Pátria Rádió

1. A velünk élő kollektív bűnösség címmel tartottak Dunaszerdahelyen konferenciát a Beneš-dekrétumokat övező kérdésekről. A szaktanácskozáson jogtudósok, történészek és politikusok is felszólaltak.

• Melyek voltak a konferencia legfontosabb állításai és vitái?

2. Frakciófegyelem-sértés miatt szankcionálta az Európai Néppárt az RMDSZ két európai parlamenti képviselőjét, akiket ezt követően a román szélsőjobb politikusa vett védelmébe.

-          Mennyire kell ebbe a gesztusba belelátni valami közeledésfélét az AUR és az RMDSZ között?

3. Magyarország tartalékának nevezte Lázár János közlekedési miniszter az ország roma lakosságát.

• Miért problematikus, ha a többségi nemzet képviselője tartalékként tekint az ország kisebbségeire?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Beck Zoltán, a 30Y zenekar frontembere nemcsak a magyar alternatív zenei színtér meghatározó alakja, hanem a Pécsi Tudományegyetem docense is. A Romológia és Nevelésszociológia Tanszék munkatársaként hosszú ideje foglalkozik oktatással és kutatással. A podcastból egyebek mellett kiderül, hogyan került kapcsolatba a romológiával, milyen akadályai vannak egy cigány irodalomtörténet megírásának, mi az egyetemi képzés szerepe, de az is, mi vár a megpihenő rocksztárra 2026 első felében.

Ficza János beszélgetőpartnere Lang Tamás volt, az Érsekújvári Zsidó Hitközség elnöke, aki az elmúlt évtizedekben számos kutatást végzett a holokauszt témájában. Több könyvet írt a deportálásokról és a szlovákiai zsidóság 20. századi történetéről. A beszélgetés során az ő személyes történetével, az érsekújvári zsidó közösség múltjával, valamint az egyedülállónak számító helyi zsinagógával is foglalkoztunk.

A podcastból kiderült:

• hogyan dolgozta fel a családját ért tragédiákat,

• miként és miért vált mérnökből önkéntes történésszé, majd később íróvá és oktatóvá,

• hogyan zajlottak a deportálások a Felvidéken,

• milyen módon állította össze az érsekújvári áldozatok névsorát,

• mi történt a túlélőkkel a háborút követően,

• miért számít kivételesnek az érsekújvári zsinagóga,

• hogyan épült fel, és miként alakult ki mai formája,

• valamint milyen helyzetben van napjainkban a zsidó hitközség Érsekújvárban és környékén.

A felvétel 2025. december 20-án és 2026. január 17-én két részben került adásba.

A határon túli magyar kisebbségeket egyre inkább bevonják a magyarországi választási kampányba. A Fidesz Biztos választás szlogenjéből adódó domain címet (biztosvalasztas.hu) például nemcsak Magyarországon, de Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is levédték az ellenzéki Tiszához köthető személyek vagy szervezetek

• Mit változtatott a határon túli kommunikációjában a Tisza és a Fidesz?
• Milyen a fogadókészség a két nagy párt határon túli nyomulására?
• Milyen új alapokra lehetne helyezni a határon túli magyar politikát? Van-e erre törekvés?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Vataščin Péterrel beszélgettünk életútjáról és pályafutásáról, legfontosabb kutatásairól, a terepmunka kihívásairól és szépségeiről, de szóba került a szlovákiai médiahelyzet is. Megkérdeztük továbbá arról az év eleji budapesti tüntetésről is, amelyet a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntethetővé tevő Btk.-módosítás ellen szerveztek egyetemisták, és amelyen Péter maga is felszólalt. Az interjút Jakubecz László készítette. Elhangzott 2026 január 10-én.

2025 őszén fogadta el a parlament az iskolaitörvény-csomagot, amely hét törvény módosítását tartalmazza, köztük előírja, hogy 2027 szeptemberétől minden 4, 2028 szeptemberétől pedig minden 3 éves gyermek óvodakötelessé válik. Az óvoda előkészítő szakasz, de mire készít fel valójában, és mire kellene, hogy felkészítsen? Ezzel a kérdéssel foglalkozik oktatási műsorunk ezen adása, amelynek vendége Pálfi Sándor, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Gyermeknevelési Tanszékének tanára. Megtudhatják, hogy változik a gyerekkor, hogy igazodhatnak ehhez óvodáink mint oktatási intézmények, szó esik a kötelezővé tevés hátteréről és azokról az elvárásokról, amelyeket az oktatási rendszer támaszt az óvodák és a gyemrekek felé. A beszélgetés folytatásos, második részét a Jó szóval oktasd következő részében tesszük közzé.

Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, a hazai magyar színházművészet egyik meghatározó alakja, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja. Pályája a hatvanas évek derekán indult, játszott Komáromban, Kassán, és több magyarországi színházban is, később a Boráros Imre Színházzal járta be a Kárpát-medencét és a világot. Ma is aktívan játszik úgy idehaza, mint az anyaországban.

Petrécs Anna színésznő ugyancsak a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, a MATESZ és a kassai Thália Színpad legendás generációjának meghatározó művésze.

Fiuk, Boráros Henrik Csehországban vált elismert látványtervezővé.

Boráros Imrével és Petrécs Annával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet című műsorunkban. Elhangzott 2025 december 27-én.

"Nehéz utat kellett megtennem, kóma után újra kellett léteznem. Száztizenhét nap. Ennyi ideig voltam öntudatlan állapotban. Hogy mikor és pontosan hol zajlottak az események, számomra lényegtelen. Volt, aki egy lyukas garast sem adott volna a visszatérésemre, ez lényeges. A visszaút megtalálása az egyik legnehezebb utazás, amivel az ember találkozhat. Kemény testi, lelki és szellemi küzdelem. Nincsenek irányjelzők vagy térképek, amelyek segítenek megtalálni az utat, amely visszavezet a valóságba. Tőlem, tizenhárom évesen, nehéz tíz évet követelt."

Ezek Lelkes Anna szavai - így indul a Visszaút a kómából című, a Gabo kiadó gondozásában 2025-ben megjelent kötete, amelyben édesanyja segítségével rekonstruálta történetét. Egy nyári napon a vasút átjáróban rekedt az autójut, de erre Anna már nem emlékszik, az azt követő 117 napot kómában töltötte. A 24 évvel ezelőtt történteket lezártnak tekinti, és mint mondja: a jövőbe tekint. Az ünnepek alatt otthonában, Nagymegyeren beszélgetett vele Paszmár Lívia, a karácsonyfa mellett ülve.

Az interjú a szombati Reggeliben hangzott el.

A karácsony keveseknek szól arról, ami a reklámokban visszaköszön. Különböző okai lehetnek annak, hogy miért nehéz valakinek ez az időszak. Szociális helyzet, egészségi vagy családi állapot - a kisebbségek alkotják a többséget, mégis többnyire egy idealizált kép él a fejünkben, egy olyan norma, amelytől eltérni fájdalmas lehet. A másságok közé tartozik a gyerektelenség is.

Tanács Eszter pszichológus, meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szaktanácsadó, gyásztanácsadó, gyászcsoportvezető, integrált kifejezés- és táncterápiás csoportvezető jelölt, a Gyerek nélkül szakmai közösség vezetője válaszol Paszmár Lívia azzal kapcsolatos kérdéseire: milyen és milyen lehet a karácsony gyerek nélkül.

A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

1. A hatuma vezetők hűségnyilatkozatai a Fidesz kongresszusán

• Mit és hogyan mondott Kelemen Hunor, Pásztor Bálint és Őry Péter?

2. Továbbra is napirenden a Beneš-ügy

• Hányan és ki mindenki írta alá a petíciót?

3. Tévévitába „keveredtek” a Magyar Szövetség és a szélsőjobboldali Republika politikusai.

• Kivel, mikor és hogyan érdemes vitát folytatni?

4. A moldovai elnök Nagy-Románia-projektje

• Mit kezd a román szélsőjobb akkor, ha a liberális szomszédja is „Nagy-Romániát” szeretne?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)