Pátria Rádió

60 éve született és 30 éve halt meg Talamon Alfonz, a Szlovákiában keletkezett magyar nyelvű irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Tragikusan rövid élete ellenére prózája máig meghatározó. A műsorban monográfusával, Németh Zoltán irodalomtörténésszel beszélget Paszmár Lívia Talamon alakjáról, világáról, recepciójáról és arról, miért maradt megkerülhetetlen szerző három évtizeddel halála után is.

A Nyugaton a helyzetben egy különleges bőrönd szimbolikus világutazásáról volt szó. A bőrönd nem a kinézetében és nem is az anyagában különleges, noha strapabíró darab: vulkánfíberből készült, az ilyen bőröndök pedig jól ellenállnak az idő múlásának és a fizikai behatásoknak. Több mint százéves tárgyról van szó, de igazán mégsem ez teszi különlegessé, hanem az a történet, amelyet Juhász Rokkó József performer, költő, multimediális művész és művészetszervező épített köré. A neves alkotó a kéméndi nagyapjától örökölte ezt a bőröndöt. Nagyapja olyan korban élt, amikor kollektíven büntetett népcsoportokat telepítettek át és ki, nem csupán Csehszlovákiában. Rokkó nagyszüleinek végül sikerült elkerülniük a kitelepítést, így a bőrönd sokáig nem indult hosszú útra. Egy bőröndöt azonban mégsem arra találtak ki, hogy a szekrény mélyén porosodjon. Amikor Juhász Rokkó József felfedezte, hogy utazópoggyásznak is tökéletes a mérete, a nagyapától örökölt tárgy világfelfedező útra indult. Hat éven át öt kontinens különféle országaiban járt, míg végül egy óceániai vulkán közelében ért véget az útja – vagy talán mégsem…

Juhász Rokkó Józseffel az érsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galériában találkoztunk, ahol a Csehszlovák bőrönd című tárlat ennek a különleges utazásnak és a hozzá kapcsolódó performanszoknak a lenyomatát mutatja be.

Gyermekkora helyszíneiről, Pincről és Fülekről kérdeztük Szvorák Katalin Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekest. Majd kitértünk a Röpülj páva televíziós vetélkedőn elért sikerére, a népdaléneklés szépségeire és nehézségeire, a tájszólás érdekességeire, a juhász ősökre és a család fontosságára.

1. Kifizetési stop az NKA-nál

• Kiket érint a támogatások visszatartása a határon túl?
• Fenntartható volna-e a kisebbségi magyar kulturális intézményrendszer magyarországi támogatások nélkül?

2. 3000 alá esett a magyar nemzetiségűként bejegyzett újszülöttek száma 2025-ben Szlovákiában.

• Mit jelent ez az adat a demográfiai mutatók alakulása szempontjából?
• Mi alapján és milyen módszerrel gyűjthetők nemzetiségre vonatkozó adatok a szomszédországokban?

3. Markó Béla élesen bírálta az RMDSZ Fidesz melletti kampányát.

• Milyen befolyása van a volt elnöknek a pártjában?
• Milyen szerepre készül az RMDSZ a kormányválság közepette?

4. Tüntetés előtt, Koszovó-memorandum után a szerbiai egyetemisták

• Miről árulkodik az egyetemista mozgalomnak a szerb gordiuszi csomóról alkotott véleménye?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. Ebben a részben Zsapka Attila dalszerző, verséneklő, előadó mutatja be Udvardot és környékét.

Hét zenész. Ahogy a valóságban, itt is elmosódnak a határok, tehát pontosan nem kategorizálhatjuk a zenészeket, hogy kik az itteniek és kik az anyaországiak. Van, aki ugyan itt született, de már Magyarországon él, és van, akinek szlovákiai a felesége. Ha mégis kell, akkor mondjuk azt, hogy négy szlovákiai: Menyhárt József énekes-gitáros, Belkovics István énekes, Szigeti Dezső gitáros és Köpöncei Dániel basszusgitáros, valamint három anyaországi: Vontszemű Miklós zongorista, Tóth Balázs szaxofonos és Valastyán Tamás ütőhangszeres alkotja az Apák Zenekart.

A formáció második, Szívünk java című nagylemeze, tizenhárom szerzeménnyel, tavaly novemberben jelent meg. Ez az apropója a Menyhárt Józseffel és Belkovics Istvánnal készült interjúnknak.

A podcastből kiderül:

• miért lett az Apák Együttesből Apák Zenekar,
• mi az oka annak, hogy az új zeneszámok a tervezetthez képest jókora késéssel érkeztek,
• miért működik két felállásban, trióként és nagyzenekari változatban a formáció,
• hol mindenhol szerepeltek tavaly,
• mitől volt különleges a jókai és a nádszegi koncertjük, a „patrónus projekt” keretében,
• miért nem hagyományos hanghordozón jelent meg – az elsőhöz hasonlóan – a második album is,
• milyen témák állnak a középpontban,
• mitől lett teljes a Tenyeres című bluesdal,
• ezúttal miért javarészt rövidebb szerzeményeket komponáltak,
• mi a véleményük arról, hogy a fiatalok állítólag már nem képesek meghallgatni és befogadni három percnél hosszabb számokat,
• Dodi családjában hogyan tanítják egymást különböző generációk zenét hallgatni,
• melyik költőnktől került be idézet az Otthon című dalba,
• miért jutott eszébe a riporternek a Jó lenne című szerzemény kapcsán a Kaukázus Egyetlen szó című slágere,
• a borítón a Jó lenne és a Laudetur című zeneszámoknál miért nincs feltüntetve a zeneszerző,
• melyik a két legrégebbi dal a korongon, amelyek még az Apák-korszak előtt íródtak,
• hogyan lett Dés László zeneszerző és Bereményi Géza szövegíró Hóesés című szerzeményéből bluesátirat,
• Eric Clapton Tears in Heaven című klasszikusának magyar szövege tükörfordítás-e,
• melyik számot inspirálta Zorán Élet tanár úr című slágere,
• hogy állunk „gólyailag”,
• miért volt több mint lemezbemutató a novemberi dunaszerdahelyi fellépésük,
• milyen Queen-slágereket énekelni,
• miért nyúltak bele a Te majd kézenfogsz és hazavezetsz szövegébe,
• milyen visszajelzések érkeztek a második album kapcsán,
• ígértek-e új dalokat.

Menyhárt Józsefet és Belkovics Istvánt 2025 utolsó napjaiban Puha József faggatta. Az interjú a beszélgetős Pentatonban hangzott el.

Johannes Høsflot Klæbo, Federica Brignone, Lindsey Vonn, Ilia Malinin – négy sportoló a XXV. Téli Olimpiai Játékokról, akiknek neve bevésődött talán még a sporttal behatóan nem foglalkozók emlékezetébe is. Az első kettő a rendezvény nagy győztese, a másik kettő a vesztese.

A játékokat 2026. február 6. és február 22. között rendezték az olaszországi Milánóban és Cortina d’Ampezzóban, az utóbbi 1956-ban már volt helyszíne a téli olimpiának. Az éremtáblázat élén Norvégia végzett tizennyolc arany-, tizenkét ezüst- és tizenegy bronzéremmel. Magyarország és Szlovákia legjobb eredménye egy-egy negyedik hely volt.

A március 2-i Nappaliban Elek Zoltánnal, az Új Szó sportújságírójával igyekeztünk összefoglalni az eseményeket.

A podcastből kiderül:

• a sportújságíró ugyanúgy várja-e a téli játékokat, mint a nyáriakat,
• jó döntés volt-e az olaszországi helyszín,
• milyen apróbb problémák adódtak,
• Zoli hogyan készült a rendezvényre, tippelgetett-e az olimpia vagy az egyes versenyszámok előtt,
• mivel magyarázható a norvég versenyzők dominanciája,
• nyert volna-e hat aranyérmet Johannes Høsflot Klæbo, ha az oroszok is indulhatnak,
• mi lehet a norvég sífutó emberfeletti teljesítményének a titka,
• milyen volt a tévéképernyőn keresztül látni Lindsey Vonn alpesi síző brutális balesetét, és milyen kezelések várnak rá,
• milyen előzmények után nyert két aranyérmet a szintén alpesi síző Federica Brignone,
• hogyan sikerült megtörnie az „olimpiai átkot” Mikaela Shiffrin alpesi sízőnek,
• mi történt Ilia Malinin műkorcsolyázóval, aki a szám toronymagas esélyeseként csak nyolcadik lett,
• mitől különlegesek a szlovén Prevc testvérek: Peter, Cene, Domen és Nika síugrók,
• siker vagy csalódás-e a magyar színekben induló Maria Pavlova és Alexei Sviatchenko orosz műkorcsolyázó páros negyedik helye,
• hogyan alakulhat az ezúttal pontot sem szerző magyar gyorskorcsolya sport jövője,
• milyen szálak kötik össze Francesca Lollobrigida gyorskorcsolyázó olimpiai bajnokot a filmcsillaggal,
• mi mondható el a Liu testvérek: Shaolin Sándor és Shaoang rövidpályás gyorskorcsolyázók kínai színekben való szerepléséről,
• szerencse vagy reális eredmény-e a szlovák jégkorongválogatott negyedik helye,
• hogyan sikerült a síhegymászás olimpiai debütálása,
• mi volt a győztes spanyol Oriol Cardona Coll síalpinista taktikája, aki 1972 óta országa első, összességében második aranyérmese a téli játékokon,
• ki az a brazil Lucas Pinheiro Braathen, aki az első dél-amerikai aranyérmet szerezte a téli olimpián,
• miért az amerikai jégkorongválogatott sikeréhez kötődik az olimpia legmeghatóbb és legviccesebb pillanata is,
• miért zárták ki Vlagyiszlav Heraszkevics ukrán szkeletonversenyzőt, akit Kirsty Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke is próbált meggyőzni,
• Zoli hogyan várja a következő nagy sporteseményt, a labdarúgó-világbajnokságot, és szerinte ki lehet a győztes.

Elek Zoltánt, az Új Szó munkatársát Puha József faggatta a Nappaliba

Pontosan egy héttel ezelőtt lett Magyar Péter Magyarország miniszterelnöke, az ezt követő napok pedig rendkívül eseménydúsan teltek a Magyar-kormány megalakulása körül.

Paár Ádám történészt, politológust,a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársát Paszmár Lívia kérdezte gesztusokról, elvárásokról és csapdákról, amelyek a kormányt eddig jellemezték, illetve amelyek előtte állnak.A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

Múlt év végén mutatták be szlovák fordításban a Bányavirágcímű darabot a kassai Nemzeti Színházban, melyet megtekintett SzékelyCsaba a mű szerzője is. Őt faggattuk a pályája alakulásáról,legsikeresebb darabjáról, a szlovák adaptáció érdekességeiről, szabadúszásról,forgatókönyvírásról és a dédelgetett terveiről. A beszélgetés 2025. december 29-én hangzott el.

1. Megalakult az új magyar parlament és kormány.

• Kik kaptak meghívást a hatuma vezetők közül az alakuló ülésre és mivel tértek haza?
• Hogyan halad a hatuma politikai szervezetek és médiájuk újrahangolása a NER bukása után?

2. Tarr Zoltán beiktatása és a hatuma-ügyek új kormányzati helye

• Mennyire befolyásolhatják a magyar-magyar kapcsolatokat az új szervezeti megoldások?
• Mit fog jelenteni az eddigi juttatások rendszerének átvizsgálása?

3. Tőkés László és a gyász második stádiuma

-          Mi váltotta ki a volt erdélyi püspök haragját Hegedűs Zsolt új egészségügyi miniszter Kossuth téri örömtáncában?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)