Pátria Rádió

Október 2. és 4. között került megrendezésre a Hungexpón a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely a korábbi évekhez hasonlóan jelentős szlovákiai jelenléttel zajlott, a Visegrádi Pódium köré szerveződve. A rendezvényt megelőzően hallhattak kedvcsinálót a Pátria Rádió műsoraiban: Jakubecz László Tomko Noszek Barbarával, a Womanpress vezetőjével, Bolemant Évával, a Pozsonyi Kifli PT alapító elnökével, valamint Vályi Horváth Erikával, az A1 Books vezetőjével beszélgetett, Récsei Noémi a Visegrádi Pódium részletes programjáról, illetve az esemény fontosságáról szintén Vályi Horváth Erikát kérdezte, a szombati Reggeliben pedig Deák Renátát, a Visegrádi Pódium egyik főszervezőjét hívta fel telefonon Paszmár Lívia a helyszíni aktualitások kapcsán. Az említett interjúk visszahallgathatók a patria24.stvr.sk oldalon.

A záró napon Paszmár Lívia el is látogatott Budapestre egy körkérdéssel, és többnyire olyan ismerős arcoknak tette fel az itt-ott változó kérdéssort, akikkel szinte minden alkalommal találkozni a Visegrádi Pódium környékén. Az összeállításban Izsák Boda Bianka műfordító, Szarka Szilvia kulturális menedzser, irodalmár, Kerekes Vica színművész, Mária Modrovich szlovák írónő, az idei fesztivál egyik vendége, Pénzes Tímea író, műfordító, Kiss-Kohut Andrea fotográfus, újságíró és Tundó Klára matematika-fizika szakos tanár válaszai hallhatók. Mária Modrovich magyar hangja Gažík Viktória.

„Olyan, mintha egy új, friss Moby Dick szólna” – mondta Kubányi Péter hangmester Kollégám, miután végighallgatta a Frantic tavaly októberben kiadott Tépd szét a lelkem! című stúdióalbumát. A hasonlóság nem véletlen. Az öt, tízes éveinek végén és húszas éveinek elején járó fiatal közös kedvence, példaképe a Moby Dick zenekar.

A 2023-ban alakult balassagyarmati thrash metálegyüttest Jakus Kristóf Adorján énekes, Tresó Botond ritmusgitáros, Táborszki Bálint szólógitáros, Völgyi-Szabó Máté basszusgitáros és Pleva Dániel dobos alkotja. Az énekes, a ritmusgitáros és a dobos járt nálunk, a Pátria rádióban.

Az interjú előtt kis kutatómunkát végeztem. Kiderült, hogy a Frantic (Őrjöngő) népszerű kifejezés a kultúrában.  Van ilyen című dal, nagylemez, film, sőt egy további zenekar is, egy svájci formáció. Ráadásul a fiúktól megtudtam, hogy Magyarországon is műküdött egy másik Frantic.

A podcastből kiderül:

• ismerik-e a Metallica 2003-as St. Anger című stúdióalbumán hallható Frantic című szerzeményt,
• van-e köze ennek az együttes nevéhez,
• milyen volt az idei budapesti dupla Metallica-koncert, amelyen mindannyian részt vettek,
• a Moby Dick mellett kik még a zenei kedvenceik,
• a dobosnak milyen tetoválás díszíti az egyik karját,
• milyen testékszere van az énekesnek,
• mit tudnak a másik magyarországi Frantic zenekarról,
• hogyan találtak egymásra,
• mennyire jellemző rájuk a Frantic (Őrjöngő) szó,
• milyen Balassagyarmat és Nógrád megye zenei élete,
• hogyan definiálják műfajukat, a thrash metált,
• miképpen oszlik meg a zeneszerzés és a szövegírás,
• hogyan lett énekes a hangszereken is játszó Kristófból,
• miért nem publikus az első daluk,
• mi a véleményük a jelenleg futó „zenei tehetségkutató” tévéműsorokról,
• a politika és a közélet volt-e a kiindulópont az első lemezüknél,
• milyen fricska a 12+1 zeneszámot tartalmazó albumon az utolsóként hallható Véres balták, húskampók című,
• más lenne-e a lemez, ha egy évvel később, most jelent volna meg,
• mi az álláspontjuk a szókimondó szövegű dalokról, amelyből az albumokon is található pár,
• szerintük kell-e ezeket cenzúrázni, rádiós változatokat készíteni belőlük,
• mennyit koncerteznek,
• milyen volt fellépni a Moby Dick előtt,
• szerepel-e a repertoárjukon tőlük átdolgozás,
• a Franticnek közönsége van-e, vagy már rajongótábora is,
• miért lemezekben gondolkodnak, s nem különálló szerzeményekben,
• terveikben van-e az, hogy főállású zenészek legyenek,
• kik segítik őket a háttérből,
• koncerteztek-e már Szlovákiában,
• hogyan látják a zene jövőjét és saját pályafutásukat a mesterséges intelligencia árnyékában.

A Frantic három zenészét: Jakus Kristóf Adorjánt, Tresó Botondot és Pleva Dánielt Puha József kérdezte az október 14-i beszélgetős Pentatonban.

Az elmúlt időszakban nagyobb sebességre kapcsolt az elszámoltatás Magyarországon. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) bejelentette az első négy ügyet, amelyeket elsőként kért ki a nyomozóhatóságoktól. A parlament ugyanekkor felfüggesztette Hankó Balázs volt kulturális miniszter, Seszták Miklós KDNP-s képviselő és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát, Hankót és Sesztákot pedig őrizetbe is vették, majd elrendelték a letartóztatásukat. Emellett kihirdették az NVVH működését szabályozó törvényt is.

Vásárhelyi Mária szociológust, médiakutatót ekkor kérdezte Paszmár Lívia hatalomváltásról, elszámoltatásról és a rendszerváltás történelmi tapasztalatáról. Szóba került az idei év júniusában Akik elhitték a 20. századot (Open Books) címmel megjelent kötete is, amelyben édesapja, Vásárhelyi Miklós alakját középpontba állítva meséli el családja történetét, miközben végigvezeti az olvasót a 20. század második felének jellegzetesen kelet-közép-európai illúzióin és csalódásain. 

A beszélgetés a szombati Reggeliben hangzott el.

1. Szerbia – tájkép kampánycsata közben

- Kinek kedvezne a magas és kinek az alacsony választási részvétel?

- Miért nem mert mindeddig Újvidéken kampánygyűlést tartani Vučić?

- Mi a VMSZ egyetlen igazán nyerő választási pozíciója?

2. Szlovákia – tájkép lustakampány közben

- Miért övezi viszonylagos érdektelenség az önkormányzati választást?

- Kitart-e a Fico-kormány a mandátuma végéig?

* Szófejtő: mit jelent a FEHÉR LÓ kifejezés

3. Tarr Zoltán Erdélyben

- Paradigmaváltást jelentenek-e a nemzetpolitikában a civilek elsőbbségét jelző gesztusok?

- Mennyire felkészült a hatuma civil szféra a kormányzati partnerkapcsolatok kialakítására?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A Kitörési pontjaink című rovatunkban arra keressük a választ, hol találhatóak a szlovákiai magyarok kiaknázatlan erőforrásai, mi az, amit teljesen újra kell gondolnunk, mi az, amit elég csak kicsit jobban csinálnunk, ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok sikeresebbek legyenek az elkövetkező évtizedekben.  A mai részben Bara Zoltán közgazdász, politológus mondja el meglátásait.

A beszélgetés vezérfonalát a Miért buknak el nemzetek? - A hatalom, a jólét és a szegénység eredete című könyv elemzése képezi. Daron Acemoglu és James A. Robinson művükben új megvilágításba helyezik eddigi elképzeléseinket a világ egyenlőtlen fejlődéséről. Tizenöt éves közös kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetek társadalmi-gazdasági jóléte vagy elszegényedése elsősorban az intézményi, hatalmi struktúrától függ. Számos történelmi példát vonultatnak fel, a Római Birodalomtól kezdve a maja városállamokon, a középkori Velencén, a Szovjetunión, Latin-Amerikán, Anglián, Európán és az Egyesült Államokon át egészen Afrikáig, hogy igazolják új politikai gazdaságtani elméletüket.

A Kitörési pontjaink egyes részei visszahallgathatóak a patria24.stvr.sk oldalon. Az eddigi részekben Józsa László a gazdasági adottságaink jobb kihasználására, Tegdes Egyházi Dóra a könyvtárainknak közösségi terekké alakítására, Molnár Kriszta a professzionális szervezetfejlesztés szükségességére hívta fel a figyelmet.  

Október 14-én lenne 84 éves Nádas Péter, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Születésnapját nem érhette meg, augusztus 26-án gombosszegi otthonában meghalt. Munkásságára monográfusával, Bazsányi Sándorral és Görözdi Judittal, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének főmunkatársával, Nádas-kutatójaval emlékezünk. 

Az összeállítás szeptember 8-án hangzott el. Nádas Péternek azóta két posztumusz műve jelent meg: a Most az egyszer (Sárközy és Társai Kiadó) című röpirata és első verseskötete, a Középre zárva (Okapi Press).

Fotó: Fortepan / Nádas Péter

A 2025-ös PISA-felmérés adatai szerint Szlovákiában minden harmadik tizenötéves szövegértési gondokkal küzd, képes elolvasni az előtte lévő szöveget, értelmezni már azonban nehezen tudja. A funkcionális analfabetizmus az elmúlt években össztársadalmi problémává nőtte ki magát, ezt mutatják a globális adatok. Megváltozott az a tendencia, hogy olvasási gondokkal a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek küzködnek, ma már minden társadalmi réteget érint ez a probléma. Oktatási műsorunknak ebben a részében annak eredünk nyomába, hogy mit fejleszthet a szövegértésen túl az olvasási gyakorlat iskoláinkban? Vendégünk Csató Anita, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének adjunktusa, akinek nemrégiben jelent meg Irodalom és érzelmi intelligencia - Az érzelmi intelligencia fejlesztésének elméleti és módszertani lehetőségei irodalomórán c. könyve, amely beszélgetésünk alapjául szolgált.

Ötszáz évvel ezelőtt, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata, amely a magyar történelmi emlékezet egyik meghatározó fordulópontjává vált. A vereség nemcsak a Magyar Királyság politikai viszonyait rendezte át gyökeresen, hanem számos város sorsát is új irányba terelte – köztük Pozsonyét.

Korpás Árpád idegenvezetővel és történésszel, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnökével arról beszélgettünk, hogyan változtatta meg a mohácsi csatavesztés az addig is jelentős, de egészen más szerepet betöltő város életét. Szó esett arról, miként alakította át Pozsony lakosságának összetételét az oszmán terjeszkedés elől érkező menekülők sokasága, milyen országos intézmények telepedtek meg itt, és milyen építkezések, átalakítások kezdődtek a városban.

Korpás Árpáddal Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzet 2026. szeptember 19-i adásában.

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként a szabadságharc története, ha 1849-ben nem kerül sor az orosz intervencióra.

A kérdés végiggondolásában Hermann Róbert, szécsényi díjas, történész, egyetemi tanár lesz a segítségünkre.

Az 1849-es orosz intervenció az Orosz Birodalom katonai beavatkozása volt az 1848–49-es magyar forradalomba és szabadságharcba. I. Miklós cárt Ferenc József osztrák császár kérte fel, hogy küldjön csapatokat, amelyek segítettek a szabadságharc leverésében.  

Szonátázás közben kerültek közel egymáshoz. Így mondják zenészkörökben, amikor két muzsikus együtt próbál, játszik egy szonátát. Cseh Tamás és a japán származású Cseh Ishiguri Hiromi akkoriban a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatói voltak, és Schubert Arpeggione-szonátáját próbálták együtt. Később, már házaspárként, a művet közös lemezükön is rögzítették.

Cseh Ishiguri Hiromi Japánban kezdte zenei tanulmányait, majd Pozsonyban, Marián Lapšanský professzor osztályában folytatta zongoratanulmányait. Előadóművészi munkája mellett – édesanyja példáját követve – zongoratanárként is dolgozik.

Cseh Tamás Nagymegyeren nőtt fel, és már kisgyermekként vonzotta a hegedű. Később a Pozsonyi Konzervatóriumban, majd a Zeneművészeti Főiskolán tanult, jelenleg a Szlovák Nemzeti Színház zenekarának első szólóbrácsása. 2020-ban létrehozta a Duna Menti Kamarazenei Fesztivált, az utóbbi években pedig karmesterként és zeneszerzőként is egyre aktívabb.

Az Arc-Más portrésorozatban arról beszélgettünk velük, hogyan formálta őket a zene, mit jelent két muzsikus közös élete, hogyan fér meg egymás mellett szakma és család, és mit hozott kapcsolatukba az, hogy két nagyon különböző kultúrából érkeztek. Szó esett arról is, mit jelent mindez a színpadon és a hétköznapokban.

Cseh Ishiguri Hiromi magyar hangja Reiter Éva volt.

Cseh Tamással és Cseh Ishiguri Hiromival Jakubecz László beszélgetett az Arc-Más portrésorozatban, a Nappali 2026. október 7-i adásában.