nagykutyák is menekülnek a süllyedő hajóról. Magyaréknak viszont attól fájhat a fejük, ha nem sikerül záros határidőn belül rács mögé vágni valamilyen NER nagykutyát. Bálint Orsolya, Muhari Judit, Bittner Dániel újságírók és Batka Zoltán a hét eseményeiből tallóztak.

A budapesti lakáspiacon a Covid óta először látszik érdemi árkorrekció: a használt lakások ára három hónapja enyhén csökken, miközben az új lakások építését továbbra is a magas telekárak és kivitelezési költségek nehezítik. A korrekció ugyan egyelőre csak 1-2 százalékos, de jelzi, hogy a vevők alkupozíciója erősödik, az eladók pedig már nem tudnak korlátlanul árat emelni.

A kereslet lassul, a befektetői hullám kifulladt, és egyre inkább a hitelképes saját célú vásárlók határozzák meg a piacot. Kelet-Magyarországon még van növekedési tartalék, Budapesten viszont a magas árak miatt óvatosabbak a vevők. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

Az utóbbi évek legbizarrabb politikai eseménye lett a Sulyok Tamás mellett szervezett fideszes tüntetésből. Fekete Norbert videós újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Bittner Dániel belpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arra próbáltak rájönni, hogy mi a frászt akart az Orbán Viktor nélküli Orbán-párt mondani azon kívül, hogy nem hajlandóak tudomást venni a valóságról? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? legújabb adásában szó esik még a közmédia körüli újabb fejleményekről is, és arról, hogy Orbánék még egy szerencsétlen sportruházati márkát sem tudtak felépíteni.

Szombathely egyik városrészében, az oladi platón CSOK-os családok építkeznek azbesztes kőzúzalékon, ott, ahol a levegő azbeszttartalma a megengedett határérték közel háromszázszorosa, és ahol most több gyerek él, mint felnőtt. A magyar kórházakban hőségriadó idején leállnak a műtétek, egyes osztályokon még ventilátort sem engednek be, mert az elektromos hálózat összeomlik. Éjszakánként húsz-negyven beteg jut egy nővérre, és a minisztériumban, amelyben a tervek szerint egy adatalapú „tanuló egészségügyet” építhetnének, még 190 szakember hiányzik.

Mit árulnak el ezek az ügyek a magyar egészségügy állapotáról, miért ismétlődnek újra és újra ugyanazok a kudarcok? – ezeket a témákat járta körül a Népszava egészségügyi podcastjében, a Szike Extrában Élő Anita a VálaszOnline, Benke Ágnes a 24.hu és Danó Anna a Népszava szakújságírója. Arra keresték a választ: képes-e a rendszer tanulni ezekből a katasztrófákból, vagy csak újra és újra reprodukálja őket.

A beszélgetésben szóba kerül:

• az osztrák bányákból érkező azbeszt-szennyezés és a magyar államközi tehetetlenség;

• a kórházi klimatizáció 18 milliárdos múltja és hogy a hőhullámokra nincs valódi vészforgatókönyv;

• a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) világa, ahol „ugyanaz a takarítónő fogja a partvis nyelét, csak fölötte van egy-két al- meg fő- meg nagyon fővállalkozó”;

• a szakdolgozói kamara, a szakszervezetek és a szétaprózott érdekképviselet;

• Hegedűs Zsolt tervei a várólisták (protézisek, nagy műtétek) letörésére és az adatalapú finanszírozásra

Nemcsak a Nemzeti Macsóizmus rendszere ért véget azzal, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök a magyar újkori parlamentarizmus történetében először elvette a szót a regnáló miniszterelnöktől, Magyar Pétertől, de az ország egy még fontosabb tanulsággal is gazdagabb lett: lehet nemet mondani a nagyfőnöknek. Ha az ország követi Forsthoffer Ágnes példáját, a NER-nek esélye sem lesz visszatérni. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók, Batka Zoltán műsorvezetővel egy új világ körvonalait vázolták fel, ahol a politika alakítója egyre inkább a meteorológia, más szóval az aszály.