
Sign up to save your podcasts
Or


Méry Margit 1936. október 1-jén született Tardoskedden. A komáromi magyar gimnázium elvégzése után hét évig szülőfalujában tanított. A népi kultúra iránti érdeklődése már gimnazistaként erősen megmutatkozott: énekelt, táncolt, és egyre közelebb került ahhoz a hagyományvilághoz, amely később egész pályáját meghatározta.
1961-től a Csemadok Központi Bizottságának néprajzi szakelőadójaként dolgozott, közben a pozsonyi Comenius Egyetemen néprajz szakon szerzett diplomát. Később a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa volt, 1988 és 2006 között pedig a Szlovák Rádió Magyar Adása számára szerkesztett néprajzi műsorokat.
Jókai Máriával közös, Szlovákiai magyar népviseletek című kötete 1998-ban jelent meg, 2002-ben pedig önálló munkája, a Szlovákiai magyar parasztviseletek látott napvilágot.
Méry Margittal arról is beszélgettünk, milyen volt az a világ, amelyben felnőtt, milyen élményeket őriz kutatóútjairól, hogyan változtak meg az általa vizsgált közösségek, és mit jelent számára kilencvenévesen visszatekinteni erre a gazdag életútra.
Méry Margittal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet 2026. október 3-i adásában.
1. Kormányok lemondásban, alakulásban és összeomlásban
- Miért beszélget Aleksandar Vučić egy káposztáskővel?
- Miért jelent egyre gyakrabban beteget Fico?
- Sikerül-e negyedik nekifutásra kormányt alakítani Romániában?
* Szófejtő: mit jelent a FRÁJER és a SMEKKER kifejezés
2. 200 millió forintos médiapályázat
- Mire elégendő, milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában?
A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)
A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.
Ebben a részben Nagy Nelli a kassai Thália Színház színművésze mutatja be Királyhelmecet és környékét.
Közeleg a szerbiai parlamenti és a szlovákiai önkormányzati választás – de miről szól valójában a kampány, és felkészültek-e rá a magyar politikai szereplők? Mit jelent Vučić lemondása? És mi történt Hankó Balázzsal? Parászka Boróka, Finta Márk és Pressburger Csaba elemzi a hét eseményeit.
1. Közeleg a parlamenti választás Szerbiában és az önkormányzati választás Szlovákiában.
* Szófejtő: mit jelent a KOBBOJÁGI kifejezés
2. Hankó Balázs előállítása
A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)
Arc-Más portrésorozatunkban az ősz folyamán ismert házaspárokat mutatunk be a szlovákiai magyar kulturális életből. Ezúttal két olyan ember volt a vendégünk, akiknek az életében a szavak, a könyvek és a kultúra mindig is meghatározó szerepet játszottak: Csanda Gábor és Cs. Liszka Györgyi.
Mindketten a pozsonyi Comenius Egyetemen végeztek magyar–szlovák szakon. Györgyi a Madách Könyvkiadónál kezdte pályáját, később az Új Nő és az Új Szó munkatársa volt, majd 2006-tól tizenhét éven át vezette a Vasárnap családi magazint. Irodalmi interjúi Ezüstszálon címmel jelentek meg kötetben, Lilla naplója címmel pedig kétkötetes könyvet adott ki.
Az egyetemi éveik alatt, 1982-ben ismerkedtek meg – bár volt egy ennél jóval korábbi találkozásuk is, még gyermekkorukban, amikor Györgyi, enyhe költői túlzással, megmentette Gábor életét.
Cs. Liszka Györgyi örök ellenzékinek tartja magát, aki a husáki normalizáció idején is lázadozott a fennálló renddel szemben. Csanda Gábor fiatalkorában inkább visszahúzódó volt, és részben Györgyinek köszönhetően jutott el azokba a társaságokba, ahol – ahogy beszélgetésünkben fogalmazott – „langymeleg füstben formálódott az ellenzékiség”.
Beszélgettünk tapintatból cizellált szavakról, hosszas kávézásokról az egykori pozsonyi Luxor kávéházban, csendről, őszinteségről és arról is, hogy nem feltétlenül kell mindig humoros dolgokat mondani ahhoz, hogy valaki humorral szemlélje a világot és saját magát.
Csanda Gáborral és Cs. Liszka Györgyivel Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a szerdai Nappaliban.
A műsorvezető és vendégei egy hirtelen ötlettől vezérelve élő adásban felhívták, felébresztették, majd felköszöntötték a születésnapos Matusek Attilát. A 80 éves Oliver Stone-t ugyan nem hívták fel, életéről és munkásságáról viszont annál többet beszélgettek. Szó esett a Csendes barát című filmről is, amelyet Magyarország nevez a jövő évi Oscar-díjra, a közelgő Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválról, valamint számos aktuális filmről is.
Vélemények, pletykák és érdekességek a pénteki Nappali filmes rovatában. Ficza János műsorvezető állandó vendégeivel, Forgács Attila producerrel és Kulcsár Gábor filmes újságíróval közösen töltötte meg filmes tartalommal az étert.
Az adás 2026. szeptember 25-én hangzott el.
Az augusztusi Hangosfilm mozis rovatban három filmrajongó, Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető a 90-es évekbe utazott vissza, majd szembenéztek a mesterséges intelligenciával.
A podcastból kiderül:
A felvétel 2026. augusztus 28-án került adásba.
A júliusi Hangosfilm három filmőrültje, Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető ezúttal a mozizás nagy kérdéseit is kibeszélte.
A podcastból kiderül:
Könnyed viták, filmes kulisszatitkok és a mozi szeretete, ahogyan azt a Hangosfilmben már megszokhatták.
A felvétel 2026. július 31-én került adásba.
A pénteki Nappali megújuló filmes rovatában Kulcsár Gábor filmes újságíró, Forgács Attila producer és Ficza János műsorvezető a mozi világának aktuális trendjeiről, filmes évfordulókról és a nyár legjobban várt premierjeiről beszélgettek.
A podcastból kiderül:
A felvétel 2026. június 26-án került adásba.
A gombák világa sokáig kérdőjelként lebegett a tudomány előtt, előrelépés a defínicó terén történt ugyan, rengeteg gombafaj a mai napig feltáratlan az ember számára. Oktatási műsorunk vendége Horváth Rebecca, a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kar Botanika Tanszékének doktorandusza volt, aki kutatásában a növények és gombák közti kapcsolatokat vizsgálja. A beszélgetésből megtudhatják, mi volt hamarabb: a gomba vagy a növény, miért otthonos a betontömb a mohának vagy azt, hogy mi közös az emberben és a gombában? Mindemellett arról is szó esik, mi vesz rá valakit arra, hogy molekuláris biológusként a gombák felé fordítsa a figyelmét. Terepen, sziklát mászva, erdőt járva, laboratóriumban vagy táblázatok vizsgálatakor – ilyenek egy botanikus doktoranduszhallgató mindennapjai, amibe most betekintést nyerhetnek a hallgatók.
From the publisher's feed

13 Listeners

6 Listeners

21 Listeners

3 Listeners

20 Listeners