Pátria Rádió

2025 őszén fogadta el a parlament az iskolaitörvény-csomagot, amelynek a kötelező óvodai korhatár csökkentése is részét képezi, ennek értelmében 2027 szeptemberétől minden 4, 2028 szeptemberétől pedig minden 3 éves gyermek számára válik kötelezővé az óvodalátogatás. A módosítás érinti az óvodapedagógus-szakmát is, 2029 szeptemberétől az 5. életévüket betöltött gyerekekkel csak alapszakos egyetemi diplomával bíró pedagógus foglalkozhatna. Ennek apropóján indult januárban az óvodakötelesség lehetőségeit feltáró sorozatunk, amelynek záróepizódjában Ravasz Ábelt, az oktatási miniszter tanácsadóját kérdezzük, szó esik az óvodákat ért változásokról az elmúlt tíz évben, az átállás jelenlegi állapotáról, valamint az óvodák helyéről az iskolai rendszerben.

Milyen gazdasági helyzetben vannak a szlovákiai magyarok, miben teljesítünk jól, mi az, amiben gyengébbek vagyunk, melyek a kitörési pontjaink? Ezekről a témákról kérdeztük Józsa László, egyetemi tanárt, a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának oktatóját.

A lemezlovasoknak egyedi és különleges zenei érzékre, ízlésre és szakértelemre van szükségük ahhoz, hogy minőségi színvonalon tudjanak játszani, és megfelelően szórakoztassák a közönséget. Ráadásul 25 évvel ezelőtt egészen más körülmények között zenéltek, hiszen jóval kezdetlegesebb technikai feltételek álltak a rendelkezésükre, mint manapság.

De hogyan nézett ki a DJ-k világa az ezredforduló idején?

Farkas Martin, vagyis Mathias Wolf az érsekújvári elektronikus zenei szcéna egyik meghatározó alakja volt több mint két évtizeden keresztül, miközben országszerte is ismertté vált, sőt a nemzetközi zenei életbe is belekóstolt.

Nemrég ünnepelte 40. születésnapját, így Ficza Jánossal negyed évszázados pályafutásáról beszélgetett.

A podcastból kiderül:

• hogyan kezdett el 15 évesen underground zenei klubokban játszani, hogy később a világ egyik legnagyobb elektronikus zenei fesztiválján lépjen fel Miamiban,

• mi kell ahhoz, hogy valaki jó DJ legyen,

• hogyan változott az elmúlt évek során az elektronikus zene és a szórakoztatóipar

• milyen élményekkel gazdagodott, miközben Érsekújvárból járta a világot, hogy végül visszatérjen oda, ahol minden kezdődött, és fesztiválokat, zenei rendezvényeket szervezzen, sőt saját klubot is nyisson szülővárosában?

A felvétel 2026. március 14-én

A kampány sűrűjében „kémbotrányok” kezdik uralni a közbeszédet, amik nem várt módon időben visszafelé, Szlovákiában is visszhangokat keltenek. Mindeközben érkeznek lassan a levélszavazatot tartalmazó küldemények

Sűrűsödő választási kampány

• Mi szivárog át és mi nem Magyarországról?
• Melyek a meghatározó témák és kampánytechnikai módszerek a határon túl?

Érkeznek lassan a levélszavazatot tartalmazó küldemények.

• Hogyan szavaztatják a hatumákat?

Szijjártó és Lavrov kiszivárgott telefonbeszélgetése a 2020-as szlovákiai választás befolyásolására tett kísérletekről

• Miért támogat a Fidesz-kormány kifejezetten magyarellenes politikai erőket?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Kovács Ákos dunaszerdahelyi influenszer, előadóművész, tartalomgyártó, DJ, narrátor, fesztiválszervező és kultúramenedzser igazán sokoldalú alkotó, de a közönség leginkább a „Szaval a jó öreg csallóközi” podcast szerzőjeként, illetve ikonikus karaktere, Joli néni megformálójaként ismeri. Az általa készített online tartalmak nemcsak humorosak és szórakoztatnak, hanem szakmai körökben is figyelmet keltettek: munkássága tudományos konferenciákon és nyelvészeti szakkönyvekben is hivatkozási alapként szerepel, mint a felvidéki és csallóközi nyelvjárás sajátosságait összegyűjtő és értelmező forrás. Mindez talán őt lepte meg a leginkább, hiszen saját bevallása szerint egyszerűen a szabadságot és az önmegvalósítást keresi – és ez a szemlélet nemcsak alkotói munkájában, hanem az apaságában is meghatározó. Mindamellett a zenében és az NFG klub szervezésében is az egyediséget és a különlegességet keresi. Hogyan indult el a szabadság és az önmegvalósítás útján? Hogyan jutott el az intenzív osztály éjszakai műszakjától egészen a Magyar Tudományos Akadémia konferenciájáig? Kiderül a Ficza János által készített beszélgetésből. A felvétel 2026. február 28-án került adásba.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Kassai Csongor színművész mutatja be Kiskövesdet és környékét.

Igor Ukrajnában született. Nyolcéves koráig nem beszélt magyarul, magyar szót sem hallott, magyarokkal nem találkozott. Valójában azt sem tudta, hogy magyar gyökerei vannak. Aztán meglátogatta a családot a Magyarországon élő Almási nagypapa, majd Veresegyházra települtek, ahol elkezdtek magyarul tanulni. Az édesapának ment a legnehezebben, pedig ő már élt az anyaországban, és elvileg kisgyerekként ezt-azt elsajátított a nyelvből, amíg magyar édesapja és ukrán édesanyja útjai el nem váltak, és nem költöztek Ukrajnába.

Igort két dolog érdekelte: a zene és az üzlet. Most ezen a két területen próbál érvényesülni. Zongoraművészként és üzletemberként a Dal Horizont nevű cégében. „Sokan gondolják azt, hogy az üzletemberek unalmasan élnek, csak a sok munka van. A zene és az üzlet viszont kiegészíti egymást. Mert azt sem élvezném, ha csak a zene lenne” – mondja.

A podcastből kiderül:

• milyen gyermekkora volt a szülőföldjén, és miért érezte úgy, mintha gettóban élt volna,
• mivel foglalkoznak a szülei,
• mikor járt utoljára odahaza,
• honnan eredeztethető a zenei vénája,
• mivel foglalkozott az Almási nagypapa,
• a magyar nyelv ismerete hiányában miért döntöttek az áttelepülés mellett,
• milyen volt nyolcévesként, a szüleinek felnőttként elkezdeniük magyarul tanulni,
• mikor kezdte el a zenei tanulmányait és mit tanult még,
• kinek a választása volt hangszere, a zongora,
• hol érnek egybe a zenei és üzleti munkái,
• mit köszönhet annak, hogy korábban két könnyűzenei együttesben is zenélt, és ezt a vonalat miért építette le,
• mi lett az alapiskolásként komponált szerzeményeinek a sorsa,
• hogyan született meg a Spider on the Wall (Pók a falon) című dala,
• mikor állt először színpadon, és mikor adta az első saját koncertjét,
• hogy áll össze a koncertprogramja, csak saját szerzeményeket játszik-e,
• mivel magyarázza azt, hogy nem akart bárzongorista lenni,
• miért tartja fontosnak azt, hogy a koncerten a zene prózával egészüljön ki,
• szerinte mi kell az improvizációhoz,
• kik a legnagyobb kritikusai,
• milyen tervei vannak az idei évre,
• érzi-e azt, amit sokan mondanak, hogy a zeneművészek ellenszélben dolgoznak.

Almási Igor Z!GOR a Nappali vendége volt. Az interjú február 2-án hangzott el. A riporter Puha József.

Kostyál Viktor, érsekújvári származású karikaturista, grafikus és illusztrátor, ma már Debrecenben él és alkot. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban tér haza, hiszen az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola jubileumi logóját is ő tervezte, és hamarosan az ő rajzai díszítik majd az intézmény belső falait és oszlopait is. Az elmúlt években több mesekönyvet illusztrált, újabban pedig a képregények világa felé is nyit. A mindig mosolygós, jókedélyű alkotóval beszélgettünk a karikatúra varázsáról és kihívásairól, arról, miért fontos, hogy készüljenek karikatúrák, és milyen személyiség kell ahhoz, hogy valaki ezt a különleges művészeti ágat válassza. A felvétel 2026. február 14-én került adásba.

Pályája nem egy előre kijelölt úton indult: a budapesti kántorképzőn találkozott a karvezetés világával, és azóta több évtizedes, szerteágazó pályát épített fel. Kórusokat vezetett és vezet ma is, generációkat tanított, és meghatározó szerepet vállalt a hazai magyar zenepedagógusok képzésében.

Nevéhez fűződik a galántai Kodály Zoltán Daloskör és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának irányítása, emellett a Nyitrai Konstantin Egyetemen oktat, és vezeti az intézmény magyar kórusát. Munkáját számos rangos díjjal ismerték el – többek között a Harmónia életműdíjjal és a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díjával. Idén pedig a KÓTA – a Magyar Kórusok, Zenetanárok és Népzenei Együttesek Szövetsége – életműdíjával tüntették ki, a felvidéki magyar kóruséletben betöltött több évtizedes, emblematikus szerepéért, valamint kiemelkedő színvonalú karnagyi és zenepedagógusi munkásságáért.

A beszélgetésben szó esik:

• a gyermekkorról, ahol az éneklés természetes része volt a mindennapoknak
• az első vezénylés élményéről
• a pályakezdés nehézségeiről
• arról, hogyan szövődnek mély emberi kapcsolatok a kórusokon belül
• hogy mi tart össze egy közösséget
• van-e „varázspálca” a feszültségek oldására
• és arról, merre tart ma a felvidéki magyar kórusélet

Az interjút Jakubecz László készítette.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt a Beneš-dekrétumok ügye, lezajlottak a március 15-i ünnepi események, átadták a magyar állami kitüntetéseket és gőzerővel folyik a kampány Magyarországon.

1. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt a Beneš-dekrétumok ügye

• Mire jutottak a bizottsági ülésen?

2. Befejeződött a levélben szavazó határon túli kettős állampolgárok regisztrációja, lezajlottak a március 15-i ünnepi események, átadták a magyar állami kitüntetéseket és elkezdődött az intenzív kampány a határon túli magyarok körében is.

• Hányan regisztráltak levélszavazásra?

• Milyen üzenetek hangzottak el az 1848/49-es megemlékezéseken?

• Kik részesültek díjban a határon túli magyarok közül?

• Milyen módszerekkel és intenzitással folyik a kampány Magyarország határain kívül?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)