Pátria Rádió

Kudlik Juliával, a Magyar Televízió örökös tagjával A szólás mestersége című könyve kapcsán beszélgettünk. A legendás televíziós azt is elárulta, hogyan lett a Delta műsorvezetője és hogy miért kérte, hogy vasárnap reggel nyolckor kerüljön adásba a Juli-suli.  

Azt mondta, nem is biztos, hogy olyan sok van belőlük, mint amennyinek tűnik. Aztán elkezdte sorolni, és eltelt egy idő, mire a végére jutott. Van saját együttese, amellyel a szólómunkáit adja elő, zenél bátyjával, Gyurival A Csintalanok nevű formációban és Janza Kata zenekarában, amit a színész-énekesnő Woman Powernek nevezett el. Tagja az eredetileg a Budapesti Operettszínházban zenélő, a teátrumon kívül Sturcz Szmollbend néven fellépő formációnak, az elsősorban kisiskolásokat szórakoztató és nevelő ÖKO-Játék Környezettudatos Élményprogram projektnek, az egészségügyi dolgozókkal, orvosokkal alkotott Medicolor Groovemastersnek, valamint a szlovák Elán Forevernek is. A Komáromban született, Nagymegyeren felnőtt, Budapesten élő Csintalan Márk a Pátria rádióba a második, Gyertek velem című szólóalbumát hozta el.

A podcastből kiderül:

• hogyan csöppent bele harmonikásként a Phoenix RT tavaly decemberi dunaszerdahelyi koncertjébe,
• milyen úton-módon került be az egyes együttesekbe,
• miért szereti nagyon az Elán Forevert, ahol basszusgitárosból lett gitáros,
• nehéz-e összeegyeztetni ilyen sokféle munkát, ha kell, kik helyettesítik,
• naptára vagy menedzsere van-e,
• a kisiskolások milyen közönség,
• miért fordított hátat a rendszeres tanításnak,
• játssza-e még az előző, 2023-as Az első című szólólemeze zeneszámait,
• fedi-e a valóságot az a kijelentés, hogy a Számítottam Rád az eddigi legnagyobb slágere, ezzel vett részt a 2024-es A Dalban,
• hogyan készült a második, Gyertek velem című szólóalbuma, összehasonlítva az elsővel,
• mi a véleménye a mesterséges intelligencia zenei térhódításáról,
• eltalálta-e azt, hogy a második lemezén szakmai füllel hallgatva melyik a legrádióbarátabb szerzemény,
• melyik felvétel bátyja, Gyuri kedvence és melyik az édesanyjáé,
• mit lehet tudni az egyes zeneszámokról,
• mi köze van a Széttép címűnek a Medicolor Groovemasters zenekarhoz,
• miért van hiányérzete a riporternek az album kapcsán,
• melyik a nagyobb kihívás: a zeneszerzés vagy a szövegírás,
• mi újság Gyurival,
• hol zenél most Domonkos Gábor, akivel egyebek mellett a Riff Röff című szerzeményt készítő Undermindban szerepeltek együtt,
• mikor lépett fel utoljára Nagymegyeren.

Puha József Csintalan Márkkal készített interjúj

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Bárczi Zsófia egyetemi oktató és író mutatja be Tornalját és környékét.

Van egy Ipoly menti zenekarunk, a Kingfishers, amelynél évről évre hallható, látható a komoly fejlődés, folyamatosan egyre jobb szerzeményekkel rukkol elő. 2020-ban robbant be a honi zenei életbe az Armageddon című zeneszámmal, amit Villant Enikő énekel. A felállás azóta sokat változott. Jelenleg háromtagú: Benko Reinold Krisztián énekes-basszusgitáros, Nagy Bálint gitáros és a salgótarjáni Gyimesi Bence dobos alkotja. Az együttes most újabb mérföldkőhöz ért, harmadik nekifutásra bekerült A Dal tévéműsorba, a Szórakozni című felvétellel, amelyet az elődöntőre dzsesszbe kell átültetnie.

Reini és Bálint Valentin-napon jártak nálunk, s mint kiderült, egyikük sem otthonról érkezett, hanem a Csallóközből, a barátnőiktől, Reini Csákányból, Bálint Egyházgelléről.

A podcastből kiderül:

• hogyan ünneplik a Bálint-napot, ami Bálintnak dupla ünnep,
• 2025 milyen éve volt a zenekarnak,
• az előző két alkalommal mely szerzeményekkel neveztek be a versenybe,
• az idei évadban miért a Szórakozni című zeneszámuk mellett döntöttek,
• milyen stílusban tudnák elképzelni az elődöntőben,
• miért készítettek már most belőle latinos, kubai változatot,
• meghallgatták-e az egyes versenydalokat, vannak-e favoritjaik,
• milyen tanácsot adott nekik Ferenczi György zsűritag egy tavalyi workshopon,
• elnyerte-e a tetszésüket az új lebonyolítási mód,
• milyen lesz a színpadkép,
• van-e bennük izgalom,
• mit profitáltak abból, hogy a Kócos árnyék című felvételüket párszor a Petőfi Rádió is leadta,
• mivel magyarázzák azt, hogy ez eddigi legsikeresebb szerzeményük,
• miért „pakolták túl” a korábbi zeneszámaikat, és mostanában miért fordultak a minimalista hangzás felé,
• milyen lesz az együttes készülő három új dala,
• miben nyilvánul meg a kísérletezésük,
• hogyan került be Gyimesi Bence dobos az együttesbe,
• hol lesz látható legközelebb a Kingfishers.

A háromtagú Kingfishers két zenésze: Benko Reinold Krisztián énekes-basszusgitáros és Nagy Bálint gitáros a beszélgetős Pentatonban válaszolt Puha József kérdése

„Az óvópedagógus egy borzasztóan alkalmazkodni képes lény.“ – állítja Tóth Szilvia, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet, a NIVaM komáromi kirendeltségének szakmai-fejlesztő óvodapedagógusa, az óvodakötelesség lehetőségeit feltáró sorozatunk 5. részében vele beszélgetünk az óvodai reformról, a gyermekek, a szülők és az óvodapedagógusok jelenéről és jövőjéről. A beszélgetésben továbbá szó esik a NIVaM kínálta képzésekről, a szlovákiai magyar óvodák sajátos helyzetéről, az óvodapedagógus szakma megítéléséről, továbbá fény derül arra is, hogy az inklúzió fogalma miért alapértelmezett az óvodák falai között.

Úton mifelénk jutott az eszükbe, hogy pont egy évvel ezelőtt jelent meg az Álmok című duettjük, Karmen Zázrak című, szlovák nyelvű zeneszámának a magyar változata, amely alaposan megváltoztatta a pályafutásukat. A tavalyi A Dalban a döntőig meneteltek, s onnan a szűkített, négyes mezőnybe is bekerültek vele. A versenysorozat egyik slágere lett, remekül megalapozta Karmen magyarországi karrierjét, és új löketet adott Olivér pályájának. Idén ismét neveztek. A Régi szép mesék szintén szlovák–magyar produkció, a zenéjét a No Name együttes billentyűse, Šallai Zoltán komponálta, a magyar szövegét Olivér írta. A tévéműsor elődöntőjében rockosítva adják elő. A rozsnyói születésű Pál-Baláž Karmen és magyarországi társa, Patocska Olivér a verseny indulásakor, február 14-én, Valentin-napon jártak nálunk.

A podcastből kiderül:

• hogyan emlékeznek vissza a tavalyi műsorra, megtudták-e azt, hogy a négyes mezőnyön belül hányadikok lettek,
• Olivér hová helyezi az Álmok című slágert – amely Karmen első magyar nyelvű felvétele – a saját karrierjében,
• milyen negatív következménnyel járt az OliverFromEarth alatt kiadott 2020-as Gondolatok című szerzemény, amely a Pátria rádióban még manapság is gyakran felcsendül,
• milyen hatással voltak egymás zenei világára,
• van-e helye a zenében a tájszólásnak,
• volt-e dilemma az újabb nevezés kapcsán,
• hogyan született meg a Régi szép mesék ismert magyar verziója, különböző változatok után,
• Olivér a szlovák verzió feléneklésekor miért érzett késztetést törésre-zúzásra…,
• van-e relevanciája egy téli hangulatú zeneszámnak (amit páran tévesen karácsonyinak titulálnak) a tavaszban,
• milyen stílusokban tudnák elképzelni a duettjüket az elődöntőben,
• vannak-e elvárásaik az idei sorozat kapcsán,
• hogyan oszlanak meg a koncertjeik Szlovákia és Magyarország között,
• miért angol nyelvű felvételeken dolgoznak mostanában,
• mi a véleményük A Dalban induló másik felvidéki produkcióról, a Kingfishers zenekar Szórakozni című szerzeményéről.

Puha József Pál-Baláž Karmennel és Patocska Olivérrel kész

1. A komáromi rendőrség leállította a Beneš-dekrétumokat megkérdőjelező személyek ellen folytatott eljárást.

• Bebizonyosodott-e ezáltal, hogy a szólásszabadság kriminalizálását hirdető törvény betarthatatlan?
• „Súghattak”-e a rendőrségnek, hogy milyen döntést „kellene” hoznia az ügyben?

2. Tovább gyűrűzik a magyarországi választási kampány a határon túl.

• Mennyire intenzív a kettős állampolgárok regisztrációjára irányuló kampány?
• Mivel és hogyan kampányol a VMSZ és az RMDSZ a Fidesz mellett?
• Milyen hatása lehet egy-egy szerb vagy román celebritás támogató nyilatkozatának?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Dobos László a szlovákiai magyar szellemi élet egyik meghatározó alakja volt: író, szerkesztő, közéleti ember, a Csemadok egykori elnöke, aki a prágai tavasz idején a szlovák kormány tárca nélküli minisztereként is szerepet vállalt. Az 1968-as eseményeket követően azonban félreállították, és hosszú időre kiszorult a közéletből. A rendszerváltozás után ismét megnyíltak előtte a lehetőségek. Életművét 1994-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ma pedig irodalmi díj is viseli a nevét.Felesége, Dobos Éva egész életében pedagógusként dolgozott. Házasságukból két gyermek született: lányuk, a Norvégiában élő műfordító Dobos Éva, valamint fiuk, László, aki Somorján él.Felesége, Dobos Éva egész életében pedagógusként dolgozott. Házasságukból két gyermek született: lányuk, a Norvégiában élő műfordító Dobos Éva, valamint fiuk, László, aki Somorján él.

Egy híres menüettet játszott a rádió, amit hallás után lepötyögött zongorán a tíz évvel idősebb nővére zenetanárának. Így indult a pályafutása. A csodagyerekből a magyar zenetörténet egyik kiváló zongoraművésze, karmestere lett. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas Vásáry Tamás február 5-én a kilencvenharmadik életévében hunyt el. A beszélgetéssel – ami 2023 nyarán készült – rá emlékezünk, karrierje előtt tisztelgünk.

A podcastből kiderül:

• hogyan került a zenei pályára, hiszen a családjában nem voltak zenészek,
• ki volt Kovács Margit,
• ki volt Höchtl Margit,
• miért egészségtelen a csodagyerek gyermekkora,
• miért nehéz kilépni ebből a kategóriából,
• milyen ember volt Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, akikkel együtt dolgozott,
• hogyan értelmezhető az a kijelentése, hogy „a zongorázás az ő keresztje volt”,
• olvassa-e a róla szóló kritikákat,
• ki volt Kabos Ilonka,
• a hölgy mivel zárta le Vásáry Tamás és egy ateista brazil mérnök vitáját,
• lát-e manapság csodagyerekeket maga körül,
• miért nehéz napjainkban komolyzenésznek lenni,
• mi az, ami mostanság elszomorítja a szakmájában,
• jókor és jó helyen született-e,
• miért nem kellene félnünk a haláltól,
• sikerült-e befejeznie a könyvét,
• milyen zeneművet ajánlott meghallgatásra a riporternek e interjú után.

Vásáry Tamást, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas zongoraművészt, karmestert Puha József kérdezte 2023 nyarán, a Szlovák Rádió nagy koncerttermében tartott fellépése előtt.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Laczkó Sándor filmrendező mutatja be Peredet és környékét.