Pátria Rádió

1. Újra napirenden a Beneš-dekrétumok eltörlésének kérdése Szlovákiában.

• Milyen szimbolikus és milyen gyakorlati következményei lehetnének a felvidéki magyarokat kollektíve megbélyegző rendelkezések eltörlésének?
• Milyen pozíciót foglal el a Magyar Szövetség az ellenzéki térfélről érkező kezdeményezéssel kapcsolatban?
• Szerbiában milyen hozadéka volt a kollektív bűnösséget eltörlő 2014-es kormánydöntésnek és a 2011-es rehabilitációs törvénynek?

2. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat elleni amerikai szankciók következménye

• Milyen társadalmi mozgásokat indíthat be Szerbiában az ország egyik kulcsfontosságú, orosz többségi tulajdonban levő vállalatának ügye?

3. Orbán és Vučić Pásztor István-díja

• Mivel érdemelte ki a két államvezető a VMSZ néhai elnökéről elnevezett kitüntetést?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Több éve része a Diákhálózatnak az Alma Magazin, amely a korábban papíralapon megjelenő Alma Mater utódja. Mint más Diákhálózat alá tömörülő szervezetnél, az Almánál is két évente kerül kinevezésre új főszerkesztő, a legutóbbi váltás idén szeptemberben történt meg. Oktatási műsorunkban ennek apropóján a diákmagazinok világát ismerhetik meg, az Alma Magazin korábbi főszerkesztőjét, Csóka Zsófiát és jelenlegi vezetőjét, Vitálos Etelkát Gažík Viktória kérdezte arról, hogy alakult át a magazin az elmúlt két évben a jelenlétük alatt, milyen örömökkel és nehézségekkel jár egy önkéntes alapon működő, egyetemistákból álló szerkesztőség irányítása.

„Első nagy filmet csinálni, szerintem az a legjobb része egy filmrendező karrierjének. Azért is mondom ezt, mert a legtöbb film, amit igazán szeretek, azok általában a rendezők első alkotásai. Akkor még van olyan naivitása és szabadsága az embernek, ami ugyan egy csomó hibát is eredményez, de a szépség akkor tud igazán szép lenni, amikor ott vannak a hibák is. A szépség nem a tökéletesség, hanem a valamire való törekvés, felvállalva a benne lévő hibákat, és ez sokszor csak az első filmnél tud megjelenni” – vallja Kőrösi Máté.

Azt sem bánná, ha őt csak az első nagy filmje kapcsán emlegetnék. A Dívák három húszéves lányról szól, akik órákig képesek sminkről, ruhákról vagy profilképekről beszélni. A felszínes külső mögött azonban keményen küzdenek, hogy problémás múltjukat hátrahagyva végre leérettségizzenek, és megkezdjék felnőtt életüket.

Kőrösi Máté jelenleg a Budapest Open Mic hiphopzenei tehetségkutatót nyomon követő, az interneten vasárnaponként debütáló dokumentumfilmek egyik rendezője.

A podcastből kiderül:

• mi köze van a dokumentumfilm-rendezőnek a hiphophoz,
• gyerekként milyen zenét hallgatott, és hogyan „rontották meg” a nagybátyjai,
• napjaink magyar rapperei közül kik kötik le a figyelmét,
• milyen kacskaringós utakon keresztül jutott el a tanult szakmájáig,
• miért rendkívül büszke a Dívák című filmjére,
• mi az oka annak, hogy elbizonytalanodunk, ha a Dívák és az eltitkolt kórházi fertőzések nyomában járó, Fuchs Mátéval készített Mossuk kezeinket című film fontossági sorrendjét vizsgáljuk,
• a tanítás mellett miért döntött úgy, hogy neki is újra tanulnia kell,
• mit csinált külföldön, ami miatt nem tudott részt venni a Budapest Open Mic első sorozatában,
• mire jutott ott, a pályafutása jövőjét illetően,
• érzi-e azt, hogy a tehetségkutatás és a tehetségkutató műsorok degradálódtak, s miben más ez a rapzenei verseny,
• kik alkotják a csapatot és mi a feladatuk,
• mivel magyarázható az, hogy immár második éve összejön megfelelő számú nevezés,
• Máté szerint miért a rap a legdemokratikusabb zenei műfaj,
• hogyan kapcsolható össze a tehetségkutató Bernáth Szilárd Larry című filmjével,
• miért nagy kihívás a Budapest Open Mic egyik rendezőjének lenni,
• hogyan készülnek a dokumentumfilm-sorozat egyes részei,
• miről szólnak a jelentkezők dalszövegei,
• milyen jövő állhat a legtovább jutó indulók előtt, s mi a mentorok szerepe ebben,
• minek köszönhető az, hogy sok magyar rapper nulla rádiós támogatottsággal tud hatalmas rajongótábort építeni,
• Máté mit tanít a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban,
• merre tart és milyen kihívásokkal küzd a magyar dokumentumfilm-készítés,
• hol látja magát öt év múlva.

Kőrösi Máté dokumentumfilm-rendezővel Puha József beszélgetett a 2025. november 10-i Nappaliban.

Október 9-én, délután egytől, Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának bejelentését követően fárasztó, de örömteli munka vette kezdetét a Magvető Kiadóban. „Ahogy a brit filharmonikusok koncertmestere írja a memoárjában: és ezért még fizetnek is. Ami arra vonatkozik, hogy élete legjobb helye volt, ez lehetett a munkája. Én is hasonlóképpen érzem magam most” – vallja Szegő János, a Magvető Kiadó munkatársa, Krasznahorkai László szerkesztője.

November 11-én jelent meg az író új, A magyar nemzet biztonsága című regénye. Egy kivétellel az összes könyve újra kapható már. Csak az Este hat; néhány szabad megnyitás című – amelyben művészeti írásai olvashatók – nem szerezhető be.

„Nagyon érzékeny, empatikus ember, akit mélyen megráznak a világ különböző negatív dolgai. Emiatt lehet művész, és emiatt lehet zárkózott. De mégis nyitott stratégiája van az életre. Udvarias, kedves, közvetlen, jó humorú” – így jellemezi az írót Szegő János.

A podcastből kiderül:

• hányadik éve izgulták végig a szerkesztőségben az irodalmi Nobel-díj bejelentését,
• a munkatársai bíztak-e az író idei sikerében,
• a főszereplő figyelte-e az esélylatolgatásokat,
• milyen teendőket kellett elintézni a nagy bejelentés után,
• Szegő János még „mezei olvasóként” melyik Krasznahorkai László-művet olvasta el elsőként,
• mi mindent foglal magában a szerkesztői munkája,
• eddig hány nyelvre fordították le Krasznahorkai alkotásait,
• hogyan íródnak, milyen előtanulmányokat igényelnek a könyvei,
• mikor és hány éves korban ajánlatos a kezünkbe venni a Sátántangót,
• hogyan viszonyuljunk a hosszú mondatok legendájához és mítoszához,
• hol ismerkedett meg Krasznahorkai Tarr Bélával és Víg Mihállyal,
• mennyire voltak felkészülve a kiadóban az író munkássága iránti érdeklődés megnövekedésére,
• minek kapcsán került szóba Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója,
• miről szól Krasznahorkai László új regénye, A magyar nemzet biztonsága,
• tudható-e valami arról, mit fog mondani az író a díj december 10-i átvételekor,
• túlszárnyalható-e a szerkesztő pályafutásában ekkora siker,
• milyen díjat nyert el szintén október 9-én a Magvető Kiadó egy másik szerzője,
• miért lenne jó huszonhárom év múlva folytatni az interjút.

Szegő Jánossal, a Magvető Kiadó munkatársával, Krasznahorkai László szerkesztőjével Puha József beszélgetett a 2025. október 13-i Nappaliban.

A Jászai Mari-díjas, Gál Tamással, a Komáromi Jókai Színház igazgatójával és Kiss Szilvia színművésznővel beszélgettünk megismerkedésükről, közös életükről és arról, hogyan fér meg egymás mellett a színház és a család.Az interjúban továbbá szó volt arról, hogy

• hogyan indult a kapcsolatuk, és mikor vált komolyabbá,
• hogyan élték meg, hogy fiatalon lettek szülők,
• milyen volt háromgyerekes színházi családként élni,
• hogyan hangolták össze a munkát és a családi életet,
• milyen tulajdonságokat fedeztek fel egymásban az évek során,
• hogyan kezelik a vitákat és a nehéz helyzeteket,
• milyen változásokat hozott az életükbe Tamás igazgatói szerepe és a nagyszülővé válás,
• milyen terveik vannak még, és mit gondolnak a jó házasság alapjairól.

A beszélgetést Jakubecz László készítette a Nyugaton a helyzet 2025. november 15-i adásában.

1. 36 éve tört ki a bársonyos forradalom Csehszlovákiában.

• Sikerül-e újraírnia a történelmet a populista kurzusoknak?

2. Hatumák a TISZA előválasztási jelöltlistáin

• Volt-e visszhangja az ellenzéki akciónak a határon túl?
• Miért nem „dicsekszenek” hatumaságukkal a határon túlról származó TISZA-jelöltek?

3. A Bethlen Gábor Alap meghirdette az Erősödő Kárpát-medence Programot.

• Mennyi jut valós és mennyi látszattevékenységre az anyaországból érkező pályázati pénzekből?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

Az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola október 28-án ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A centenárium egy 75 és egy 25 éves jubileummal is összefonódott, így az intézmény egy nagyszabású gálaesttel emlékezett meg az ünnepi alkalmakról. A rendezvényen prominens vendégek vettek részt, volt és jelenlegi Czuczoros diákok léptek fel, az iskola korábbi igazgatói pedig emlékplakettet vehettek át.

A gála előtt Priskin Zoltán igazgatóval beszélgettünk arról, mi minden történik ebben a rendkívüli ünnepi időszakban az iskola háza táján. Szóba került a felvidéki magyar oktatás jelenlegi helyzete, valamint a 100 éves intézmény múltja és jövője is.

A felvétel 2025. november 8-án került adásba.

1. Újabb súlyos vasúti baleset Szlovákiában

• Véletlen egybeesés vagy rendszerszintű problémák állnak a háttérben?
• Miért nem fektetnek térségeinkben a vasút biztonságába?

2. Az éhségsztrájk mint a végső elkeseredésből fakadó, legradikálisabb békés ellenállási forma

• Miért merészeli „körberöhögni” a szerb hatalom azt az éhségsztrájkoló anyát, aki a fiát veszítette el az újvidéki vasútállomási tragédiában?
• Milyen céllal és milyen eredménnyel folytattak éhségsztrájkot a közelmúltban Szlovákiában, Romániában és Szerbiában?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

19 éve járnak rendszeresen össze a szenci alapiskola nyugalmazott pedagógusai a hónap utolsó péntekjén, hogy élvezzék az együtt töltött perceket. Az idősek hónapjának utolsó napján látogattunk el az egykori pedagógusok találkozójára, a Jó szóval oktasd legújabb adásában az itt készült riportot hallgathatják meg, az összeállításban megszólaltak: Jaszan Szeréna, Polák Imréné Mészáros Margit,Kovács Margit, Jankó-Szabó Ilona, Gőgh Gizella, Mészáros Erzsébet, Orbán János, Svarda Margit és Balajti Erzsébet. Kis portrék által ismerhetik meg a jelenlévők életútját-pályáját, és megtudhatják, mit ad egy ilyen találkozó, és azt is, miért örök a pedagógusi szakma. A riportot Gažík Viktória készítette.

A Nappali vendége Heringes William a pozsonyi Színművészeti Egyetem végzős hallgatója volt, akit gyermekkori színházi élményeiről, vitaszínházról, szerepeiről, a pozsonyi magyar filmklubról, a Szakkoliról, és a Nép ellenségéről kérdeztünk.