Nyugtával dicsérd a NAV-ot

A kormány 2026. október 27-én öt adózási tárgyú törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Ezek együttesen alkotják az idei őszi adócsomagot, amely alapvetően alakítaná át a magyar adórendszer több elemét. Részét képezi többek között a vagyonadó és a magánszemélyeket érintő exit adó bevezetése, a KATA szabályainak módosítása, a nagyvállalatokra vonatkozó 15 százalékos társaságiadó-kulcs, az innovációs járulék emelése vagy a reklámadó újbóli alkalmazása.

A csomag a korábbi évekhez képest adópolitikai koncepcióváltást jelez, amely leginkább a társasági adó emelésében érhető tetten. Az intézkedések összességében növelik az adóterhelést, miközben a jogalkotó láthatóan arra törekedett, hogy az ehhez kapcsolódó érdeksérelmeket mérsékelje. A tervezett intézkedések így számos, egymással részben ellentétes költségvetési, gazdaságpolitikai és ágazati szempont között próbálnak egyensúlyt teremteni.

Sűrű hét áll mögöttünk, hiszen a kormány egyszerre hozta nyilvánosságra a vagyonadó törvénytervezeteit és a KATA új szabályait. Előbbi egy rendkívül széles adóalapot, részletes vagyonértékelési szabályokat, jelentős dokumentációs kötelezettséget irányoz elő. Érdekesség, az évente fizetendő közteher nemcsak a magánszemélyeket, hanem a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok alapján kezelt vagyonokat, magánalapítványokat és egyes külföldi vagyonkezelési struktúrákat is érintené. A KATA-ra vonatkozó szabálymódosítások szerint 2027-től visszatérhetnének a rendszerbe a mellékállású egyéni vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók, továbbá a kisadózók ismét számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek. A kiszélesítéshez ugyanakkor magasabb tételes adó, külön kiegészítő adó és a munkaviszony kiváltását korlátozó szabályok társulnának.

Novembertől jelentősen emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. A kormány mintegy 90 milliárd forintos többletbevételt remél a döntéstől, amelyet az őszi adócsomag előtt jelentettek be. A hivatalos kommunikáció szerint a befolyt összeget az egészségügyi ellátás finanszírozására fogják fordítani, de van olyan vélekedés, miszerint ez teremt fedezetet más, jelentős kiadással járó intézkedésekhez is, például a dízelüzemű autók tulajdonosainak támogatásához. Míg azonban ez a támogatás várhatóan átmeneti lesz, a megemelt jövedéki adó szint jó eséllyel tartósan a rendszer része marad.

Támogatni a jogkövetőket, kiszámíthatóvá tenni a NAV működését és következetesen fellépni a szabályszegőkkel szemben: ezekkel a célokkal kezdi meg munkáját Sádt Mónika, az adóhatóság új elnöke. A komoly nemzetközi vállalati tapasztalattal rendelkező vezető gazdasági, társadalmi és politikai értelemben véve is óriási kihívásokkal kénytelen szembenézni. Úgy kell visszaszereznie a szervezetbe vetett bizalmat és visszaépítenie annak tradicionális ellenőrzési kompetenciáját, hogy a súlyos hiánnyal küzdő költségvetés minden korábbinál nagyobb bevételi kényszert generál. Sikerének esélyeit növeli, hogy a NAV az eddigiekhez képest nagyobb szervezeti és személyzeti mozgásteret fog kapni.

Miközben a kormányváltás óta minden hónapban többlettel zár az állami költségvetés, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD kiadta Magyarországról szóló friss jelentését. Ez amellett, hogy elismeri a gazdasági felzárkózás terén elért eredményeket, konkrét reformjavaslatokat fogalmaz meg a magyar adórendszer működését illetően. Az ajánlások között szerepel a jelenlegi adókedvezmények (szja, áfa és társasági adó) körének szűkítése, az adózói bázis szélesítése, illetve egy minimális, általános, értékalapú ingatlanadó fokozatos bevezetése. Az OECD javaslata szerint ez utóbbival párhuzamosan csökkenteni lehetne a munkavállalók többségének szja-terhelését, ami ellensúlyozná az intézkedést.

Az Országgyűlés megszavazta az új kormány első adócsomagját, amely bár számos intézkedést tartalmaz, csupán az előszele azoknak nagy horderejű változásoknak, amelyekre az év második felében számíthatunk. Költségvetési hatása csekély, cserébe egy sor felesleges adónemet kivezet, emellett pedig érinti a bizalmi vagyonkezelést, a társasági adót, az általános forgalmi adót, a kiskereskedelmi különadót és a helyi adókat. Az uniós pénzek hazahozatala érdekében elfogadott csomag egyúttal megágyaz a vagyonadó bevezetésének is.

Július 1-től az Európai Unió olyan átfogó vámszabály-módosításokat vezetett be, amelyek alapjaiban érintik az e-kereskedelmi rendeléseket. Ennek keretében megszűnt a 150 eurós érték alatti vámmentesség, és új, fix 3 eurós vámtételt vezettek be a kis értékű csomagokra. A cél az, hogy megszüntessék a harmadik országbeli eladók előnyét, csökkentsék a visszaéléseket és biztosítsák az uniós termékbiztonsági szabályoknak való megfelelést. Rozgonyi Sándorral, a Magyar Vámügyi Szövetség elnökével, a Milsped Hungary Kft. vámigazgatójával arról beszélgettünk, hogy miért vált tarthatatlanná a korábbi vámmentességi rendszer, hogyan rendezheti át az új szabályozás az e-kereskedelmi és logisztikai piacot, illetve megfékezhető-e egyáltalán ezen a módon a kínai csomagáradat.

A kormányváltást követően a befektetők egyelőre optimistán tekintenek a magyar gazdaságra, mert látni vélik azt a pályát, amely mentén a költségvetés idővel stabilizálódhat. A forint erősödésében tetten érhető optimizmus már a kötvényhozamokon is jól érzékelhető, és várhatóan a nagy nemzetközi hitelminősítők is előbb-utóbb reagálni fognak. A piac részben a lengyel gazdasági sikertörténet párhuzamát látja Magyarországban, sőt egyes szereplők ennél is nagyobb lehetőséget áraznak előre. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével a költségvetésre leselkedő legnagyobb veszélyekről, a kormány adórendszert érintő átalakítási terveiről, az uniós pénzek egyenlegjavító hatásairól, és az euró bevezetésének lehetséges forgatókönyveiről beszélgettünk.

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodást követően a magyar kormány hivatalosan is benyújtotta hazánk átdolgozott helyreállítási és ellenállósági tervét, amely a helyreállítási alapból járó 10 milliárd eurós keret lehívásának feltétele. Bár egyelőre a megállapodás és az átdolgozott terv részletei sem ismertek, a témával kapcsolatban adott kormányzati nyilatkozatok alapján feltételezhető, hogy az adórendszert érintő korábbi vállalások teljesítése vonatkozásában Magyarország egyes esetekben felmentést vagy haladékot kapott. Az adásban ezeket a vállalásokat vesszük sorra.

MEGJEGYZÉS: A kormány 2026. június 11-én fontos bejelentést tett a vagyonadó bevezetése kapcsán, aminek tartalma a felvétel rögzítésekor még nem volt ismert.

Az adás összes témája:

▶️ EU-források: mi maradt a korábbi adószakmai vállalásokból?

▶️ Májusban többlettel zárt a költségvetés, de mégsem lehetünk vidámak

▶️ Miért nehéz bevezetni a vagyonadót?

▶️ Nem sok részletet lehet tudni a KATA újbóli kiterjesztéséről

▶️ Új HIPA-elvonás: kivételezett nagyvárosok, növekvő teher a kisebb településeknek

▶️ Megszüntették a dísznövényadót

Vagyonadó Magyarországon? Áttekintettük a lehetséges forgatókönyveket. Az, hogy mindenképpen bevezetik, már eldőlt. Az igazi kérdés az, hogy milyen szabályokkal fogják ezt megtenni. Mire fog vonatkozni? Mi lesz az adóalap? Hogyan definiáljuk a vagyont? Csak bizonyos vagyonelemeket érint vagy a vagyon teljes egészét? Hogyan lehet felmérni, megbecsülni a vizsgált vagyonelemek mértékét? Európában kevés helyen láthatunk működő példát, ezek tapasztalatai talán utat mutathatnak a magyar jogalkotónak.