Pátria Rádió

Gazda István tudománytörténész, bibliográfus, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója. Közismert ismeretterjesztő tevékenységéről is. Több sikeres tv- és rádiósorozat közreműködője. A Tudóra elnevezésű, magyar tudósok munkásságát bemutató összeállításból több mint 300 órányi anyagot vetített a Magyar Televízió. Más anyagai, köztük a Makkai László akadémikussal együtt készített művelődéstörténeti sorozata a Magyar Rádióban került sugárzásra.

1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán megszüntették a tudománytörténet oktatását, s ekkor Szabó Árpád akadémikussal együtt létrehozta a Magyar Tudománytörténeti Intézetet, amelyhez a szakma jó néhány jeles képviselője kapcsolódott, s amelynek alapítása óta igazgatója. A Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában eddig – szerkesztésében – több mint 130 nagyobb tudománytörténeti munka jelent meg.

Gazda István tudománytörténészt kérdezzük csehszlovákiai kiruccanásairól, különös tekintettel a Somodi Művelődési Táborban tartott előadásaira.

Nemzetközi Üzleti Főiskola hallgatója, a tanulmányait angol nyelven folytatja. Nemrég töltötte be a huszonegyedik életévét. Az Európai Bizottság pályázatának köszönhetően hat hónapig, tavaly szeptembertől idén márciusig határ menti nagykövetként dolgozott a régióban, elsősorban a felek közti kapcsolatteremtés és párbeszéd megszilárdításán munkálkodott. Feltérképezte, hogy miként gondolkodnak a térség lakói az együttműködésről, milyen kezdeményezések szolgálhatnak jó példával és hogyan lehetne erősíteni a kapcsolatokat Párkány és Esztergom, valamint a régió települései között. A kérdőíves felmérését 717 fő töltötte ki, amely jelentős mintának tekinthető a térség lélekszámához és a program időkeretéhez viszonyítva.

Mitták Gábor a Nappaliban számolt be tapasztalatairól és mesélt önmagáról.

A podcastből kiderül:

• miért az üzleti főiskolára esett a választása, és mit tanul pontosan,
• mi fogta meg őt gyerekként, diákként a politikában,
• szokott-e vitázni a nagypapájával, aki nagy hatással volt rá,
• honnan tájékozódik a világ dolgairól ő és a korosztálya,
• milyen tantárgyaik vannak, az iskola mennyire tart lépést a korunkat meghatározó gyors változásokkal,
• tanítják-e a generációk közti politikai nézetkülönbségek kezelését,
• honnan érkeztek az oktatók,
• mi lesz, ha „nagy lesz”,
• mit takar a határ menti nagykövet státusz,
• milyen feltételeknek kellett megfelelniük a pályázóknak,
• hogyan indult a munka, kiket keresett meg elsőként,
• alapjában véve milyen az együttműködés a két város és régió között,
• hogy vonta be a projektbe a fiatalokat, elsősorban a tizennégy és tizenhét éves közti korosztályt,
• hogyan állította össze a kérdőívét, és milyen tanulságokat szűrt le belőle,
• milyen időközönként tájékoztatta munkájáról az Európai Bizottságot,
• mit tartalmaz a nagyköveti jelentése,
• mit adott ez a munka a résztvevőknek, a régiónak, a megrendelőnek és a nagykövetnek,
• mi volt az a másik program, amelyben tavaly júliustól idén júniusig vett részt,
• mivel telik a vakációja,
• mi kapcsán találkozott a híres francia bürokráciával.

Mitták Gábor Puha József augusztus 17-i Nappalijában vendégeskedett.

Ha olyan magyar zenészt kell említeni, aki több együttesben is játszik, akkor bizonyára sokan Sallai Lászlót mondanák. Pedig korántsem ő az egyetlen „zenekarhalmozó”. Azért ő jut sokunk eszébe, mert az összes formációban erős, meggyőző egyéniség. Ahogy mondja, jelenleg három plusz kettő együttese van. A három fő: az általa vezetett Felső Tízezer, a Szabó Benedek vezette Galaxisok és a Platon Karataev. A másik kettő mellékprojekt: az újra aktív The Somersault Boy és a szólóprodukciójából kinőtt Captain Average.

Sallai Lászlóval egy hangulatos budapesti kávézóban ültünk le beszélgetni augusztus 14-én délelőtt. Egyáltalán nem tűnt fáradtnak, pedig előző este a Sziget Fesztiválon lépett fel a Platon Karataevvel, majd bulizott még. Készült is vissza.

A podcastből kiderül:

• hogyan tudja összeegyeztetni a zenekarai munkáit,
• milyen volt az előző napi szigetes Platon Karataev-koncert,
• mekkora volt az aggodalom zenészkörökben a Sziget Fesztivál jövőjét illetően,
• hogyan alakul át a magyarországi zenei fesztiválpiac,
• milyen fogadtatást kapott a Platon Karataev európai turnéja, ahol magyar nyelvű dalok is felcsendültek,
• mik voltak a legfontosabb szempontok a Felső Tízezer Kicsi forradalom című albuma készítése során,
• mennyi politikát kell képzelnünk a szerzemények mögé,
• minek a kicsúcsosodása a Galaxisok Ellenszélben című lemeze Szabó Benedek frontember részéről,
• mivel magyarázható az, hogy apropózeneként sokkal jobban funkcionálnak az Ellenszélben, mint a Kicsi forradalom zeneszámai,
• milyen úton indult tovább a Felső Tízezer,
• Laci miért nézte meg a Gomolygó felhők című finn filmet egy nappal az idei magyarországi parlamenti választások előtt,
• hitt-e a kormányváltásban,
• mennyire volt inspiráló környezet a zenészeknek az autokráciába hajló magyar politikai helyzet,
• milyen témára épül a Platon Karataev második magyar nyelvű albuma, a Napkötöző,
• miért távozott a The Somersault Boy együttesből Mika Sundholm dobos,
• Laci a zenélés mellett mivel foglalkozik még,
• szerinte melyik 2026 eddigi legjobb nemzetközi és magyar lemeze,
• honnan származik a „Lesz jövő, de nem lesz hosszú” mondat, amely a Kicsi forradalom mottója is lehetne.

Puha József Sallai Lászlóval készült interjúja az augusztus 19-i beszélgetős Pentatonban került adásba.

A nemzetiségi oktatáshoz való jog alkotmányos alapjog azokban a határon túli régiókban, ahol magyar kisebbség él. Mennyiben elégséges azonban egy ilyen jellegű jogi garancia nemzetiségi törvény hiányában? Oktatási műsorunkban arra tettünk próbát, hogy kilépjünk a saját valóságunkból, és egy közös gondolkodási teret kialakítva jobban megértsük közös gondjainkat. Összeállításunkban áttekintettük a romániai, a szerbiai és az ukrajnai magyar közoktatás helyzetét, azzal a céllal, hogy felmérjük, min osztozunk, miből tanulhatunk egymástól vagy ellenben milyen negatív példák tapasztalhatók a Kárpát-medencében. A románia magyar közoktatás helyzetét Parászka Boróka újságíróval, a szerbiai iskolaügy alakulását Badis Róberttel, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium szociológiatanárával, a zentai székhelyű Identitás Kisebbségkutató Műhely elnökével tekintettük át, és kitértünk az elmúlt évtized ukrajnai eseményeire is.

Kevés olyan karizmatikus tagja volt a magyar országgyűlésnek az elmúlt négyéves ciklusban, mint Budapest hatodik választókörzete képviselője, a Párbeszéd – Zöldek frakciójában helyet foglaló Jámbor András. Már nagyon korán, 2025 júniusában bejelentette, hogy idén nem méretteti meg magát, visszalép a Tisza jelöltje javára, mert az a fő cél lebegett előtte, hogy az Orbán-kormányt mindenképpen le kell váltani.

A jelenleg leginkább a YouTube-videói által népszerű, magát közéleti szereplőnek tartó Jámbor Andrással négy nappal negyvenedik születésnapja után, augusztus 13-án beszélgettünk egy kis budapesti kávézóban.

A podcastből kiderül:

• ki a másik Jámbor András,
• miért akart sportújságíró lenni,
• mi volt a közös Szabó Ervinben és Winston Churchillben,
• hogyan lett a Kettős Mérce nevű blogból a Mérce nevű baloldali hírportál,
• mikorra tehető a magyarországi blogok virágkora,
• hogyan adott teret az erős igazságérzetének,
• miért nem fogadta a húsvéti locsolókat az őt egyedül nevelő édesanyja,
• milyen hatással volt az apaságára a hiányzó apakép,
• hogyan került be a politikai körforgásba, és lett az LMP (Lehet Más a Politika) munkatársa,
• hitt-e abban a 2022-es kampányban, hogy leváltható a Fidesz,
• milyen célokkal ült be az Országházba egy újabb kétharmados Fidesz-kormány tudatában,
• utólag visszanézve milyennek tartja ezt a négy évet,
• miért nem akart nekivágni a következő ciklusnak, majd a Tisza felbukkanásával, még a párt elképzeléseinek ismerete nélkül miért változott meg a véleménye,
• mikor kezdte érezni a szűk és tágabb környezetében a kormányváltó hangulatot,
• András szerint mi a Fidesz három legfőbb bűne,
• hogyan alakult a napja április 12-én,
• minek tulajdonítható, hogy már a voksok korai feldolgozottságánál elkönyvelte a Tisza-kétharmadot,
• mik a legfontosabb teendők az új kormány előtt,
• mit kérdeznek Andrástól azok, akik megállítják az utcán,
• szerinte mi lesz a Fidesszel,
• miért lenne jó a Tisza kettéválása,
• elsősorban kik nézik a YouTube-videóit,
• mivel magyarázható az, hogy a magyar közegben előrébb tart az internetes tartalomfogyasztás, mint a régió más országaiban,
• miért gondolja azt, hogy a látszat ellenére gyökeret eresztő típus.

Puha József Jámbor Andrással készült interjúja az augusztus 17-i Nappaliban hangzott el.

Egyre nagyobb kihívást jelent lakhatáshoz jutni Szlovákiában, különösen Pozsonyban és a nagyobb városokban. Elmondható azonban, hogy az Európai Unió (EU) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) szinte valamennyi tagországát érinti ez a probléma. A CORRECTIV (correctiv.org) és az ESPON HOUSE4ALL egyedülálló összehasonlító kutatásában a 2015 és a 2025 közötti időszakot vizsgálta ebből a szempontból, és nemrégiben közölte ennek eredményeit. Paszmár Lívia és Köteles Szabolcs ezeket az adatokat nézte meg közelebbről.

A műsorban, amely a sorozat záró része, megszólal Lilith Grull, a CORRECTIV.Europe munkatársa, valamint Peter Bubla, Pozsony szóvivője, aki a főváros bérlakáshelyzetébe enged betekintést.

Az összeállítás a szombati Reggeliben hangzott el.

Szlovákiai magyar hiphopberkekben még manapság is gyakran emlegetik a 2007-es Száll a hír című dalt és annak 2008-as folytatását. Ezek itteni hiphopelőadók közös munkái.

Közel húsz évet vártunk a következő együttműködésre, de megérte. Jakuza Ritual, Deekay, Verzal, Dawe, Micrém, Kales, Csak Ez, Kikoo, Közlegény, José, Eliot és Felt fogott össze Jakuza vezetésével – aki az előző két zeneszámban is felbukkan –, és közös szerzeményt készítettek Felvidéki Cypher címmel. A cypher a rapzenében az a szituáció, amikor a rapperek körbeállnak, egymás után kapják meg a mikrofont, és kötetlenül, egymást kiegészítve vagy épp hergelve nyomják a szövegeiket ugyanarra a zenére.

Ott voltunk a Felvidéki Cypher videóklipje forgatásán a komáromi erődnél, és két, külföldön élő, dolgozó hiányzó, Kales és Közlegény kivételével az összes közreműködőt megszólaltattuk.

A podcastből kiderül:

• hogyan építette fel Jakuza Ritual a dalt, annak elkészítését, s kinek a zenéjére rappelnek a résztvevők,
• miért a versenyszellemet emelte ki Csak Ez a közös munka kapcsán,
• hogyan sikerült rászedni az együttműködésre Josét, aki előadóként nem vállal közreműködéseket,
• milyen tevékenység közben született meg a nagy autófan Deekay szövege,
• a szabad szövegválasztás ellenére miért kellett Jakunak belenyúlnia a két fiatal, Felt és Eliot soraiba,
• honnan ered és mire utal a gördeszkás Micrém mondandójában a csallóközi infláció kifejezés,
• hogyan fogadta az együttműködés ötletét Dawe és Kikoo, és mikor érezték azt, hogy a projekt sínen van,
• miért tartotta fontosnak a kelet-szlovákiai Verzal, hogy részt vegyen a komáromi klipforgatáson,
• hol él és dolgozik a két hiányzó, Kales és Közlegény, akik a szerzemény videójában „távúton” bukkannak fel.

Puha József a Felvidéki Cypher videóklipjének forgatásán készült összeállítása július 1-jén a beszélgetős Pentatonban hangzott el.

Aki a nyári hőség idején arra kényszerül, hogy vonatra szálljon, vagy éppen úgy dönt, hogy ezt a közlekedési lehetőséget választja, minden eddiginél bizonytalanabb lefolyású és kimenetelű utazásokra számíthat. Késésekkel kevésbé extrém időjárási viszonyok között is számolni kell, ezekben a napokban pedig szinte mindennapossá vált a vasúton az egy órát is meghaladó menetidő-hosszabbodás. Arról, hogy csak a rendkívüli meleg húzódik-e meg ennek hátterében, vagy hogy miképpen vértezzük fel magunkat a nyári vonatozást megnehezítő körülmények ellen, Darázs László mozdonyvezető beszélt a szombati Reggeliben, de mesélt kalandos életútjáról is. Az interjút Paszmár Lívia készítette.  

Azok számára, akik régebb óta követik adásunkat, biztosan ismerősen cseng Havran Kati neve – ami nem is csoda, hiszen egy ideig szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott rádiónkban. Jelenleg az Új Szó munkatársa, kulturális újságíróként dolgozik, de időről időre kritikái is megjelennek a lapban.

Néhány éve versíróként is aktív – alkotásaival találkozhattak már az Irodalmi Szemle hasábjain. Első verseskötete idén nyár elején jelent meg a Womanpress Kiadónál millióéves krátereket simogatsz címmel.

Havran Katival élete eddigi meghatározó pillanatairól beszélgettünk, egy kertről, amely gyermekkora óta elkíséri, az idő múlásáról, egy nyikorgó nyári konyhaajtóról, virágokról, versekről és anyaságról. Szó esett arról is, mit ad neki az írás, hogyan születnek a versei, és mi kell ahhoz, hogy igazán át tudja adni magát a pillanatnak.

Havran Katival Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

Bárdos Kingával, a szlovák televízió magyar adásának munkatársával és rúdtáncoktatóval beszélgettünk erről a sokak által még mindig félreértett mozgáskultúráról.

Kinga érdeklődési köre rendkívül sokrétű, az utóbbi években azonban leginkább a rúdtánc köti le, amelyet még ma is számos előítélet övez. A beszélgetésben arról kérdeztük, hogyan talált rá erre a különleges mozgáskultúrára, mi ragadta meg benne, és milyen fizikai erőt, kitartást, összpontosítást igényel egy-egy mozdulat vagy koreográfia. Szó esett arról is, hogyan épül fel egy edzés, miként születik meg egy koreográfia, és miért jelenthet a rúdtánc egyszerre sportot, művészi önkifejezést és önbizalom-erősítő élményt.

Bárdos Kingával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.