A mesterséges intelligencia látványos térnyerése nemcsak technológiai, hanem munkaerőpiaci és adópolitikai kérdéseket is felszínre hoz. Ha az automatizáció egyes területeken részben vagy egészben valóban kiváltja az élőmunkát, az bizonyosan hatással lesz az adóbevételekre és azok szerkezetére. Kibontakozóban van egy szakmai vita arról, hogy kell-e és lehet-e adóztatni az AI-t, és ha igen, milyen módon?

Az adás témái ezen kívül:

▶️ Már csak egy év van hátra az ÁNYK pályafutásából

▶️ Küszöbön az új transzferár-rendelet megjelenése

▶️ Hamarosan minden temus csomagunk után 1200 forint vámot fogunk fizetni

▶️ Kivás és katás vállalkozások, figyelem!

▶️ Nyugtamegszakítások miatt vizsgált cégeket a NAV

▶️ Milliárdos számlagyár bukott le: így működött az adócsaló hálózat

A minimálbér 11, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő 2026-tól, a nyár óta lebegtetett alacsonyabb szocho azonban végül lekerült a napirendről. Bár a munkáltatók és a szakszervezetek is számítottak az 1 százalékos csökkentésre, a kormány szerint a költségvetésben jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás, ami ellensúlyozná az így kieső 200 milliárd forintot. A vállalkozásoknak egyelőre be kell érniük a nemrég bejelentett 11 pontos gazdaságélénkítő csomaggal.

Az adás témái ezen kívül:

▶️ Nagy Márton szerint 2026-ban már tényleg jön a repülőrajt

▶️ Megjelent a 2026-os EPR-díjrendelet

▶️ Jön az ebadó Szigethalmon

▶️ Már hideg élelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával

▶️ A NAV megkezdte a karácsonyi ellenőrzéseket

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2028 márciusától 2 eurós fix díjjal terhelnék meg az unión kívülről érkező csomagokat, amelyet a csomagküldő platformok fizetnének. Az EU területén belül található raktárakba érkező szállítmányokat alacsonyabb, 0,50 eurós díjjal terhelnék. Ezzel párhuzamosan megszűnne a 150 eurónál kisebb értékű küldemények vámmentessége is.

A javaslat nyilvánosságra kerülése után több uniós ország is bejelentette, hogy a csomagkezelési díjat a megadott határidő előtt bevezetnék. Belgium és Hollandia például azt tervezi, hogy már 2026-tól, vagyis a tervezett uniós határidőnél jóval korábban alkalmazni fogja a 2 eurós díjtételt.

Az EuroCommerce, az európai kereskedelmi szövetség főigazgatója, Christel Delberghe szerint ezek a döntések problémát okozhatnak, széttagoltsághoz vezethetnek és torzíthatják a versenyt. A szervezet elengedhetetlennek tartja, hogy az uniós intézmények közösen lépjenek fel, és megakadályozzák, hogy az egyes tagállami szabályozások ettől eltérjenek, aláásva ezzel az egységes piac működését.

Az Európai Bizottság statisztikái szerint az unióba irányuló e-kereskedelmi áruforgalom közel 90 százaléka Kínából érkezik, míg a volumen 60-70 százaléka esetében merül fel a vám- és adóelkerülés gyanúja. Két jellemző módszere van ennek: (1) a valóságosnál alacsonyabb vámértékkel vallják be az áruk értékét a vámárunyilatkozaton, (2) kisebb tételekre bontják a teljes csomagot, hogy beférjenek a vámmentes értékhatár alá.

A magyar zöldség- és gyümölcstermelők versenyképességét alapvetően befolyásolja az ágazatban alkalmazott áfarendszer. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi, 27 százalékos általános forgalmi adó mellett a feketekereskedelem és az áfacsalások aránya kiemelkedően magas, ami jelentős hátrányt jelent a tisztességesen működő hazai termelők számára. A zöldség-gyümölcs szektorban a fordított áfa bevezetése lenne a leghatékonyabb eszköz az áfacsalások visszaszorítására és az ágazat további fehéredésének előmozdítására. Ezek a főbb megállapításai a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ által összeállított szakmai anyagnak.

A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast új formátuma (MINI), amelyben egy-egy adózási témát dolgozunk fel röviden.

Rendhagyó módon két adócsomagról is egyszerre szavazott a Parlament a hét elején, a másodikról ráadásul úgy, hogy azt csak aznap jelentették be. A 11 pontos vállalkozás-ösztönző program intézkedései között vannak olyanok, amelyeket előre lehetett sejteni, de akad olyan is, a szocho csökkentése, amelyet bár előre belengettek, most mégis kimaradt ebből a körből. A jelek szerint van némi esély arra, hogy idén még érkezik egy harmadik adócsomag is. A bankadó emelés költségvetési pluszbevétele kellő mozgásteret nyújthat ehhez.

5 millió forintos, az ország legmagasabb betelepülési hozzájárulását tervezi bevezetni Törökbálint, mert infrastruktúrája elérte kapacitásának határait. Az önkormányzatokat sújtó központi elvonások miatt egyre több település tekint pluszbevételi forrásként erre a lehetőségre, amelyet a nyáron elfogadott önazonossági törvény nyújt. Ezek az intézkedések ugyanakkor több alkotmányossági kérdést is felvetnek és egyértelműen korlátozzák a társadalmi mobilitást.

A podcast 102. adásában ezen felül az ÁNYK megszűnéséről, a magyar adórés növekedéséről, az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos anomáliákról, a magyar szén-dioxid-kvóta-adó eltörlésének lehetőségéről, az EU erdőírtás elleni rendeletének kálváriájáról és Trump vámintézkedéseiről is beszélgettünk.

A 2026-os budapesti Bajnokok Ligája-döntő nemcsak sporttörténeti jelentőségű esemény, hanem adózási szempontból is különleges helyzetet teremt. Egy friss kormányrendelet jelentős adókedvezményt biztosít a szervezésben közreműködőknek, amire sokan felkapták a fejüket. Itt most azonban nem baráti cégek megsegítéséről van szó: a háttérben jól átgondolt, nemzetközi példákon alapuló szabályozás húzódik meg. Podcast 101. adásában egyebek mellett szó esik még az első őszi adócsomagról, a tranzakciós illeték kikerülésének legális trükkjéről és egy különös fordulatról az EPR-díjemelés kapcsán.

Fontos! LinkedIn oldalunkon indítottunk egy miniszavazást a magyar adórendszerről. Ha van véleményed, kérjük, te is add le szavazatodat! Köszönjük!

Egyaránt 5-5 kérdéssel indult el az új Nemzeti Konzultáció és a Nemzet Hangja második országos szavazása, mindkettő elsősorban az adókra és a közteherviselésre koncentrál. Bár a kezdeményezések célja látszólag a társadalmi párbeszéd erősítése, felvetődik a kérdés: mennyire jó ötlet a magyar adórendszer jövőjét népszavazásszerű akciókban eldönteni? Spoiler: nem az.

Az adás témái:

▶️ Ez a podcast történetének 100. adása

▶️ Az adórendszerről dönteni nem kell félnetek jó lesz

▶️ Emelkedtek a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak

▶️ Lehet, hogy elhalasztják az EUDR rendelet alkalmazását

▶️ NAV: Chatbot és MI a jövő ügyfélszolgálatában – pilotprojekt indult

▶️ Fontos bejelentést tett Nagy Márton a minimálbér kapcsán

Csökkenő bevételeik és munkakörülményeik miatt tüntetnek az ételfutárok, akik igazi patthelyzetben vannak: ha teljesülnek követeléseik, az közvetett és közvetlen módon is drágíthatja az ételrendelést, ami ahhoz vezet, hogy kevesebb lesz a megbízás, így viszont nem lesz szükség annyi futárra. Vajon van kiút ebből a negatív spirálból, vagy tényleg csak a piac törvényeiben bízhatunk? Többek között erről volt szó a podcast legújabb adásában.

Az adás témái:

▶️ Rövid időn belül második tüntetésüket tartják az ételfutárok

▶️ Új fejezet a kripto- és platformjövedelmek ellenőrzésében

▶️ A Francia Alkotmánybíróság megerősítette a digitális szolgáltatás adót

▶️ Itt az 1%-os SZJA felajánlásokat kapott civil szervezetek idei toplistája

▶️ Sürgős rendezést kíván a filmtámogatások ügye

▶️ NAV adategyeztetés: új kampány a nullás áfabevallások vizsgálatára

A családi adókedvezmény mértékének növelése, az anyák szja-mentességének kiterjesztése és szocho csökkentés az egyik oldalról, áfa-csökkentés, szja-csökkentés a mediánbér alatt keresőknek és vagyonadó bevezetése a másik oldalról. Elbírja ezt a magyar költségvetés? Melyik tervezett adóintézkedés működik és tartható fenn hosszú távon? Többek között erről beszélgettünk a podcast első őszi adásában.