Patent

Patent

By H+ MédiaArts
Download on the App Store

Patent episodes

  • PATENT - "Totál semmi haszna nincs"? - A latin nyelvről

    Sánta Sára fájlalja, hogy doktori oklevelét 2022-ben már nem latin, hanem angol nyelven állították ki. Miközben a latin az élet minden területén visszaszorulóban van, őt az ókortörténet iránti érdeklődése egyetemista korára a „holt nyelv” elkötelezett hívévé tette. A latin számtalan ablakot nyitott számára: ennek köszönheti, hogy eredetiben olvashat ókori, középkori és kora újkori dokumentumokat, könnyedén tájékozódik az egyetemes és a magyar kultúrtörténetben, több élő nyelvet is elsajátított, ezek pedig további tudományos kapcsolatokat hoztak a számára.

    A műsorban arról is mesél:

    • mennyire volt küzdelmes számára a nyelvtanulás?
    • van-e értelme a latin hasznáról beszélni?
    • igaz-e, hogy már szinte minden fontos történeti forrás le van fordítva?
    • miért izgalmas ókori és középkori szövegeket olvasni?
    • mennyit változott a latin az elmúlt évezredekben térben és időben?
    • Sára mesél legújabb kutatásairól is:
    • az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött több száz éves ex librisekről
    • Révay Péter egykori koronaőr történeti munkájáról és annak fordításáról
    • a Smidt Múzeum gyűjteményében fellelt, a világon egyedülálló két kiadványról
    • Schönvisner István Savaria-történeti munkájáról
    • az Ovidius savariai sírjáról szóló legendákról
    • és szóba kerül Cromwell - Holbein festményén megörökített – imádságoskönyve is.
    • 36 min
    • PATENT - Fotóközeli találkozások

      Garas Kálmán 1947-ben Répcelakon született kovácsmester fiaként. 1959-ben kapta kézhez első fényképezőgépét, 1967-től hivatalosan is fotográfus. Számos kiállítás, fotóalbum, rangos rendezvényeken vállalt közreműködői szerep, elismerések fémjelzik a fotográfia iránti örök elköteleződését. A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaként városunk fotós-társadalmának elismert, meghatározó szereplője, kinek régóta dédelgetett álma most megvalósulni látszik.

      Életművét áttekintő, megjelenés előtt álló fotóalbuma kapcsán beszélgettünk, meghatározó gyermekkori élményekről, első próbálkozásokról, meghatározó ismeretségeket eredményező helyszínekről - BDK, Fényszöv, Ungaresca, Bartók Fesztivál, Capella Savaria. Számos kitüntetés után, hálával beszélt családról, jövőbeli tervekről.

      49 min
    • PATENT - "...én az életemet írom az agyagba"

      Geszler Mária Garzuly nemrég úgy döntött, életművének jelentős darabjait Szombathely városának ajándékozza. Munkáiból 2024-ben a Szombathelyi Képtárban nyílik állandó kiállítás, amelyből máris ízelítőt kaphat a látogató: az intézményben 2023 szeptemberétől időszaki kiállításon mutatja be a művész emblematikus alkotásait Dráma a kertben címmel. Ez adta az apropót a Geszler Mária alkotói pályáját, inspirációit felidéző beszélgetéshez.

      Az 1966 óta Szombathelyen élő és alkotó Kossuth-díjas keramikusművész az elmúlt évtizedekben a világ számos pontján megfordult, nevét és munkáit ismerik minden jelentős kerámiaművészeti központban, alkotásai fellelhetők a világ fontosabb kerámiagyűjteményeiben.

      A beszélgetésben azokat az emlékeit és élményeit eleveníti fel, amelyek nyomot hagytak alkotásain, valami miatt megérintették és erőt adtak a munkához.

      A művésznő beszél egyebek mellett arról,

      • miért nem bánja, hogy nem lett csellóművész?
      • milyennek látta az őrségi fazekashagyományt, amellyel pályakezdő művészként ismerkedett meg?
      • milyen szerepe volt a fotószenvedélyének abban, hogy később a porcelán felé fordult?
      • miért bűvölték el annyira a 70-es évek kísérleti textilművei
      • honnan ered a keleti kutúrák iránti érdeklődése?
      • hogyan hatott rá a Szovjet-Közép-Ázsiában megtapasztalt iszlám és keresztény kultúra?
      • miért élte meg katarzisként Japánban a „legortodoxabb” hagyománytisztelet és a modern civilizáció együttélését
      • miért mondja, hogy „dráma nélkül nincs művészet”?
      • Geszler Mária elmeséli a kerámiakészítés folyamatát és azt is megtudjuk, mi jut eszébe a ’csend’’ és az ’idő’ fogalmáról.

        41 min
      • PATENT - Test és lélek a Habsburgok árnyékában

        Keppel Csilla történész évek óta kutatja a szombathelyi egészségügy történetét. Számos publikáció, tudományos előadás, 2021-ben doktori disszertáció előzte meg beszélgetésünk apropóját adó Test és lélek a Habsburgok árnyékában című kötetét. A témaválasztása alapvetően közügyi természetű, de természetes módon kiérződik családi indítatása is.

        Keppel Csilla kettős indítatásból foglalkozik kórháztörténettel. Egyrészt nagyapja – dr. Smidt Lajos (1903. okt. 31. - 1975. jún. 30.) sebész, kórházigazgató – iránti szeretet-tartozásból, másrészt egyfajta becsületbeli ügyből fakadóan szinte predesztinálva érezte magát arra, hogy alaposabban utánanézzen az Emberbaráti Egylet Kórház történetének. 1945-1949 között utolsó igazgatója volt dr. Smidt Lajos, a Smidt Múzeum alapítója a kórháznak. A kötet szimbólum, emlékezés nagyapja pályájának csúcsát jelentő időszakra. A beszélgetés során sok más mellett kiderül miként, milyen feltételekkel működött Szombathelyen az 1823-ban alakult Emberbaráti Egylet, miként emelt kórházat szombathelyen a reformkori eszmék mentén szerveződő polgárság, kik voltak a páciensek, milyen ismert emberek támogatták annak fennmaradását, vagy arról hogy hol állt a kórház egykori épülete.
        A történésszel Spiegler-Kutasi Nikoletta beszélgetett.

        34 min
      • PATENT - Ismeretlen holokauszt-memoárok: Blau Márta és Bencze József visszaemlékezése

        A szombathelyi Blau Márta közelmúltban előkerült, valamint Bencze József kiadásra váró soá-memoárjáról Kelbert Krisztina történésszel beszélgetünk. A deportálásakor 14 éves lány és a koncentrációs táborban társait segítő orvos megrendítő emlékei mellett szó lesz arról a jelenleg is folyó kutatásról, amely a Szombathelyről elhurcolt gyerekek történeteit, sorsát igyekszik feltárni egy tervezett kiállítás előkészítéseként.

        2023 tavaszán került a szombathelyi Savaria Múzeum birtokába egy kézzel írt memoár, amelyben közvetlenül a háború után egy 15 éves fiatal lány írta le emlékeit családjuk deportálásáról és a koncentrációs táborban átélt hónapokról. A 60 egynéhány oldalas kockás füzetbe Blau Márta, egy szombathelyi ortodox zsidó család gyermeke jegyezte le a vele történteket. A beszélgetésben szó esik arról
        - hol lapult eddig és hogyan került elő a kockás füzet?
        - ki volt Blau Márta és honnan volt ismerős a neve a történész számára?
        - mi derül ki a kézzel írt sorokból a koncentrációs tábor életéről?
        - mi lesz a memoár további sorsa?
        Ugyancsak évtizedekkel a vészkorszak után bukkant fel Bencze József memoárja, amelyben az uraiújfalui körorvos Auschwitzban töltött hónapjainak megrendítő története bontakozik ki. Felesége odaveszett, de kamasz fiának és neki sikerült megmenekülnie. Visszaemlékezése egészen unikális, nemcsak az orvos látószöge, de az apa-fiú kapcsolat leírása miatt is, amelyre kevés példa akad a korabeli naplókban. A beszélgetésből kiderül
        - hogyan támogatták és tartották a lelket egymásban a haláltáborban?
        - miért egyedülálló apa-fia sorsa és ez a visszaemlékezés?
        - miért döntött úgy Bencze doktor Ausztráliában élő leszármazottja, hogy a memoár ne a világ valamelyik holokauszt-központjába, hanem Szombathelyre kerüljön?
        Aki meghallgatja a beszélgetést, azt is megtudhatja, hogy mi mindent hozott felszínre a 2014-ben az Iseumban, majd 2015-ben a Zsidó Kultúra Házában megnyílt Szemtől szemben kiállítás, amelyet az elmúlt években túlélők és leszármazottak is felkerestek.

        33 min

      About Patent

      From the publisher's feed

      A kulturális és tudományos értékek, érdekességek podcatja.