Mindig keresem a lehetőségeket, az ember sosem tudhatja, mikor adódik egy Trump-ingatlanüzlet - nyilatkozta lapunknak adott videóinterjújában Donald Trump Jr., aki üzletemberként volt jelen a Portfolio szervezésében megvalósuló Trump Business Vision 2025 című zártkörű eseményen. Az Aczél Zoltán üzletember meghívására Budapestre érkező amerikai vállalkozó úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok gazdasága egyfajta szükségszerű váltásban van: meg kell szüntetni a Kínától való függőséget, és ehhez olyan térségekkel érdemes üzletileg együttműködni többek között, mint Kelet-Közép-Európa és benne Magyarország, ahol rendelkezésre áll a tudás, a technológia, és az USA szövetségesei. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy személyesen már teljesen kivonult a politikából, más feladatra fókuszál, mégpedig a kormányok és a magánszektor összekapcsolására.

Az interjút Csiki Gergely, a Portfolio makroelemzője, lapigazgatója készítette, a beszélgetést angolul közöljük.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A klasszikus irodák, amelyek csupán azt a cél szolgálják, hogy a dolgozóknak legyen hova leülniük, eltűnőben vannak. Ha egy cég szeretné becsábítani a javarészt otthonról dolgozó munkavállalóit, akkor hasonló körülményeket kell biztosítania számukra, mint amit a saját otthonuk nyújt. Az irodák átalakításáról és az irodatervezési szolgáltatásról beszélgettünk Illés Zsuzsannával, a KPMG Budapesti Üzleti Szolgáltató Központjának vezetőjével és Agócs Balázzsal, az iO Partners munkakörnyezeti tanácsadással foglalkozó területének vezetőjével.

A podcast az iO Partners támogatásával jelenik meg.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Magyarországon nemcsak az ingatlanok, hanem a termőföldek ára is rekordokat dönt, így a vásárláshoz évről évre mélyebbre kell a zsebbe nyúlni. 2023-ban például a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szántók hektáronkénti átlagára pedig 2,3 millió forintot tett ki. A drámai áremelkedés már csak azért is érdekes fejlemény, mert a szigorú földvásárlási szabályok alapján a potenciális vevői kör épp hogy lecsökkent, ami alapján a földárak csökkenésére lehetett számítani. Hogy mik a magyar mezőgazdasági ingatlanpiac aktuális trendjei, arról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A Mayer márka 2015‐ben, egy Budakeszi családi ház garázsában született, ahol az utóbbi évtizedben a család három generációja kézzel készített minden egyes palack szörpöt és üveg lekvárt. Végül a sok‐sok dicséret után úgy döntöttek, hogy megalapítják családi szörp üzemüket, édesanyjuk vezetékneve után nevezve el a márkát. Budakeszin azóta is természetes alapanyagok felhasználásával, saját receptjeik alapján készítik a prémium Mayer szörpöket és lekvárokat, kizárva a mesterséges aromákat és színezékeket. Partnereik között már számos éttermet, szállodát és delikát boltot, illetve országosan egyre több viszonteladó partnert találunk. A Mayer márka felnőtt, és 2024 tavaszára eddigi otthonát is kinőtte꞉ új üzemünkkel újabb fontos mérföldkőhöz érkezett. A Portfolio Business Podcast legújabb adásának vendége Galajda Péter, a Mayer szörp tulajdonosa és ügyvezetője.

Főbb részek:

• Indulás – (00:25)
• Limonádé vagy szörp? – (03:00)
• Piaci rés – (05:55)
• Üzemszerű termelés – (09:00)
• Első Nemzeti Szörpverseny – (11:45)
• A finom szörp titka – (14:00)
• Kedvenc ízek – (19:00)
• Kostoló élőben – (19:35)
• Alapanyag beszerzés – (26:00)
• Árazási kérdések – (27:30)
• Technológiai kérdések – (30:20)
• Mennyibe kerül 3 deci málnaszörp? – (32:20)
• Piaci terjeszkedés – (36:00)
• Alkoholmentes gin tonic – (37:40)
• Mayer tonic – (43:00)
• Mayer gin – (46:20)
• Mayer kávé – (49:00)
• Növekedési potenciál – (50:00)
• USA piac – (52:00)
• Kávés irányok – (54:20)

A műsor a Mayer Szörp támogatásával készült.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Több mint fél évszázadnyi hamis biztonságérzet után jelent meg újra Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, ami nemcsak az állattenyésztési ágazatot, de az állategészségügyi hatósági rendszert és az élelmiszeripar szereplőit is fokozott nyomás alá helyezte. Bár közvetlen károk eddig négy magyarországi szarvasmarhatelepen keletkeztek, az érintett körzetekben életbe lépett tilalmak miatt a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások, ami miatt napról napra nőnek a közvetett gazdasági veszteségek is. A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy folyamatosan változnak az exportpiacok korlátozásai is, ami állandó újratervezésre kényszeríti a magyar élelmiszer-termékpálya szereplőit. Az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke segít feltérképezni, hogy mekkora kár keletkezett eddig és mi jöhet még.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az energiapiac átalakulása az elmúlt években soha nem látott tempóra kapcsolt, és ebben a környezetben az ALTEO is folyamatosan alkalmazkodik, fejlődik. De hogyan teljesített a vállalat tavaly? Milyen beruházások és stratégiai döntések határozták meg az évüket? Többek között erről kérdeztük Tokai Magdolnát, az energetikai cég nemzetközi kapcsolatokért és társasági támogatásokért felelős vezérigazgató-helyettesét és Kovács Domonkost, M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettest. Szó volt arról is, hogy miként változott a hazai és régiós energiapiac és lehet-e egyáltalán önálló nemzeti piacban gondolkodni.

A podcast megjelenését az ALTEO támogatta.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A génmódosítás és a génszerkesztés a szakemberek szerint kulcsfontosságú segítséget jelenthet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, sokan azonban attól tartanak, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása egészségügyi kockázatokat rejthet magában. De mit is jelent pontosan a génmódosítás és miben más a génszerkesztés? Valóban ezek a biotechnológiai eljárások jelenthetik a jövő élelmezésének kulcsát? És miért tiltja az Európai Unió a genetikailag módosított növények termesztését, miközben világszerte már több mint 200 millió hektáron vetik őket? Erről a témáról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Györgyey János növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Ma már egy üzemet feleannyi idő alatt fel lehet húzni, mint 15 éve – de mi áll ennek a hátterében? Hogyan változtatja meg az ipart az automatizáció, a digitalizáció és a technológiai fejlődés? A Siemens Zrt. vezérigazgatójával Jeránek Tamással beszélgettünk ipari innovációkról. Az adásban szó volt a gyártási hatékonyság növeléséről, az automatizáció és a munkaerő kapcsolatáról, és a legizgalmasabb fejlesztési irányokról is.

A podcast megjelentését a Siemens Zrt. támogatta.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A keresztény hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt a bárányhús különösen kedvelt húsvéti ételnek számít, így nem véletlen, hogy a hazai bárányexport legjelentősebb felvevő piaca jó ideje Olaszország. Az utóbbi években azonban az európai muszlim közösségek kereslete is megnőtt, így a magyar bárányhús iránt egyre nagyobb az érdeklődés a nyugat-európai országokban is. Idén azonban korántsem volt felhőtlen a húsvét előtti várakozás, a száj- és körömfájás megjelenése ugyanis egy időre magával hozta a bárány exportjának teljes tilalmát is. Hogy ezek után lesz-e idén ízletes bárány a húsvéti asztalon, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Holló Mátyással, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökével és Gianni Annoni séffel, étteremtulajdonossal.

Az Alapvetés podcast aktuális adását azelőtt rögzítettük, hogy Szlovákiában és a Levélen található marhatelepen új ragadós száj- és körömfájás kitöréseket találtak volna.

See omnystudio.com/listener for privacy information.