Pátria Rádió

Azok számára, akik régebb óta követik adásunkat, biztosan ismerősen cseng Havran Kati neve – ami nem is csoda, hiszen egy ideig szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott rádiónkban. Jelenleg az Új Szó munkatársa, kulturális újságíróként dolgozik, de időről időre kritikái is megjelennek a lapban.

Néhány éve versíróként is aktív – alkotásaival találkozhattak már az Irodalmi Szemle hasábjain. Első verseskötete idén nyár elején jelent meg a Womanpress Kiadónál millióéves krátereket simogatsz címmel.

Havran Katival élete eddigi meghatározó pillanatairól beszélgettünk, egy kertről, amely gyermekkora óta elkíséri, az idő múlásáról, egy nyikorgó nyári konyhaajtóról, virágokról, versekről és anyaságról. Szó esett arról is, mit ad neki az írás, hogyan születnek a versei, és mi kell ahhoz, hogy igazán át tudja adni magát a pillanatnak.

Havran Katival Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

Bárdos Kingával, a szlovák televízió magyar adásának munkatársával és rúdtáncoktatóval beszélgettünk erről a sokak által még mindig félreértett mozgáskultúráról.

Kinga érdeklődési köre rendkívül sokrétű, az utóbbi években azonban leginkább a rúdtánc köti le, amelyet még ma is számos előítélet övez. A beszélgetésben arról kérdeztük, hogyan talált rá erre a különleges mozgáskultúrára, mi ragadta meg benne, és milyen fizikai erőt, kitartást, összpontosítást igényel egy-egy mozdulat vagy koreográfia. Szó esett arról is, hogyan épül fel egy edzés, miként születik meg egy koreográfia, és miért jelenthet a rúdtánc egyszerre sportot, művészi önkifejezést és önbizalom-erősítő élményt.

Bárdos Kingával Jakubecz László beszélgetett a Nyugaton a helyzetben.

Bemutattuk Drab Melinda Házam… asztalom… című könyvét

„Hatodikos lehettem, amikor nagymamám leültetett a lábbal hajtható varrógéphez, és megtanított varrni. Felfedeztem, milyen óriási dolog, hogy egy darab rongyból lesz valami” – vallja a szerző.

Vonzza a vidéki élet nyugalma, a hagyományos és természetközeli életmód. Szerinte a boldog élethez nincs szükségünk drága dolgokra, a szépséget egy saját kézzel felújított régi bútorban is megtalálhatjuk. A régi tárgyakban keresi az újjászületésük lehetőségét. A könyvében található útmutatók segítségével az olvasót is alkotására inspirálja.

Drab Melinda Házam… asztalom… című könyve egyszerre tiszteletadás a nagyszülei öröksége előtt és útmutató a környezettudatos, fenntartható háztartás megteremtéséhez.

A podcastből kiderül:

• mi a szerző nagy szívfájdalma,
• milyen járművet készített az ezermester édesapja,
• és milyen további gépet alkotott meg a munkahelyén,
• mit jelent az, hogy „az édesanyja tipikus csehszlovákiai nő volt a pult mögött”,
• milyen emlékek kötik nagyszülei tornácos parasztházához,
• miért lett divat a nyolcvanas években a faluból városba költözés,
• mi változott meg, amikor Szentmáriáról Királyhelmecre költöztek, ő ötéves volt akkor,
• hogyan lett, az első munkájával, egy régi asztalból új,
• hogyan álljunk hozzá egy-egy felújításhoz, mik lehetnek az első próbálkozásaink,
• hogy lett rovatvezető napilapunkban, az Új Szóban,
• mikor született meg benne a Házam… asztalom… című könyv megírásának az ötlete,
• milyen hiányérzet vezérelte,
• miért voltak régebben eklektikusak a kertek, ahol a virágok zöldséggel, gyümölcsfákkal keveredtek,
• körülbelül hány fotóból választotta ki a könyv képanyagát,
• mit hiányolt a könyvből a riporter,
• hogyan újították fel a parasztházat, mire ügyeltek,
• kialakul-e kötődés a növényekhez,
• hány éves hortenziabokor található az udvaron,
• Melinda miért gondolja azt, hogy könyve elsősorban nőknek szól,
• milyen visszajelzéseket kapott,
• a szerzőnek „hány órából áll egy napja”,
• el kell-e engednünk bizonyos tárgyakat,
• mi adja az inspirációt a könyve tervezett folytatásához.

Drab Melindával, a Házam… asztalom… című könyv szerzőjével Puha József beszélgetett a tavalyi adventi időszakban. Az interjú a december 8-i Nappaliban hangzott el.

B. Szabó János történészt kérdeztük.

A Mi lehetett volna, ha… című történelmi rovatunk mai részében arra keressük a választ, alakulhatott volna-e másként, ha a mohácsi csatában nem hal meg II. Lajos.

A kérdés végiggondolásában B. Szabó János történész a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa volt a segítségünkre.

Beszélgetés Nagy Myrtil etnológussal, kultúraszervezővel.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.

Ebben a részben Nagy Myrtil etnológus, kultúraszervező, a somorjai VMK igazgatója

mutatja be Szepsit és környékét.

Halála kapcsán, nem túlzás, a magyar könnyűzenei szakma fele megszólalt, posztolt: részvétet nyilvánított, sztorizgatott, elbúcsúzott tőle. Ami nem meglepő, a legfoglalkoztatottabb előadóművészek közé tartozott, sok mindenkivel dolgozott együtt, és elsősorban közvetlenségének köszönhetően mindenki szerette, tisztelte őt. Pályafutása több síkon futott, együttese, a Török Tamással vezette Bon-Bon mellett szólóénekesként, duettpartnerként, vokalistaként is dolgozott, zeneszerzői munkái, színházi és szinkronszerepei is voltak. Pedig a könnyűzenébe csak úgy ruccant át, eredeti hangszere a fuvola.

A Pentaton beszélgetős változatában az ötvenhat évesen július 12-én elhunyt Szolnoki Péter Artisjus-díjas zenészre emlékeztünk, karrierje előtt tisztelegtünk.

• Az összeállítás közel harmadában részleteket idéztünk fel abból a 2019-es interjúból, amely rádiónk stúdiójában készült Péterrel és szlovákiai, keszegfalvi születésű énekes-színészünkkel, Mészáros Tamással a Szóljon egy dal című duettjük kapcsán,
• utána Tamással emlékeztünk meg Szolnoki Péterről.

A beszélgetős Pentaton szerkesztője Puha József.

Több mint öt hétig futball-lázban égett a világ. Az idei volt az első világbajnokság 2002 óta, amelyet nem egy ország rendezett. Mexikó már harmadszor lett házigazda, 1970 és 1986 után. A címvédő Argentína volt, miután a 2022-es vb döntőjében legyőzte az akkori címvédő Franciaországot.

A torna a spanyolok sikerével ért véget, a döntőben Ferran Torres góljával verték meg az argentin válogatottat. A gólkirály és ezzel az aranycipős, tíz találattal a francia Kylian Mbappé lett. A többi díjat a spanyol keret tagjai kapták: az aranylabdás Rodri, a legjobb kapus Unai Simón, a legjobb fiatal játékos Pau Cubarsí lett.

A döntő után pár órával, a július 20-i Nappaliban foglaltuk össze az eseményeket Elek Zoltánnal.

A podcastből kiderül:

• mivel magyarázható az, hogy az alapszakasz alatt elhalkultak a bővítés kapcsán felmerült aggodalmak,
• kik voltak a legnagyobb hiányzók,
• mi az oka annak, hogy Olaszország sorrendben a harmadik világbajnokságról maradt le,
• mennyire igazságos a kijutási rendszer az egyes kontinenseken,
• hogyan került besorolásra a negyvennyolc csapat,
• melyek voltak a csoportkör legjobb és leggyengébb mérkőzései,
• mely csapatok szereztek meglepetést, és melyek okoztak csalódást,
• mennyire játszott közre a szerencse,
• miért nem tud kilábalni a gödörből a brazil foci,
• mely gólok emelhetőek ki,
• voltak-e komolyabb bírói tévedések,
• milyen tragédiák árnyékolták be a vb-t,
• kik a világbajnokság nagy felfedezettjei, és kik teljesítettek alul,
• melyek voltak a kieséses szakasz legjobb és legunalmasabb meccsei,
• igazságos döntések-e az edzői menesztések,
• jogosan jutott-e be az elődöntőbe a világranglista első négy helyezettje,
• Zoli osztja-e azt a véleményt, hogy a bronzmérkőzés volt minden idők legjobb világbajnoki meccse,
• milyen volt a döntő,
• jó helyszínnek bizonyult-e a három házigazda.

Elek Zoltánt, az Új Szó sportújságíróját Puha József faggatta.

Az oktatási minisztérium a nyár elején tárca- és társadalomközi egyeztetésre bocsátotta legújabb törvénymódosító csomagját, amely ősszel kerül a parlament elé. A Magyar Szövetség oktatási műhelyének képviselete még a bizonyítványosztás előtt találkozott Tomáš Drucker oktatási miniszterrel (Hlas-SD), ezzel egyidejűleg egy ötpontos javaslatcsomagot is kidolgoztak az iskolafenntartók számára az optimalizációs intézkedésekre reagálva. Az oktatási műhely ezentúl egy olyan fejlesztési stratégia tervén dolgozik, amely hosszútávú megoldásokban gondolkodik, és a szlovákiai magyar közoktatás egészét szem előtt tartja. Oktatási műsorunk vendége Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakértője, akivel az oktatáspolitika aktualitásait tekintjük át, értékeljük a lezárult tanévet, zárásképp pedig a jövőbe tekintünk, összefoglaljuk a közelgő új tanév kihívásait.

Diószegi Kiki szerint nagy kedvence, a Papa Roach az a zenekar, amely a legszebben öregszik. Zeneileg, show-ban és külsőségekben egyaránt. Megmaradt bennük a fiatalos energia, de nem lettek önmaguk paródiája. Szeretné őket ebben is követni.

Az énekes mifelénk a Phoenix RT Jelzőfény című zeneszáma közreműködőjeként vált igazán ismertté, amellyel Puss Tomiék szerepeltek a 2021-es A Dalban. A dolog pikantériája, hogy abban az évben Kiki együttese, a Down for Whatever is megmérettette magát a tévéműsorban a Zuhanás című szerzeménnyel.

A Diószegi Kiki énekes, Császár Róbert gitáros, Czink Zsombor basszusgitáros és Zsoldos Dávid dobos alkotta, nu metal és metalcore alapokon nyugvó zenét játszó kvartett a napokban két szlovákiai helyszínen is koncertet ad: ma a Gombaszögi Nyári Táborban és jövő szombaton a bősi Rock Park Fesztiválon. Elsősorban ennek kapcsán kerestük meg Kikit.

A podcastből kiderül:

• hogyan jött létre a Phoenix RT-vel való közös munka,
• Kiki miért jegeli a hangmérnöki, produceri munkáit,
• mivel magyarázza azt, hogy szerinte nem feltétlenül szintlépés a 2021-es A Dalban való szereplésük, miközben a tévéműsor beváltotta a reményeket,
• minek köszönhető a zenekar stabil felállása,

• mi adja a zenéjük gerincét,
• hogyan alakult a zenei világuk az elmúlt bő egy évtizedben,
• milyen jelentőséggel bír a Papa Roach a zenetörténetben,
• mi kapcsán forgatják a rajongók a tőrt Kiki szívében,
• miről szól a szövegviláguk,
• miért váltottak az angol nyelvű zeneszámokról magyar nyelvűekre, már a kezdetekben,
• miért ezt az utat követik sokan,
• Kiki szerint mi az oka annak, hogy a magyar nyelvű szöveg komolyabb munkát igényel, mint az angol,
• ha nehezen születik meg egy-egy szerzemény, akkor hogyan érték el azt, hogy ilyen termékeny a Down for Whatever,
• miért igazították a polgári foglalkozásukat az együtteshez,
• hogyan alkalmazkodnak a közönség változó zenefogyasztási szokásaihoz,
• beszélhetünk-e slágerről az ő zenei közegükben, s mely dalaik a legnépszerűbbek

• születnek-e még slágerek a rádiójátszások révén,
• mennyit koncertezik éves szinten a Down for Whatever,
• igaz-e az a megállapítás, hogy a fesztiválszcéna túljutott a fénykorán,
• hol mindenhol léptek már fel Szlovákiában,
• Kiki miért középutas a zene és a mesterséges intelligencia kapcsolata témakörben.

A Down for Whatever énekesét, Diószegi Kikit Puha József faggatta a július 15-i beszélgetős Pentatonban.

Fekete Ádám a kortárs magyar színházi és irodalmi élet egyik legeredetibb alkotója. Drámaíró, dramaturg, rendező, színész, költő, és nemrég megjelent első regénye is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán végzett, majd annak oktatója is volt, az elmúlt másfél évtizedben pedig a magyar színházi élet meghatározó alkotóműhelyeiben dolgozott.

Munkásságát számos rangos szakmai elismeréssel jutalmazták, a szélesebb közönség pedig Till Attila Tiszta szívvel című filmjéből vagy a Tajgetosz Show című YouTube-csatornáról ismerheti. Alkotásaiban gyakran személyes tapasztalataiból építkezik: veleszületett mozgássérültsége nemcsak élettörténetének része, hanem művészi gondolkodásának is fontos forrása. Írásaiban és színházi munkáiban az identitás, a test, a kommunikáció és a másság kérdéseit rendkívüli nyelvi leleménnyel, finom humorral és öniróniával közelíti meg.

2018-ban a Magvetőnél jelent meg első kötete, a Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában címmel, amely verseket tartalmaz, majd 2024-ben a műfajilag nehezen behatárolható an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz a su/cure-sale kiadónál. Röviddel az idei Ünnepi Könyvhét előtt került a könyvesboltokba első regénye, a Megszólítások, amely szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot. A fülszöveg szerint a szerző a rá kísértetiesen hasonlító Tömkeleg Ábrahám életének történeteit viszi színre, bontja le, a tőle megszokott nyelvi invencióval és érzékenységgel.

A beszélgetés apropóját ez a regény adja, de szó esik az alkotóról, az alkotás folyamatáról, történésekről és hatásokról, amelyek annak megszületéséhez vezettek.