Pátria Rádió

Beszélgetés Marianna Angouris Husáriková nyelvi lektorral és Alexander Füle nyelvtanulóval.

Ha valaki Pozsonyban magyarul nem beszélőként szeretné tanulni a magyar nyelvet, biztosan találkozik Marianna Angouris Husáriková nevével, aki hosszú évek óta vezeti a Liszt Intézet Pozsony mellett működő nyelviskolát. Hamarosan kezdődik a beiratkozás és indul a szemeszter, ennek kapcsán ültünk le beszélgetni hivatásról, híd szerepről, általános tapasztalatokról és újdonságokról a Súťažná 18. szám alatt található osztályteremben, a jelenléti oktatás helyszínén.

Alexander Füle anyanyelve a szlovák, magyarul hét éve tanul Pozsonyban. Magyar gyökerei miatt iratkozott be a nyelvkurzusra, és tervei szerint meg sem áll a C1-es nyelvvizsgáig. Hogy miért és hogyan vágott bele, majd szerette meg a magyar nyelvet és kultúrát, a stúdióban mesélte el.

A színészóriás alakját Szegő Jánossal idéztük meg.

Darvas Iván, 100 éve 1925. június 14-én született Beje községben. Beje azóta Tornalja városrésze lett. Édesanyja az orosz származású Antonyina Jevdokimova ápolóként, egy fogolytáborban ismerkedett meg későbbi férjével Darvas János költővel és újságíróval, aki a pozsonyi Magyar Újság szerkesztője, majd a Prágai Magyar Hírlap rovatvezetője lett. Darvas Iván ennek köszönhetően gyermekkorát Prágában töltötte, ott kezdte meg tanulmányait is, de mivel a család a későbbiekben Magyarországra költözött, már itt érettségizett.

Szegő János irodalmár, szerkesztő, műsorvezető volt a segítségünkre Darvas Iván színművész alakjának megidézésében.

A Keleten a helyzet című műsor célja, hogy bemutasson néhány az ország keleti feléhez kötődő érdekes személyiséget. Ennek a résznek Kopasz Viktor fotóművész a vendége. Kopasz Viktor Királyhelmecen született, diplomáját a prágai Képzőművészeti Akadémián szerezte. Tehetségére már egyetemista évei alatt felfigyelt a szakma. Jelenleg Prágában él, és az alkotó tevékenységen kívül középiskolai tanár és egyetemi oktató.

Az interjúból kiderül:

• miért vezet 40 éve naplót,
• miért fontosak a dátumok,
• mit lesett el Csótó Lászlótól,
• miben inspirálták a gyermekkori barátok,
• milyen volt Prágában tanulni Csehszlovákia szétválása idején,
• miért fotózta 15 évig a Latorca ugyanazon szakaszát,
• digitális, analóg vagy MI,
• miért a 20. volt a legjobban dokumentált század,
• mi a művészeti galériák szerepe,
• miért van előnyben a festészet.

Kopasz Viktor fotóművésszel Köteles Szabolcs beszélgetett a Keleten a helyzetben. A felvétel 2025. május 31-én került adásba.

Kopócs Tibor festőművész 31 alkotásból álló, életművének szűk keresztmetszetét nyújtó kiállítása júliusban zárult a komáromi Platz Galériában. A hat évtizede alkotó grafikus, illusztrátor, festő és tűzzománc-készítő 2002-ben megkapta a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét, 2005-ben pedig a Posonium Irodalmi Díj Művészeti Életműdíját.

Az igazán sokoldalú művész 88. évében is aktívan alkot, tanít, valamint a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének tiszteletbeli elnöke. Nemcsak a legutóbbi tárlatról és az alkotási folyamatról beszélgettünk, hanem általánosságban a felvidéki művészetről és a kortárs alkotók helyzetéről is.

Kiderül az is, milyen állapotban van a már elhunyt szlovákiai magyar képzőművészek öröksége. Elárulom: elhanyagolt, elfeledett, sokszor siralmas állapotban. De hogy miért van ez így, és mit lehetne tenni ellene – az is kiderül a beszélgetésből.

A felvétel 2025. augusztus 2-án került adásba.

Az újvidéki tragédia emléke még mindig képes tízezreket az utcára hívni Szerbiában, miközben a rezsim egyre brutálisabb eszközökhöz nyúl – a fizikai erő alkalmazásától a még talpon maradt független média beszántásáig.

Románia koalíciós kormánya mindeközben mindent elkövet saját népszerűtlenségének csökkentéséért, most éppen az oktatási rendszer drasztikus karcsúsításával.

Ehhez képest Szlovákia a béke szigetének tűnik, noha abszurd helyzetekben ott sincs hiány mostanában.

Milyen volt a nyári politikai szezon és mit hozhat az ősz?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).

Mit gondolnak az egyetemisták a felsőoktatási törvény módosításáról?

Augusztus 20-ai ülésén fogadta el a kormány a felsőoktatási törvény módosítását.

A kreditrendszer modernizálása, szakmai gyakorlat záródolgozatként, a szakdolgozat formai és tartalmi lehetőségeinek szélesítése, az egyetemi-tanárszakma vonzóbbá tétele, a mesterségesintelligencia-használat szabályozása, egységes jelentkezési rendszer országszerte, a tanulmányi programok formájának bővítése, az egyetemek biztonságának növelése, az ún. sabbatical, fizetett alkotói szabadság bevezetése a tanárok számára, a diákegyesületek működésének engedélyezése az egyetemek részeként.

Mindezt és ennél többet kínál a jövő, de mit gondolnak róla az egyetemisták, akiket közvetlenül érinthet a változás? Mihály Orsolyával, a pozsonyi Comenius Egyetem BTK német–szlovák tanár szakos hallgatójával, Szalai Adriánnal, a pozsonyi Comenius Egyetem joghallgatójával és Pracu Eszterrel, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem történelem szakos doktoranduszával Gažík Viktória beszélgetett a Pátria Rádió oktatási műsorában.

Beszélgetés az újrakezdésről a Budapesten élő Császár Istvánnal.

Császár István Kárpátalján született. Elmondása szerint ma is ott élne, ha nem tör ki az orosz-ukrán háború. Ezt követően Magyarországon kezdett új életet: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola korábbi oktatója ma Budapesten él, ingatlanértékesítőként dolgozik.

A beszélgetésben, amely a szombati Reggeliben hangzott el, egyebek mellett az otthon elhagyását megelőző és követő lépésekről, feldolgozásról, választásokról és változásokról mesélt Paszmár Líviának.

Ajsa Luna énekesnő augusztus 20-i fellépésén ülve és cigarettázva énekelte el a magyar himnuszt, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. Ezt követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök el is magyarázta egy videóban, hogy a himnuszt mindig „egyenesen állva, szinte szilajul és mindig felemelt fejjel” kell énekelni. A magyar himnusznak határon túl más az „akusztikája”, másként is rezonál, mint határon belül, hiszen más-más a történelmi, a kulturális, a társadalmi és a politikai kontextusa.

• Mikortól számítva hangozhat fel nyilvános helyeken a magyar himnusz Romániában, Szlovákiában és Szerbiában?
• Hogyan viszonyulnak országaik himnuszához a hatumák?
• Folyik-e szisztematikus himnusztanítás?
• A magyar érdekképviseletek politikusai mennyire érzékenyek a magyar/kisebbségi szimbólumok használatára?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság).

Szálinger Balázs József Attila-díjas magyar költő tavaly végigjárta Petőfi Sándor 1845-ös  felvidéki útját. Többek között  érintette Kassát, Eperjest, Rozsnyót, és Losoncon át Balassagyarmatot. Az élményeiből pedig megírta a Mintha repülnék című útinaplóját. 

Szálinger Balázst a túra ötletének megszületéséről, a kivitelezés módozatairól, és az útja alatt szerzett tapasztalatairól kérdeztük.

Skronka Tibor színművésszel és nyugalmazott alezredessel, a Komáromi Jókai Színház művészével beszélgettünk Nyugaton a helyzet című műsorunk 2025 augusztus 9-i adásában. A beszélgetést Jakubecz László készítette.