A mai emlékezetpolitika a Horthy-lorszak narratíváját követve vörös terrorként írja le a Magyar Tanácsköztársaságot. Csunderlik Péter új könyve, A 133 napos "vörös farsang" ennél jóval árnyaltabb képet mutat. A Bal-jobb-bal új podcastjában a történésszel beszélgettünk az időszakról. Csunderlik Péter kiemelte, a Tanácsköztársaság a korabeli magyar valóságból fakadt, nem "importtermék". A korszakot uraló erőszak nagyrészt a világháborús brutalizációból fakad, és már a Károlyi-kormány idején is jelen van. A terror nem meghatározó eleme a Tanácsköztársaságnak, inkább előremutató szociál- és kultúrpolitikáját, szellemi pezsgését érdemes fúkuszba állítani. A baloldal számára ez mindenképpen pozitív örökség, de a polgári világnak sem kell mereven elfordulnia tőle.

Minden jel szerint vége az elmúlt tíz év féktelen lakásár-emelkedésének, bár trendfordulóról még nincs szó. Új időszakot jelez viszont, hogy a tavalyi 15-20 százalékos drágulás után az idei év jelentős kereslet-csökkenéssel indult, majd februárban már a kínálati lakásárak 0,6 százalékos mérséklődését mutatták az adatok. A vevők egy része a túlárazott használt ingatlanoktól az árban több helyen már nagyon közeli újépítésűek felé fordult, amihez az eladóknak is alkalmazkodniuk kell. Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Balla Ákossal, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetőjével és Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

Oroszok kikergetésével kezdte, most oroszok visszahívásával fejezheti be Orbán. Az orosz titkosszolgálati akció egyelőre harmatgyenge, de a tiszás jelöltekre ráinduló ellenzékiek még összehozhatják a kormányon maradást Orbánnak – hangzott el a Népszava „Hol élünk” Közéleti Podcast eheti adásában, ahol Bálint Orsolya Visszhang-melléklet szerkesztő, Horváth Gábor és Angyal Gábor főszerkesztő helyettes és Batka Zoltán arról is beszélgetett, hogy minden jel szerint rendkívül kiélezett küzdelem várható, nem csoda, hogy Orbán húsz év után most tényleg kimenne a nép közé, mivel már a Fidesz vezetésében is érzik, hogy nagy a baj.

Nem kizárt, hogy ha a Tisza feles többséget szerez, akkor április után újabb választást ír ki, amelyben már rommá veri a Fideszt és eléri azt a többséget, amivel lebonthatja a NER-t.

Ki dönt arról, hogy milyen gyógyszert kap a beteg? Magyarországon ma szinte mindig az orvos. De a világ egy részén már a gyógyszerész is írhat fel gyógyszert. Gyorsabb ellátás? Vagy veszélyes kísérlet? Mi történne, ha a patikában is lehetne receptet kérni? Hol van a határ diagnózis és gyógyszerismeret között? Mindezek kérdések nagyon is aktuálisak, hamarosan megjelenik ugyanis az a jogszabály, amely lehetőséget biztosít a gyógyszerészeknek is a vényírásra. Azonban már e lehetőség híre is fölbőszítette az orvosokat.

A Szike legújabb epizódjában Békássy Szabolccsal, a Háziorvosok Online Szervezetének elnökével, háziorvossal és Mikola Bálinttal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnökével arról beszélgetünk, hogyan oszthatók újra a feladatok és jogosultságok az orvosok, a gyógyszerészek és az úgynevezett APN-ek (feljogosított ápolók) között? Mit jelent ez a beteg számára, és vajon Magyarország készen áll-e erre. Kié valójában a gyógyszerfelírás joga, miért bántja az orvosokat az, ha gyógyszerészek is írhatnak receptet, és mi lenne a legjobb a betegeknek?

Pusztai Emese négy éve veszítette el legkisebb gyermekét, Nádja önkezével vetett véget az életének. Emese sajnos nincs egyedül fájdalmával, az általa kikért adatok is azt mutatják, a fiatal kamaszok között vezető halálok az öngyilkosság Magyarországon. Emese harcol azért, hogy kiderüljön, mi ment félre Nádja pszichiátriai kezelésénél és azért is, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára. Mi az, ami segített Emesének a legnehezebb időszakban is? És miért problémás a fiatalok pszichiátriai, addiktológiai ellátása ma Magyarországon. Erről és sok minden másról is szó esik Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó és Herczeg Szonja a Népszava újságírójának közös műsorában, a Túlpörgetve következő adásában.

Megkezdődött az orosz titkosszolgálat kampánya Magyarországon: a héten derült ki, hogy megérkeztek Budapestre a Fideszt segítő orosz kémek, a kormánymédiában pedig több olyan hír is megjelent – például a két hadifogoly hazahozatala, vagy a pénzmosás ürügyén lekapcsolt ukrán pénzszállítók ügye - amiről bűzlik, hogy előre megrendezett kirakat akciók. Erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia belpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető. Arról is szó esett, hogy a Fidesz túltolt háborús hisztériája akár visszafelé is elsülhet, és immáron Magyar Péter testesíti meg a nyugodt erőt. Erősen kérdéses, hogy az orosz segítséggel csúcsra járatott háborús hisztéria, a rendkívül éles Ukrajna-ellenes kampány megtörheti-e az eleve a Fidesz százmilliárdos médiabirodalmával szemben facebook-posztokkal taroló Tisza menetelését és egyáltalán tényleg olyan mindenható-e a Fidesz propaganda, ahogy azt a Karmelitában és a Kremlben is gondolják?

A baloldalnak ott kell lennie az Orbán-rendszer leváltásának spirituális pillanatánál, hogy erősödve részese lehessen a későbbi politikai folyamatoknak - nyialtkozta podcastunkban Jámbor András országgyűlési képviselője. A baloldali politikus a kapitalizmuskritika és a szociális problémák képviseletének összehangulásában látja egy új progresszív társadalmi távlat kibontakozásának lehetőségét. Önkritikusan beszélt a Szikra mozgalomról, amelynek vezetőjeként nem tudta egységgé kovácsolni az antikapitalista, a napi politizálást hangsúlyozó, és a demokratikus belső közösségépítést preferáló csoportokat.

Képviselői munkájának érdekes tapasztalata, hogy jobboldali szereplőkkel könnyebb volt közös akciókat indítani. A parlament egyébként csak egy eszköz, erőforrás a politikai munkában, aktív közösségi hálós jelenlét, mozgalmi háttér, kiemelt ügyek következetes, sokirányú képviselete nélkül nélkül keveset ér.

Láthatóan pániküzemmódba kapcsolt a kormánypárt, és a kampány kezdetén kirakatháborúval próbálja elterelni a figyelmet a gödi akkugyár terebélyesedő botrányáról, ami újabb jelentős szavazói tömegeket győzhet meg a rendszerváltozás fontosságáról. A gödi ügy mindent magába foglal, ami NER: elhibázott gazdaságpolitikai döntéseket, a környezetvédelem semmibevételét, politikai érdekeket az emberek érdekei felett, kormányzati titkolózást, felelőtlenséget. A szennyezés miatt aggódó helyieket pedig hiteltelenné vált pártkatonák próbálják megnyugtatni, mondván, minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló – erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Bittner Dániel belpolitika és Papp Zsolt gazdasági újságíró, valamint Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel. Arra jutottak: Orbán Viktor jobb híján csúcsra járatott háborús hisztériakeltéssel próbálja megfordítani vesztésre álló helyzetét.

Gyorsan felépülnek, energiahatékonyak, és egyre többen választják a családi ház építtetők közül Magyarországon is a készházas technológiát, amivel 10-15, maximum 20 százalék árelőnyt lehet elérni - országrész függvényében - a hagyományos épületekkel szemben. A kulcsrakész könnyűszerkezetes lakóházak nettó négyzetméterára 700-850 ezer forint jelenleg. Komoly pénzügyi kockázat, hogy miközben egyre több kifejezés és előregyártott termék jelenik meg a piacon, nem mindegyik jelent valódi, hitelezhető ingatlant. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Borka Árpáddal, az ÉVOSZ készház tagozata (MAKÉSZ), a Magyar Ipari Rostkender Szövetség alelnökével és Csanaky Bernadettel, a Credipass hálózatfejlesztési vezetőjével.

Orbán már csak a hisztériakeltésben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat - Felfokozott háborús rettegtetéssel, politikai trashcelebek folyamatos műbotrányaival próbálja elterelni a Fidesz a figyelmet kormányzása csődjéről, azonban ez már sokkal kevésbé működik, mint korábban – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Varga Dóra és Angyal Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető megkísérelt rendet vágni a kormányzati spamek és a valódi hírek között. Orbán Viktor azért is váltott minden eddiginél radikálisabb hangnemre, mert a korábbi eszközeik hatástalannak bizonyultak a Tiszával szemben, nem sikerült trendfordulót elérniük. Orbán most már csak a Fidesz testére szabott választási rendszerben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat, hogy azok talán elvisznek elég szavazatot és időlegesen megtarthatja hatalmát. Akár azon az áron is, hogy egy kormányozhatatlan országot hagy maga után.