Élelmiszeripari cégek, platformüzemeltetők, bizalmi vagyonkezelés és még több transzferár. Izgalmas új elemek jelentek meg az adóhatóság nemrég publikált idei ellenőrzési tervében, amelynek fókuszában az adategyeztetési eljárás áll. A podcast legújabb adásában ezen felül foglalkoztunk még az árrésstop bevezetésével, elemeztük a TISZA népszavazási kezdeményezésének adózási kérdéseit és a tengeren túlra is kitekintettünk.

Az adás témái:

▶️ Publikus a NAV 2025-ös ellenőrzési terve

▶️ Komoly kockázatokat rejt az árrésstop bevezetése

▶️ Elemeztük a Nemzet Hangja adózási kérdéseit

▶️ Mi lesz veled globális minimumadó?

▶️ Mélyponton Kanada és az USA kapcsolata

Három év után újra vendégünk volt dr. Kis Péter András, a NAV szóvivője. Az adóhatóság a nap 24 órájában figyeli a hozzá beérkező adatokat: elemez, kockázatokat számol, anomáliákat detektál. Ebben egyre jobban támaszkodik a mesterséges intelligenciára, a végső döntéseket azonban mindig az ember hozza. Ha a tényállás bizonyítása miatt szükséges, akkor a közösségi média szolgáltatók, a platformüzemeltetők és a külföldi adóhatóságok adatait is megvizsgálják a revizorok. Ebben a különadásban alapvetően ezekről a témákról beszélgettünk.

Több izgalmas kérdést is felvet a kormány által bejelentett nyugdíjas ÁFA-visszatérítés, amely valójában nem egy klasszikus adóintézkedés, sokkal inkább tekinthető társadalombiztosítási juttatásnak, kvázi nyugdíjemelésnek. Az elgondolás ugyanakkor koherensebb, mint az SZJA-kedvezmény kiterjesztése a két- és háromgyermekes anyákra, és jóval kisebb lyukat is üt a költségvetésen.

Az adás témái:

▶️ Már itthon is szerveztek országos vásárlói bojkottot

▶️ Fordított adózás alá kerülnek az adóalany-kereskedők közötti, belföldi földgázértékesítések

▶️ Transzferár szakértői osztályok alakulnak a NAV-nál

▶️ Trump most épp az acél- és alumínium-vámokat emelte meg

▶️ A NAV revizorai 13 milliós bírságot szabtak ki egy fesztiválon

▶️ Másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt a TBSZ számlák száma

A miniszterelnök felhatalmazta a nemzetgazdasági minisztert, hogy jelölje ki azt a tárgyalóküldöttséget, amely újra tető alá hozhatja az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Kell az eltökéltség, de valószínűleg még így is hosszú évekre van szükség, mire megszületik ez a fontos megállapodás.

Gazdasági kérdések és az adórendszert érintő tervek kapcsán is megnyilvánult év eleji sajtótájékoztatóján a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton eltörölné az adóelőleg-fizetést a helyi iparűzési adónál és 18 millió forintra emelné az alanyi áfamentesség határát, de az áfacsökkentésben nem hisz, mert azt szerinte lenyelnék a kereskedelmi szereplők.

Megismétlődik az, ami 2010-ben egyszer már megtörtént: megszűnik és a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvad a Pénzügyminisztérium. Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnökeként folytatja. Több mint egy évtizedes regnálásának hagyatéka a fogyasztási adó fókuszú adórendszer, a lecsökkent áfarés és a digitalizálódó adóhatóság.

Az adás témái:

▶️ Drámai változás: megszűnik a Pénzügyminisztérium

▶️ Egy sor adót és juttatást érint a minimálbér emelése

▶️ A diákigazolvány lejárta után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni

▶️ Hatalmas lobbi és ellenlobbi indult az EKR-rendszerrel kapcsolatban

▶️ A vendégmunkások többsége januártól nem lesz jogosult a főbb adókedvezményekre

▶️ 2025-től kevesebbet fizetne a MOHU a helyi hulladékkezelőknek

▶️ Emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója

▶️ Dudálós demonstrációt tartottak a budapesti taxisok

Nagy meglepetésre 2025-ben is jórészt ugyanazok a díjak lesznek érvényesek a körforgásos termékekre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, mint 2023-ban. Ez azt jelenti, hogy az inflációs hullám és a működési költségek emelkedése ellenére a MOHU-nak jövőre is hasonló bevételből kell gazdálkodnia. Elképzelhető, hogy a jogalkotó ezzel akarja megakadályozni, hogy a monopol helyzetbe hozott cég ismét feltűnő nyereséget érjen el.

Az adás témái:

• 2026-tól tényleg lemond a kormány az extraprofitadókról?
• Jövőre gyakorlatilag minden pénzintézet át fogja hárítani a tranzakciós illetéket
• 2025-ben sem változnak az EPR és a DRS díjtételek
• Miért érdemes még az év vége előtt TBSZ számlát nyitni?
• Adómentes juttatások 2025-ben
• A helyi adók emelésére kényszerülnek az önkormányzatok a HIPA-elvonás miatt
• Adókedvezménnyel serkentené a hosszú távú lakáskiadást Terézváros
• 100 százalékos vám kivetésével fenyegeti Trump a BRICS-országokat

A 2025-ös költségvetés tervezetének egyik nagy meglepetése, hogy a kormány közel 590 milliárd forint bevételt vár a tranzakciós illetékből. Ez komoly ugrás az idei 348 milliárdos előirányzathoz képest. A hazai pénzügyi rendszert nem ez fogja megrengetni, de félő, hogy a banki költségek emelkedése előbb-utóbb nyomot hagy az infláción.

Az adás témái:

▶️ A 2025-ös költségvetés elemzése

▶️ Idén bőven alulteljesít az ÁFA

▶️ Nagy változások küszöbén a borravaló és a felszolgálási díj szabályozása

▶️ Jön a Temu-adó

▶️ Jövőre drasztikusan nő a cégautóadó

▶️ Jelentős adóváltozások várhatók az Egyesült Államokban

▶️ Megjelent a GloBE-adatlap

▶️ Nehézséget okoz a könyvelőknek az Ügyfélkapu megújulása

Az őszi adócsomag részeként érkezik az új szabályozás, amelynek értelmében 2025-től minden évben az infláció mértékével nő többek között a gépjárműadó, a regisztrációs adó, valamint a szeszes italok és az üzemanyagok jövedéki adója. Mindez automatikusan, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni a vonatkozó törvényekhez.

Az adás témái:

▶️ A Parlament előtt az őszi adócsomag

▶️ Inflációkövető adóemelést vezet be a kormány

▶️ Jelentősen nőhet a benzinkutak adóterhe jövőre

▶️ 2030-ig kapott újabb hosszabbítást a magyar filmtámogatási rendszer

▶️ Az Európai Tanács megállapodott a VIDA csomagról

▶️ Az Európai Unió tájékoztatót tett közzé a viselkedés alapú adóztatásról

▶️ Megszüntetné a kormány a különleges gazdasági övezeteket

▶️ Magyarország 7. lett a Tax Foundation adószépségversenyén