Pátria Rádió

„A nyitrai magyar pedagógusképzés fennállásának 65. évfordulóját ünnepeljük – egy olyan történetet, amely nemcsak intézményi múlt, hanem közösségi sors, szakmai elkötelezettség és kitartó szolgálat története is.“ – szólt május 6-án a nyitrai Megyeháza koncerttermének közönségéhez Szekeres László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja azon az ünnepi délutánon, amelyen az intézmény a nyitrai magyar pedagógusképzés elmúlt 65 évéről emlékezett meg. Az ünnepségen beszédet mondott továbbá Libor Vozár, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora, Fekete Irén, a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Priskin Zoltán, az érsekújvári Czuczor Gergely alapiskola igazgatója. Ezt követően került sor az emlékérmek átadására azon személyiségek és intézmények számára, akik munkájukkal és támogatásukkal jelentős mértékben hozzájárultak a 65 éves nyitrai magyar pedagógusképzés sikeréhez. Az átadást ünnepi hangverseny követte. Oktatási műsorunkban helyszíni összeállítást hallhatnak, amelyben megszólal László Béla, a Közép-európai Tanulmányok Karának alapító dékánja, Bárczi Zsófia, aki 2016 és 2024 között látta el a karvezető tisztséget, valamint Szekeres László, a kar jelenlegi dékánja.

A Szűkebb pátriám című rovatunkban ismert szlovákiai magyarok mondják el, hogy a településen, ahol felnőttek, melyik középülethez, műemlékhez vagy természeti látnivalóhoz fűzik őket a legkellemesebb gyerekkori emlékek.  Ebben a részben Lokšáné Rácz Katalin olimpikon, világbajnoki ezüstérmes vívó mutatja be Kassát.

Hét szerzemény a dühös Ardamica Zorántól. „Ez a düh már nem az a düh, amikor a lázadó fiatal dühös a körülöttünk lévő világra, és tudja, hogy ezt meg fogja változtatni, mert előtte az élet, és mindent elkövet, hogy megváltoztassa. Ez olyan düh, amely együtt jár egyfajta csalódottsággal. Az én koromban mi már nem fogjuk újra megváltoztatni a világot, mert se erőnk, se egészségünk hozzá, és talán már nem is hiszünk benne. Ez a fiatalok dolga. Sokan vagyunk, akik azt látják, hogy nem jól mennek a dolgaink, és csak ordítani tudunk, hogy baj van. Én 1989-ben azt hittem, hogy a változásoknak mindenki fog örülni. Most azt látom, hogy az elmúlt több mint harminc év szabadságával nemhogy nem tudott élni az emberek egy csoportja, hanem mint a rongyot visszadobták, mondván, nem is akarnak élni vele, mert nem tudnak mit kezdeni vele. Ezt a helyzetet tükrözi a lemez” – mondja a Losoncon született, Füleken élő Ardamica Zorán a Létfene zeneszámairól.

A podcastből kiderül:

• a Létfene miért szólóalbum, miért nem a Mordent Project formáció tervezett második lemeze,
• hogyan tükröződnek a korong dalain a mai társadalmi állapotok és az idő múlása,
• Zorán miért gondolja azt, hogy a változások elindítója, a fiatalok aktivitása egyelőre inkább remény, semmint gyakorlati tapasztalat,
• és mi ad mégis reményt,
• hogyan élte meg az 1989-es eseményeket, és manapság miért érez jókora búbánatot,
• pedagógusként miért van oka a szkepticizmusra,
• miért érzi azt, hogy zeneileg kiöregedett, miközben olykor Azahriah-t is hallgat,
• szerinte milyen zenét komponálna, ha most lenne fiatal,
• a közönség hogyan hallgatja a repertoárját, és hogyan kellene hallgatniuk,
• miért lett úrrá az embereken a struccpolitika, és milyen következményekkel jár az, hogy a védekezés és közömbösség közti határ elmosódott,
• melyik az a szó, amellyel Zoránt ki lehet kergetni a világból,
• hogyan kellene kommunikálnunk egymással,
• honnan az albumcím, a Létfene, s mi köze ennek a doktori disszertációjához,
• miért a lemezt indító Agyonütöttek szólt eddig a legtöbbször a Pátria rádió műsoraiban,
• hogyan született meg az Aggaszt a ballaszt kiinduló pontja,
• miért értik félre sokan a Halott város című szerzeményt,
• mi köze van a Besúgó című zeneszámnak az édesapja, Ardamica Ferenc író kálváriájához,
• kik működnek közre az albumon,
• miért nem lesz hallható, látható koncerten a Létfene,
• milyen volt visszatérni a régebben megírt dalokhoz a rögzítésük során úgy, hogy közben már más dolgokkal foglalkozott,
• mi(ke)n dolgozik manapság.

Ardamica Zoránt Puha József kérdezte a 2026. február 11-i beszélgetős Pentatonban.

A dunaszerdahelyi származású filmkészítő, Podhradská Lea által rendezett Apám lánya című dokumentumfilm elnyerte a 2026-os Magyar Filmkritikusok Díját, beválogatták a 45. Magyar Filmszemle versenyprogramjába, valamint fődíjat nyert a 22. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is.

Lea a filmben saját családja történetét dolgozza fel, és szembenéz a múlt sötét árnyaival.

Tíz évvel idősebb nővére ugyanis egyik napról a másikra eltűnt. Az akkor még gyermek Lea számára talán az volt a legmegdöbbentőbb, hogy a családból hosszú éveken át senki sem kereste őt. Így sokáig azt sem tudta, mi történt a nővérével, hol lehet, vagy hogy egyáltalán életben van-e még.

Egészen addig, amíg 27 év elteltével levelet nem kapott a nővérétől. Ekkor döntött úgy, hogy nemcsak megkeresi őt, és utánajár a családi múltnak, hanem mindezt dokumentumfilm formájában is megörökíti, és megmutatja a világnak.

Sötét titkok, családi traumák, eltemetett múlt. Van-e bűnös ebben a történetben, és ki az áldozat? Erről szól az Apám lánya, amelyet már Szlovákiában is bemutattak.

A filmről és a filmkészítés folyamatáról Podhradská Leával Ficza János beszélgetett.

A felvétel 2026. május 9-én került adásba.

A Nyugaton a helyzet 2026. május 2-i adásában – részben a nemrég lezajlott magyarországi választások apropóján – arról volt szó, mit jelentett a hatalomváltás a régi időkben az arisztokrata családok számára. Történeti kiindulópontként az 1526-os mohácsi csatavesztés utáni korszakból indultunk ki. Idén van a mohácsi vész 500. évfordulója, ami jó alkalmat kínált arra, hogy megnézzük: mi változott ekkor a magyar elit és az arisztokrata családok életében. Fundárek Anna történésszel, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatójával arról beszélgettünk, milyen lehetőségeik voltak ebben a világban a főúri családoknak, mennyire lehetett elvi alapon politizálni, és mennyire kellett közben a család túlélését, rangját, birtokait és jövőjét is szem előtt tartani. Szó esett arról is, hogyan épült fel egy arisztokrata karrier a kora újkorban, és lehet-e történeti távlatban kezdeni valamit olyan mai fogalmakkal, mint az oligarchia, a korrupció vagy a hatalommal való visszaélés. Az Esterházyak és a Pálffyak történetén keresztül azt is körüljártuk, hogyan válhattak egyes családok a korszak meghatározó arisztokrata famíliáivá, milyen szerepet játszott ebben a Habsburg-udvarhoz való kötődés és a törökellenes katonai szerepvállalás.

1991-ben zajlott le a rendszerváltás utáni időszak egyiklegfontosabb politikai tévévitája Kónya Imre és Pető Iván között, amelynek a történelmi igazságszolgáltatás volt a központi kérdése. Vida Kamilla költő,újságíró, a Partizán vezető szerkesztője második kötetének, a néhány hete megjelent Demográfiai csúcsnak ez adja a gerincét. Az aktuális epizódbanPaszmár Lívia e kötet kapcsán beszélget a szerzővel, amelynek záró versét Az utolsó nap címmel Mezőszállási Márk olvassa fel.

1. Megbukott a Bolojan-kormány Romániában.

• Milyen forgatókönyvek jöhetnek ezután?
• Milyen szerepre készül az új helyzetben az RMDSZ?

2. A Magyar Szövetség kizárta az együttműködést a SMER-rel.

• Milyen kockázatokkal jár a lecövekelés az ellenzéki térfélen?

3. A V4 három muskétása várja Magyar Pétert a csapatba.

-          Összeállhatnak-e a csillagok a visegrádi együttműködés felélesztéséhez?

4. Tusványos sorsa a NER összeomlása közepette

-          Fennmaradhatnak-e gall faluként a Fidesz hatuma erődítményei?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

„A kormányváltás óta sokat gondolkodom azon, hogy mi a közhangulattal mentünk-e, az sodort-e bennünket, vagy mi is generáltuk a változásokat. Tehát meglovaglói vagy irányítói voltunk-e ennek a folyamatnak” – nyilatkozta Dani.

2018-ban még Fidesz-szavazó volt. Mint mondja, akkor, ifjú felnőttként egyáltalán nem követte a politikát, elég volt neki a migránsokkal való riogatás ahhoz, hogy Orbánék megkapják a szavazatát. Négy évvel ezelőtt már, több tudással és tapasztalattal a birtokában az ellenzéki összefogásra voksolt.

Testvérével elment a Tisza Párt 2024. március 15-i zászlóbontó ünnepségére, ahol megszólította őket a 24.hu riportere. Ott indult el minden. Tudatosult bennük, hogy ez nekik is menne, és beszippantotta őket a politika. Gott Dániel és bátyja, Gott Norbert vezető youtuberek lettek, naponta gyártanak politikai tartalmat a Mi ez az ország?! YouTube-csatornán. Itt a belpolitikáról beszélnek, a Mi ez a világ?! csatornán a külpolitikáról. Véleményt formálnak.

A Nappaliban Gott Dani nyilatkozott. Ahogy mondja, végig hitt a Tisza sikerében, de április 12-én, útban Budapest felé nem tudta, hogy este mi vár rájuk. Győzelem, apátia, forradalom vagy ukrán támadás.

• honnan jött a Mi ez az ország?! YouTube-csatorna neve,
• mi vezérelte őket, hogy ilyen formában bekerüljenek a politikai köztudatba,
• miután belevágtak, nem féltek-e a negatív következményektől, például a munkahelyükön,
• mit ért el a Fidesz az ilyen-olyan megfélemlítéseivel a velük kritikus véleményformálók körében,
• Dani mivel magyarázza azt, hogy őket nem az „Orbán takarodj!” rigmus vezérelte,
• mikor tudatosította, hogy 2018-ban rossz helyre húzta be az ikszet,
• mik azok az alapvető dolgok, amik a kormánypárt vesztét okozták,
• mi a véleménye Kövér László leköszönő házelnök és Bayer Zsolt publicista fiatalokat lenéző kijelentéseiről,
• elkerülheti-e a legyőzött párt az MSZP-s utat, van-e esélye a megújulásra,
• miért lehet végzetes mindkét variáció: az Orbánnal vagy nélküle,
• hol töltötték a választások utáni estét, éjszakát, és mit tapasztaltak,
• mivel indokolható, hogy a mostani műsoraik még népszerűbbek, mint a választások előttiek,
• nem tartanak-e attól, hogy az Orbán-kormány bukásával kifogynak a nagy érdeklődésre számot tartó témákból,
• mik lesznek az elsődleges és legfontosabb teendői Magyar Péter kormányának,
• van-e oka a magyar társadalomnak az optimizmusra,
• a Tisza kétharmados győzelme tükrében hogyan tovább Mi ez az ország?!

Gott Dániel a Mi ez az ország?! és a Mi ez a világ?! Youtube-csatorna társtulajdonosa az április 27-i Nappaliban válaszolt Puha József kérdéseire.

„Nekem mindennap újrakezdődik ez a szakma. Mindennap úgy ülök le a számítógép elé, hogy az lesz az első cikkem. Valaki valamelyik újságíró akadémián mondta is, hogy ezt így kell csinálni” – vallja az ünnepelt.

Elmondása szerint neki az újságírás játék. Komoly és időigényes játék. Amit folyamatosan tanulni kell. A szakmát még a nyolcvanas évek első felében a komáromi gimnázium diákújságjában kezdte, az első írásában egy kalóz életét képzelte el. Sok szerkesztőségben megfordult, az Ifi magazinban eltöltött éveire a legbüszkébb. S közben alaposan megváltozott ez a szakma is. Eleinte, a nyomtatott sajtóban, még tömött, cigarettafüstös, kávéillatos irodában dolgozott, ma már, az ATEMPO kulturális-zenei portál vezető szerkesztőjeként odahaza készülnek az írásai. Hosszasan mesélt a régi idők varázsáról, de – bár van hiányérzete – élvezi a mostani helyzetet is. Nem is csoda, a hatvanéves Bárány János örök optimista, életvidám ember, látszólag fiatalokat meghazudtoló energiával.

A podcastből kiderül:

• milyen lenne az az interjú, amit egy váratlanul betoppanó hírességgel készítene,
• hogyan és mennyit készül egy-egy beszélgetésre,
• mi köze van az egyik szlovákiai magyar zenekarnak a pörkölthöz…,
• zavarja-e a felhígult újságírói szakma,
• kik a követendő ideáljai a sajtóban és a tévében,
• miért tartja fontosnak a cikkei autorizálását,
• milyen év volt 1966, és milyen volt szülővárosa, Komárom a hetvenes, nyolcvanas években,
• hogyan került képbe az újságírás,
• milyen diák volt,
• miért nem tanulhatott tovább,
• hogyan emlékszik vissza a katonaéveire,
• mi az a terve, ami már biztosan nem valósul meg,
• milyen volt a másfél évtizedes „ifis korszak”,
• miért egykori főszerkesztőjét, D. Kovács Józsefet tartja a nagy példaképének,
• hogyan jutott el a „magányos” újságíráshoz,
• miért hagyta el az ATEMPO szerkesztőségét, és hogyan került vissza,
• miről ír a portálon,
• a fő feladatain kívül milyen terület felé kacsingat,
• mi a munkája a Komáromi Jókai Színházban,
• miért nem tud egy átlagos napjáról beszámolni,
• mivel magyarázható az, hogy szeretett városában, Komáromban szinte mindenki ismeri őt,
• honnan az örök optimizmusa, pozitív hozzáállása,
• mit ígért meg neki Hostomský Fanni színművész,
• érzi-e a hatvan évet a vállán,
• szereti-e ha ünneplik.

Bárány János április 27-én délben töltötte be a hatvanadik életévét. Puha József beszélgetése az április 27-i Nappaliban a tizenegy órai hírek után hangzott el.

1. Magyar Péter fogadta a határon túli magyar politikai vezetőket.

• Milyen hangulatban és miről tárgyalt a leendő kormányfő a vendégeivel?
• Tapasztalható volt-e változás a hatuma pártok és vezetőik viselkedésében a korábbiakhoz képest?

2. Tarr Zoltán Tisza-alelnök minisztériumához kerülnek a határon túli magyar ügyek.

• Mit jelez a hatuma „problémacsomag” új besorolása?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)