Protechtor Podcast

Mi történik, amikor a startupok gyors és rugalmas agilis kultúrája találkozik a nagyvállalati környezet szigorúan szabályozott, dokumentált folyamataival? Ebben a beszélgetésben szakértőnk, Kimák Krisztián (SAP Emarsys), az Emarsys SAP általi felvásárlásának tapasztalatait osztja meg, különös figyelmet fordítva az Extreme Programming (XP) módszertan alkalmazására egy nagyvállalati környezetben.

Szó esik arról, hogyan őrizhető meg egy startup típusú agilitás a nagyvállalati struktúrák között, és milyen technikákkal, eszközökkel támogatható a zökkenőmentes integráció. Hogyan illeszthető össze a gyors, folyamatos fejlesztés és release-ek agilis megközelítése a nagyvállalati környezet szigorúbb előírásaival? És hogyan hangolhatók össze a különböző mérési módszerek a két világ között?
Tarts velünk, és tudd meg, hogyan érvényesülhet az Extreme Programming a nagyvállalati környezetben, és milyen megoldások segíthetnek abban, hogy az agilitás előnyei – mint a gyors problémamegoldás és folyamatos fejlődés – a legnagyobb szervezetekben is megvalósulhassanak.

Az e-mobilitás már nem a jövő – a jelen egyik legkomplexebb és legdinamikusabban fejlődő ökoszisztémája, amely egyre fontosabb szerepet játszik a privát és vállalati infrastruktúrában egyaránt. De vajon hol tart ma a piac, és mire kell készülnie azoknak a vállalatoknak, akik nemcsak követni, hanem alakítani is szeretnék ezt az átállást?

A Protechtor aktuális adásában két meghatározó iparági szereplővel, File Istvánnal (MOL Group) és Balasa Leventével (Siemens Zrt.) járjuk körbe az e-mobilitás hazai és nemzetközi helyzetét, vállalati alkalmazását, és a mögötte húzódó technológiai és infrastrukturális kihívásokat:

• Piaci körkép: Hogyan alakul az elektromos járművek eladása Európában? Hogyan formálja ez a gyártók, szolgáltatók stratégiáit?Az ökoszisztéma felépítése: Milyen szereplők és alrendszerek alkotják az e-mobilitás teljes értékláncát? Hol vannak a szűk keresztmetszetek?

• A vállalati flották átállása: Milyen stratégiai döntések szükségesek a sikeres átálláshoz? Milyen kompetenciákra van szüksége egy vállalatnak, ha nemcsak alkalmazni, de működtetni is akarja saját e-mobilitási rendszerét? 

• Technológia és IT: Milyen új digitális megoldások támogatják az e-mobilitási szolgáltatásokat? Mennyire IT-intenzív ez a működés valójában?

• Nemzetközi best practice-ek: Milyen példákra érdemes figyelni, ha hosszú távon fenntartható, működőképes rendszert akarunk építeni?

A beszélgetést azoknak a vezetőknek, stratégiai döntéshozóknak és technológiai szakembereknek ajánljuk, akik szeretnék jobban átlátni, hogyan lehet az e-mobilitásból valódi üzleti és működési előnyt kovácsolni.

A vegyipar digitális transzformációja rendkívül fontos versenyképességi kérdés. De hogyan lehet a digitalizációval fenntarthatóan növelni a hatékonyságot egy olyan iparágban, ahol a kémiai folyamatok és technológiák komplexitása miatt a standardizálás nagyon nehéz? Hol húzódnak az automatizáció határai, és hogyan segít azokat feloldani az Ipar 4.0, 5.0 megoldásainak alkalmazása?

Az eseményen szakértőink, Finta Zoltán, az EUROAPI Ipari Erőforrások Digitalizációs igazgatója, és Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központ vezetője segítségével olyan kérdéseket járunk körbe, mint:

• Hol tartanak most a vegyipari vállalatok az Ipar 4.0 és 5.0 megoldások alkalmazásában?
• Milyen digitalizációs stratégiák segíthetnek valódi üzleti előnyt elérni ebben a szektorban?
• Hogyan támogathatja az ember központba helyezése a fenntarthatóságot és profitabilitást egyszerre?
• Mit tanulhatnak egymástól a kkv-k és nagyvállalatok?
• Milyen szervezeti és kulturális átalakulás szükséges a sikeres digitális adaptációhoz?

A beszélgetést azoknak a vegyipari vezetőknek és szakértőknek ajánljuk, akik stratégiai szinten gondolkodnak a digitális transzformációban.

Egy multinacionális vállalat nem működhet nemzetközi csapatok nélkül, ami számtalan kihívás elé állítja a vezetőket, főként az IT-ban. Milyen kultúraközi különbségekkel találkozni? Hogyan kezeljük azokat? Hogyan motiváljuk a különböző hátterű kollégákat? És hogyan építhetünk olyan IT csapatokat, ahol mindenki jól érzi magát és hatékonyan dolgozik? Ezen kérdésekre kerestük a választ ezen a kerekasztal-beszélgetésen Filetóth László és Rigó András segítségével.

Az AI sorozatunk harmadik beszélgetése az AI és low-code eszközök ötvözésének lehetőségeit járja körül, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára a fejlesztési folyamatok felgyorsítását és demokratizálását. A résztvevők megtudhatják, hogyan képes az AI támogatni a prototípusok gyors létrehozását és az iteratív fejlesztést, valamint miként biztosítható a skálázhatóság és a rendszerrobosztusság vállalati szinten. A beszélgetés során kitérünk a legfontosabb kihívásokra, például az IT és üzleti csapatok közötti együttműködés erősítésére, valamint az AI-driven low-code fejlesztés szerepére az innováció előmozdításában. A résztvevők valós példákon keresztül ismerhetik meg a low-code és AI kombinációjának gyakorlati alkalmazásait, és megtudhatják, mit hoz a paradigmaváltás, milyen új skillekre van szükség.

Ebben a kerekasztal beszélgetésben a Shadow AI világába kalauzoljuk hallgatóinkat, bemutatva, hogy mi is ez, és hogyan jelent meg a vállalatok mindennapjaiban. Megvitatjuk, hogy miért választják egyes munkatársak a vállalat által nem jóváhagyott AI eszközöket, és miért fontos ezek használatának okait feltárni. Példákat hozunk a leggyakrabban használt Shadow AI eszközökre, mint például a ChatGPT alapú chatbotok vagy adatkezelési platformok, és megvizsgáljuk az ezekkel járó adatvédelmi, biztonsági és szabályozási kihívásokat. Kitérünk arra is, hogy a munkatársak oktatása miért alapvető a biztonságos eszközhasználat érdekében. Emellett beszélgetünk a lehetséges szabályozási keretekről és arról, hogyan lehetne kialakítani egy vállalati “homokozót” a biztonságos teszteléshez. Az epizód végén körüljárjuk, hogyan lehet az AI technológiát és a vállalati kultúrát összhangba hozni a jövőben.

A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy feltárja az AI agentek vállalati környezetbe való integrálásának kritikus pontjait. A résztvevők betekintést nyerhetnek az adatvédelem és hozzáférés-kezelés legfontosabb kérdéseibe, így például abba, hogyan érvényesíthető a principle of least privilege elv, és miként biztosítható a döntéshozatali folyamat átláthatósága. A beszélgetés során szó lesz az AI modellek elleni potenciális belső és külső fenyegetésekről, valamint azok hatékony kivédéséről. Emellett kiemelt figyelmet kap a vállalati rendszerekhez való illeszkedés és a harmadik felek által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelése. Az esemény célja, hogy praktikus tanácsokkal szolgáljon a vállalatok számára az AI agentek biztonságos bevezetéséhez és hosszú távú működtetéséhez.

A banki IT-rendszerek fejlesztése sosem volt egy egyszerű történet, miközben a legacy rendszerekre épülő modern technológiai rétegek csak még komplexebbé teszi a feladatot. A hagyományos és az új technológiák ötvözése, az előbbiek kivezetése az utóbbiak javára, a szigorú szabályozási környezet és a folyamatosan változó piaci igények és verseny mind-mind kihívások elé állítják a fejlesztési osztályokat. Felmerül a kérdés, hogy miként tudjuk maximalizálni a fejlesztési hatékonyságot ebben a dinamikus környezetben?

A kerekasztalon megvitattuk azokat a tényezőket, amelyek gátolhatják a hatékony fejlesztést, és olyan megoldásokat kerestünk, amelyekkel áttörhetünk ezeken a korlátokon. Ebben a legnagyobb hazai bankok IT vezetői voltak a segítségünkre: Nagy Róbert (CTO, MBH), Ozorai Dénes (CIO, K&H), Kelemen Bálint (CIO, Raiffeisen).

Az esemény célja, hogy átfogó képet adjon az AI agentek szerepéről a vállalati digitalizációban. A beszélgetés során a szakértők megvitatják, hogy milyen üzleti problémák megoldásában nyújthat valós értéket egy AI agent, és miben különbözik a chatbotoktól. Szó lesz a bevezetés lépéseiről, a szükséges technológiai és szervezeti feltételekről, valamint a vállalati kultúrára és a vezetői szerepkörre gyakorolt hatásokról. A résztvevők betekintést nyerhetnek abba, hogyan érdemes kommunikálni a változást a szervezeten belül, és milyen kulcsfontosságú mérőszámok segíthetnek az AI agent sikerességének értékelésében. A kerekasztal célja, hogy gyakorlati tapasztalatokon keresztül irányt mutasson a vállalatoknak az AI technológia hatékony integrációjában.

Az elmúlt években a támadások sokkal kifinomultabbá váltak, és az elkövetők egyre kreatívabb módszereket alkalmaznak.

Ebben az adásban a nagyvállalati IT biztonság kihívásait járjuk körül Vida Tiborral, a One Identity fejlesztési igazgatójával. Megnézzük, hogy miként változott az IT biztonsági tájkép az elmúlt évtizedben, milyen új fenyegetésekkel kell szembenéznünk, és milyen védekezési stratégiákat érdemes alkalmaznunk.

Beszélgetésünk során olyan kérdésekre keressük a választ, mint: Miért olyan nehéz lépést tartani a kiberbűnözőkkel? Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a támadásokban és a védekezésben? Hogyan lehet felkészülni az adatvédelmi incidensekre? És milyen gyakorlati lépéseket tehetnek a vállalatok, hogy megvédjék magukat a kibertámadásoktól?