Pátria Rádió

1. Rendszerváltással felérő, földcsuszamlásszerű választási győzelem Szerbiában

- Mit jelent mindez kisebbségi magyar szempontból?

- Mit nem értett meg a csúfosan leszerepelt VMSZ?

2. A Magyar Szövetség jelentős térvesztése a szlovákiai megyei és helyi önkormányzati választásokon

- A NER bukásának utórezgéseit látjuk?

3. Új román kormány, az RMDSZ-szel a partvonalon túl

- Mit hoz az erdélyi párt kimaradása a döntéshozatalból?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

2024 és 2026 között zajlott az oktatási minisztérium azon kétéves projektje, amely A nemzetiségi iskolák leendő szlováknyelv-tanárainak felkészítésében bekövetkező változások kísérleti vizsgálata címet viselte. A projektben részt vett a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és a Selye János Egyetem is. Oktatási műsorunk vendégei Vančo Ildikó kétnyelvűség-kutató, a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet professzora és Sýkora Hernády Katalin, a nyitrai Pedagógusképző Intézet adjunktusa, akikkel a projekt kapcsán arról beszélgetünk, milyen a szlovák nyelv tanításának helyzete iskoláinkban, illetve arra is kitérünk, hogy milyen alapokra kellene épülnie egy sikeres változásnak.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek. 

Ebben a részben Kupec Mihály, Kassa Megye Kulturális Központjának igazgatója mutatja be Nagyidát és környékét.

Nagyida (szlovákul Veľká Ida) a Kassai kerület Kassa-környéki járásában, Kassától délnyugatra, az Ida-patak partján fekszik. A település történelme során kiemelt jelentőséggel bírt, vára pedig arról híres, hogy 1556-ban I. Ferdinánd serege húsznapos ostrommal foglalta el – ennek állít emléket Arany János Nagyidai cigányok című műve is. A török kor utáni időszakban a Csáky család építtetett itt nagy kastélyt, a falu pedig a mezővárosi rangja mellett fontos gazdasági és vásári központ volt. A 20. század második felében a falu határában felépült a Kelet-szlovákiai Vasmű, ami alapvetően megváltoztatta a település jellegét, demográfiai összetételét és gazdaságát.

A jó popzene utat tör magának. Még akkor is, ha gátolják. A Zaporozsec Találj rám című szerzeménye a 2020-as A Dalban a zsűri döntése alapján már az első körben elbukott, miközben a sorozat egyik slágere lett. Amúgy a fiúknak nem állnak jól az ilyen és hasonló zenei műsorok, tehetségkutatók. Az eredetileg G.birds nevüket akkor változtatták meg, amikor leszerepeltek az egyikben.

A szentgotthárdi székhelyű négytagú zenekar átdolgozásokat ritkán készít, mégis egy átirat az eddigi legnagyobb slágere, az Azon az éjszakán, az angol Tom Odell 2012-es Another Love című zeneszámának a magyar változata. Ezen kívül még egy átdolgozás ismert tőlük, a Szellő című Quimby-sláger átirata, amely a Kiss Tiborék előtt tisztelgő, 2016-os Tükröm, tükröm – Kortársak Quimby feldolgozásai című nagylemezen jelent meg.

A Zaporozsec énekes-gitáros-frontembere, Varga Bence a Pentatonban beszélt együttese és a zene múltjáról, jelenéről.

A podcastből kiderül:

• popzenekar-e a Zaporozsec,
• hol talált rá Bence, még alapiskolásként, a The Beatlesre,
• milyen hatással volt rá,
• fricska-e a 2023-as Rákkendroll című daluk,
• hogyan alakult meg az együttes,
• miért Tom Odell Another Love című slágerét dolgozták át,
• meglepte-e őket az átirat hatalmas, mindmáig tartó sikere,
• minek köszönhető az, hogy nagy rádiókedvenc a zenekar,
• manapság is olyan fontos-e még a rádiós jelenlét, mint tíz, húsz évvel ezelőtt,
• Bence szerint kiből lesz az igazán nagy költő,
• miért árnyalja a termékeny együttes képet,
• hogyan élték meg a kettősséget, a 2020-as A Dalban elért kudarcot, miközben a Találj rám sláger lett,
• mi a frontember véleménye a jelenleg futó „zenei tehetségkutató tévéműsorokról”,
• miért egyedül írja a zenét és a szöveget is,
• mivel magyarázza azt, hogy a szövegírás nehezebben megy neki, mint a zenekomponálás,
• mennyivel másabb munka a versmegzenésítés,
• miért maradt benne a magyar–angol nyelvű Movie Star című zeneszámukban az angol szöveg,
• mi miatt változott a felállás, több mint húsz év után,
• érkezett-e zenei vérfrissítés a két új taggal,
• Bence miért fordított hátat a tanári pályának,
• ismert zenészként nehezebb volt-e a tanítás,
• miért hagyták maguk mögött az albumokat, s tértek át a különálló dalokra,
• mi miatt tartják fontosnak a külső előadókkal, zenészekkel való együttműködést,
• mennyit koncerteznek éves szinten,
• mire számíthat a közönség a dunaszerdahelyi koncerten.

Varga Bencét Puha József kérdezte az október 21-i beszélgetős Pentatonban.

A zene hozott össze minket. Évekig leveleztünk, de valójában a zenei dolgain kívül semmit sem tudtam róla. Abban maradtunk, hogy egyszer bejön valamelyik műsoromba, s mesél magáról. Idén szeptemberben végre összejött. Mivel nem volt lehetőségem beleolvasni az életrajzába, az interjúban szembesültem gazdag pályafutásával. Egymás után nyíltak meg az újabb témák, amikről külön-külön is lehetett volna hosszasan beszélgetni. Kiderült, hogy eredetileg gépészmérnök, volt kultúrházigazgató, középiskolai tanító, mindenes egy hangszerboltban, irodalmi esteket szervezett, valamint írt egy matematikai szakkönyvet és két verseskönyvet. A tardoskeddi származású Czibulka Imre a Nappaliban adott betekintést nem mindennapi életútjába. Ami mindig a zene vonzásában telt.

A podcastből kiderül:

• milyen matematikai feladat keretében kellett kitalálniuk a diákjainak a születése évét,
• miért nem tanárnak, hanem tanító bácsinak szólították a középiskolás tanulók,
• melyik az a népdal, amit háromévesen hallott, s meghatározó lett az életében,
• a hőn áhított gitár helyett miért és hogyan lett egy kezdetleges citera az első hangszere,
• kitől kapta az első gitárját,
• miért nem támogatta az édesanyja azt, hogy „csavargó” legyen,
• mi az oka annak, hogy a gépészeti középiskolába nehezebben jutott be, mint a főiskolára,
• miért vésődött be az emlékezetébe örökre a „Tupý nôž sa naostrí” mondat,
• hogy lett belőle érsekújvári lakos,
• mivel foglalkozott egy helyi kutatóintézetben huszonöt éven keresztül,
• miért nem jöttek be az elképzelései az 1989-es fordulat után,
• miféle problémákkal szembesült kultúrházigazgatóként,
• milyen tanító bácsi volt,
• mi az a dzsóker, amit félévente egyszer felhasználhatott a felelést megúszni kívánó diákja,
• hol dolgozott már nyugdíjasként,
• hogyan került kapcsolatba két munkahelyén is Vadkerti Imrével,
• milyen együttesei voltak az évek, évtizedek során,
• miért váltott basszusgitárról szólógitárra, majd vissza basszusgitárra,
• mennyit lehetett zenéléssel keresni az előző rendszerben,
• milyen tökéletlen lézer show-val próbálkozott,
• mikor és miért hívta segítségül a mesterséges intelligenciát,
• hogyan telnek nyugdíjasként a hétköznapjai,
• mit tesz az egészsége megőrzése érdekében,
• mi férjen még be az életébe.

Puha József Czibulka Imrével készült interjúja a szeptember 14-i Nappaliban hangzott el.

Tarr Zoltán miniszter négynapos erdélyi körúton vett részt – hogyan fogadták a romániai magyarok, és mutatnak-e a gesztusok a beígért atyáskodó hatalompolitika végére? A NER műemlékvédelméről is szó lesz: mennyi volt a valódi értékmentés, és mennyi a mutyi? Ráadásul: kampányzáró Szerbiában – lesz-e rendszerváltás vasárnap?

1. Tarr Zoltán négynapos körútja Erdélyben

• Hogyan fogadták a minisztert a romániai magyarok?
• Milyen gesztusok mutatják a beígért atyáskodó hatuma-politika végét?

2. Műemlékvédelem a NER-ben

• Mennyi volt a valódi értékmentés és mennyi a mutyi?

3. Kampányzáró rendezvények Szerbiában

• Lesz-e rendszerváltás vasárnap?

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként Magyarország története, ha sikerrel jár a második világháborúból való kiugrási kísérlet.

A kérdés végiggondolásában Bartha Ákos történész, az ELTE HTK történettudományi kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt a segítségünkre. Rovatunk előző részei visszahallgathatóak a patria24.stvr.sk oldalon.

A kiugrási kísérletről: 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból. Bár Románia, Bulgária és Finnország átállása után Moszkvában már október 11-én aláírták az előzetes fegyverszünetet, a magyar kiugrási kísérlet végül elbukott. A kudarchoz a politikai és szervezési hiányosságok mellett a német megszálló hatóságok és a német titkosszolgálat gyors ellenlépései, valamint a Lakatos-kormány és a Honvédség vezérkarának németbarát beállítottsága is hozzájárult. Másnap, október 16-án Horthyt lemondatták. A németek az elrabolt fia életével zsarolták meg a kormányzót, így elérték, hogy a nyilas mozgalom vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezze ki miniszterelnökké.

Két évforduló. Ötven éve, 1976. június 4-én halt meg negyvennégy évesen a magyar színház- és filmtörténet egyik legnagyobbja, Latinovits Zoltán. A halála körülményei tisztázatlanok, vitatott, hogy öngyilkosság vagy baleset következtében hunyt el. Ötven éve, már a színészkirály halála után, 1976. október 7-én mutatták be az utolsó filmjét, a Fábri Zoltán által rendezett Az ötödik pecsét címűt. Egy civilruhás ügynököt játszik benne. Fantasztikus alakítás. Mint egy egyetemi tanár, úgy oktatja ki az erőszak természetéről, az emberek megalázásának a pszichológiájáról a fiatal nyilas bölcsésznövendéket. Kelecsényi Lászlóval, a több kiadást megélt Aki az életével játszott című könyv szerzőjével beszélgettünk Latinovits Zoltánról.

A podcastből kiderül:

• mi döntött a könyv tervezésekor Pécsi Sándor és Latinovits Zoltán között,
• mit látott meg benne felfedezője, Bajor Gizi,
• mit tett annak érdekében Törőcsik Mari az 1970-es San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon, hogy Latinovits józanul vehesse át a Legjobb férfialakítás díját,
• milyen szerepben tűnt fel Makk Károly 1955-ben bemutatott Liliomfi című filmjében, ami tulajdonképpen csak a DVD-korszak elején derült ki,
• mi emelhető ki az 1959-es Gyalog a mennyországba című film kapcsán, a főhős, Imre megformálása a színész első filmszerepe,
• milyen botrányba keveredett a forgatás idején, ami miatt a következő filmszerepét csak az 1962-es Aranyemberben kapta,
• mit jelent az, hogy „költőket versen érni”, amit ő hangoztatott a szavalásainál,
• mi a különbség a két versmondó iskola, Latinovitsé és Mensáros Lászlóé között,
• min veszett össze Jancsó Miklós filmrendezővel,
• miért lett botránykönyv az 1973-as Ködszurkáló című munkája,
• hogyan „égette két végén a gyertyát”,
• mivel „magyarázható” az alkoholizmusa,
• két színháztörténeti, a Veszprémi Petőfi Színházban bemutatott rendezése után miért nem engedte tovább rendezni a szakma,
• mennyire volt Ruttkai Éva jó pszichológus mellette,
• miért volt ez „se veled, se nélküled” kapcsolat,
• hogyan gyászolta meg Ruttkai Éva,
• kit szemelt ki eredetileg Huszárik Zoltán Szindbádnak,
• miért tartja az egyik legjobb alakításának Kelecsényi László a Simó Sándor által rendezett, 1972-ben bemutatott A legszebb férfikor című film főhőse eljátszását,
• mivel mentegette magát a fegyelmi tárgyaláson, miután visszautasított egy szovjet darabban való szereplést,
• miért hitt a Kádár-korszakban,
• milyen összefüggés lelhető fel Latinovits és Lev Tolsztoj Anna Karenyinájának a halála között,
• miért kérdőjelezi meg Kelecsényi László a színész halálának hivatalos álláspontját, és szerinte hogyan halt meg,
• mikor illesztették rá a színészóriás jelzőt,
• miért a versmondása maradhat fenn leginkább,
• mi az a három dolog, ami példaértékű volt a színészben és a pályafutásában,
• ki játszhatná el a filmvásznon Latinovits Zoltánt.

Kelecsényi Lászlót, az Aki az életével játszott című könyv szerzőjét Puha József kérdezte. Az interjú elsőként, egy hosszabb összeállítás keretében, 2021. szeptember 24-én került adásba.

Október 2. és 4. között került megrendezésre a Hungexpón a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely a korábbi évekhez hasonlóan jelentős szlovákiai jelenléttel zajlott, a Visegrádi Pódium köré szerveződve. A rendezvényt megelőzően hallhattak kedvcsinálót a Pátria Rádió műsoraiban: Jakubecz László Tomko Noszek Barbarával, a Womanpress vezetőjével, Bolemant Évával, a Pozsonyi Kifli PT alapító elnökével, valamint Vályi Horváth Erikával, az A1 Books vezetőjével beszélgetett, Récsei Noémi a Visegrádi Pódium részletes programjáról, illetve az esemény fontosságáról szintén Vályi Horváth Erikát kérdezte, a szombati Reggeliben pedig Deák Renátát, a Visegrádi Pódium egyik főszervezőjét hívta fel telefonon Paszmár Lívia a helyszíni aktualitások kapcsán. Az említett interjúk visszahallgathatók a patria24.stvr.sk oldalon.

A záró napon Paszmár Lívia el is látogatott Budapestre egy körkérdéssel, és többnyire olyan ismerős arcoknak tette fel az itt-ott változó kérdéssort, akikkel szinte minden alkalommal találkozni a Visegrádi Pódium környékén. Az összeállításban Izsák Boda Bianka műfordító, Szarka Szilvia kulturális menedzser, irodalmár, Kerekes Vica színművész, Mária Modrovich szlovák írónő, az idei fesztivál egyik vendége, Pénzes Tímea író, műfordító, Kiss-Kohut Andrea fotográfus, újságíró és Tundó Klára matematika-fizika szakos tanár válaszai hallhatók. Mária Modrovich magyar hangja Gažík Viktória.

„Olyan, mintha egy új, friss Moby Dick szólna” – mondta Kubányi Péter hangmester Kollégám, miután végighallgatta a Frantic tavaly októberben kiadott Tépd szét a lelkem! című stúdióalbumát. A hasonlóság nem véletlen. Az öt, tízes éveinek végén és húszas éveinek elején járó fiatal közös kedvence, példaképe a Moby Dick zenekar.

A 2023-ban alakult balassagyarmati thrash metálegyüttest Jakus Kristóf Adorján énekes, Tresó Botond ritmusgitáros, Táborszki Bálint szólógitáros, Völgyi-Szabó Máté basszusgitáros és Pleva Dániel dobos alkotja. Az énekes, a ritmusgitáros és a dobos járt nálunk, a Pátria rádióban.

Az interjú előtt kis kutatómunkát végeztem. Kiderült, hogy a Frantic (Őrjöngő) népszerű kifejezés a kultúrában.  Van ilyen című dal, nagylemez, film, sőt egy további zenekar is, egy svájci formáció. Ráadásul a fiúktól megtudtam, hogy Magyarországon is műküdött egy másik Frantic.

A podcastből kiderül:

• ismerik-e a Metallica 2003-as St. Anger című stúdióalbumán hallható Frantic című szerzeményt,
• van-e köze ennek az együttes nevéhez,
• milyen volt az idei budapesti dupla Metallica-koncert, amelyen mindannyian részt vettek,
• a Moby Dick mellett kik még a zenei kedvenceik,
• a dobosnak milyen tetoválás díszíti az egyik karját,
• milyen testékszere van az énekesnek,
• mit tudnak a másik magyarországi Frantic zenekarról,
• hogyan találtak egymásra,
• mennyire jellemző rájuk a Frantic (Őrjöngő) szó,
• milyen Balassagyarmat és Nógrád megye zenei élete,
• hogyan definiálják műfajukat, a thrash metált,
• miképpen oszlik meg a zeneszerzés és a szövegírás,
• hogyan lett énekes a hangszereken is játszó Kristófból,
• miért nem publikus az első daluk,
• mi a véleményük a jelenleg futó „zenei tehetségkutató” tévéműsorokról,
• a politika és a közélet volt-e a kiindulópont az első lemezüknél,
• milyen fricska a 12+1 zeneszámot tartalmazó albumon az utolsóként hallható Véres balták, húskampók című,
• más lenne-e a lemez, ha egy évvel később, most jelent volna meg,
• mi az álláspontjuk a szókimondó szövegű dalokról, amelyből az albumokon is található pár,
• szerintük kell-e ezeket cenzúrázni, rádiós változatokat készíteni belőlük,
• mennyit koncerteznek,
• milyen volt fellépni a Moby Dick előtt,
• szerepel-e a repertoárjukon tőlük átdolgozás,
• a Franticnek közönsége van-e, vagy már rajongótábora is,
• miért lemezekben gondolkodnak, s nem különálló szerzeményekben,
• terveikben van-e az, hogy főállású zenészek legyenek,
• kik segítik őket a háttérből,
• koncerteztek-e már Szlovákiában,
• hogyan látják a zene jövőjét és saját pályafutásukat a mesterséges intelligencia árnyékában.

A Frantic három zenészét: Jakus Kristóf Adorjánt, Tresó Botondot és Pleva Dánielt Puha József kérdezte az október 14-i beszélgetős Pentatonban.