Pátria Rádió

2026. március 31-én 30 új főiskolai professzor vehette át kinevezését a köztársasági elnöktől az elnöki palotában. A kinevezettek névsorán szerepelt Szőköl István, a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Kar Óvó- és Tanítóképző Tanszékének vezetője, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet komáromi kirendeltségének igazgatója. Oktatási műsorunkban vele beszélgetünk eddigi pályájáról, tapasztalatairól, tudományról és gyakorlatról, a szakma kihívásairól, a szlovákiai magyar oktatás helyzetéről. Elszámolunk az elmúlt húsz évvel, amely ehhez a mérföldkőhöz elvezetett és a jövőbe is kitekintünk.

Csupán néhány öt danos karatemester van az országban, közéjük tartozik a Keszegfaluból származó Markovics János is. Közel harminc éve tanítja a kyokushin karate rejtelmeit – egy olyan harcművészetét, amely nemcsak fizikai, hanem komoly mentális felkészülést is igényel. Mindeközben ő maga is folyamatosan tanul és fejlődik - útban a megvilágosodás felé.

A felvétel 2026. április 25-én került adásba.

A rozsnyói születésű Pál-Baláž Karmen és magyarországi társa, Patocska Olivér a tavalyi A Dalban az Álmokkal, a Zázrak magyar változatával a döntőig jutottak, s onnan a szűkített, négyes mezőnybe is bekerültek. Idén a Régi szép mesékkel – amelynek eredetije szintén szlovák nyelvű, a Pieseň ranených duší – eleinte nem voltak ilyen reményeik. Olivér februárban még azt mondta, hogy ez nem döntős produkció. Később aztán még az is megfordult a fejében, hogy akár győzhetnek is vele. Az interjúban megbeszéltük, hogyan jutottak el onnan idáig. A versenysorozat összefoglalója után rátértünk pályafutásuk új fejezetére, amely A Dal 2026 döntője előtti napon, március 27-én indult el, az angol nyelvű People Person című felvételükkel, amely a Pátria rádióban debütált.

A podcastből kiderül:

• mi az oka annak, hogy az induláskor nem bíztak annyira az idei versenydalukban, mint a tavalyiban,
• mikor és miért változott meg a véleményük,
• bejöttek-e Olivér esélylatolgatásai,
• miért ütötte őket szíven az egyik zsűritag véleménye,
• kell-e kapcsolat a versenyzők és a zsűri között a műsor ideje alatt,
• hogy látták, milyen volt az idei mezőny,
• miért igazságtalan az átdolgozás-forduló,
• melyik az a szempont, amely alapján kijelenthető, hogy az idei volt az eddigi leggyengébb sorozat,
• mi a véleményük az újonnan bevezetett aranygombról,
• a legjobb zeneszám győzött-e,
• mennyi munka volt a hőn áhított rockverzióval,
• Karmen nagybátyja, Pál-Baláž Jenő helyett ki segédkezett az átiratnál,
• a Régi szép mesék zeneszerzője, Šallai Zoltán figyelte-e szerzeménye útját a műsorban,
• hogyan született meg az angol nyelvű, People Person című felvételük,
• miről szól a dal,
• milyen változásokon ment át a zenekiadás az elmúlt években,
• Karmen mire szeretné rávenni a Zázrak szövegíróját, Kamil Peterajt,
• honnan jöttek hozzánk, és utána hova mentek,
• milyen jövő vár Olivérre, miután „megborul”.

Pál-Baláž Karment és Patocska Olivért Puha József kérdezte az április 8-i beszélgetős Pentatonban.

Összeállításunkban a prágai magyarság helyzetét járjuk körbe. Mióta élnek Prágában nagyobb számban magyarok, honnan érkeznek, miért jönnek, mennyien vannak, meddig maradnak, hogyan tudják magukat megszervezni. Közreműködtek: Balga Zoltán, Stanek Csoma Bori, Horváth Norbert, Szabó János és Marics Krisztina.

Török Bianka és Hanusz Dániel házaspárként közösen készítették a Mesél a tenger című kötetet, amely Dani, tengeri hajóskapitány édesapjának történetei által inspirálva született. A könyvet Dani írta, Bianka pedig képzőművészként illusztrálta. A Nyugaton a helyzet adásában szó volt a hajósok kalandos életéről, varázslatos tengeri történetekről, utazásról, művészetről és szabadságról – és az ő inspiráló, nem mindennapi történetükről. A felvétel 2026. március 28-án került adásba.

Gágyor Péter már gyerekként is sokat olvasott, ma több ezer könyvből álló könyvtára van. Bár szakközépiskolába járt, és eredetileg technikusi pálya várt volna rá, őt egészen más irány vonzotta. A színház iránti szeretete fiatalkorában, prágai útjai során alakult ki, amikor bátyját látogatta a cseh fővárosban. Nevéhez fűződik a kassai Szép Szó Irodalmi Színpad megalapítása, amely meghatározó műhelye volt a csehszlovákiai magyar színjátszásnak. Kassai lakásuk afféle „magyar kávéházként” működött, ahol sokan megfordultak – és mint később kiderült, olykor besúgók is. Szó volt még a Thália Színpadnál töltött időszakról, a cenzúrával való ütközésekről, arról, amikor megfosztották az állampolgárságától, az emigráció éveiről, és arról is, milyen volt mindezek után visszatérni.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Laboda Róbert költő, tanár, a Komáromi Regionális Muvelodési Kozpont igazgatója mutatja be Füleket, Bussát és az Ipolyt.

1. Magyar Péter telefonon tárgyalt a román és a szlovák kormányfővel, illetve a szerb elnökkel.

• Milyen kormányközi viszony és szomszédságpolitika körvonalazódik a beszélgetések hangneme és témái alapján?

2. Az RMDSZ elnökével kedden tárgyalt, de a VMSZ és a Magyar Szövetség vezetőjével is találkozik a leendő magyar miniszterelnök.

• Mennyire TISZA-kompatibilisek a jelenlegi pártvezetők?
• Megjelentek-e a „trónkövetelők” a hatuma pártokon belül vagy akár azokon kívül?

3. Hatalmas pénzek érkeztek a Fidesz-kormány végnapjai során hatuma „baráti” szervezetek számláira.

• Mi volt a kifizetések célja és rendeltetése?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Grendel Lajos születésének 78. évfordulója után néhány nappal, április 16-17-én konferenciát szervezett egykori munkahelye, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. A Szlovák Nemzeti Múzeum A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának Grendel Lajos Olvasótermében azért találkoztak az író munkásságának legjelentősebb kutatói, hogy újabb kísérleteket tegyenek az értelmezésre, az identitás, a narratíva és az irodalomtörténet kulcsszavak mentén.

A műsorban a konferencia néhány résztvevőjével, irodalomtörténészekkel beszélget Paszmár Lívia. Megszólalási sorrendben Szirák Pétert, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professzorát, az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának elnökét, Görözdi Juditot, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének tudományos munkatársát, Gintli Tibort, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóját, a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetőjét, valamint az Eperjesi Egyetem Magyar Intézetének oktatóját, Dánél Mónikát, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatóját és Száz Pált, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docensét, a konferencia fő szervezőjét hallhatják.

Az instrumentális zenét játszó Lawn Dogs négytagú: Szabó Vince gitáros és öccse, Szabó Kristóf Harkály basszusgitáros mellett Varga Szabolcs dobos és a billentyűs hangszereken játszó Lukács Márton Örs alkotja. A losonci születésű, Budapesten élő Szabó fivérek jártak nálunk. Öröm velük beszélgetni, mert folyamatosan pörögnek, mindig történik velük valami. A kilenc dalt tartalmazó Eclectic Dreams című nagylemezük bemutató koncertjén a második számnál például kigyulladt egy erősítő. A szóban forgó albumuk látszólag könnyedebb populárisabb, játékosabb, szórakoztatóbb, mint az előző, a 2022-es The New Poetry of the Fallen Testament. Két magyarországi és egy szlovákiai stúdióban rögzítették. A budapesti MU Színházban mutatták be tavaly, december 5-én. A CD-borítón – akárcsak az előzőn – Szabó Gyula festménye látható, ezúttal az Inga. Fontosnak tartják az ugyancsak Losoncon élt festőművész hagyatékának ápolását. Kristóf éppen újra olvassa a Breviárium című könyvét, talán már negyedszer.

A podcastből kiderül:

• kis híján milyen balesetet szenvedtek Pozsony felé tartva,
• a rádió állandó kiállítását megtekintve milyen használati tárgyak előtt töltöttek el hosszú perceket,
• szerintük miért sajnálatos, hogy ezeket már nem használják,
• miért nem nyűgözte le őket annak a hangszerboltnak a kínálata, ahol a riport előtt jártak,
• hogyan történt a malőr a lemezbemutató koncertjükön, s hogyan oldották meg a helyzetet, amivel elkerülték a híradóba való bekerülést…,
• miért volt nagyobb kihívás az új album készítése, mint az előzőé,
• mikor kezdtek el dolgozni rajta,
• miért kellett három stúdió a szerzemények rögzítésére,
• miben merül ki hangmérnökük, Kremán Patrik munkája,
• a stúdióban improvizáltak-e,
• miért választottak, összehasonlítva az előzővel, jóval egyszerűbb lemezcímet,
• szerintük melyik a két véglet az albumon,
• nehezebb-e úgy zenét komponálni, hogy tudják, nem lesz hozzá szöveg,
• mi a véleményük a múlt és napjaink dalszövegeiről,
• hogyan szeretnének szövegírók megkerülésével szöveges zeneszámokat készíteni,
• elsősorban hangszeres zenét hallgatnak-e,
• miért a zenerajongók előtt kevésbé ismert MU Színházban tartották a lemezbemutató koncertjüket,
• hol, mely országokban szerepeltek tavaly, és hova készülnek idén,
• miért Szabó Gyula Inga című festménye került a CD-borítóra,
• Harkály miért elsősorban a festőművész kései képeit szereti,
• mivel magyarázzák azt, hogy ők inkább birtokolni szeretnek dolgokat, s nem bérelni,
• mi az összefüggés az új könyvek jellegzetes illata és Vince erősítőinek a szaga között,
• szerintük melyek az Eclectic Dreams „rádióbarát” tételei,
• hova vezetett az útjuk az interjú után.

A négytagú Lawn Dogs két zenésze: Szabó Vince é