Pátria Rádió

Egyre erőteljesebben követel teret magának az éghajlatváltozás, az idei nyáron egészen biztosan nem nőtt azok száma, akik nem hisznek benne – bár nem hit kérdéséről van szó. Az, hogy bizonyos településeken gondot okozott az ivóvízhez való hozzáférés, olyan probléma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Arról, hogy mit tehetünk egyénileg a helyzet szinten tartása érdekében , a rimaszombati származású Samu Andreát, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete Élő Folyók programjának szakértőjét kérdezte Paszmár Lívia a szombati Reggeliben.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Hégli Dusan rendező, koreográfus, az Ifjú Szivek Táncszínház főigazgatója mutatja be Kéméndet és környékét.

Turtev Erikkel azért szeretek időről időre találkozni, mert mindig meglep valami újdonsággal, különlegességgel, és az előző alkalmakkor megbeszélt dolgok egy jelentős része addigra aktualitását veszti. Állandóan új terveket sző, zenei pályafutása, repertoárja folyamatosan megújul. „Egyedinek kell lenni, ez a legfontosabb” ­– mondja. És ennek köszönhetően együttese, a somorjai gyökerű Varkocs sikeresen kitört a Csallóközből, gyakran fellép szlovák nyelvterületen. Sőt, azon túl is, tavaly nyolc európai országban ötven koncertjük volt.

A mostani a második interjú, amelyre Erik zenésztársával, Győry Sárával érkezett, akivel minden szempontból kiegészítik egymást. A riportert ritkán hozza össze a sors ennyire összeszokott, egy húron pendülő zenésztársakkal.

A podcastből kiderül:

• mit foglal magában Erik másodállása, a varkocsos munka,
• hol kezdődik és hol zárul a napja,
• hogyan sikerült gyökeret ereszteniük a szlovák nyelvű és a nemzetközi zenepiacon,
• tudatos volt-e a Varkocs többnyelvűsége,
• mi kapcsán került fókuszba a pinkekarcsai falunap,
• mi az, ami miatt óva intették Eriket korábbi zenésztársai,
• ki a felelős azért, hogy kiszorultak a szlovákiai magyar zenei körforgásból,
• eljöhet-e az a pillanat, amikor végleg lemond a csallóközi fellépési lehetőségekről,
• miért nagyúr Csallóközben a megszokás,
• mely országokban léptek fel tavaly,
• milyen volt patkányok közt éjszakázni egy csehországi koncerthelyszínen,
• mennyire kell alkalmazkodni az egyes helyszínekhez, utánanézni, hogy milyen jellegű fesztiválon lépnek fel,
• miért nincs két egyforma Varkocs-koncert,
• mennyire nehéz külföldön ismeretlen zenekarként bevonzani a közönséget,
• mindenhol érti-e a nézősereg a Varkocs zenéjét,
• miért fontos az imázs,
• mitől különleges hangszer a doromb,
• milyen új dalok készülnek manapság,
• Erik miért tartja lényegesnek bizonyos időközönként megújítani szinte a teljes repertoárjukat,
• hogyan készít avarkori és szlávkori hangszermásolatokat,
• mit kérdez a mesterséges intelligenciától,
• Sára melyik idei fellépést várja a legjobban,
• Erik miért tetováltatta magára a Csallóköz szót,
• hogyan készült a Jakuza Ritual és Domcsa alkotta Echo Bloom formációval közös Ritka virág című szerzeményük,
• mit vett át a Varkocs a mulatós zenéből,
• ki Varga Irénke.

A Varkocs két tagját, Turtev Eriket és Győry Sárát Puha József faggatta a május 27-i beszélgetős Pentatonban.

Június 24-én adták át a szlovák Irodalmi Alap irodalmi díjait, amelyekkel a tavalyi év legkiemelkedőbb alkotásait, műfordításait és újságírói teljesítményeit ismerték el. A hagyományosan a pozsonyi Zichy-palotában megrendezett ünnepségen a magyar nyelvű művekért járó Madách-díjak is átadásra kerültek, amelyeket 1967 óta ítélnek oda, 2023 óta a Bázis Egyesület közreműködésével.

A háromtagú zsűri – Jitka Rožňová, Havran Kati és Sánta Szilárd – döntése alapján az idei Madách-díjat Szalay Zoltán kapta Sivatagi só (Madách Egyesület) című kötetéért, míg a legjobb műfordítás díját György Norbert vehette át Ivan Medješi Jedenie című könyvének Evészet (Kalligram) címen megjelent magyar fordításáért. Madách-nívódíjban részesült Forgács Miklós (Nyálbúvár, Kalligram) és Nagy Hajnal Csilla (Majdnem ésszerű távolságból, Kalligram), a műfordítói nívódíjat pedig Böszörményi Péter (Lukáš Cabala: Emlékszel majd Trencsénre?,  Abacus+) és Mészáros Tünde (Macsovszky Péter: Tantalópolis, Kalligram) érdemelte ki.

A műsor első részében a zsűri elnökével, Jitka Rožňovával beszélget Paszmár Lívia a döntés szempontjairól és a díjazott művekről. Ezt követően megszólal Szalay Zoltán is, akivel korábban már hallhattak beszélgetést a Szöveg-köz című műsorban, Jakubecz László pedig a Nyugaton a helyzet adásában kérdezte a kötetről.

A harmadik vendég N. Tóth Anikó, a Bázis társelnöke, aki arról beszél, milyen szerepet vállal az egyesület a Madách-díjak odaítélésében.

A következő időszakban a tervek szerint a további díjazottakkal is hosszabb beszélgetéseket hallhatnak a kitüntetett kötetekről és alkotói munkájukról.

„A tanterv önmagában nem tanít, a tankönyv teszi taníthatóvá a tantervet.“ – írta 2014 novemberében Tim Oates brit oktatási szakértő, aki nemzetközileg az angliai kurrikuláris reform alakításában játszott szerepéért ismert. Oates azt vallotta a „Miért számítanak a tankönyvek?“ (Why do textbooks count?) c. tanulmányában, hogy a jó tankönyv nem egyszerűen információforrás, hanem a tanterv pedagógiai megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. Mi haszna vajon egy papíralapú nyomtatványnak a digitális korban? Hogy alakul a hazai tankönyvkiadás a 2026 őszétől kötelezővé váló tantervi reform tükrében? Oktatási műsorunk új részének fókuszában a tankönyvek állnak, bemutatjuk azt a negyedikesek számára készülő munkáltató tankönyvet, amelyet a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének irodalompedagógiai munkacsoportja (Petres Csizmadia Gabriella, Bárczi Zsófia és N. Tóth Anikó) dolgozott ki. A tankönyv előkészítéséről, felépítéséről és formájáról Petres Csizmadia Gabriellát, a kötet egyik szerzőjét kérdeztük.

Mi a különbség a gombfoci és a szektorlabda között, mikor kezdődött a téli átigazolási időszak, mi az a nyomópálca, milyen egyéb futball utánzó játékok léteznek, hogyan lett a gombfoci nemzetközileg elismert sport, kik a sportág legnagyobb sztárjai, hogyan forgott a Lepattanó című film.

Horváth Imrét a Nemzetközi és a Magyar Szektorlabda Szövetség egykori elnökét faggattuk.

Eldöntötte, a világ legjobb harsonaművésze lesz. Mindent megtett ennek érdekében. De az anzac problémáit nem lehetett kezelni. A legszebb éveiben került nagyon mélyre nemcsak a szakmai, hanem a magánélete is. Ma már vallja, hogy ennek így kellett történnie, neki más út volt megírva. Hogy rendezvényszervezőként álljon helyt. A cégét, több mint húsz éve, a legnagyobbak között jegyzik. Azt mondja, ehhez kellett a harsonás múltja.

A soroksári gyökerű Marschall Norbert mesélt családjáról, zenei pályájáról, annak elengedéséről, az új szakmai élete felépítéséről, élményeiről, sikereiről.

A podcastből kiderül:

• ki volt a nagyapja, akinek freskója a Magyar Állami Operaházban látható,
• miért jó, ha egy zenészpalánta zongorán kezdi meg a zenei tanulmányait,
• a zongorától hogyan jutott el a harsonáig,
• milyen szerepet játszott a harsonához való ragaszkodásában a zenetörténetet tanító Tímár Ágnes,
• manapság egy harsonaművész mennyire tud érvényesülni a zenei életben, meg tud-e ebből élni,
• mikor jöttek Norbi anzac problémái, mik ezek valójában, és hogyan kezelte ezt a helyzetet,
• mi minden szerepelt azon a tízes listán, amelynek segítségével próbált meg kilábalni a szakmai és magánéleti válságból,
• hogyan segítette az öccse zenei karrierjét, aki végül a Katari Filharmonikusok klarinétosa lett,
• miért érezte azt, miután megalapította a cégét, hogy felszabadult egy komoly nyomás alól,
• mikor kezdett el kitörni a lista nyolcadik pontja, a menedzseri munka,
• milyen volt tapasztalt szakemberként visszaülni az iskolapadba, és rendezvényszervezést tanulni,
• ki tehet arról, ha egy rendezvény, koncert nem jön be, és ki nyeli le a veszteséget,
• milyen különböző, szerteágazó munkái voltak a kezdeti években a cégének,
• hogyan és mikor kerültek fókuszba az úgynevezett retrósztárok fellépései,
• szerinte mivel magyarázható a máig tartó másodvirágzásuk,
• melyik volt az első nemzetközi együttes, amelyet Norbiék Magyarországra hoztak,
• miért lett olyan népszerű az eladófélben lévő telefonja,
• ki mindenki lépett fel az esküvőjén, s nekik fizettek-e,
• kikkel dolgoztak eddig,
• mennyire fedi a valóságot az a megállapítás, hogy az idő megszépíti az ő pályafutásukat, zenéjüket is,
• mennyi eredeti tag szerepel még ezekben a formációkban,
• mely együttesekben bukkannak fel magyar énekesnők,
• alakulnak-e ki barátságok az énekesek, zenészek, valamint a rendezvényszervező között,
• hogy kell kezelni a hisztis művészt, ha a fellépő kiabál a szervezővel, fordítva ez megengedett-e,
• Norbi miért blokkolt le Thomas Anders láttán,
• hogyan fogadta a közönség, amikor a Saragossa Band két tagja egy budapesti Karaoke Show-n a saját dalukat énekelték,
• milyen váratlan ajándékot kapott egy esküvőn az ifjú pár és a násznép,
• miért volt neki hálás Joe Cocker, akit nem is az ő cége hozott Magyarországra,
• mi az a két véglet, amit felölel egy koncertszervező munkája,
• alacsonyabbak-e a retrósztárok igényei, mint a népszerűségük csúcsán lévőkének,
• valóban retróspecialista-e a mi régiónk,
• mit tanácsol meghallgatásra Verdi Rigolettójából, amely fordulópont volt az ő életében,
• milyen tervei vannak a jövőt illetően, amelyeket egy újabb tízes listára írt össze.

Marschall Norberttel Puha József Nagymegyeren találkozott 2025. május 2-án. Az interjú két részben hangzott el a Nappaliban, 2025 májusában és júniusában.

Antal Ágota korábbi dunaszerdahelyi képviselő, kultúraszervező neve sokaknak a Tündérkert Művészeti Fesztivál, illetve a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című produkció kapcsán lehet ismerős. Ezúttal azonban nem elsősorban kulturális szervezői munkájáról beszélgettünk vele, hanem egy különleges indiai útról.

Ez az út mélyebb volt Ágota korábbi indiai utazásainál: férje, Pető Zoltán végakaratának teljesítéséről szólt. A beszélgetésben szó esett gyászról, spiritualitásról, elengedésről, a személyes veszteség feldolgozásáról, valamint arról is, hogyan válhat egy utazás egyszerre búcsúvá, belső úttá és újrakezdéssé.

Antal Ágotával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet című műsorunkban.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Simon Attila történész mutatja be Bátkát és környékét.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.

A műsorban megszólal Tóth Péter a nemzeti bank kutatója, valamint Miškey Zsuzsa kassai ingatlanközvetítő.

Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el. Folytatása következik.