Pátria Rádió

A Bősről indult együttes új felállása november 7-én a dunaszerdahelyi Soul Hunter Music Clubban mutatkozik be a közönségnek. November 14-én a budapesti Barba Negrában lép fel a harmincéves Rómeó Vérzik jubileumi koncertjén.

Ritkán fordul elő, hogy egy zenekart egy éven belül kétszer is megszólaltatunk könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában. Az Afium legutóbb kora tavasszal járt nálunk, új basszusgitárossal és új szólógitárossal. Időközben ismét átalakult, két zenész érkezett. A dobost, Bodó Attila Atoszt Danics Roland váltotta. Alapítóként már csak Kuruc Teodor Teo frontember szerepel benne, aki ritmusgitározik, és az énekesi teendőket a másik újonnan érkezőnek, Fodor Péternek adta át. További tagok Cséfalvay Zoltán Dexter basszusgitáros és Pupák Alan Leni szólógitáros. Most készülnek a stúdióváltozataik azoknak a dalaiknak, amelyeket ők már a régi jelzővel illetnek, hiszen azokat még a korábbi felállások írták, miközben nekünk újak lesznek, rádióban még nem szóltak. Teo, Peti, Roli és Dexter a Pentaton vendégei voltak.

A podcastből kiderül:

• mi Atosz kiválásának az oka,
• Teo miért döntött amellett, hogy átadja az énekesi feladatokat Petinek,
• az új tagok mikor hallottak először az Afiumról, és hogyan fogadták a felkérést,
• mire számítson az, aki ismeretlen telefonszámról hívja Petit,
• melyik volt az új énekes legutóbbi együttese,
• hol zenélt közösen Dexter és Roli,
• mióta van együtt az új felállás,
• megvalósult-e az előző interjúban belebegtetett két fellépés még Atosszal,
• sikerült-e az első felállásban zenélő Mészáros Dávid Mészi basszusgitáros szövegírói pótlása,
• miért gondolják azt, hogy fejlődéstörténeti lenyomat lesz a mostani két koncertjük,
• mivel magyarázható, hogy a tavalyi, Eseményhorizont című nagylemezük zeneszámait nem játsszák,
• megszületett-e már az ötösfogat hangzásvilága,
• Roli az érkezésével miért „forgatott fel” mindent,
• kiket hallgatnak mostanában,
• különbözik-e majd a dunaszerdahelyi és a budapesti előadásuk,
• kikkel lépnek fel a Csallóköz szívében,
• mikor debütálhatnak rádiónkban a „régi-új” szerzeményeik,
• ha az idei év duplán is az összecsiszolódásról szól(t), akkor miről fog szólni 2026.

Az Afium négy zenészét: Kuruc Teodor Teót, Fodor Pétert, Danics Rolandot és Cséfalvay Zoltán Dextert Puha József kérdezte az október 29-i beszélgetős Pentatonban. Pupák Alan Leni igazoltan volt távol.

1. Az újvidéki vasútállomásnál történt tragédia évfordulója

-        Hogyan zajlott a nagyszabású megemlékezés Újvidéken?

-        Miért maradt néma és részvétlen a VMSZ?

2. Kárpátaljai kitekintés

-        Hogyan élnek a magyarok a háborús hátországban?

3. Demeter Szilárd és a NER más hatumái

-        Mennyire ég rá a határon túli magyar közösség egészére egy-egy prominens képviselőjének kétes politikai szerepvállalása?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Koncertek, kiállítások, beszélgetőestek, színházi előadások,NFGreen fesztivál, Tündérkért művészeti fesztivál, Jazz aparkban, Home Office rádió. A teljesség igénye nélkül így foglalhatjuk össze a Dunaszerdahely középpontjában található, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ hátsó oldaláról nyíló klub tevékenységét. Az 1997-benalapított alternatív kultúrtér kínálata azonban az aktuális évadban még a megszokottnál is színesebb.

Paszmár Lívia a helyszínen kérdezte Horváth Rebeccát, alegújabb csapattagot, aki a Művészeti Alap (FPU) által támogatott projektet koordinálja, Markó Annát, a színházi estek és a Katarzis bérlet felelősét, valamint Tóth Lalit, a klub egyik vezetőjét arról, mi történik a NFG háza táján, amikor nem "Pont semmi".

Október 17-én a komáromi Platz galériában tartott felolvasó estet Parti Nagy Lajos. A Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, drámaíró a rendezvényt megelőzően ült rádiónk mikrofonja elé. A beszélgetés során szó esett a szabadságról, az iróniáról, a közép- európai irodalomról, a fordításokról és feldolgozásokról, valamint az alkotás folyamatáról.

A felvétel 2025. október 25-én került adásba.

Furcsa, hogy első nagylemezről beszélünk egy olyan zenekar esetében, amely 1999-ben alakult. Még akkor is, ha az elmúlt negyedszázad felében nem is működött. A peredi székhelyű Mortifer több mint tíz év kihagyás után 2021-ben összeállt egy helyi koncertre, amit újabb szünet követett. Tavaly óta ismét aktív. Az alapító tagok: Bán Imre énekes, Lelovics Gábor gitáros és Szutyányi Adrián basszusgitáros mellett a formációban korábban szintén megfordult, a Hope Red gitárosaként ismert Laczkó Sándor, valamint a napokban elbúcsúzott Gorlo Volka dobosa, Gőgh Ákos zenél az együttesben.

Az interjú a Mortifer három zenészével: Bán Imrével, Lelovics Gábor Csakyval és Laczkó Sándor Sanyával a leendő peredi próbatermükben készült. Főleg a részben közösségi finanszírozásból készített és megjelentetett A szívemet adom című albumukról kérdeztük őket, amelynek CD-formátuma a beszélgetés előtt negyed órával érkezett meg a fiúkhoz.

A podcastből kiderül:

• milyen érzés volt kézbe venni a CD-t,
• a kiadását 2024 végére tervezték, mi a közel egyéves csúszás oka,
• egyetértés van-e abban, hogy ez a nagylemez akár húsz évvel ezelőtt is megjelenhetett volna,
• mivel indokolják azt, hogy az öt új daluk mellé öt régit is felrakták rá, s ezek miért kaptak új zenei köntöst,
• hogyan íródott az album beharangozójaként még májusban megismert Elvisz a Tollas!, ami szerintük kakukktojás, egy geg,
• Sanya miért gondolja azt, hogy ezzel a témával traumát ad át a következő generációnak,
• ki a Tollas mátyusföldi éjszakai váltótársa,
• miért volt komoly dilemma a lemezcím,
• elégedettek-e az Elvisz a Tollas! és a napokban debütált A szívemet adom videóklipjeinek a nézettségével,
• ki írja a dalok szövegét és zenei vázát, s ki „barmolja” szét,
• mi tudható Vadkerti Dávidról, a Talán egyszer szövegírójáról,
• miért nem akarják követni a trendet: minél rövidebb zeneszámokat írni,
• Sanya miért van azon a véleményen, hogy a Mortifer inkább pop, nem pedig rock,
• szerintük melyek a „rádióbarát” dalaik,
• hány koncertük volt az elmúlt egy évben,
• miért tartják kulcsfontosságúnak a fellépéseik dramaturgiáját
• mely helyszínt szemelték ki A szívemet adom jövőre esedékes bemutató koncertjének, amely azonban időközben bezárt,
• miért éri meg annak is beszereznie a CD-t, akinek nincs CD-lejátszója,
• mi a zenekar prioritása manapság,
• mely szerzeményekhez készül még videóklip,
• a CD költségeit javarészt közösségi finanszírozásból akarták fedezni, összegyűlt-e a tervezett pénzösszeg,
• milyen szerepben "léphet be" a műsorvezető az együttesbe.

Az öttagú Mortifer három zenészével: Bán Imrével, Lelovics Gábor Csakyval és Laczkó Sándor Sanyával készült interjú az október 22-i beszélgetős Pentatonban hangzott el. A riporter Puha József

1. Még egyszer az 56-os budapesti és határon túli megemlékezésekről

-        Milyen volt a visszhangja a határon túl a két nagy menetnek és az ott elhangzott üzeneteknek?

-        Miről (nem) beszéltek a hatuma főszónokok?

2. Beregszászi anzix Finta Márktól

-        Milyenek egy felvidéki újságíró tapasztalatai Kárpátalján?

-        Mekkora befolyással bírnak a kárpátaljai magyar politikai pártok az ottani magyarok mindennapjaira?

3. Az újvidéki vasútállomásnál történt tragédia évfordulójára készül Szerbia.

-        Milyen hangulat övezi a várhatóan nagy tömeget vonzó november 1-jei megemlékezést Vajdaság fővárosában?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Júniusban mutatta be az oktatási tárca az iskolaitörvény-csomagot, amely hét törvény módosítását tartalmazza és11 reformterületet érint. Ezek közé tartozik a finanszírozási törvény módosítása is, amely új feltételekhez kötné a magán- és egyházi iskoláknak járó normatív hozzájárulást, amennyiben egy adott oktatási intézmény nem vállalná azúj feltételeket, normatívájuk 20%-kal csökkenhetne.  Igaz-e hogy minőségibb oktatást nyújtanak a magániskolák mint az állami fenntartásúak, miért tudják ezt megtenni? Miértpont most jött el az ideje az iskolai törvények nagyszabású módosításának, hogy készült a törvénycsomag? A parlament által október 21-én elfogadott módosításokról Ravasz Ábelt, az oktatási miniszter tanácsadóját Gažík Viktória kérdezte a Pátria Rádió oktatási műsorában.

Szanyi Mária pedagógus és néprajzkutató sosem a könnyebb, hanem mindig a helyes utat kereste. Saját boldogulásánál fontosabbnak tartotta a tehetségek felemelését, a felszínes csillogásnál pedig a helyi értékek felkutatását és továbbadását az utókornak.

Szanyi Máriával beszélgettünk a Nyugaton a helyzet című műsorunkban. Az interjút Jakubecz László készítette.

Ötszázhét év. Ennyi különbséggel született Leonardo da Vinci és Frömmel Gyula. Gyula édesapja azt szerette volna, hogy a fia jogász legyen, az édesanyja azt, hogy régész. Felmerült, hogy pap is lehet belőle, mert szeret beszélni. A végzettsége szerint művelődésszervező, a Magyar Honvédségnél dolgozott. Másodállásban viszont, ami valójában legalább annyira fő állás, mint korábbi munkahelye, a gyerekkori álmát megvalósítva, festőművész lett. A Mednyánszky László-díjas Frömmel Gyulát a pozsonyi kiállítása megnyitóján kértük mikrofonhoz.

A podcastből kiderül:

• miért akart kisgyerekként dobos bácsi vagy festőművész lenni,
• honnan eredeztethető a művészi vénája,
• kiknél, mely Mesterek mellett sajátította el a festőművészet alapjait,
• miért nem érdemes „Leonardo da Vinci lenni”,
• mi az oka annak, hogy nem láthatta az első kiállítását, amikor még nem állíthatott ki egyedül,
• mikor valósult meg az első önálló tárlata,
• szerinte mi a siker titka, és hogyan kezeli, pozitív beállítottságú emberként a kudarcot,
• milyen képet fest, ha „kikapcsolódni akar”,
• mi volt a pozsonyi kiállításának címe, amit Ferenc pápa ihletett,
• hogyan változott meg a képzőművészek élete, megítélése az elmúlt évek, évtizedek alatt,
• mivel magyarázható a közönség festészet iránti érdeklődésének a visszaesése,
• a festőművész, akárcsak a jó pap, holtig tanul-e,
• főiskolai hallgatóként hogyan került kapcsolatba a régészettel, édesanyja nagy örömére,
• a szakmai alázat szem előtt tartása ellenére miért nem elégedett egyetlen képével sem,
• mivel indokolja a folyamatos megújulás fontosságát,
• a negatív kritikát miért inkább a saját Vendégkönyvébe írja a látogató,
• miért prostituált a siker,
• festőművészként inspirálta-e Pozsony, ahol korábban csak átutazóként járt,
• hisz-e valamiféle sorsszerűségben.

Frömmel Gyula Mednyánszky László-díjas festőművésszel készült beszélgetésünk a 2025. május 5-i Nappaliban hangzott el. A riporter Puha József.

1. Október 23-i menetméregetés Budapesten

• Érkeznek-e szervezett buszok a határon túlról?

2. A MÁÉRT-zárónyilatkozat furcsaságai

• Veszélyt vagy esélyt lát-e a NER a román szélsőjobb erősödésében?
• Hol bujkálnak a hatumák szavazati jogának megvonására törekvők?

3. Energiabiztonság orosz függés és összeesküvés-elméletek hálójában

• Mit tesz Szlovákia és Szerbia, hogy kivédje/megoldja a kőolaj- és földgázbehozatalból fakadó problémákat?
• Miért van Románia szerencsésebb helyzetben?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)