Pátria Rádió

A 2025-ös PISA-mérés eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai 15 éves diákoknak javult a természettudományi készsége az előző méréshez képest, matematikából az OECD átlag felett teljesítettek, az olvasás azonban továbbra is problémát jelent, ebben az összátlag alatt maradt Szlovákia és megugrott azon diákok száma akik a szövegértési kompetencia alapszintjét sem érik el, a családi háttér pedig továbbra is nagy kihatással bír a tanulók teljesítményére. Az OECD által szervezett nemzetközi kompetenciamérés 2000 óta hároméves ciklusokban méri fel, hogy hogyan boldogulnak a 15 éves tanulók a szövegértési, matematikai és természettudományos problémákkal. A legutóbbi, 2025-ös mérés az eddigi legnagyobbnak számított, 91 ország 776 ezer diákja vett részt rajta. Szlovákiában 2025. április 1-je és 30-a között zajlott a tesztelés 300 intézményben 6684 diák részvételével. Oktatási műsorunkban arra tettünk kísérletet, hogy közérthetővé tegyük a PISA-mérések módszertanát, összegezzük a tavalyi mérés eredményeit és arra is kitérünk, mit árulnak el az adatok a nemzetiségi oktatás helyzetéről. Gažík Viktória vendége Papp Z. Attila, az ELTE Kisebbségkutató Intézetének igazgatója volt.

Szkukálek Lajos komáromi festőművész több mint hatvan éve van a pályán. Gútai kiállítása kapcsán Ficza János beszélgetett vele festészetről, alkotásról és arról a hosszú, kihívásokkal teli útról, amelynek során a festészet az életévé és a hivatásává vált.

A podcastból kiderül:

• Hogyan és miért kezdett el már gyerekként festeni?
• Hogyan lett művész abból a kisgyerekből, aki saját bevallása szerint semmiben sem volt igazán jó?
• Miért nem akarta azt az utat járni, amelyet az édesapja szánt neki?
• Hogyan adta el első képeit faluról falura járva, házalva?
• Hogyan találta meg autodidakta módon a saját stílusát úgy, hogy soha nem tanulta a festőmesterséget?
• Befogadta-e őt a művésztársadalom?
• Kik és mik voltak rá a legnagyobb hatással?
• Hogyan jutottak el a képei a galériákba?
• Mi kell ahhoz, hogy valakiből művész váljon?
• Mit jelent számára a festészet több mint hat évtized után?

A felvétel 2026. szeptember 12-én került adásba.

Bödők Gergely Budapesten él, de mint mondja, Gelléren van igazán otthon. Ebben a Komáromi járásban található községben szolgált dédapja, Erdélyi Pál református lelkészként több mint fél évszázadon át. Ahogy ő, úgy Bödők Gergely keresztapja is tartott vadászkutyákat, Gergelyt pedig ikertestvérével együtt gyakran vitték magukkal vadászatokra. Itt tanulta meg a természet és az elejtett vad tiszteletét is.

Első meghatározó olvasmányélménye Fekete Istvánhoz kötődött: A koppányi aga testamentumát rongyosra olvasta. Az olvasás szeretetére elsősorban édesapja, Bödők Zsigmond csillagász és asztrofizikus, valamint anyai nagyapja ösztönözte.

Bödők Gergely az ELTE-n végzett, majd az egri Eszterházy Károly Főiskolán doktorált; értekezését Vörös- és fehérterror Magyarországon (1919–1921) címmel írta. Történészként később a magyar vadászat kultúrtörténetébe is egyre mélyebben beleásta magát.

Életében 2017 hozott új fordulatot: egy erdélyi baráti látogatás során feleségével, Dr. Raczkó Zsuzsannával megismerkedtek az erdélyi kopóval, amely akkora hatással volt rájuk, hogy később maguk is beszereztek egyet. A kopózás azóta mindennapjaik meghatározó részévé vált.

Bödők Gergellyel Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben. Az interjú 2026. szeptember 5-én hangzott el.

1. Egy hősként tisztelt háborús bűnös temetése

• Mit mond el a szerb társadalomról Ratko Mladić halálának és temetésének kontextusa?
• Mivel indokolta az újvidéki VMSZ-es képviselő Mladić emléke előtti tisztelgését?
• Hol tart a román és szlovák társadalom a múlt feldolgozásában?

* Szófejtő-rovat

• Mit jelent a ZSÁLE kifejezés?

2. A határon túli magyar médiatér átalakulása

• Milyen tartalmi, financiális és tulajdonjogi változások következtek be az erdélyi, vajdasági és felvidéki magyar sajtóban?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Magyarország új kormánya sokféleképpen került már a figyelem középpontjába – ezúttal a protokoll szempontjából értékeljük.

Jellemző-e a Magyar-kabinetre a konzervatív elegancia? Milyen pozitív és milyen negatív példákat lehetne említeni róla? Szerencsésnek mondható-e a zsinóros viselet egy állami rendezvényen? Hogyan álltak helyt a protokoll irányából nézve az Orbán-kormányok? Milyen tendeciák figyelhetőek meg ezen a területen szélesebb kontextusban, és mi bosszantotta fel leginkább Görög Ibolya protokollszakértőt a politikai szereplők viselkedésében? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ a podcast.

Görög Ibolya a protokoll megkerülhetetlen alakja Magyarországon. Korábban számos magyar miniszterelnök protokollfőnöke volt, a Szegedi Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem címzetes docense, több szakkönyv szerzője, népszerű előadó.

Az interjút, amely a szombati Reggeliben hangzott el, Paszmár Lívia készítette.

Szeptember eleje van, az új tanév kezdete. A nyári szünet utolsó napján azonban még arra figyelhettünk, hogy a szepesófalui gimnáziumban 2025 januárjában történt késes támadás ügyében, amely két ember életét követelte, Samuel S. vádlott egész napon át tett vallomást a Specializált Büntetőbíróságon. Ennek kapcsán arra kerestük a választ a szombati Reggeliben, hogy elkerülhetőek-e az iskolai támadások, amelyek az utóbbi években gyakoribbá váltak a szlovákiai oktatási intézményekben is. A téma megközelítésében Iván Csízi Orsolya tanácsadó szakpszichológus, a tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola iskolapszichológusa volt segítségünkre. A beszélgetést Paszmár Lívia készítette.

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként Magyarország történelme, ha 1711-ben a Rákóczi-szabadságharcot nem a szatmári békességgel (békével) zárják le.

A kérdés végiggondolásában Gebei Sándor, történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, nyugalmazott egyetemi professzor volt a segítségünkre. A beszélgetésből kiderül, hogy a szatmári béke helyett, miért helyesebb szatmári békességről beszélni.

A témafelvetés aktualitását adja, hogy a 2026-os év Rákóczi-emlékév, ugyanis 350 éve született II. Rákóczi Ferenc. Valamint, 315 éve kötötték meg a szatmári békességet.

A szatmári békesség a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés, amelyet 1711. április 29.-30. között Nagykárolyban kötöttek meg Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében III. Károly király megbízottjával, Pálffy János császári főparancsnokkal, mindezt II. Rákóczi Ferenc vezérlő-fejedelem távollétében.

A szerződés legfontosabb intézkedései:

-       megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek

-       a nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak

-       a jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat

-       vallásszabadságot ígérnek -       Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását

Tarr Zoltán bocsánatkérésétől az NVVH-ig: hogyan alakítható partnerkapcsolattá a magyar–magyar viszony, és mit várnak el egymástól a közösségek?

1. A magyar-magyar kapcsolatok újrakalibrálása

Milyen politikát vetít előre Tarr Zoltán kolozsvári bocsánatkérése?

Hogyan alakítható át a hierarchikus magyar-magyar viszony partnerkapcsolattá?

Mit várhat el egymástól a magyarországi és a hatuma politikai közösség?

TÁRSASJÁTÉK-ROVAT: Szófejtő

Mit jelent a VËZA kifejezés?

2. Működésbe lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal

Milyen korrupciós és korrupcióellenes tapasztalatai vannak a romániai, szlovákiai és szerbiai magyaroknak?

KÖZHANG: Kell-e Hatuma-részleg az NVVH-ba?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Szeptember elseje a tanévkezdés napja Szlovákiában, éppen ezért oktatási műsorunk aktuális adásában is tanévet nyitottunk azzal a céllal, hogy felmérjük mindazt, ami a szlovákiai magyar közoktatást várja a 2026/27-es tanévben: tantervi reform, harc a demográfiai mutatókkal és újabb törvénymódosítások. A nagy változás, amely az idei iskolakezdést fémjelzi, az a tantervi reform kötelezővé válása az ország összes alapiskolájában, mennyiben igényel azonban ez a változás alkalmazkodást az oktatás többi szintjétől, hogy változik a pedagógusképzés, az óvodák és a középiskolák hétköznapi valósága? Szükséges változás-e a tantervi reform? Mik a szlovákiai magyar közoktatás legnagyobb problémái? Mi állandó és mi számít új akadálynak? Miért érdemes kitartani a kisebbségi magyar oktatás fenntartása mellett? Tanévnyitó ankétunkban ezeket a kérdéseket tettük fel vendégeinknek. Az összeállításban megszólalnak:

• Kerekes Beáta, az SzMPSz alá tartozó Óvodapedagógusok Országos Társulásának elnöke, a búcsi Szivárvány Óvoda igazgatója
• Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke
• Szőköl István, a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Kar Óvó- és Tanítóképző Tanszékének vezetője, az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVaM) komáromi kirendeltségének igazgatója
• Ravasz Ábel, az oktatási miniszter tanácsadója
• Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója
• Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja
• Radics Rudolf, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének adjunktusa

A Szlovák Nemzeti Felkelés 82. évfordulója alkalmából a történészek és a közélet szereplői egyaránt mérlegre teszik, miként látja ezt az eseményt a szlovákiai magyarság.

1944. augusztus 29-én a Jozef Tiso által vezetett náci Szlovák Állam ellen tört ki a felkelés, amelyet Európa második legnagyobb fasiszmus-ellenes fegyveres megmozdulásaként tartanak számon. A Tiso-rezsim idején a magyar kisebbség helyzete súlyos jogfosztottsággal párosult: a háborús esztendők a kisebbségi közösségek számára különösen kiszolgáltatott korszakot jelentettek.

Miután a felkelést leverték, a kommunista hatalom az eseményt saját legitimációjának egyik sarokkövévé kívánta emelni, ám a bársonyos forradalom után a történelmi megítélés radikálisan megváltozott. A szlovákiai magyar közösségen belül a felkelés megítélése mindmáig ellentmondásos: a partizáncsapatok által elkövetett túlkapások emléke nem tűnt el a köztudatból.

Simon Attila történésszel, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójával a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáról Bábel Ivett beszélgetett a Pátria Rádió Szombati Reggeli című műsorában.