Pátria Rádió

Az elmúlt napok vezető híre egyértelműen a magyarországi parlamenti választások eredménye, a Tisza Párt elsöprő győzelme volt. Rádiónkban is napi szinten foglalkoztunk az aktuális fejleményekkel. A Szombati Reggeliben Schultz Nórát kérdeztük arról, hogyan értékeli a választások utáni napok történéseit és mire számít a Magyar-kormánytól. Schultz Nóra a politika elméletével, elemzésével és közéleti tartalomgyártással foglalkozik. Öt éven át vezette a Partizán Belépési Küszöb című podcastját, jelenleg pedig egyebek mellett a Jólvanezígy társműsorvezetője, de a DW Magyar műsoraiban is találkozhatunk vele. Saját YouTube-csatornája van, gondolatai, munkái a Substack-en követhetők. Schultz Nórával Paszmár Lívia beszélgetett.

126 éve született Márai Sándor világhírű író. Ennek apropóján műsorunkban körbevehettük hallgatóinkat a Márai Sándor Emlékkiállításon, amely Kassán található, avatott kalauzunk Ötvös Anna kurátor volt. Az életút fontosabb mérföldkövein kívül, olyan apró érdekességeket is megtudhatunk, hogy miért tanácsolták el az írót az iskolájából, és hogy az édesapja kit és miért akart esernyővel megverni.

A nevelő szándékú gyerekirodalom iránti igény az oktatás elterjedésével vált hangsúlyossá a magyar társadalomban a XIX. században. Hogy alakul tovább a történet? Ki volt Cilike és mi az öröksége? Miért volt népszerű az ifjúsági irodalom kiadása a szocializmus idején? Mi a lányregény, mi jellemzi a főhősét? Milyen gyerekirodalmi hagyományok élnek a magyar könyvpiacon? Hogy kutathat valaki gyerekirodalmat kommunikáció- és mediaszakon? Vendégünk, Vojtek Lili, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiatudományi Doktori Iskolájának doktorandusza film-, média- és kultúraelmélet szakon. Kutatási területe a szocialista lányregény. Oktatási műsorunk eme adásában az ő pályáját, munkásságát ismerhetik meg.

Élet a határon túl a Fidesz csúfos bukása után

• Milyen lelki állapot jellemzi a határon túli magyar szavazókat, akik az utolsó pillanatig hittek a Fidesz győzelmében?
• Mihez kezdenek a Fidesz kampányát végig toló hatuma pártok a Tisza kétharmados győzelme után?
• Mit kezd a Fidesz-csahosként viselkedő VMSZ-szel és RMDSZ-szel az újonnan felálló magyar kormány?
• Hogyan fogadták a Tisza elsöprő győzelmét Szerbiában, Romániában és Szlovákiában?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Esterházy Péter műveinek olvasása közben szinte elkerülhetetlen, hogy találkozzunk a Rómaiparton található házzal, amely közel hatvan éven át volt az író otthona. Nem kis összefogás kellett ahhoz, hogy az épület helyén ma ne egy lakópark helyezkedjen el, hanem az a magyar irodalomtörténet kiemelt jelentőségű helyszíne maradhasson. A Villa Esterházy alkotóházként és közösségi térként működik tovább. A megújulás mögött álló történetről, az alkotóház jelenéről és jövőjéről az összefogás élén álló Vámos Miklós író mesél.

Az epizódot az író születésének 76. évfordulóján tesszük közzé.

Gajdoš Pál atya Királyfalun született, gyermekkora a korabeli fiatalok világát idézi: bunkereket épített, gitározott, és a lányok sem kerülték el a figyelmét. Bár hívő családból indult, a papi hivatás felé vezető útja nem volt egyenes – többször is megingott, mígnem egy meghatározó belső élmény végül irányt adott életének. Hosszú éveken át Egyházfa plébánosaként szolgált, életének és hivatásának meghatározó szakasza kötődik ehhez a közösséghez.

Az évek során nemcsak idehaza, hanem a világ számos pontján is szolgált: az Antarktisz kivételével minden kontinensen megfordult, végül pedig Tanzániában talált második otthonra. Az OZ Misie polgári társuláson keresztül kutakat fúrnak, gyermekeket támogatnak és közösségeket építenek. Jelenlegi szolgálata új helyzetet és új feladatokat hozott számára, miközben – ahogy ő is fogalmaz – a hivatás lényege nem változik. Új állomáshelyre kerülése előtt készítettünk vele beszélgetést.

A HaTuMa jubileumi, kétszázadik része.

Az adás vendége Kiss Tamás erdélyi szociológus volt, akivel a finisbe ért választási kampány határon túli vonatkozásairól beszélgetett Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).

A szatmári Penyigéről származó Csepelyi Adrienn egyetemi tanulmányai idején készített hangfelvételeket szülőfalujában és annak környékén. Az egykori szemináriumi feladat hanganyagai közel két évtizeddel később kerültek elő, és utat nyitottak egy feldolgozási folyamatnak. Ennek eredménye lett a Nagymamám magyaráz című kötet, amely 2025 őszén jelent meg a 21. század kiadónál.

Tíz adatközlőből áll össze mindannyiunk nagymamája, aki mesél a múltról, jelenről, bánatról, örömről, és még a legbecsesebb receptjeit is megosztja az olvasóval. A kötetről Csepelyi Adrienn íróval, újságíróval Paszmár Lívia beszélgetett.

1. Tüntetés a kultúra „elrablása” ellen Pozsonyban

• Meddig mehetnek még el és meddig maradhatnak a kultúrpolitika irányítói?

2. Ostromállapotban megtartott önkormányzati választások Szerbiában

• Hogyan zajlik a „választási mérnökösködés”?
• Kik azok a tyituskik, mi a szerepük és miben hasonlítanak a Magyarországon is fel-feltünedező feketeruhás verőlegényekre?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Gryllus Dániel kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerzőt és előadóművészt őseiről, a Kaláka együttes megalapításáról, koncertezésről, a kortárs költőkhöz fűződő viszonyáról, és a legendás Kaláka folkfesztivál helyszíneiről kérdeztük.