Pátria Rádió

Čech Gábor szobrászművész alkotásai nyers vasból és rézből készülnek hegesztéssel és csiszolással, mégis lágyak, mélyek és elgondolkodtatóak – csakúgy, mint az októberben 50. születésnapját ünneplő alkotójuk.

A csicsói művész életútjának egyik érdekessége, hogy sokáig autólakatosként dolgozott – innen ered a fém és a vas iránti kötődése, valamint kivételes érzéke ezekhez az anyagokhoz. Később autodidakta módon fejlesztette magát szobrásszá.

Čech Gábor legújabb, 20 éves pályáját összefoglaló Ecce Homo című tárlatáról, életéről és az alkotás élményéről a komáromi Platz Galériában beszélgettünk.

A felvétel 2025. október 11-én került adásba.

Nagyváradon született, 1907. október 13-án, a család tizenharmadik, legfiatalabb gyermekeként. Négy vagy öt elemit végzett el, mégis – akik ismerték, azt tartják róla, hogy – kimagaslóan művelt volt. Már tízévesen a színpadon állt. Az egyik legendás színészóriásunk, akinek neve, közel negyven évvel a halála után sem kopott meg, pedig ő egy interjúban azt mondta, hogy a színész is elfelejtődik. Szigethy Gábor Kossuth-díjas színháztörténésszel, rendezővel, egyetemi tanárral, a Margitka című könyv szerzőjével emlékeztünk a száztizennyolc éve született Dajka Margit Kossuth-díjas színművészre, érdemes és kiváló művészre.

A podcastből kiderül:

• mikor, milyen szerepben mutatkozott be a színpadon, és hány évesen szerződtette a nagyváradi színház,
• kik azok a színészek, akik Dajka Margithoz hasonlóan színészdiploma nélkül váltak naggyá,
• hogyan sajátították el a szakmát,
• Dajka miért döntött, túl a hatvanon a megújulás mellett, és mit takart ez,
• mitől volt nagyszerű például a Fekete macska című filmvígjáték Zsófi nénijeként,
• melyik filmmel robbant be a köztudatba,
• miben különbözött Dajka Margit a harmincas évek menő színésznőitől,
• miért rakták ki kis híján a Madách Színházból,
• hogyan alakult a házassága az utolsó férjével, Lajtos Árpáddal, ami mai ésszel felfoghatatlan események után valósult meg,
• miért érezte magát tettestársnak az elmondása szerint „bonyolult korban”, amiben élt,
• hol találkozott Szigethy Gábor elsőként Dajka Margittal,
• hogyan lett a valójában nem létező Latinovits Zoltán Baráti Kör elnöke,
• milyen égi jelet kapott a szerző, aminek hatására megírta a könyvet,
• mi Dajka Margit sikerének a titka.

Puha József Szigethy Gáborral készült beszélgetése a Nappaliban hangzott el.

A Bánatkő című nagy sikerű kötet szerzője, Dr. Kálmán Zsófia is vendége volt annak a fogyatékosságügyi szakmai konferenciának, amely a Carissimi Nonprofit Alap és a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara közös szervezésében valósult meg Komáromban, szeptember 18-án.

A konferencián olyan témák voltak terítéken, mint azinkluzív oktatás, a gyermekközpontú élménytanulás vagy éppa gesztusnyelv. A tartalmas előadásokon kívül bemutatásra került Dr. Kálmán Zsófia Bánatkő című nagy sikerű kötetének új, bővített kiadása is. Dr. Kálmán Zsófia gyermekorvos, orvos-jogász, és címzetes egyetemi tanár, az augmentatív és alternatív kommunikáció, és egyik módszere, a Bliss nyelvmagyarországi meghonosítója.

Jakubecz László összeállításában Dr. Kálmán Zsófián kívül megszólalnak: Zupko Mária, gyógypedagógus és logopédus, a Carissimi Nonprofit Alap kuratóriumi tagja, továbbá a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának docense, StrédlTerézia, valamint Dr. Erdélyi Andrea gyógypedagógus, az Oldenburgi Egyetem értelmileg akadályozottak pedagógiája és didaktikája tanszékének tanszékvezető professzora, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának vendégtanára, és Szénási Lilla, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánhelyettese, az Alkalmazott Tudományok Tanszékének vezetője, egybenreformátus lelkipásztor.

1. Rozsnyói vonatbaleset

-        Lesz-e társadalmi következménye a súlyos szerencsétlenségnek?

-        Mi a különbség a szerbiai és a szlovákiai vasúti tragédia között?

2. A 35 éves RMDSZ kongresszusa

-        Hogyan értelmezte a romániai és hogyan a határon túli magyar nyilvánosság a magyar kormányzati képviselők kongresszusi gesztusait?

3. Krasznahorkai Nobel-díja

-        Van-e még helye a közös örömnek a végletekig polarizált magyar társadalomban?

A virtuális törzsi kerekasztalnál: Parászka Boróka (Erdély), Finta Márk (Felvidék) és Pressburger Csaba (Vajdaság)

A felmérések alapján az idei nyár 1,5 fokkal hűvösebb volt a tavalyihoz viszonyítva, egyre csapadékosabbá válnak a teleink, a régi időjárásjósló praktikák elavulnak. A klímaváltozás égetőbb kérdés mint valaha. Oktatási műsorunkban a társadalomföldrajz tudományterületét ismerhetik meg, megtudhatják, hogy áll Szlovákia a klímaváltozás kezelése kapcsán, milyen következményekkel jár a városok életére nézve a klímaváltozás, és azt is, miért költöztek ki sokan Pozsonyból a közeli határmenti falvakba. Farkas Renátával, a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Kar Közgazdasági-, Társadalomföldrajzi, Demográfiai és Területfejlesztési Tanszékének frissen végzett doktoranduszával és kutatójával Gažík Viktória beszélgetett a Pátria Rádió oktatási műsorában.

A berögződés nagy úr. Sokáig mondogattam, amikor GHP-dalt konferáltam fel, hogy a kelet-szlovákiai hiphoptrió játssza. A meghatározás már nem fedi a valóságot, hiszen a fő tagok: Matyi Alexander (Verzal), Holczreiter Tamás (Holci) és Nádasi Vivien mellett egy ideje további zenészek állnak. Az interjú bevezetőjében is elkövettem ezt a hibát. A GHP tehát időközben igazi zenekar lett, profi zenészekkel, valamint egy lemezlovassal és két hangmérnökkel.

A Hold című album megjelenése után és egy nagy projekt megvalósulása előtt járt Puha Józsefnél, a Pentaton beszélgetős változatában a hiphopegyüttes vezetője, Matyi Alexander.

A podcastből kiderül:

• túlszárnyalható-e a Többszáz álomból című slágerük sikere, amelynek hallgatottsága, nézettsége a legnépszerűbb videómegosztó portálon már nyolcmillió körül jár,
• mivel magyarázza ezt a dicsőséget,
• miért lőttek szándékosan túl a célon a Baj című zeneszámukkal és annak videóklipjével,
• mi a véleménye a szókimondásról, és miért nem kell cenzúrázni a koncerten,
• honnan ismeri Csonka Andreast, a Felvidéki Jazz Land vezetőjét és Jakuza Ritualt,
• hogyan készült a GHP Jakuzával közös, Nem kell című szerzeménye,
• miért kerültek fel a Holdra már korábban megismert dalok is,
• mennyire nehéz egyszerre két létben, a zeneiben és a való világban létezni,
• hogy látja, meg tudnának-e a zenéből élni, s opció-e ez még,
• most már miért nem tenné fel a lemezre az Alig állok című számot,
• mi hiányzott a Baj egyik verziójából, ami Verzal szerint túl lapos volt,
• miért a Moody lehet a következő albumuk irányvonala,
• melyik szerzemény szövege épül a harminc-negyven évvel ezelőtti felvidéki létre,
• miért rövidebbek a Holdon szereplő dalok, mint a korábbiak,
• mi újság Verzal és Holci szólóprojektjeivel,
• valójában hány tagú most a GHP,
• mit lehet tudni a Jókai 200 projektről, amelynek keretében a zenekar többek között Ferenczi Györggyel és az 1ső Pesti Rackákkal, valamint a Felvidéki Jazz Landdel készít három zeneszámot,
• hogyan készülnek rá, és mit várnak ezektől az együttműködésektől.

Matyi Alexander 2025 júliusában volt Puha József vendége, a Pentaton beszélgetős változatában.

Október 9-én 13.00 órakor ismerhettük meg a svéd Királyi Akadémia döntését, miszerint 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat.

A magyar író 1954-ben született Gyulán. 1985-ben jelent meg első regénye, a Sátántangó, ami Tarr Béla adaptációjának köszönhetően filmként is kultikussá vált világszerte. Az életmű fontos állomása Az ellenállás melankóliája (1989), a Háború és Háború (1999), az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) vagy a Báró Wenckheim hazatér (2016).

A legjelentősebb magyar elismerések után 2015-ben megkapta a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig az egyik legfontosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Award legjobb angol fordításért járó díját a Báró Wenckheim hazatérért.

Három műve olvasható szlovák fordításban: Az ellenállás melankóliája (Melanchólia vzdoru) 2020-ban jelent meg Gabriela Magová fordításában, a Sátántangó (Satanské tango) 2023-ban, amelyet Beck Tímea fordított, legutóbb, 2024-ben pedig a Megy a világ (Svet beží) vált elérhetővé a szlovák olvasók számára, ugyancsak Gabriela Magovának köszönhetően. Mindhárom kötetet a BRaK jelentette meg.

Paszmár Lívia összeállításában, amely a szombati Reggeliben hangzott el, Görözdi Judit irodalomtörténész, Gabriela Magová műfordító (magyar hangja: Gažík Viktória), Ágoston Zoltán szerkesztő és Szalay Zoltán író szólal meg, általuk ismerhetjük meg közelebbről, különböző nézőpontokból a második Nobel-díjas magyar írót.

Idén 130 éves a Mária Valéria híd. 1895. szeptember 28-án adták át a Párkányt és Esztergomot összekötő Duna-hidat, amelyet a vágsellyei származású Feketeházy János tervezett. A felvidéki mérnök korának egyik legnagyobb hídépítője volt: számos jelentős épület és híd fűződik a nevéhez Ausztriában és Magyarországon egyaránt. Az ő munkája például a komáromi Erzsébet híd, a budapesti Szabadság híd, a Keleti pályaudvar, a mai Corvinus Egyetem vagy éppen a Budapesti Operaház tetőszerkezete. Életéről és munkásságáról Danis István komáromi statikus mérnökkel beszélgettem, aki az elmúlt éveket Feketeházy pályájának kutatására szentelte. Szó lesz a kor sztár statikusáról, Gustav Eiffeltől is, akit szoros szakmai kapcsolat fűzött Feketeházyhoz – és persze a hídépítés és a mérnöki hivatás érdekességeiről is.

A felvétel 2025. szeptember 27-én került adásba.

Az élet első három évében tesszük le az alapjait a boldog felnőttkornak, és ez bizony leginkább a szülőkön múlik. Mit kéne máshogy csinálnunk nekünk szülőknek egy szakember szerint? Erről Hajmássy Zsuzsa montessori nevelési szakértővel, a komáromi Bambi Klub bölcsőde vezetőjével beszélgettem. Kiderül az is, kinek ajánlott a bölcsi és kinek nem, mit tehetnek a kisgyermekes szülők, ha több szabadidőre vágynak, és miért ne legyen bűntudata egy anyának, ha elmegy dolgozni, miközben gyermekét bölcsődébe teszi.

A felvétel 2025. szeptember 13-án került adásba.

Varga Lívia lévai származású színésznő kerek húsz éve a kassai Thália Színház tagja. Ebből az alkalomból nemcsak az elmúlt két évtizedről beszélgettünk, hanem művészetről, színházról, karrierről és elismerésekről is.

A beszélgetésből kiderül:

- hogyan vált egy félénk, visszahúzódó kislányból a világot jelentő deszkák tapasztalt művésznője;

- miért fontos, hogy művész és közönsége együtt fejlődjön;

- hogyan tudjuk feszegetni a belső határainkat;

- hogyan segíthet a versmondás abban, hogy legyőzzük bizonytalanságainkat és félelmeinket.

A felvétel 2025. augusztus 30-án került adásba.