1. Szájkosártörvény-ellenes tüntetés Pozsonyban; Orosz Örs előállítása

- Felerősíti vagy elpalástolja az üzenetet a politikai performansz?

2. Adóellenes tüntetéshullám Székelyföldön

- Lehet-e észszerűségre apellálva, népszerűtlen intézkedések ígéretével választást nyerni?

3. Kitört a pulóvergate Vajdaságban. Pásztor Bálint VMSZ-elnök kommentben szólta le párttársát, Óbecse „második emberét”, aki szerinte kinézetével szégyent hozott az ottani magyarságra, de a pártra is. Az érintett, Kiss Igor később törölte fényképes Facebook-bejegyzését.

- Mikor és mennyire öltözhet lezserül egy választott képviselő?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

2025 őszén fogadta el a parlament az iskolaitörvény-csomagot, amely hét törvény módosítását tartalmazza, köztük előírja, hogy 2027 szeptemberétől minden 4, 2028 szeptemberétől pedig minden 3 éves gyermek óvodakötelessé válik. Az óvoda előkészítő szakasz, de mire készít fel valójában, és mire kellene, hogy felkészítsen? Az óvodakötelesség kérdését feltáró sorozatunk legújabb adásában Pálfi Sándort, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Gyermeknevelési Tanszékének tanárát kérdezzük azon fejlesztési területek (matematika, természet- és társadalomismeret, munka világa, zenei és képzőművészeti nevelés) helyénvalóságáról, amelyeket az oktatási rendszer meghatároz az óvodáskorú gyermekek számára.

H. Nagy Péter irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató, tudománynépszerűsítő, egyetemi oktató, író, költő és esszéista Budapesten született, de évek óta Érsekújvárban él. Jelenleg a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának oktatója, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék docense.

Hogyan lehet egy pályafutás során tudományos szakértőként Adytól egészen Lady Gagáig eljutni? Hogyan alakult ki a popkultúra, és milyen hatással van ránk ma? Hol húzódik a határ a magasművészet és a popkultúra között, és miért kerülhetett be ez utóbbi az akadémiai oktatásba önálló tudományterületként?

A podcastból kiderül:

• miként formálta a kultúrát a covid-járvány,

• mit értünk karanténkultúra alatt,

• művészetnek számít-e egy Facebook-poszt,

• milyen, az útikönyveken túlmutató kötet készülhet Kanadáról.

A felvétel 2026. január 31-én került adásba.

A Nyugaton a helyzet 2026 január 23-i adásában Szalay Zoltán íróval és újságíróval beszélgettünk a csallóközi tengeralattjáróról, ruszalkákról és szlovákiai magyar álmokról, emlékezetünk rejtett zugairól, valamint azokról a felszín alatti, személyes rétegekről, amelyek gyakran többet mondanak el rólunk, mint a vaskos történelmi könyvek lapjai.

A kötet 2025-ben jelent meg a pozsonyi Madách Egyesület gondozásában. Illusztrálta: Gyenes Gábor.

1. A velünk élő kollektív bűnösség címmel tartottak Dunaszerdahelyen konferenciát a Beneš-dekrétumokat övező kérdésekről. A szaktanácskozáson jogtudósok, történészek és politikusok is felszólaltak.

• Melyek voltak a konferencia legfontosabb állításai és vitái?

2. Frakciófegyelem-sértés miatt szankcionálta az Európai Néppárt az RMDSZ két európai parlamenti képviselőjét, akiket ezt követően a román szélsőjobb politikusa vett védelmébe.

-          Mennyire kell ebbe a gesztusba belelátni valami közeledésfélét az AUR és az RMDSZ között?

3. Magyarország tartalékának nevezte Lázár János közlekedési miniszter az ország roma lakosságát.

• Miért problematikus, ha a többségi nemzet képviselője tartalékként tekint az ország kisebbségeire?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Beck Zoltán, a 30Y zenekar frontembere nemcsak a magyar alternatív zenei színtér meghatározó alakja, hanem a Pécsi Tudományegyetem docense is. A Romológia és Nevelésszociológia Tanszék munkatársaként hosszú ideje foglalkozik oktatással és kutatással. A podcastból egyebek mellett kiderül, hogyan került kapcsolatba a romológiával, milyen akadályai vannak egy cigány irodalomtörténet megírásának, mi az egyetemi képzés szerepe, de az is, mi vár a megpihenő rocksztárra 2026 első felében.

Ficza János beszélgetőpartnere Lang Tamás volt, az Érsekújvári Zsidó Hitközség elnöke, aki az elmúlt évtizedekben számos kutatást végzett a holokauszt témájában. Több könyvet írt a deportálásokról és a szlovákiai zsidóság 20. századi történetéről. A beszélgetés során az ő személyes történetével, az érsekújvári zsidó közösség múltjával, valamint az egyedülállónak számító helyi zsinagógával is foglalkoztunk.

A podcastból kiderült:

• hogyan dolgozta fel a családját ért tragédiákat,

• miként és miért vált mérnökből önkéntes történésszé, majd később íróvá és oktatóvá,

• hogyan zajlottak a deportálások a Felvidéken,

• milyen módon állította össze az érsekújvári áldozatok névsorát,

• mi történt a túlélőkkel a háborút követően,

• miért számít kivételesnek az érsekújvári zsinagóga,

• hogyan épült fel, és miként alakult ki mai formája,

• valamint milyen helyzetben van napjainkban a zsidó hitközség Érsekújvárban és környékén.

A felvétel 2025. december 20-án és 2026. január 17-én két részben került adásba.

A határon túli magyar kisebbségeket egyre inkább bevonják a magyarországi választási kampányba. A Fidesz Biztos választás szlogenjéből adódó domain címet (biztosvalasztas.hu) például nemcsak Magyarországon, de Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is levédték az ellenzéki Tiszához köthető személyek vagy szervezetek

• Mit változtatott a határon túli kommunikációjában a Tisza és a Fidesz?
• Milyen a fogadókészség a két nagy párt határon túli nyomulására?
• Milyen új alapokra lehetne helyezni a határon túli magyar politikát? Van-e erre törekvés?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Vataščin Péterrel beszélgettünk életútjáról és pályafutásáról, legfontosabb kutatásairól, a terepmunka kihívásairól és szépségeiről, de szóba került a szlovákiai médiahelyzet is. Megkérdeztük továbbá arról az év eleji budapesti tüntetésről is, amelyet a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntethetővé tevő Btk.-módosítás ellen szerveztek egyetemisták, és amelyen Péter maga is felszólalt. Az interjút Jakubecz László készítette. Elhangzott 2026 január 10-én.

2025 őszén fogadta el a parlament az iskolaitörvény-csomagot, amely hét törvény módosítását tartalmazza, köztük előírja, hogy 2027 szeptemberétől minden 4, 2028 szeptemberétől pedig minden 3 éves gyermek óvodakötelessé válik. Az óvoda előkészítő szakasz, de mire készít fel valójában, és mire kellene, hogy felkészítsen? Ezzel a kérdéssel foglalkozik oktatási műsorunk ezen adása, amelynek vendége Pálfi Sándor, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Gyermeknevelési Tanszékének tanára. Megtudhatják, hogy változik a gyerekkor, hogy igazodhatnak ehhez óvodáink mint oktatási intézmények, szó esik a kötelezővé tevés hátteréről és azokról az elvárásokról, amelyeket az oktatási rendszer támaszt az óvodák és a gyemrekek felé. A beszélgetés folytatásos, második részét a Jó szóval oktasd következő részében tesszük közzé.