Pátria Rádió

Nyolc éve gyilkolták meg nagymácsédi otthonában Ján Kuciak oknyomozó újságírót, az Aktuality portál munkatársát, aki főként korrupciós ügyekkel foglalkozott és menyasszonyát, Martina Kušnírová régészt. Mindketten 27 évesek voltak ekkor. A történtek megrengették az országot, és az akkori, egyben mostani miniszterelnök, Robert Fico távozásához vezettek. Az eltelt nyolc év alatt a tetteseket, Miroslav Marčeket és Szabó Tamást 25 év, Andruskó Zoltánt 15 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, a tárgyalás azonban Alena Zsuzsovával és Marián Kočnerrel idén harmadszor indult újra a bazini Specializált Büntetőbíróságon. A gyilkosság megrendelőjét továbbra sem ismerjük.Szombaton több mint negyven városban tartanak megemlékezéseket a tragikus évfordulón. A „8 év Ján és Martina nélkül” című rendezvény lehetőséget nyújt együtt tisztelegni emlékük előtt, és megmutni azt, hogy örökségük tovább él a igazságos, nyitott és tisztességes társadalomért tett erőfeszítésekben.Az évforduló kapcsán Vrabec Mária Midas-díjas újságírót, a Vasárnap hetilap riporterét kérdezte Paszmár Lívia az oknyomozói munka általános sajátosságairól és az e téren szerzett konkrét tapasztalatairól, de az is szóba került, hogyan látja a Kuciak-ügy elmúlt nyolc évét és lehetséges kimenetelét.A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

1. Az évértékelők visszhangja határon túl

- Kik vettek részt a hatuma politikusok közül Orbán Viktor évértékelőjén?

2. A DK hatumákat célzó plakátkampánya

- Hozhat-e hasznot a Demokratikus Koalíciónak a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását hirdető kampány?

3. Újabb erőszakos incidensek a szerbiai tiltakozásokon

- Mi történt a hétfői újvidéki eseményen?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

„A gyerekek itt nem teljesítenek, hanem fejlődnek.“ – vallja Bíró Zsuzsanna, a csallóköztárnoki óvoda igazgatója az óvodák jelentőségéről, aki arról is beszámolt oktatási műsorunkban, hogy vált a közel 47 éves praxisa alatt egyre inkább gyerekközpontúvá az óvodai nevelés, és hogy jelen feltételek mellett kivitelezhetőnek tartja-e a kötelező hároméves iskolakezdés előtti nevelést Szlovákiában.Az óvodakötelesség lehetőségeit feltáró sorozatunk folytatásában a korábbi részekben megismert elméleti tudást gyakorlati síkra helyezzük át. Az ének, a testmozgás és az egészség megjelenéséről az óvodában Pálfi Sándort, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Gyermeknevelési Tanszékének tanárát kérdezzük, befejzeve így az Állami Nevelési Program által, az óvodások számára kijelölt fejlesztési területek áttekintését.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiaimagyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkoriemlékek. 

Ebben a részben Badin Ádám bábművész és mesemondó mutatja be Rozsnyót és környékét.

1. Szlovákiai jogállamisági kérdésekről, illetve a Beneš-dekrétumokról vitáztak az Európai Parlamentben.

- Miért nem exponálta magát az RMDSZ és a TISZA, hogyan keretezték a témát a fideszes képviselők?

- Milyen kifutása lehet ezek után az ügynek az Európai Unió intézményrendszerén belül?

2. A határon túli („külhoni”) magyarok kérdésével is foglalkozik a TISZA párt 243 oldalas programja.

- Hogyan képzeli el az ellenzéki párt kormányra kerülése esetén a hatumák jogvédelmét és támogatását?

- Mi az, ami látványosan kimaradt a programból?

- Milyen érintkezési pontok vannak a TISZA és a határon túli magyar pártok programjaiban, illetve ténykedésében?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Az alsóbodoki születésű Fehér Sándor agrármérnök, egyetemi professzor, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem oktatója a fenntartható fejlődés és a tájkutatás szakértője.Alsóbodokon, Pogrányban, Udvardon és Nyitrán végezte tanulmányait, majd Gödöllőn habilitált. Szakirodalmi munkássága során közel kétszáz tudományos és egyéb szakmai tanulmánya jelent meg a világ több mint 20 országában.

Szabad idejében Zoboralja regionális történelmével foglalkozik. Szerzője vagy társszerzője több falumonográfiának, de a régió kultúráját, irodalmi hagyományait és történelmét feltáró köteteken is dolgozott, valamint két verseskötete is megjelent.

A szenvedélyes világutazóként is ismert Fehér Sándor a világ számos pontjára eljutott, mégis minden idegszálával Zoboraljához kötődik. 2017-ben feleségével, Fehér Pindes Ivettel együtt Alsóbodokon megnyitották a tájegységet bemutató Zoboralja Múzeumot, amely találkozónk helyszínéül is szolgált.

Az interjút Jakubecz László készítette. Elhangzott a február 7-i Nyugaton a helyzetben.

1. Szájkosártörvény-ellenes tüntetés Pozsonyban; Orosz Örs előállítása

- Felerősíti vagy elpalástolja az üzenetet a politikai performansz?

2. Adóellenes tüntetéshullám Székelyföldön

- Lehet-e észszerűségre apellálva, népszerűtlen intézkedések ígéretével választást nyerni?

3. Kitört a pulóvergate Vajdaságban. Pásztor Bálint VMSZ-elnök kommentben szólta le párttársát, Óbecse „második emberét”, aki szerinte kinézetével szégyent hozott az ottani magyarságra, de a pártra is. Az érintett, Kiss Igor később törölte fényképes Facebook-bejegyzését.

- Mikor és mennyire öltözhet lezserül egy választott képviselő?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

2025 őszén fogadta el a parlament az iskolaitörvény-csomagot, amely hét törvény módosítását tartalmazza, köztük előírja, hogy 2027 szeptemberétől minden 4, 2028 szeptemberétől pedig minden 3 éves gyermek óvodakötelessé válik. Az óvoda előkészítő szakasz, de mire készít fel valójában, és mire kellene, hogy felkészítsen? Az óvodakötelesség kérdését feltáró sorozatunk legújabb adásában Pálfi Sándort, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Gyermeknevelési Tanszékének tanárát kérdezzük azon fejlesztési területek (matematika, természet- és társadalomismeret, munka világa, zenei és képzőművészeti nevelés) helyénvalóságáról, amelyeket az oktatási rendszer meghatároz az óvodáskorú gyermekek számára.

H. Nagy Péter irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató, tudománynépszerűsítő, egyetemi oktató, író, költő és esszéista Budapesten született, de évek óta Érsekújvárban él. Jelenleg a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának oktatója, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék docense.

Hogyan lehet egy pályafutás során tudományos szakértőként Adytól egészen Lady Gagáig eljutni? Hogyan alakult ki a popkultúra, és milyen hatással van ránk ma? Hol húzódik a határ a magasművészet és a popkultúra között, és miért kerülhetett be ez utóbbi az akadémiai oktatásba önálló tudományterületként?

A podcastból kiderül:

• miként formálta a kultúrát a covid-járvány,

• mit értünk karanténkultúra alatt,

• művészetnek számít-e egy Facebook-poszt,

• milyen, az útikönyveken túlmutató kötet készülhet Kanadáról.

A felvétel 2026. január 31-én került adásba.

A Nyugaton a helyzet 2026 január 23-i adásában Szalay Zoltán íróval és újságíróval beszélgettünk a csallóközi tengeralattjáróról, ruszalkákról és szlovákiai magyar álmokról, emlékezetünk rejtett zugairól, valamint azokról a felszín alatti, személyes rétegekről, amelyek gyakran többet mondanak el rólunk, mint a vaskos történelmi könyvek lapjai.

A kötet 2025-ben jelent meg a pozsonyi Madách Egyesület gondozásában. Illusztrálta: Gyenes Gábor.