Patent

Akárcsak az írókázáshoz meggyújtott gyertya, mai vendégem is ezer fokon ég, amikor csak teheti, alkot, tanít no és persze kutat.

Gajdos Zsuzsanna hímestojás készítő népi iparművész lassan tíz éve él Magyarországon, de szíve gyakran hazahúzza Kárpátaljára. A Zsuzsi Hímesei blog szerzője feladatának érzi a kárpátaljai húsvéti népszokások feltárását, gondos dokumentálását, széles körben történő megismertetését.
2018-ban csatlakozott a Tojáskészítők Egyesületéhez, elnökségi tagként szívügyének tekinti a tojásdíszítés hagyományának élővé tételét.

90 évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg Weöres Sándor költő első kötete, Hideg van címmel. A kerek évforduló kapcsán idézzük fel a jelentős mű keletkezési körülményeit, fogadtatását és természetesen vasi vonatkozásait.

Lőcsei Péter irodalomtörténész a kilencvenes évektől töretlen lelkesedéssel kutatja és publikálja országos és határon túli lapokban Weöres Sándor életét és munkásságát. Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg harmadik önálló kötete, Weöres-mozaik címmel.

A kétrészes irodalomtörténeti sorozatunk első etapjában az országosan is jelentős irodalomtörténeti kutatások eredményeiről, azok produktumairól és a Weröres-filológia feltártságának nehézségeiről beszélgettünk. A költő életében különösen nagy jelentőséggel bírnak a kötet megjelenését megelőző évek, ezért gyermek és ifjúkorának fontos eseményei, találkozásai is bemutatásra kerülnek.

A második rész tartalmából:

Beszélgettünk a csodagyerekről, a mesterek hatásáról, nemzedéki problémákról, arról Weöres hogy fogadta a kritikát, a nehéz időkről, egy zseni verseiről no és persze az irodalomtörténész terveiről. Amikor kellett elhangoztak versek, levelekből pontosan idézett gondolatok. Közben azt is megértettem, hogy Weöresnek nem kell évforduló, róla hallani mindig aktuális, értéke van.

A magyar huszárok története annyira összefonódott az 1848-49-es szabadságharc emlékével, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni: a huszárság históriája rövid epizód a magyar hadtörténetben.

Pedig a huszárság - az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem - már a 14–15. század fordulóján, a törökök elleni harcok során megszületett a Magyar Királyság déli végein. A huszárok a 16. századtól megjelentek a nyugat-európai hadszíntereken is, a 18. században pedig már egyetlen európai haderő sem létezhetett nélkülük. Bármilyen kiváló harcosok is voltak azonban, a nagy létszámú hadseregek kialakulásával és a haditechnika fejlődésével jelentőségük egyre csökkent. A két világháborúban még futotta erejükből néhány önfeláldozó lovasrohamra, de történetük mára véget ért.

Hogy miért játszhatott a huszárság évszázadokig fontos szerepet Európa háborúiban, erre a kérdésre keressük a választ a beszélgetésben, amelyben a

huszárok harcmodoráról, felszereléséről, mentalitásáról is szó esik. És természetesen néhány kiemelkedő huszártisztről is megemlékezünk.

Takács Zoltán Bálint szerint Petőfi Sándor János vitézének is meghatározó szerepe van/volt a huszárokról bennünk élő kép kialakulásában. Arról is elmondja a véleményét, miért őrizte meg őket kifejezetten pozitívan a történelmi emlékezet. Beszél az első huszárokról, viseletük és fegyverzetük változásáról, Hadik András szinte hihetelen "huszárcseléről" és a Franciaországban máig élő huszárhagyományokról is.

90 évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg Weöres Sándor költő első kötete, Hideg van címmel. A kerek évforduló kapcsán idézzük fel a jelentős mű keletkezési körülményeit, fogadtatását és természetesen vasi vonatkozásait.

Lőcsei Péter irodalomtörténész a kilencvenes évektől töretlen lelkesedéssel kutatja és publikálja országos és határon túli lapokban Weöres Sándor életét és munkásságát. Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg harmadik önálló kötete, Weöres-mozaik címmel. A kétrészes irodalomtörténeti sorozatunk első etapjában az országosan is jelentős irodalomtörténeti kutatások eredményeiről, azok produktumairól és a Weröres-filológia feltártságának nehézségeiről beszélgettünk. A költő életében különösen nagy jelentőséggel bírnak a kötet megjelenését megelőző évek, ezért gyermek és ifjúkorának fontos eseményei, találkozásai is bemutatásra kerülnek.

Vajon miért mumus a matematika? Miért érzik úgy sokan, hogy bőven elegendő a négy alapműveletet, esetleg a százalék- vagy területszámítást megtanulni, a többi tétel, függvény, egyenlet stb. teljesen felesleges, hiszen ezekre az életben soha nem lesz szükség.

Erő és gyöngédség - első hallásra egymástól távol eső fogalmak, ám valójában jól kiegészítik egymást, legyen szó művészetről vagy politikáról. Horkay Hörcher Ferenc mindkét szférában otthon van, így kerülhettek egymás mellé képleírások (neves művészek festményeinek elemzése) és városfilozófiai esszék 2023-ban megjelent könyvében. (Horkay Hörcher Ferenc: Erő és gyöngédség. Képzőművészeti és városfilozófiai esszék. MMA Kiadó, Budapest, 2023)

A beszélgetésben szó esik Gandhi erőszakmentes politikájáról, arról, hogy hogyan lehet a vizuális élményt szavakba "átfordítani", hogyan képes a magányt a festészet eszközeivel érzékeltetni a művész, mit jelent a város életében az épített környezet és a közösség. Hörcher Ferenc egy brit városkísérletről is beszél: bemutatja a konzervativizmus szerinti ideális várost, Károly walesi herceg és Leon Krier luxemburgi építész projektjét, amelyet a neves brit filozófus, Scruton is figyelemmel kísért. Ennek ellenpontjaként a totalitárius hatalom által konstruált város, Minszk példáját is megismerjük. És végül az is kiderül: mit jelent, hogy a "gyöngédség" hiányzik a mai politikából?

Újabb online csalót fogtak el a rendőrök”, „Banki ügyintézőnek adta ki magát a csaló”, „A sértett egy idegen alkalmazást telepített a laptopjára”, „Ha nem fizet, nem nyaral” – ezek az ORFK Mátrix projekt legfrissebb híreinek szalagcímei. Megtörtént esetek, melyek bárkivel előfordulhatnak a homo digitalis korában.

A pandémiás időszaktól kezdődően az elmúlt években egyfajta digitális robbanás figyelhető meg, melynek hatására a mindennapjainkat – különös tekintettel a pénzügyeinket - megkönnyítő innovációk léptek életbe. A megváltozott fogyasztói szokások miatt, egyre nagyobb hangsúly helyeződik az elektronikus pénzügyi tranzakciókra. Ezzel párhuzamosan természetesen megugrottak a felhasználók manipulálásán, megtévesztésén alapuló kibertámadások számai is. Barabás Mónika rendőr őrnaggyal arról beszélgettünk miként tudjuk megelőzni a virtuális térben elkövetett visszaéléseket, és arról is, hogyan válhat belőlünk felkészült, tudatos felhasználó.

Száz évvel ezelőtt virágzott a csempészet a magyar-osztrák határon. Az első világháború alatt az ügyeskedők elsősorban gabonát és élelmiszereket vittek át illegálisan Ausztriába, míg onnan főleg iparcikkek jutattak át Magyarországra. A kutatások szerint a bécsiek valósággal éhenhaltak volna a magyar szállítmányok nélkül, annyira kevés élelmiszerük maradt a háború végére. A csempészek leleményes módon igyekeztek kijátszani a hatóságokat, akik hiába próbálták meg itthon tartani a front és a hazai lakosság ellátásához szükséges gabonát, élőállatot és egyéb árut.

1914 előtt a magyar-osztrák határ (a Monarchia belső határa) csak formálisan létezett, szabadon járt át rajta, aki akart. A világháború kirobbanásával, majd a trianoni határok meghúzásával szigorúbbá válta határőrizet, de a csempészeknek nem sikerült megálljt parancsolni. Az esetenként 5-600 százalékos haszon megérte a kockázatot, a legfeljebb néhány napi elzárást. A helyzet csak a 20-as évek közepére normalizálódott, amikorra megszűnt a hadigazdaság és az árak nagyrészt kiegyenlítődtek.

A beszélgetésben szó esik arról, hogy kik és mit csempésztek, milyen trükköket vetettek be, és mire számíthattak, ha elkapták őket. Kérdés az is, hogy befolyásolta-e ez a helyzet a háborúban győztes hatalmak döntését, amellyel Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarország egy részét. Hogyan vált a csempészet a túlélés eszközéből egy idő után a megélhetés forrásává és tömeges tevékenységgé? Milyen hatással volt a gazdasági kapcsolatok alakulására Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria között és végül miért szorult vissza – legalábbis egy időre – a 20-as évek második felére. A válaszokért hallgasd meg a beszélgetést az eddig kevéssé kutatott, ám izgalmas témában!

Nőként is nehéz megteremteni az egyensúlyt a magánélet és a hivatás között. Pláne, ha egy olyan szakmát választunk, melyet a ráépülő szakmai rutinok is - szabad szülész-nőgyógyász választás - nehezítenek. Pedig a történészeknek, néprajzkutatóknak hála - legutóbb a Születés és anyaság a régi Magyarországon c. Kötetben Krász Lilla foglalta össze - tudott, hogy a nők mindig a nőket keresték egészségügyi kérdéseikkel, problémáikkal. A modern nő igénye a biztonság, a bizalom és a hiteles, tapasztalatra épülő szaktudás. Dr. Skriba Nóra két kisfiú édesanyjaként, aktív szakorvosként osztotta meg velünk a szakmát és az egészséget is érintő tapasztalatait. Mottója: "aki mer az nyer", mellyel arra buzdít mindenkit, hogy merjen beszélni, kérdezni az egészséget érintő témákról.

A nők egy részének semmiféle problémát nem jelent, ha nőgyógyászati konzultáción vagy vizsgálaton kell részt vennie. A többség számára azonban ez komoly nehézséget okoz. Olyanok is akadnak, akik mendemondáknak hitelt adva a vizsgálatot elhúzzák, elhalasztják, amíg csak lehet. Mindeközben az is tapasztalható, hogy egyre több nő komfortérzetét fokozza, ha a rendelőben egy női szakorvos várja. Hazánkban bár még több a férfi nőgyógyász, a hölgyek számára is egyre vonzóbbá válik e szakterület. De hogy mi is lehet az oka annak, hogy a lányok, kismamák, nagymamák igénye felülírja a tradíciókat? Erre is választ adunk a beszélgetésben.

Bár minden kutatás szerint évről évre kevesebbet olvasunk, hatalmas a kínálat a legkülönbözőbb fajtájú könyvekből. S bár megjelentek az e-bookok, továbbra is népszerűek a kézbe vehető, fellapozható kötetek. Megjelenésükről, tipográfiai, grafikai sajátosságaikról kevés szó esik, pedig ez is része az olvasás élményének. Sellyei Tamás Ottóval - akinek az elmúlt évtizedekben számos könyvterve valósult meg - a könyvtervezés fázisairól, az alkotói szabadság kereteiről, "az üres helyekkel való játékról" és egy-egy ötlet megszületéséről beszélgettünk.

A tervezőgrafikusnak négy könyve - egy művészeti albuma, két fotókönyve és egy tudományos kötete - elnyerte a Szép Magyar Könyv díjat. Ezek kapcsán beszél arról, hogyan hangolható össze az alkotói cél a feladattal, milyen az "ideális" szerző, miért fontos a borító, hogy készültek a Klotz Miklós fotográfussal közös kötetei, vagy hogy mit jelent a ritmusváltás egy könyvben. Olyan "kulisszatitkokra" is fény derül, hogy a Torockó-könyvében miért kapott minden 'o' betű fémes bevonatot, mi köze a mi kérdőjelünknek a maszáj motívumokhoz és hogy kerülnek firkák egy művészeti albumba. Sellyei Tamás Ottó végül arról mondja el a véleményét, hogyan hat tanítványaira a vizuális élmények sokasága és hogyan befolyásolja a jövő grafikusainak munkáját a mesterséges intelligencia.