Pátria Rádió

Sereghy Zoltán, komáromi lovaskaszkadőr, a Magyar Lovas Színház tagja és lovasoktató, aki nemcsak a népszerű Hunyadi sorozatban dolgozott, hanem számos nemzetközi és hollywoodi produkcióban is közreműködött lovas kaszkadőrként. A Komáromban található Szarvasvár nevű birtokán találkoztam vele, amely a nyugalom és a szabadság eldugott kis szigete. Egy padon ülve, idilli környezetben beszélgettünk, miközben a háttérben a szabadon tartott lovak és szürkemarhák békésen legelésztek. Szó volt a filmes szakmáról, a kaszkadőrök munkájáról, a lovassport jelenlegi helyzetéről és jövőjéről, a természetről, a szabadságról, és természetesen ezekről a csodálatos állatokról.

A felvétel 2025. augusztus 16-án került adásba.

Az Arc-Más podcast hatodik részében egy régi pozsonyi család leszármazottja, Samarjay Zoltán nyugalmazott vízgazdálkodási építőmérnök mesélt saját és felmenői élettörténetéről.

Az interjúban szó volt többek között arról…

-  Hogyan élte meg gyermekkorát Samarjay Zoltán egy olyan korban, amikor a (cseh)szlovákiai magyarságot különféle támadások és korlátozások érték?

-  Milyen színekben, hangulatokban és illatokbanél emlékezetében az egykori pozsonyi mindennapok világa?

-  Hogyan befolyásolta a család nemesi származása és „rossz káderként” való megítélése Zoltán tanulmányait és pályaválasztását?

-  Milyen munkák és mérnöki projektek határozták meg szakmai életútját, és érezte-e valaha hátrányát annak, hogy magyar?

-  Mit hozott számára a rendszerváltás?

-  Mit árulnak el a családi levelek, naplók és iratok a Samarjayak pozsonyi múltjáról, és milyen alakok rajzolódnak ki ezekből az emlékekből?

- Mire gondolt elsőként, amikor egy Petőfi által aláírt levélre lelt a családi iratok között?

-  Hogyan igyekszik Samarjay Zoltán ma továbbadni a család és Pozsony közös örökségét a fiatalabb nemzedékeknek?

Az interjút Jakubecz László készítette.

Zendülés – szlovákiai magyar közérzeti beszélgetés Berényi Mátyással, Gál Sárával, Vásík Áron Mátéval és Németh Leventével, Tátrai Bálint és Néninger János vendégségében

Mit takar az amerikai álom fogalma? Vajon létezik még? Tátrai Bálinttal beszélgetünk amerikai útjáról és az ott szerzett hétköznapi tapasztalatairól, élményeiről s mindemellett az európaiak amerikaiakhoz való hozzáállásról. Mik a legszembeötlőbb kulturális különbségek, s mit mondanak el rolúnk? Vajon létezik még a Cadillacről, pompomlányokról, családról, megélhetésről és önmegvalósításról szóló amerikai álom? Vagy az anyagiasság és teljesítménycentrikusság oltárán feláldoztatott? Mivel jár a szabadság, a hippi élet, mit mondanak el háborúi amerikáről, hogyan bánik kisebbségeivel – ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgetünk a kétrészes rádióadásban.

A műsorban továbbá megszólal Néninger János filozófus hallgató és Vasík Áron Máté angol-magyar tanáris hallgató.

Miről beszélünk:

• Az amerikai álom

• Amerika és európa kulturális különbségei

• Anyagiasság, kapitalizmus

• Önmegvalósítás mivolta

• Amerika-kép mibenléte

• Amerikai sztáripar

• Amerika háborúi

• Szabadság, hippik

• Amerika és kisebbségei

Kiss Tamás szociológus – Sipos Zoltánnal, az ÁtlátszóErdély főszerkesztőjével beszélgetve – terjedelmes interjúban tett jelentést arról a kutatásról, amelynek tárgyát a határon túli magyarokat érintő magyar kormányzati támogatáspolitika képezte.

-        Hogyan változott a támogatási rendszer módszertana és prioritásai a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követően?

-        Milyen filozófia mentén gondolták újra a támogatáspolitikát?

-        Hogyan alakult a hatuma politikai elit szerepe a döntéshozatal folyamatában?

-        Mennyire szolgálják a valós kisebbségi társadalmi igényeket a gazdaságfejlesztési támogatások?

-        Az átláthatatlanság és a hatásvizsgálat hiánya hogyan torzítja a támogatáspolitikai rendszert?

Az adás vendége Kiss Tamás szociológus.

Őt kérdezte Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Amikor a multik siettetnek, a kézművesek lassítanak

Az ősz még csak most kopogtatott az ajtónkon, a multik polcai azonban már a karácsonyi dekorációktól roskadoznak. De mit jelent ez a kisvállalkozóknak, azoknak, akik nap mint nap virágokkal, dekorációval dolgoznak? Hogyan hat a multik elképesztő gyors tempója a kisvállalkozókra, hozzá lehet-e szoktatni a vevőket arra, hogy lassítsanak?

A nő arcaiban Gasparik Maja 3 kisvállalkozó mesél arról, ők mit gondolnak a témáról: Németh Erzsébet, Görcs Réka, Almási Krisztina.

Úgy adódott, hogy háromszor vágtunk bele a beszélgetésbe, három különböző időpontban. A harmadik került adásba. Akkor rögzítettük, amikor már túl volt a születésnapi ünneplésen. Mindhárom alkalommal más-más interjú készült, másmilyen témák kerültek fókuszba. Ez is jelzi, hogy Tóth László gazdag és izgalmas életútját képtelenség elmesélni közel egy órában. Úgyhogy csak egy szeletét ragadtuk ki. Az élet pedig keretbe foglalta a beszélgetést. A gyerekkorral kezdtünk, majd miután az interjút egy rövid időre meg kellett szakítanunk, mivel megérkezett az állatorvos a rossz hírrel, hogy a házi kedvenc, a kutyusuk menthetetlen, halálos beteg, értelemszerűen az elmúlással zártunk.

A jelenleg is aktív Tóth László József Attila-díjas költőt, írót, műfordítót, szerkesztőt a 75. születésnapja kapcsán faggattuk.

A podcastből kiderül:

• kik, mely pályatársai születtek még 1949-ben,
• milyen volt a gyerekkora,
• miért hagyta ott szülővárosát, Budapestet, és költözött egy szlovákiai, Duna-menti faluba, Izsára,
• hogyan lett egy rövid ideig hontalan Szlovákiában,
• milyen úton került kapcsolatba már négy-ötévesen az irodalommal, miközben akkor még otthon könyveik sem voltak,
• hogy hangzik első, nyolcsoros verse, amit 1961-ben írt,
• miképp élte meg, tizennyolc-tizenkilenc évesen az 1968-as eseményeket,
• milyen volt az irodalmi élet a megszállás előtt és után,
• hol mindenhol dolgozott, mielőtt gyökeret eresztett a sajtóban,
• mi módon vitte be az irodalmat a Csallóköz hetilapba,
• hogyan sikerült egy ízben megszerveznie társaival a Nemzetközi Irodalmi Színpadi Fesztivált Dunaszerdahelyen,
• miért tartja nagy szerencsének, hogy 1971-ben megjelenhetett első verseskötete,
• hogyan lett a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgiai feladatokkal megbízott lektora,
• miért költözött vissza Magyarországra 1986-ban,
• hogyan lett újra hontalan, ezúttal szülővárosában,
• mi mindennel foglalkozott a budapesti húsz év alatt,

• mekkora jelentőséget tulajdonít a kritikának, annak fényében, hogy ő is írt kritikát,
• érzi-e az éveket a vállán,
• miért néz egyszerre három Híradót, és mi a véleménye a szakmaiságukról,
• miért gondolja azt, hogy nem klímavédelem, hanem klímabohóckodás folyik a világban,
• foglalkoztatja-e az elmúlás.

Puha József a jubiláló Tóth Lászlóval készült beszélgetése a 2024. december 9-i Nappaliban hangzott el.

A Szlovák Nemzeti Bank szakembereinek hangneme már a nyári előrejelzés bemutatásakor sem volt túl optimista. Egyértelműen leszögezték, hogy a tartós kiszámíthatatlanság és a nagyszámú kockázati tényező miatt az európai, így a szlovák gazdaságra is nehéz idők várnak. Mostanra pedig nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az aggodalmak egyáltalán nem voltak alaptalanok. 2026-ban gyakorlatilag leáll a gazdaság és a reálbérek növekedése, a történelmimélyponton lévő munkanélküliségi ráta pedig ismét emelkedni kezd. Mennyire érintik majd érzékenyen ezek a kedvezőtlen fejlemények a lakosokat és a vállalatokat? Erről is beszélgetünk Horváth Mihállyal, a jegybank vezetőközgazdászával.

Fotó: OpenAI / DALL-E

1.     Tőkés László kissé megkésve, de annál nagyobb hévvel állt ki Semjén Zsolt védelmében. Gyimesi György is „védelmébe vette” a magyar miniszterelnök-helyettest – erőteljes oldalvágások kíséretében.

-        Ki hogyan reagált a határon túl a Semjént ért vádakra?

-        A nemzetet és a nemzetpolitikát támadja-e, aki a kormányt vagy a kormánytagokat támadja, bírálja?

-        Milyen szerepe van Semjénnek a határon túli magyar politikai viszonyrendszerben?

2.     Orbán Szlovákia felé vette az irányt, Szijjártó Belgrádba látogatott.

-        Miről nyilatkoztak, kivel és miről tárgyaltak?

3.     Orosz befolyásolási szándékok nemzetközi hálózata

-        Milyen szerepe volt Szerbiának a moldovai választás körül?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Ki számít magyar gyereknek? Hogy függ össze a tantervi reform az alapiskolák optimalizációjával? Lesznek-e magyar nyelvű tankönyveink? Oktatási műsorünk legújabb adásában folytatjuk a két héttel ezelőtt közétett beszélgetésünket Petőcz Kálmánnal, az oktatási minisztérium Nemzetiségi ésInkluzív Főosztályának igazgatójával és Kanyicska Belán Dórával, a nemzetiségi osztály vezetőjével. A fő kérdés továbbra is az, hogy milyen kihívások várnak a szlovákiai magyar oktatásra a közeljövőben, ezen belül szó lesz a szegregáció kérdéséről, a tantervi reformról és a pozitív diszkrimináció fogalmáról is.

Idén ünnepeljük Jókai Mór, „a nagy magyar mesemondó” születésének 200-ik évfordulóját.

A Nyugaton a helyzet 2025 szeptember 20-i adásában Jókai szülővárosába, Komáromba látogattunk el. Virtuális tematikus sétánk kalauza Szabó Csekei Tímea művészettörténész volt, akivel Jakubecz László beszélgetett.