Pátria Rádió

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Simon Attila történész mutatja be Bátkát és környékét.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.

A műsorban megszólal Tóth Péter a nemzeti bank kutatója, valamint Miškey Zsuzsa kassai ingatlanközvetítő.

Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

Puss Tamást a Jézuska hozta, 1985. december 23-án. Kikövezett út várta. Édesapja az ötven éve, 1976-ban alakult, és a kilencvenes évek közepéig működött, azóta párszor már újra összeállt Pegazus együttes zenésze volt, és gyorsan eldőlt, hogy Tomi is zenész lesz.

Örülök, hogy a negyvenedik születésnapja kapcsán rábólintott az életútinterjúra. Ez alatt a röpke egy óra alatt sokkal jobban megismertem őt. Mert korábban csak a zenéről beszélgettünk, és a rockerekről bennem is az a sztereotípia él, hogy karakán, az érzelmeiket palástoló legények. Kiderült, hogy ő korántsem. De ezt már tulajdonképpen hetekkel előtte leszűrtem, miután meghallgattam a nyolcdalos, Egy másik világ című szólólemezét. Meg voltam győződve arról, hogy zenekara, a Phoenix RT repertoárjához képest még rockosabb albummal rukkol elő. Tévedtem. A másik irányba indult el, kitárulkozó szövegű popszámokkal jelentkezett.

A podcastből kiderül:

• mik az első emlékei a gyerekkorából,
• vallásos családban nevelkedve, hogyan élte meg a templomba járást,
• hogy lett belőle ministráns,
• mikor jött az első szerelem,
• mi mindent köszönhet az alapiskolai osztályfőnökeinek, tanítóinak,
• hogyan ismerkedett meg első zenésztársával, Gasparik Fecóval,
• látja-e magát a fiában, Mátéban,
• az otthoni csörömpölés mikor fordult át komoly zenéléssé,
• az általános iskola után hol folytatta a tanulmányait, és miért nem lett belőle pap vagy cukrász,
• mivel magyarázza azt, hogy a középiskolai osztálya, ellentétben az alapiskolaival, kevésbé volt összetartó,
• az édesapja hogyan figyelte, felügyelte a zenei szárnybontogatásait,
• mi történt 2003. február 17-én,
• kik alkották az első együttest, amelyben zenélt, és miért lépett ki belőle, később megalapítva a Phoenixet,
• pubertásként volt-e lázadós korszaka,
• miért engedte el az egyetemi tanulmányait,
• miben nyilvánultak meg a szülei példaértékű nevelési módszerei,
• az édesapja zenélget-e még, és mit mesélt az erősnek tartott anyukájáról, valamint a korábban szintén zenélő öccséről,
• kik a legfontosabb kritikusai,
• nehéz volt-e elköltöznie a csallóközcsütörtöki családi házból, abból az utcából – és erre a Voltam című szerzeményében van is utalás –, ahol régebben cseresznye- és meggyfák álltak,
• hogy érzi, sínen van-e az élete így, negyvenévesen, kétgyermekes családapaként,
• eszébe jut-e olykor az a gondolat, hogy az élet véges,
• mit keresett egy jósnál, hisz-e az ilyen spirituális dolgokban,
• az Egy másik világ című szólólemeze miért visszatérés a gyökereihez,
• miért tartja megtiszteltetésnek, hogy bekerült az idei Ki mit tud? zsűrijébe,
• el tudja-e magát képzelni idős emberként.

Puss Tamást, a Phoenix RT frontemberét Puha József kérdezte. Az interjú a március 30-i Nappaliban hangzott el.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Szarka Tamás, Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, költő a Ghymes együttes alapító tagja mutatja be Királyrévet és környékét.

Nyíltan beszélt még a szakmai hullámvölgyeiről is. Azt mondta, inspirálta, ahogy nemrég is felállt belőle, de amikor benne volt, az nehéz időszak volt. Azt lezárandó készült a Nem mondta senki című szerzeménye.

Én, zenehallgatóként José dalai mögött nem látok izzadságcseppeket. Mondtam is neki, hogy olyan tökéletes az összhang a zenéje és a mondanivalója között, mint kevés előadónak, és azt feltételeztem, hogy ezek a patikamérlegen kimért, fülbemászó zeneszámok könnyen megszülettek. A valóság nem ez, és azt is állítja, hogy az ő zenéjét nem könnyű befogadni. Ezt vitatom. Mindezt megbeszéltük az interjúban.

A podcastből kiderül:

• miért kellett átírni a Színezd be alapváltozatát,
• milyen apropóból készült a Nem maradok csendben szövege,
• melyik magyarországi sztárelőadó jutott a riporter eszébe az utóbbi dal kapcsán,
• José szerint mi az egyetlen közös pont bennük,
• miért tartja fontosnak, hogy a videóklipkészítés kivételével mindent saját maga készítsen,
• kiktől kapja az első visszajelzéseket a munkájára,
• ki az egyetlen alapító tag a 2019-ben verbuvált José LIVE! zenekara mostani felállásában, és kik alkotják még,
• miért törekedett arra, már a pályafutása kezdetén, hogy saját stúdiója legyen,
• miképpen építi, szépíti azt,
• szerinte hogyan lehetne egy, a tökéleteshez közeli hangstúdiót létrehozni,
• akik felkeresik, stúdiótulajdonoshoz, hangmérnökhöz vagy producerhez jönnek-e,
• milyen stúdiumban lévő szerzeményekkel érkeznek,
• ami a zenei stílust illeti, mettől meddig terjed a skála,
• honnan jött a vonzódása a világítótornyokhoz,
• hogyan kapcsolta össze ezt a stúdiójával,
• melyik község indulója a Vesszünk el című újdonsága,
• milyen hosszúságúak a José LIVE!-koncertek, és miként épülnek fel ezek a fellépések,
• miért kerül olykor „kétségek közé”,
• milyen hullámvölgy kapcsán született meg a Nem mondta senki című dala,
• miért kell a legtöbb esetben alaposan megbirkóznia a készülő zeneszámaival,
• hogy jött elő a siker relativitása,
• mi kapcsán dorgálta meg a riportert az interjú legvégén.

Joséval a június 17-i Pentatonban Puha József beszélgetett.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.

A műsorban megszólal Ádám, aki feleségével a közelmúltban jutott túl a lakáskeresés folyamatán, valamint Lörintzy Ildikó ingatlanközvetítő, aki az egyik legdrágább európai piacon, Ausztriában tevékenykedik, de szlovákiai magyarként az országon belüli helyzet sem idegen számára.

Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.

1. V4-csúcs Gödöllőn

• Mekkora a realitása a Visegrádi Négyek országcsoport felélesztésének és ütőképessé tételének?
• Milyen regionális együttműködésben gondolkodik Szerbia és Románia?

2. Tisztítótűz-művelet Magyarországon

• Milyen eredményekkel járt a szerbiai, szlovákiai és romániai korrupcióellenes harc?
• Hogyan akadályozza a politikai marketing a valódi elszámoltatást?

3. Kitekintés a nyár várható eseményeire: táborok, kampányok, új és régi szövetségek, vizsgálatok…

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Milyen a tapasztalata a reformhoz két éve csatlakozott komáromi Munka Utcai Alapiskola közösségének?

2026 szeptemberétől válik kötelezővé országszerte az új tanterv szerinti oktatás az alapiskolák alsó fokán, amely nemcsak az alapiskolák felosztását változtatja meg, hanem új szemléletmódot honosít meg és új elvárásokat állít a pedagógusok elé. A reform fő célja, hogy az ismeretanyag megszerzése, memorizálása helyett a hangsúlyt a kritikus gondolkodásra, a gyakorlati készségekre és a tanulók egyéni fejlődésére helyezze át. Milyen azonban a valódi tapasztalat? Mennyiben jelent megújulást az oktatási minisztérium előírása, vagy inkább egy természetes alkalmazkodási folyamatról van-e szó? Oktatási műsorunkban a komáromi Munka Utcai Alapiskolába látogatunk el, ahol már második éve zajlik oktatás az új tanterv szerint. Összeállításunkban megszólalnak az intézmény másodikos tanulói, akik iskolai hétköznapjaikról számolnak be, az iskola pedagógusai közül Madarász Zsuzsanna, Nyitrai Tímea és Beke Ágnes mesélnek arról, mivel jár a tanítók számára a tantervi reform, végül pedig Pálinkáš Máriát, a Munka Utcai Alapiskola igazgatónőjét kérdezzük arról, mit jelent intézményvezetőként a kurrikuláris változás.

Téma: Tantervi reform a gyakorlatban

Milyen állapotban vannak a szlovákiai magyar egyesületek és egyéb civil kezdeményezések? Hatékonyan működnek? Figyelik a változó igényeket? A napi rutinon kívül másra is van idejük? Hogyan áll a nemzedékváltás? Miért volna hasznos, ha a szlovákiai magyar egyesületek nagyobb hangsúlyt fektetnének a szervezetfejlesztésre és a professzionálisabb működésre? Molnár Krisztát a TANDEM szakmai vezetőjét faggattuk.

Emmer Péter, komáromi Harmónia-díjas zenész, zeneszerző, gitáros és zeneoktató volt Ficza János vendége. A beszélgetésben nemcsak pályafutásának emlékezetes állomásait idézték fel, hanem a zeneipar változásairól és kihívásairól, valamint a zene múltjáról, jelenéről és jövőjéről is szó esett.

A podcastból kiderül:

• mit jelentett egykor az élő zene, és mit jelent ma hangszeren játszani,
• milyen volt az egykori Mrs. Carmen zenekar,
• miért készítettek felvidéki magyar zenészként szlovák nyelvű dalokat,
• mi hiányzott az ígéretes lemezszerződés megvalósulásához,
• milyenek voltak a németországi vendéglátózenész-évek,
• hogyan készült el az első szólóalbum,
• miért jelent máig különleges élményt a koncertezés,
• és mi a kapcsolat Emmer Péter, valamint a Mr. Big és a Toto zenekar között.

A felvétel 2026. június 20-án került adásba.