A kormányváltást megelőzően kísérletet teszünk arra, hogy a jövőbe lássunk. A kampányígéretekből és a költségvetési realitásokból kiindulva megpróbáljuk megjósolni, milyen adórendszerbeli változásokra, eltolódásokra számíthatunk rövid és hosszú távon. Maradnak-e az alacsony jövedelemadók? Lesz-e áfakulcs csökkentés? Milyen formában vezetik be a vagyonadót? Újra kiterjesztik-e a KATA adózást? Mi lesz az SZJA-kedvezményekkel? Kétrészes adásunk első felében alapvetően ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, egyben egy adótótó nyereményjátékra invitáljuk hallgatóinkat.

A játék részletei hivatalos honlapunkon, az adás bejegyzésébe olvashatók:

https://nyugtaval.hu/2026/04/19/merre-tovabb-magyar-adorendszer-1-resz/

Nyeremények:

1. helyezett: 1 db Apple MacBook Neo laptop
2. helyezett: 1 db 100 ezer forintos üdülési utalvány
3. helyezett: 1 db 50 ezer forintos üdülési utalvány

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint február végéig 2106 milliárd forintra emelkedett az államháztartási hiány, ami az éves hiánycél közel fele. Riasztó adat, hogy az áfabevételek alig nőttek, a tranzakciós illetékből származó bevétel pedig csökkent is tavalyhoz képest, ami a gazdaság lassulására utal. Nagy valószínűséggel egy újraírt költségvetéssel és nagyobb hiánycéllal fogjuk zárni az évet.

Az adás összes témája:

• Januárban még pluszban zárt, februárban már borult a büdzsé
• Választás előtt nincs adócsökkentés: nehéz helyzetben a kis benzinkutak
• Késedelmes számlák, nem elveszett áfalevonás: iránymutató EUB-ítélet közösségi beszerzéseknél
• Befektetői per rázza meg az auditpiacot: a BDO ítélet új korszakot nyithat
• Meta „location fee”: felár, ami megdrágítja a kampányokat

A védett ár bevezetése mellett a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóját is az uniós minimumszintre csökkentette, hogy megfelelő árrést biztosítson a nagykereskedők és a kiskereskedők számára. De mi az oka annak, hogy a nemzetközi olajárrobbanás ellenére az üzemanyagok áfatartalma továbbra is változatlan? Milyen mozgásteret ad Magyarországnak az uniós szabályozás e tekintetben?

Az adás összes témája:

• A kormány az EU-s minimumszintre vitte le az üzemanyagok jövedéki adóját
• Publikus a NAV 2026-os ellenőrzési terve
• Megálljt parancsolt a Trump importvámjainak az amerikai Legfelsőbb Bíróság
• Nemzetközi vagyonadó körkép
• A KPMG 14%-os AI‑árkedvezményt kényszerített ki saját auditorától

Az EU által elfogadott ViDA-csomag pár éven belül földrengésszerű változásokat fog generálni a vállalkozások életében. A benne foglalt intézkedések teljesen átalakítják a számlázást és a kapcsolódó adatszolgáltatást, emellett a cégek számlabefogadási- és feldolgozási folyamatait is új alapokra helyezik. Jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás, ugyanakkor búcsúzunk a hibrid számláktól. Különadásunkban Czöndör Szabolccsal, a NAV Központi Irányítás főosztályvezetőjével (Adószakmai Innovációs Főosztály) beszélgettünk a ViDA magyarországi implementációjáról és annak fontosabb mérföldköveiről.

A társasági adó alapú magyar sporttámogatás története 2010-ben, a program meghirdetésével indult. Az elmúlt 15 évben több száz milliárd forint áramlott a TAO-rendszeren keresztül a magyar sportba. A másfél évtizeddel ezelőtt elindult folyamatnak köszönhetően számos sportegyesület és sportági szövetség kerülhette el a biztos anyagi csődöt. A korábbi időszakhoz képest jelentősnek mondható pluszfinanszírozást egyes sportágaknál a nemzetközi eredmények és teljesítmények is visszaigazolták. A rendszernek ugyanakkor megvannak a maga árnyoldalai, működési alapproblémái. A vele szemben megfogalmazott kritikák elsősorban a támogatási pénzek felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg.

Milyen változásokat hoztak a TAO-pénzek a különböző sportágakban? Léteznek-e olyan mutatószámok, amelyek alapján objektív értékelést lehet adni a rendszer másfél évtizedes működéséről, eredményességéről? Hogyan lenne érdemes ezt másképp csinálni?

Meghívott vendégeink, Halász Zoltán és Nemcsik Balázs segítségével alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mindketten erős sportkötődéssel rendelkeznek.

Zoltán volt a főszerkesztője a 2007-ben indult Jégkorongblognak, a sportág talán legnépszerűbb hírportáljának. Ebben a minőségében régóta és nagyon behatóan foglalkozott a magyar jégkorong szinte minden vetületével, így természetesen a támogatási, finanszírozási kérdésekkel is.

Balázs, aki nem először jár stúdiónkban, korábban több hazai sportági szövetségnél töltött be vezető tisztséget. A Magyar Kézilabda Szövetség volt főtitkáraként, a Magyar Vízilabda Szövetség volt főtitkáraként és ügyvezetőjeként, valamint a Magyar Röplabda Szövetség ügyvezetőjeként meglehetősen nagy rálátása volt a TAO-program működésére.

4,5 százalékos plusztételt számol fel a magyar vásárlóknak a kínai e-kereskedelmi óriás. A pótdíj mértéke pontosan megegyezik a kiskereskedelmi különadó felső kulcsával. Az Alibaba egy állítólagos magyar kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozik, az NGM azonban cáfolja ennek meglétét, és megtévesztőnek tartja a gyakorlatot.

Adócsökkentéseket, bérkedvezményeket és kedvezményes hitelt is tartalmaz az a nemrég bejelentett intézkedéscsomag, amellyel a kormány javítani igyekszik a vendéglátóhelyek túlélési esélyeit. A kérdés az, hogy ezek a könnyítések és lépések valódi megoldást jelentenek azokra a problémákra, amelyekkel a szektor hosszú évek óta küzd?

A podcast 107. adásának összes témája:

• Nagy bejelentést tett Nagy Márton
• Uniós jogsértés lett a magyar kiegészítő bányajáradékból
• Csúcsot döntött az ausztriai magyar munkavállalás
• Rekordot döntöttek a beérkező kis értékű csomagok
• Kína adóreformokkal és toborzással küzd a növekvő költségvetési rés ellen

A nemzetközi viszonylatban egyedülállóan alacsony, 9%-os TAO kulcs célja, hogy növelje Magyarország tőkevonzó képességét, ugyanakkor pont ezt a tőkét érinti a globális minimumadó, aminek 15% a mértéke. Mennyi nemzetgazdasági hasznot hajtott eddig az alacsony adókulcs a 2017-es bevezetés óta? Milyen érvek szólnak még amellett, hogy továbbra is 9%-on tartsuk?

Az adás témái ezen kívül:

▶️ Görögországban izgalmas módon nyúltak hozzá az áfához

▶️ Egyre ellentmondásosabbá válik az Unió klímavédelmi rendszere

▶️ Megállapodás született a kínai elektromos autók uniós árképzéséről

▶️ Miért vált vitatottá az EU–Mercosur megállapodás az európai agráriumban?

▶️ Milyen következményei lesznek a dráguló magyar útdíjnak?

A mesterséges intelligencia látványos térnyerése nemcsak technológiai, hanem munkaerőpiaci és adópolitikai kérdéseket is felszínre hoz. Ha az automatizáció egyes területeken részben vagy egészben valóban kiváltja az élőmunkát, az bizonyosan hatással lesz az adóbevételekre és azok szerkezetére. Kibontakozóban van egy szakmai vita arról, hogy kell-e és lehet-e adóztatni az AI-t, és ha igen, milyen módon?

Az adás témái ezen kívül:

▶️ Már csak egy év van hátra az ÁNYK pályafutásából

▶️ Küszöbön az új transzferár-rendelet megjelenése

▶️ Hamarosan minden temus csomagunk után 1200 forint vámot fogunk fizetni

▶️ Kivás és katás vállalkozások, figyelem!

▶️ Nyugtamegszakítások miatt vizsgált cégeket a NAV

▶️ Milliárdos számlagyár bukott le: így működött az adócsaló hálózat

A minimálbér 11, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő 2026-tól, a nyár óta lebegtetett alacsonyabb szocho azonban végül lekerült a napirendről. Bár a munkáltatók és a szakszervezetek is számítottak az 1 százalékos csökkentésre, a kormány szerint a költségvetésben jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás, ami ellensúlyozná az így kieső 200 milliárd forintot. A vállalkozásoknak egyelőre be kell érniük a nemrég bejelentett 11 pontos gazdaságélénkítő csomaggal.

Az adás témái ezen kívül:

▶️ Nagy Márton szerint 2026-ban már tényleg jön a repülőrajt

▶️ Megjelent a 2026-os EPR-díjrendelet

▶️ Jön az ebadó Szigethalmon

▶️ Már hideg élelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával

▶️ A NAV megkezdte a karácsonyi ellenőrzéseket