Pátria Rádió

Egy fesztivál, öt nap, tizenkilenc megszólaló. Június 9. és június 13. között újra Komárom volt a szlovákiai magyar amatőr színjátszás központja – a Jókai Napok 61. alkalommal került megrendezésre. A rendezvényről közel kétórás összeállításban számoltunk be hallgatóinknak.

A podcastben megszólal:

• Bajkai Csengel Mónika főszervező,
• a galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja három tagja: Pongrácz Tamás Achilles, a Megfulladok! című drámaátirat rendező-szereplője, valamint Hlaváč Anna és Vígh Zsófia szereplők,
• a VISZTA – Vidám Iparisták Színjátszó Társulata által bemutatott Ház a határon című abszurd dráma három szereplője: Lakatos Klaudia, Birkus Bálint Máté ás Burkus Richárd,
• Bárány János, a Visszhang, a fesztivál újságja főszerkesztője,
• Ivicze Krisztina Tuja, a Lámpaláz egyik vezetője, a …Benned van? című vitaszínházi előadás társrendező-vitavezetője,
• a Visszhang, a fesztivál újságja két szerkesztője: Daniš Dorián és Sovinsky Ákos,
• a Visszhang, a fesztivál újságja fotósa, Pálinkás Eszter,
• a harmincéves kassai KGSzT Diákszínpad Áruló kezek című krimi-adaptációjának főszereplője, Mártha Csongor,
• a FIKSZ – Füleki Irodalmi KisSzínpad négy tagja: Bálint Lóránt, az Elhallgatott sorsok című színpadi játék rendező-szereplője, valamint Illés Veronika, Oravecz István Zoltán és Szakó Áron szereplők,
• Hizsnyan Géza színházi szakember, a zsűri elnöke,
• Hostomský Fanni színművész, a komáromi GIMISZ Diákszínpad által bemutatott Mythos című színjáték rendezője,
• végezetül újra Bajkai Csengel Mónika főszervező.

A 61. Jókai Napokon készült összeállítást Puha József készítette, és a június 15-i Nappaliban volt

Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. Markoláb a magyar néphitben egy égitestevő mitológiai lény. Nap- vagy holdfogyatkozáskor ő eszi meg az égitesteket. Általában nem kötik alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös, fekete állatként ábrázolják. A Pátria rádió hallgatóinak Sánta László énekes mutatta be a Markolábot, a Pentaton beszélgetős változatában.

A podcastből kerül:

• zenészcsaládból származik-e a testvérpár,
• a fivérek milyen más együttesekben zenéltek, zenélnek még,
• miért nehéz manapság zenekarnevet kitalálni,
• hogyan épülnek be mitológiai utalások a dalaikba,
• miért dolgoznak együtt külső énekesekkel,
• milyen hangszer az ütőgardon,
• hogyan készülnek a Markoláb szerzeményei,
• honnan jött a zenei stílusukat meghatározó alföldi ősrock megnevezés,
• miért gondolják azt, hogy a zenéjük maximálisan rétegzene,
• a hosszú dalaik sérülnének-e azáltal, ha rádióváltozatok készülnének belőlük,
• melyik az az egyetlen nemzetközi sláger, amelyet műsorukra tűztek, és egy az egyben adták elő,
• milyen zenét hallgatnak,
• mit tesz hozzá a zeneszámaikhoz Kremán Patrick hangmérnök-producer,
• minek köszönhetik azt, hogy harmadvonalbeli együttesként elég sok fellépésük van, nemrég még erdélyi miniturnén is részt vettek,
• ki a célközönségük,
• hol dolgoznak,
• látják-e maguk előtt az utat,
• hallották-e már magukat a rádióban.

A Markoláb énekesét, Sánta Lászlót Puha József kérdezte a május 13-i beszélgetős Pentatonban.

Szerkesztő, tanár, eszmetörténész - írja honlapján a Szépírók Társasága tagjáról, Karádi Éváról. Kulturális szervező és közvetítő, akinek munkássága évtizedek óta összeköti a magyar és a nemzetközi irodalmi élet szereplőit - tehetnénk hozzá, hogy pontosítsuk bemutatását. Nevéhez számos jelentős kulturális kezdeményezés, fesztivál és kiadvány kötődik, miközben generációk számára jelentett inspiráló és biztos tájékozódási pontot.

Hogy kicsoda valójában a 80. születésnapját ünneplő Karádi Éva, Paszmár Lívia beszélgetéséből aligha derülhet ki, de talán ezáltal közelebb kerülhetünk a személyéhez.

A Nyugaton a helyzet június 13-i adásában Vajda István fizikai kémikus, nanokatalízis-kutató, a prágai Jaroslav Heyrovský Fizikai Kémiai Intézet Nanokatalízis Tanszékének vezetője volt a vendégünk.

Vajda István Felsőszeliből indult, majd Prágán, Göttingenen, Chicagón, Berlinen és az Argonne Nemzeti Laboratóriumon át jutott el a nemzetközi tudomány élvonalába. Életútinterjúnkban szó esett gyermekkoráról, családi és tanári mintákról, gimnazista éveinek első kísérleteiről, prágai egyetemi éveiről, valamint arról is, milyen kultúrsokkot jelentett számára pályája elején bekerülni a nemzetközi tudományos közegbe.

Beszélgettünk amerikai egyetemekről és kutatólaboratóriumokról, a tudományos pálya fordulópontjairól, a nanokatalízis világáról, valamint arról is, hogyan lehet közérthetően beszélni néhány atomnyi rendszerek működéséről, és mindennek milyen gyakorlati haszna lehet.

Vajda Istvánnal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet június 13-i adásában.

Csak a nemzet, egyik fel, látszott képviselve a FIDESZ kongresszusán? Mindeközben még tart a kormányválság Romániában, valamint a nagy beszólás a harcostárs nélkül maradt Ficótól Gubík felé.

1. Fidesz-kongresszus a hatuma pártok diszkrét hiányában

Hol maradtak az RMDSZ, a VMSZ és az MSZ népes delegációi?

Miért nem volt szó a kongresszuson a Fidesz egyik kedvenc témájáról, a nemzetpolitikáról?

2. Tévévita Vajdaságban

Miről és hogyan vitatkozott a VMSZ, a VMDK, a VMÚ és a VMP elnöke?

3. Permanens kormányválság Romániában

Milyen szerepet vett fel az RMDSZ?

4. Fico beszólt a Magyar Szövetségnek.

Mennyire helytálló köpönyegforgatással vádolni Gubíkékat?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A szőlő aranyszínű sárgasága szinte soha nem látott kihívások elé állítja a szőlőtermesztőket, leginkább az ország déli, délnyugati részén, de nem kizárólag itt ütötte fel a fejét a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége. A fitopandémia hatásai messze túlmutatnak azon, hogy kevesebb bort palackoznak a borászok. Az egyik legdrámaibb módon érintett területnek az érsekújvári járásbeli Kürt és környéke számít.

Paszmár Lívia itt találkozott Sütő Zsolttal, egy nemzetközileg elismert natúrborászat alapítójával és vezető borászával, aki okokról, elkövetett hibákról, lehetséges következményekről, szükséges lépésekről és a közösségbe fektetett reményről mesélt.

A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

A 15 perces város olyan várostervezési koncepció, amelynek célja, hogy a mindennapi szolgáltatások mint az iskola, a munkahely, az egészségügyi ellátás vagy a bevásárlási lehetőségek, gyalogosan vagy kerékpárral legfeljebb 15 percen belül elérhetők legyenek. A koncepció ma már számos európai város fejlesztési stratégiájában megjelenik, milyen lehetőségek állnak azonban Szlovákia előtt, mennyire kerékpározhatók az ország útjai, mivel foglalkozik az, aki közlekedésföldrajzot kutat? Doktoranduszportréink közt Németh Rolandot köszöntjük, aki a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kar Közgazdasági-, Társadalomföldrajzi, Demográfiai és Területfejlesztési Tanszékének harmadéves doktorandusza. Oktatási műsorunk új részében az ő tudományterületét, a fenntartható városi közlekedést, a kerékpározhatóság kérdését ismerhetik meg.

1. Alakuló nemzet- és szomszédságpolitika

• Hogyan idomulnak és viszonyulnak egymáshoz a régi és az új politikai szereplők?

2. Magyarverés Palicson

• Hogyan próbáltak „elsikálni” Vajdaságban egy súlyos nemzeti alapú incidenst?

3. Tőkés László önszoboravatója

• Kinek van és kinek nincs helye a hatumák közül a virtuális nemzeti panteonban?

4. Erasmus+-botrány Erdélyben

• Mennyire generációs kérdés a korrupció?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi adásainak vezetője mutatja be Végselyét és környékét.

Csejtey Richárdnál még csecsemőként gyermekbénulást diagnosztizáltak. Gyerekként imádott focizni, de testi hendikepje megakadályozta abban, hogy futballista legyen. Aztán birkózott, de egy szint után ezt is abba kellett hagynia, versenyszerűen már nem űzhette. Az asztaliteniszben tudott kiteljesedni, sikeres paralimpikon lett belőle. A 2000-es Nyári paralimpiai játékok volt az első, amelyen részt vett, a 2020-as tokióira nem sikerült kijutnia, viszont a 2024-es párizsin ismét ott volt, a hatodik paralimpiáján. Azt mondja, a sport rengeteget adott neki, egyfajta dopping, a pingpongnak köszönhetően lett céltudatos, kiegyensúlyozott ember.

A podcastből kiderül:

• mikor tudatosult benne, hogy nem tartozik a teljesen egészségesek közé,
• miben nyilvánult meg a betegsége a gyermekkorában és miben manapság,
• hol került kapcsolatba az asztalitenisszel,
• hogyan lett a hobbiból életforma,
• s hogy lett belőle versenyekre járó sportoló,
• mi az a dolog a versenyek kapcsán, amitől mind a mai napig fél,
• mi alapján kategorizálják az asztaliteniszező paralimpikonokat,
• mennyire nehéz kijutni a paralimpiára,
• hogyan emlékszik vissza a paralimpiai debütálására, a 2000-es sydney-i játékokra, ahol szólóban, az első versenyén kikapott, párosban viszont érmes lett,
• milyen nüanszokon múlik a siker,
• mennyire játszik közre a szerencse,
• miért nem jött össze a legnagyobb dicsőség, amikor világranglista-vezetőként utazott ki két paralimpiára is,
• milyen volt a pekingi paralimpia, az asztalitenisz fellegvárában,
• mivel magyarázza a délkelet-ázsiaiak dominanciáját ebben a sportágban,
• hogyan sikerült a párizsi paralimpián egy ukrán versenyzőnek legyőznie a legyőzhetetlennek tartott kínait,
• hogy látja, nekifut-e a következő, négy éves ciklusra,
• elérhető-e még a hiányzó aranyérem,
• minek tulajdonítható a paralimpiák növekvő népszerűsége,
• mit tanulhatunk mi, egészséges emberek a paralimpikonoktól,
• szövődnek-e barátságok a sportolók között,
• hogyan lett belőle edző,
• edzőként milyen problémákkal szembesül,
• hol látja magát tíz év múlva.

Csejtey Richárd asztaliteniszezővel, paralaimpikonnal Puha József beszélgetett a párizsi paralimpiai játékok után. Az interjú a 2024. október 7-i Nappaliban hangzott el.