A vegyipari digitalizáció egyszerre ígéretes lehetőség és rendkívül komplex kihívás. Hogyan tudunk megfelelni a szabályozásoknak úgy, hogy közben valódi innovációt valósítsunk meg? Hogyan tudjuk az adatokat valódi üzleti értékké alakítani a gyártásban és a tervezésben? Milyen szervezeti, vezetői készségekre van szükség ahhoz, hogy egy vegyipari vállalat ne csak túlélője, hanem nyertese legyen a digitális átalakulásnak?Szakértőink, Dr. Finta Zoltán, az EUROAPI Ipari Erőforrások Digitalizációs igazgatója és Dr. Kummer Alex, a Pannon Egyetem docense három kulcsterületet jártak körül a beszélgetés során:Digitalizáció a GMP határain belül: Hogyan támogathatják a digitális eszközök a hibakezelést, a döntéstámogatást és akár a valós idejű beavatkozásokat is – miközben megfelelnek a szabályozásnak?Adatalapú vegyipar, ML/AI integráció a tervezési és gyártási folyamatokban: Az adatminőség kihívásai, a gépi tanulás bevezetésének gyakorlati nehézségei. Hogyan lehet olyan eszközöket adni a mérnökök kezébe, amelyeket valóban használnak is?A digitálisan érett vegyipar szervezeti, vezetői és humán erőforrás feltételei: A menedzsment elköteleződése, a dedikált digitális csapatok, valamint az ipar és felsőoktatás együttműködésének jelentősége – a vegyipar sajátos kihívásaihoz igazítva.A beszélgetés gyakorlati példákra, iparági tapasztalatokra és oktatási trendekre építve ad iránymutatást azoknak a vezetőknek, akik stratégiai szinten foglalkoznak a vegyipari digitalizáció megvalósításával.

Az interjúban Bálint Zita, a KÉSZ Group IT fejlesztési vezetője mesélt karrierjéről, vezetői tapasztalatairól és a komplex, több mint 100 céget magába foglaló vállalati csoport IT-kihívásainak kezeléséről.

A szakmai kérdések között szó volt a KÉSZ Group IT-igényeinek összehangolásáról a különböző cégeknél, a kommunikáció és együttműködés javításáról a leányvállalatok és az anyavállalat között, valamint a fejlesztési prioritások meghatározásáról. Zita részletesen beszélt arról is, hogyan kezelik az eltérő üzleti folyamatokat és alkalmazás-architektúrákat az IT-integráció során, miközben igyekeznek a központi stratégiát és a helyi igényeket egyaránt figyelembe venni.

A nagyvállalati szoftverlicenszek kezelése sokszor nem más, mint szervezett káosz – jogi, pénzügyi és operatív kockázatokkal teli, különösen legacy környezetekben. De miért ennyire bonyolult ez a terület, és hogyan lehet mégis átláthatóvá, működőképessé és hosszú távon fenntarthatóvá tenni?

Az interjú során Tóth Gergellyel, a Merck Global Head of Software Asset Management vezetőjével beszélgetünk arról:

• milyen csapdák és tipikus hibák akadnak a licenszkezelés során,
• hogyan lehet rálátást és kontrollt nyerni az IT-környezet felett,
• miként építhető fel egy működő end-to-end licenszmenedzsment stratégia.

Valódi tapasztalatok, gyakorlati tanácsok és egy kis rendrakás a szoftvererdőben.

Mitől lesz valaki jó engineering vezető? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a vállalati célok és a fejlesztői ambíciók között anélkül, hogy egyik oldal is sérülne? Beszélgetésünkben Kárász Ferenc, a Diligent Engineering igazgatója osztja meg tapasztalatait arról, hogyan működik jól egy IT szervezet, ha világosak a szerepkörök, és a vezetés nem esik szereptévesztésbe.

Szóba kerül:

• Az Engineering Director és az Engineering Manager közötti különbség és együttműködés.
• Milyen készségek és gondolkodásmód szükséges ahhoz, hogy valaki sikeres Engineering vezető legyen?
• Miként lehet a csapatokat úgy támogatni, hogy azok valóban azonosulni tudjanak a célokkal?
• Hogyan építhető olyan vezetői struktúra, amely egyszerre hatékony, emberközpontú és skálázható?

Ez a videó hasznos útmutató IT döntéshozók számára, akik szeretnék jobban megérteni, hogyan lehet tudatosan, mégis rugalmasan szervezetet és vezetői csapatot építeni.

Mi történik, amikor a startupok gyors és rugalmas agilis kultúrája találkozik a nagyvállalati környezet szigorúan szabályozott, dokumentált folyamataival? Ebben a beszélgetésben szakértőnk, Kimák Krisztián (SAP Emarsys), az Emarsys SAP általi felvásárlásának tapasztalatait osztja meg, különös figyelmet fordítva az Extreme Programming (XP) módszertan alkalmazására egy nagyvállalati környezetben.

Szó esik arról, hogyan őrizhető meg egy startup típusú agilitás a nagyvállalati struktúrák között, és milyen technikákkal, eszközökkel támogatható a zökkenőmentes integráció. Hogyan illeszthető össze a gyors, folyamatos fejlesztés és release-ek agilis megközelítése a nagyvállalati környezet szigorúbb előírásaival? És hogyan hangolhatók össze a különböző mérési módszerek a két világ között?
Tarts velünk, és tudd meg, hogyan érvényesülhet az Extreme Programming a nagyvállalati környezetben, és milyen megoldások segíthetnek abban, hogy az agilitás előnyei – mint a gyors problémamegoldás és folyamatos fejlődés – a legnagyobb szervezetekben is megvalósulhassanak.

Az e-mobilitás már nem a jövő – a jelen egyik legkomplexebb és legdinamikusabban fejlődő ökoszisztémája, amely egyre fontosabb szerepet játszik a privát és vállalati infrastruktúrában egyaránt. De vajon hol tart ma a piac, és mire kell készülnie azoknak a vállalatoknak, akik nemcsak követni, hanem alakítani is szeretnék ezt az átállást?

A Protechtor aktuális adásában két meghatározó iparági szereplővel, File Istvánnal (MOL Group) és Balasa Leventével (Siemens Zrt.) járjuk körbe az e-mobilitás hazai és nemzetközi helyzetét, vállalati alkalmazását, és a mögötte húzódó technológiai és infrastrukturális kihívásokat:

• Piaci körkép: Hogyan alakul az elektromos járművek eladása Európában? Hogyan formálja ez a gyártók, szolgáltatók stratégiáit?Az ökoszisztéma felépítése: Milyen szereplők és alrendszerek alkotják az e-mobilitás teljes értékláncát? Hol vannak a szűk keresztmetszetek?

• A vállalati flották átállása: Milyen stratégiai döntések szükségesek a sikeres átálláshoz? Milyen kompetenciákra van szüksége egy vállalatnak, ha nemcsak alkalmazni, de működtetni is akarja saját e-mobilitási rendszerét? 

• Technológia és IT: Milyen új digitális megoldások támogatják az e-mobilitási szolgáltatásokat? Mennyire IT-intenzív ez a működés valójában?

• Nemzetközi best practice-ek: Milyen példákra érdemes figyelni, ha hosszú távon fenntartható, működőképes rendszert akarunk építeni?

A beszélgetést azoknak a vezetőknek, stratégiai döntéshozóknak és technológiai szakembereknek ajánljuk, akik szeretnék jobban átlátni, hogyan lehet az e-mobilitásból valódi üzleti és működési előnyt kovácsolni.

A vegyipar digitális transzformációja rendkívül fontos versenyképességi kérdés. De hogyan lehet a digitalizációval fenntarthatóan növelni a hatékonyságot egy olyan iparágban, ahol a kémiai folyamatok és technológiák komplexitása miatt a standardizálás nagyon nehéz? Hol húzódnak az automatizáció határai, és hogyan segít azokat feloldani az Ipar 4.0, 5.0 megoldásainak alkalmazása?

Az eseményen szakértőink, Finta Zoltán, az EUROAPI Ipari Erőforrások Digitalizációs igazgatója, és Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központ vezetője segítségével olyan kérdéseket járunk körbe, mint:

• Hol tartanak most a vegyipari vállalatok az Ipar 4.0 és 5.0 megoldások alkalmazásában?
• Milyen digitalizációs stratégiák segíthetnek valódi üzleti előnyt elérni ebben a szektorban?
• Hogyan támogathatja az ember központba helyezése a fenntarthatóságot és profitabilitást egyszerre?
• Mit tanulhatnak egymástól a kkv-k és nagyvállalatok?
• Milyen szervezeti és kulturális átalakulás szükséges a sikeres digitális adaptációhoz?

A beszélgetést azoknak a vegyipari vezetőknek és szakértőknek ajánljuk, akik stratégiai szinten gondolkodnak a digitális transzformációban.

Egy multinacionális vállalat nem működhet nemzetközi csapatok nélkül, ami számtalan kihívás elé állítja a vezetőket, főként az IT-ban. Milyen kultúraközi különbségekkel találkozni? Hogyan kezeljük azokat? Hogyan motiváljuk a különböző hátterű kollégákat? És hogyan építhetünk olyan IT csapatokat, ahol mindenki jól érzi magát és hatékonyan dolgozik? Ezen kérdésekre kerestük a választ ezen a kerekasztal-beszélgetésen Filetóth László és Rigó András segítségével.

Az AI sorozatunk harmadik beszélgetése az AI és low-code eszközök ötvözésének lehetőségeit járja körül, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára a fejlesztési folyamatok felgyorsítását és demokratizálását. A résztvevők megtudhatják, hogyan képes az AI támogatni a prototípusok gyors létrehozását és az iteratív fejlesztést, valamint miként biztosítható a skálázhatóság és a rendszerrobosztusság vállalati szinten. A beszélgetés során kitérünk a legfontosabb kihívásokra, például az IT és üzleti csapatok közötti együttműködés erősítésére, valamint az AI-driven low-code fejlesztés szerepére az innováció előmozdításában. A résztvevők valós példákon keresztül ismerhetik meg a low-code és AI kombinációjának gyakorlati alkalmazásait, és megtudhatják, mit hoz a paradigmaváltás, milyen új skillekre van szükség.

Ebben a kerekasztal beszélgetésben a Shadow AI világába kalauzoljuk hallgatóinkat, bemutatva, hogy mi is ez, és hogyan jelent meg a vállalatok mindennapjaiban. Megvitatjuk, hogy miért választják egyes munkatársak a vállalat által nem jóváhagyott AI eszközöket, és miért fontos ezek használatának okait feltárni. Példákat hozunk a leggyakrabban használt Shadow AI eszközökre, mint például a ChatGPT alapú chatbotok vagy adatkezelési platformok, és megvizsgáljuk az ezekkel járó adatvédelmi, biztonsági és szabályozási kihívásokat. Kitérünk arra is, hogy a munkatársak oktatása miért alapvető a biztonságos eszközhasználat érdekében. Emellett beszélgetünk a lehetséges szabályozási keretekről és arról, hogyan lehetne kialakítani egy vállalati “homokozót” a biztonságos teszteléshez. Az epizód végén körüljárjuk, hogyan lehet az AI technológiát és a vállalati kultúrát összhangba hozni a jövőben.