Pátria Rádió

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Hostomský Fanni a Komáromi Jókai Színház színművésze mutatja be Csicsót és környékét.

Hostomský Fanni színművész, énekes, dalszerző és ifjúsági rendező, a Komáromi Jókai Színház társulatának tagja. Színpadi alakításai mellett szerepelt a Pressburg című televíziós sorozatban és a Hancsovszky című filmben.

Szeptember 9-én volt 160 éve, hogy elhunyt Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő és nyelvtudós. Nevét sokan ismerik, életéről azonban már jóval kevesebbet tudunk, pedig a reformkor és a szabadságharc egyik különleges alakja volt. Költőként, tanárként és nyelvészként is maradandót alkotott, Riadó című verse miatt pedig börtönbe is került. Életéről, munkásságáról és szülőfalujához, az Érsekújvár melletti Andódhoz fűződő kapcsolatáról Ficza János Kaderábek László helytörténésszel, kutatóval és történelemtanárral beszélgetett, aki maga is Andódról származik, és rendszeresen tart előadásokat Czuczor Gergelyről.

A felvétel 2026. szeptember 26-án került adásba.

Megpróbáltunk minél több információt bezsúfolni ebbe az egy órába. De egy életet nem lehet hatvan percben elmesélni. Az övét meg főleg nem! Beszélt édesapja előző rendszerbeli kálváriájáról, arról, gyerekként milyen kilátásai voltak, vagy hogyan élte meg az 1989-es eseményeket, amik ha nem jöttek volna, teljesen máshogy vagy másutt alakul az élete. Annyi mindent megélt, átélt és túlélt, hogy hallgatva őt az jutott az eszembe, korhű dokumentumfilmet lehetne forgatni róla. De életrajzi könyvet mindenképpen kellene írnia.

A Losoncon született, Füleken élő Ardamica Zorán tanár, költő, író, publicista, zenész a Nappaliban osztott meg részleteket eddigi, valóban nem mindennapi kalandokkal és izgalmakkal teli életútjáról.

A podcastből kiderül:

• miért ezt a ritka keresztnevet kapta,
• mit tudhatunk az édesanyjáról,
• milyen gyermekkora volt, édesapja politikai üldöztetése közepette,
• hogyan alakult apja életpályája „self-made manként”, ami első kötete fülszövegében olvasható,
• mikor jelent meg édesapja első könyve, A rokon cseléd, és a családi legendárium szerint hol mutatta meg a nejének az első példányt,
• miért kellett várni közel húsz évet a másodikra, az Anyám udvarlói címűre,
• milyen apró kompromisszumokat hozott meg az apukája annak érdekében, hogy írhasson,
• Zorán miben hasonlít az édesanyjára és miben az édesapjára,
• mi köze van Zs. Nagy Lajosnak ahhoz, hogy megjelenhettek első versei a Tábortűz diákhavilapban,
• ennek láttán miért hozott olyan döntést az édesanyja, hogy be kell őt íratni zeneiskolába…,
• mivel magyarázza azt, hogy szülőföldje levegőjében még az 1989-es érettségije idején sem volt érzékelhető a változás szele,
• miért tartja nagy szerencsének azt, hogy továbbtanulhatott,
• hogyan élte meg a rendszerváltást, és mi mindenből vette ki a részét,
• milyen utasítás keretében „érkezett meg a változás” a losonci pedagógiai szakközépiskolásokhoz,
• miért gondolja azt, hogy pályakezdő tanítóként sokszor nem állt a helyzet magaslatán,
• hogyan lett alapiskolai igazgatóhelyettesből egyetemi tanársegéd, majd később irodista, tanügyi hivatalvezető,
• honnan erednek az írói álnevei, a Jiran Morrica és a Füleki Hajnalka,
• milyen most, szinte kizárólag csak roma gyerekeket oktatni,
• el tudja-e képzelni azt, hogy a mostani alapiskolájából menjen nyugdíjba.

Az életútinterjú Ardamica Zoránnal januárban készült füleki otthonában, és a február 2-i Nappaliban került adásba. A riporter Puha József.

Hálás vagyok, hogy munkatársként eddigi élete felének a részese voltam. Emlékszem, a harmincasát ünnepelte, amikor elkezdtem a rádióba bedolgozni. Elsőként, a profizmusán túl, az a lazaság fogott meg benne, amellyel a mikrofon elé ült és megszólalt. Ezt sokáig próbáltam eltanulni tőle. Meg sok minden mást is az évek során. De ezekről nem esett szó a jubileumi beszélgetésünkben. Még korainak tartottam felhozni, majd harminc év múlva, amikor Csenger Ferenc újabb harmincon lesz túl…

A podcastből kiderül:

• mi volt a jelmondata a harmincadik születésnapját egy vele egykorú Kollégával megünneplő rádiós bulinak,
• mire késztette a szerkesztőség egy részét a L’art pour l’art Társulat sikere,
• mikor kezdte őt érdekelni a rádiózás és a televíziózás,
• miért akart operatőr lenni,
• miből állt az 1986-os bemondói pályázat, amin sikerrel szerepelt,
• ki volt Romesh Chandra,
• milyen műsorvezetői tapasztalatokra tett szert katonaként a seregben,
• mikor szólalt meg először élő adásban,
• mi volt az a csalódás, amellyel munkája során elsőként szembesült,
• miből álltak a Magyar Rádióban tett tanulmányutak,
• hogyan változott meg az élő magazinműsorok készítése, közvetítése az elmúlt években, évtizedekben,
• miről nem lehetett beszélni az adásunkban közvetlenül a rendszerváltás előtt,
• miért nem mert ránézni Alexander Dubčekre, amikor először találkozott vele,
• hogyan élte meg bemondóként az 1989-es változásokat,
• milyen következményekkel járt egy reggeli elalvása,
• jó döntés volt-e a hírszerkesztői és bemondói munka összeolvadása,
• hogyan lett bemondóból műsorvezető, zenei szerkesztő,
• miért volt különösen fontos pályafutásában a Fiatalok stúdiója és a Randevú,
• hogyan büntették őt, amikor olykor feketelistára került,
• miért lett szerinte „túlhaladott dolog” a bakizás,
• ki volt a kedvenc bemondói partnere, akivel mindig „közös hullámhosszon” volt,
• mi lett volna belőle, ha nincs rádió,
• felmerült-e benne az elmúlt, közel negyven év alatt a pályaelhagyás gondolata,
• hogyan ünnepli a hatvanat,
• milyen tervei vannak a közeli és távoli jövőre.

Csenger Ferenc szeptember 10-én töltötte be a hatvanadik életévét. A jubileumi beszélgetés a szeptember 14-i Nappaliban hangzott el.

Arc-Más portrésorozatunkban az ősz folyamán olyan párokat mutatunk be, akik meghatározó alakjai a szlovákiai magyar kulturális életnek. Ezúttal a neves színészházaspár, Tóth Tibor és Holocsy Katalin volt a vendégünk.

Különböző utakon jutottak el a színpadig. Kati a hittudományok felől fordult a színészet felé, édesapja, Holocsy István színművész és színházigazgató példáját is követve. Tibor a kettészelt faluból, Nagyszelmencről indult, majd az országot átszelve jutott el a Komáromi Jókai Színház színpadára, később pedig az igazgatói székébe.

A beszélgetésben arra is kíváncsiak voltunk, hogyan fér meg egymás mellett a színház, a család és a hétköznapi élet. Szóba került, kikről gyűjtött Tibor gyermekként kivágott képeket egy A4-es füzetbe, és hogyan nem lett belőle végül katonai orvos. Kati elmesélte, miért érezte fiatalon csodavilágnak a színházat, és hogyan győzte le azt a félelmét, hogy talán nem lesz belőle jó színész.

Felidéztük kapcsolatuk kezdetét is: miről beszélgettek azokon a hűvös kisvárdai éjszakákon, amikor közelebb kerültek egymáshoz, és miről beszélgetnek ma egy átlagos hétköznapi estén? Két színész, két önálló pálya és egy közös élet – a színpadon innen és túl.

Tóth Tiborral és Holocsy Katalinnal Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a Nappali 2026. szeptember 23-i adásában.

Júniusban arról szóltak a hírek, hogy megszületett a „történelmi megállapodás” Budapest és Kijev között, és végre rendeződnek a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási és politikai jogai. A szakértők össze is ültek, hogy kidolgozzák a szükséges jogszabályi részleteket, ám a politikai vezetők részéről, úgy tűnik, elfogyott a türelem: Magyarország három ponton is blokkolta Ukrajna uniós csatlakozását, az ukrán külügyminiszter pedig orbánizmussal vádolta a Magyar-kormányt.

- Hol bicsaklottak meg a dolgok?

- Mi a célja Budapestnek és mi Kijevnek a viszony újabb kiélezésével?

- Miért nem csatlakozott Magyarország a Zelenszkij elnök által kezdeményezett C8-országokhoz?

- Mit érez mindebből a kárpátaljai magyarság?

A műsor vendége Zubánics László egyetemi docens, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Aki kérdez: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).

Szeptember első felében három Mária-ünnep van a naptárban. Nyolcadika Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének az ünnepe, tizenkettedike Szűz Mária névnapja, tizenötödike a Hétfájdalmú Szűz napja. A két örömünnep után jön a fájdalom ünnepe. Ahogy a kisgyerek az édesanyjához fut gondjaival, bajaival, úgy mi, felnőttek az Égi Édesanyához, Szűz Máriához fordulunk baj esetén, az ő segítségét kérjük. Zsidó Jánost a szeptember 15-i ünnepnap kapcsán szólítottuk meg.

A podcastből kiderül:

• hogyan alakult ki Mária fájdalmának az ünneplése,
• kik alapították meg a Szervita rendet,
• ki tette ünneppé a Fájdalmas Szűzanya napját,
• miért változott az ünnep napja, és tértek vissza az eredetihez, szeptember 15-höz,
• hol van Szlovákiában az esemény központi helye,
• hogy ábrázolják az egyházban és a művészetekben Mária fájdalmát,
• Szűz Mária mely hét fájdalmát emelik ki,
• mi Simeon jóslata,
• miként alakult ki a Mária-kultusz, a magyar nyelvterületen mikor kezdett felerősödni,
• hogyan ünnepli az egyház a Hétfájdalmú Szűz napját, amikor is vasárnapi miserend van érvényben,
• ki volt Loyolai Szent Ignác,
• mit üzen a híveknek ez a nap.

Zsidó János esperesplébánossal, pápai káplánnal Puha József beszélgetett a 2025. szeptember 15-i Nappaliban.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Bíró Szabolcs író mutatja be Nagyudvarnokot és környékét.

Egy koncerten ismerkedtek meg még a rendszerváltás előtt. Mindketten a közönség soraiban ültek, és ha tehették volna, talán le sem vették volna egymásról a szemüket. Azóta a világ számos színpadán játszottak együtt sikerrel. Az Illésházán élő zongoraművész-házaspár, Skuta Miklós és Skuta Nóra a mindennapokban is a harmóniára törekszik. Szeretik a közösen eltöltött lusta reggeleket, a hosszú beszélgetéseket és az együtt töltött idő nyugalmát. Kapcsolatuk első évei a rendszerváltás utáni időszakhoz kötődnek, és máig szép emlékeket őriznek arról a pezsgő szellemi és művészeti közegről, amely a kilencvenes évek elejét jellemezte. Ötven négyzetméteres pozsonyi lakásuk akkoriban valóságos találkozóhellyé vált: hazai és külföldi művészek fordultak meg náluk, állandóan szólt a zene, hosszú beszélgetések zajlottak, és szinte forrt a levegő. Később Illésházára költöztek. Az éles váltást eleinte nem volt könnyű megszokniuk, mára azonban megszerették azt a csendet és nyugalmat, amelyet nagy, kertes családi házuk biztosít számukra. Mindketten határozott, önálló művészi pályát építettek, közben pedig 1996-ban megszületett a Skuta Piano Duo is. A beszélgetésben arra is kerestük a választ, milyen dinamika működik közöttük, amikor közösen alkotnak, és milyen, amikor reggelente együtt kávéznak. Hogyan fér meg egymás mellett két erős művészi egyéniség egy házasságban és egy közös zenei formációban?

Skuta Miklóssal és Skuta Nórával Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a Nappali 2026. szeptember 16-i adásában.

1. Átvilágítják a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, lemondott Szász Jenő elnök.

• Elérte volna a „tisztítótűz” a hatuma intézményrendszert?
• Szükség van-e egyáltalán, ha más formában is, az NSKI-re?

* Szófejtő-rovat

• Mit jelent a PAPALÁS kifejezés?

2. Parlamenti választás Szerbiában, önkormányzati választás Szlovákiában

• Mi a tét, mi a kínálat és mi a felállás?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)