Protechtor Podcast

Az AI-bevezetésekről szóló sikersztorik elárasztják a sajtót, a színfalak mögötti valóság viszont jóval borúsabb: egy friss MIT kutatás szerint az AI-bevezetések 95%-a nem hoz mérhető eredményt. A kudarcok oka szinte soha nem a technológiában, hanem a szervezeti működésben rejlik. A beszélgetésben többek között egy jogi validáció híján az utolsó pillanatban elkaszált egészségügyi applikáció és egy dohányzói beszélgetés során füstbe ment, szinte kész integráció történetei mutatják meg, milyen banális, mégis méregdrága hibák mentén dől el egy projekt sorsa.

Tiszavölgyi Péter ezúttal Ignácz Pétert, a KPMG Data Science Managerét, Heinczinger Zoránt, a Jófogás, a Vatera és a Grando.hu COO-ját és Laczkó Gábort, a Stylers Group társalapítóját kérdezi AI-bevezetési tapasztalataikról. Szóba kerül többek között, hogy:

• Mi az a három feltétel, ami nélkül egy AI-projekt papíron marad, és mit kell tudni az első 90 napban?
• Miért „autista” az AI, és miért bukik el a legtöbb projekt nem technológiai, hanem change management okokból?
• Mekkora károkról beszélünk egy félresikerült bevezetésnél, és milyen rejtett költségek lepik meg a cégvezetőket?
• Hogyan lehet keretek közé terelni azt, ha a kollégák maguk kezdenek agenteket építeni?
• Miért kell a vezetőknek is bátran használniuk az AI-t, és mi történik, ha a csapat magára marad a bevezetéssel?
• Milyen kérdésekkel szűrhető ki, hogy egy AI-szállító valóban érti-e az üzleti problémát, nem csak a technológiát akarja eladni?

A beszélgetés azoknak a vezetőknek szól, akik valódi üzleti értéket szeretnének teremteni az AI-jal, és elkerülnék azokat a hibákat, amikbe mások – saját bevallásuk szerint – már belefutottak.

A humanoid robotok eddig a laborok mélyéről és sci-fi filmek világából köszöntek vissza — ma pedig már Magyarországon is elérhetők. Ebben az epizódban Gönczy Gábor vendége Körömi János, az INFUZE Robotics alapító-ügyvezetője, akivel arról beszélgetünk, hol tart a humanoid robotika, és mit jelent az, hogy az AI „kilép a chat-ablakból” a fizikai világba.

A beszélgetés nem csak elméleti: a stúdióban velünk volt a Unitree G1 humanoid robot is, amelyen keresztül Körömi János élő példákon mutatja meg, mire képesek ma ezek az eszközök, és milyen üzleti, oktatási és ipari felhasználások felé tart a technológia.

Amiről még beszélgetünk:

• Tipikus alkalmazási területek: miért az egyetemi laborok és a korán lépő vállalatok a fő célcsoport, és miért nem az otthoni „mos–főz–takarít” robot a következő állomás?
• Biztonság és megfelelés: zárt hálózat, fokozatosság, GDPR/NIS2 – hogyan érdemes jól kezdeni a kísérletezést?
• Megtérülés és stratégia: miért nem a munkaerő kiváltásában érdemes ma keresni a ROI-t, hanem a know-how tudatos felépítésében?
• Unitree G1 a gyakorlatban: méret, képességek, és mi a jelentősége az „emberre szabott” környezetnek (kilincs, lépcső, polc)?
• Robotok tanítása: hogyan működik a VR-alapú teleoperáció, és mi az a Visual Large Action Model (VLA)?
• Emberi faktor: miért vált ki erős reakciókat egy emberszerű gép, és hogyan lehet bizalmat építeni a csapatban?
• Jövőkép: mikor lesz „nem nagy szám” humanoid robotot látni, és mennyire gyors a felskálázódás a szoftvervilághoz képest?

Ha kíváncsi vagy, hogyan lesz a humanoid robotikából kézzelfogható üzleti előny, és mit jelent a gyakorlatban „az elsők között” okosan lépni, tarts velünk!

Vendégünk: Szőke Noémi, az Allianz Hungária CIO-ja

​Hogyan lesz egy közgazdászból az ország egyik legnagyobb biztosítójának informatikai vezetője? A Shift+Lead podcastsorozatban hazai tech vezetőkkel beszélgetünk karrierről, vezetői döntésekről és dilemmákról.

A bemutatkozó epizódban Szőke Noémi, az Allianz Hungária CIO-jának karrierútját követjük végig az első IT-s élményektől a legmagasabb szintű vezetői döntésekig. Szóba kerül, miért kulcsfontosságú a kíváncsiság akkor is, amikor „idegen” terepen kell bizonyítanunk, és hogyan vált a COVID-időszak kényszerű távmunkája egy sikeres vezetői visszatérés motorjává.

• Amiről még beszélgetünk az epizódban:
• Alapok és mérföldkövek: hogyan lehet technológiai vezetővé válni „nem informatikusként”?
• Átlendülés: mi segíthet továbblépni a nehéz kihívásokon és a belső kételyeken?
• Logisztika és egyensúly: hogyan hangolható össze a gyakorlatban az anyaszerep és a felsővezetői felelősség?
• Vezetői attitűd: mitől lesz valaki valódi vezető, és mi a különbség a „főnök” és a támogató iránymutatás között?
• Szakmai jövőkép: hogyan alakul a CIO szerepe az új technológiai trendek – az AI és a kiberbiztonság – tükrében?

Az AI és a digitalizáció már nemcsak a munka világát, hanem a gyerekkor határait is alapjaiban alakítja át. Mit jelent ma felelősen nevelni, amikor a mesterséges intelligencia a mindennapok láthatatlan szereplőjévé válik? Hogyan maradhat szabad, kreatív és ép idegrendszerű egy gyerek egy olyan korban, ahol a technológia kész válaszokat kínál a gondolkodás helyett?

Laczkó Gábor beszélgetőtársa ezúttal Horváth Szilárd, a Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója. Őszintén beszélnek a technológia túl korai használatának veszélyeiről és a képernyőmentes közösség megtartó erejéről. Szóba kerül az „alkotó unalom” fontossága, valamint az algoritmikus gondolkodás fejlesztése olyan analóg módszerekkel, mint a zene, a Rubik-kocka vagy éppen a csipkeverés.

A beszélgetés olyan kérdéseket is érint, mint:

• Mi jelenti valójában a digitális kultúra alapját, ha nem az eszközhasználat?
• Miért érzi a gyerekek egyharmada úgy, hogy egy AI-társ jobb beszélgetőpartner, mint a saját családja vagy kortársai?
• Hogyan maradhat hiteles a szülő, aki munkájából adódóan használja a technológiát, mégis tudatosan távol tartja tőle a gyermekét?

Ez a beszélgetés azoknak a szülőknek és pedagógusoknak szól, akik szeretnék felelősen felkészíteni a gyerekeket az AI világára – úgy, hogy közben a legfontosabb emberi alapok: a kreativitás, a kapcsolódás és a gondolkodás szabadsága megmaradjon.

Vendégünk: Heinczinger Zorán, a Jófogás, a Vatera és Grando.hu CTO-ja

Hogyan lesz egy matek–fizika szakos tanárnak készülő fiatalból egy országos online piactér technológiai vezetője? A Shift+Lead podcastsorozatban hazai tech vezetőkkel beszélgetünk karrierről, vezetői döntésekről és dilemmákról.

Ebben az epizódban Heinczinger Zorán, a Jófogás, Vatera és Lealkudtuk technológiai igazgatója meséli el pályájának alakulását a gyerekkori technológiai kíváncsiságtól és a szétszerelt tévék világától a komplex digitális platformok vezetéséig. Szóba kerül, hogyan formálták tanárai és mentorai, miként segíti az oktatás közelsége ma is a juniorok és a piac változásainak megértésében, valamint hogyan épül be a sokszínű tapasztalata vezetői gondolkodásába és döntéseibe.

Amiről még beszélgetünk az epizódban:

• Tanulóterek: mit ad a kkv és a corporate világ, és mikor válik szűkké egy jól működő rendszer?
• Kitérők és visszatérések: mit tanít egy váratlan kanyar a hosszú távú pályáról?
• Vezetői attitűd és egyensúly: mit jelent Zorán számára a lojalitás, hogyan fér meg a nagy munkabírás a családi élettel, a kertészkedéssel és az állandóság iránti vággyal?
• Személyes fejlődés: hogyan formálta a sokféle csapat, kolléga és vezető a türelmét, az empátiáját és a soft skilljeit?
• Jövőkép: mit jelent Zorán számára a hosszú távú elköteleződés, és hogyan képzeli el a következő 10 évet szakmailag és emberileg?

Az AI ma már a vállalatok mindennapjainak természetes része, és egyre jobban látszik, hogy a valódi kérdések nem a technológiáról szólnak, hanem arról, hogyan reagál minderre a szervezet, a kultúra és maga az ember. A beszélgetésben többek között egy elakadt AI-bevezetés, egy margitszigeti megrendítő élmény, egy pizzát szállító humanoid robot történetei mutatják meg, milyen töréspontok mentén dől el egy vállalat jövője az AI korában.

Laczkó Gábor beszélgetőtársai ezúttal Szauer Tamás, a HVG vezérigazgatója és Tiszavölgyi Péter, a Stylers Group társalapítója. Őszintén beszélnek arról, milyen emberi reakciókat vált ki az AI, hogyan lehet a szorongás helyett bizalmat építeni, miért értékelődik fel az érzelmi intelligencia és a kritikus gondolkodás, és hogyan formálható tudatosan a szervezeti kultúra egy olyan korban, ahol a változás üteme “feldolgozhatatlan”?

A beszélgetés azoknak a vezetőknek szól, akik érzik, hogy az AI nem (csak) IT-projekt, hanem kultúraváltás: szó lesz munkáról, biztonságról, jövőképről, jó munkahelyről és a tudás átalakulásáról.

A vegyipari digitalizáció egyszerre ígéretes lehetőség és rendkívül komplex kihívás. Hogyan tudunk megfelelni a szabályozásoknak úgy, hogy közben valódi innovációt valósítsunk meg? Hogyan tudjuk az adatokat valódi üzleti értékké alakítani a gyártásban és a tervezésben? Milyen szervezeti, vezetői készségekre van szükség ahhoz, hogy egy vegyipari vállalat ne csak túlélője, hanem nyertese legyen a digitális átalakulásnak?Szakértőink, Dr. Finta Zoltán, az EUROAPI Ipari Erőforrások Digitalizációs igazgatója és Dr. Kummer Alex, a Pannon Egyetem docense három kulcsterületet jártak körül a beszélgetés során:Digitalizáció a GMP határain belül: Hogyan támogathatják a digitális eszközök a hibakezelést, a döntéstámogatást és akár a valós idejű beavatkozásokat is – miközben megfelelnek a szabályozásnak?Adatalapú vegyipar, ML/AI integráció a tervezési és gyártási folyamatokban: Az adatminőség kihívásai, a gépi tanulás bevezetésének gyakorlati nehézségei. Hogyan lehet olyan eszközöket adni a mérnökök kezébe, amelyeket valóban használnak is?A digitálisan érett vegyipar szervezeti, vezetői és humán erőforrás feltételei: A menedzsment elköteleződése, a dedikált digitális csapatok, valamint az ipar és felsőoktatás együttműködésének jelentősége – a vegyipar sajátos kihívásaihoz igazítva.A beszélgetés gyakorlati példákra, iparági tapasztalatokra és oktatási trendekre építve ad iránymutatást azoknak a vezetőknek, akik stratégiai szinten foglalkoznak a vegyipari digitalizáció megvalósításával.

Az interjúban Bálint Zita, a KÉSZ Group IT fejlesztési vezetője mesélt karrierjéről, vezetői tapasztalatairól és a komplex, több mint 100 céget magába foglaló vállalati csoport IT-kihívásainak kezeléséről.

A szakmai kérdések között szó volt a KÉSZ Group IT-igényeinek összehangolásáról a különböző cégeknél, a kommunikáció és együttműködés javításáról a leányvállalatok és az anyavállalat között, valamint a fejlesztési prioritások meghatározásáról. Zita részletesen beszélt arról is, hogyan kezelik az eltérő üzleti folyamatokat és alkalmazás-architektúrákat az IT-integráció során, miközben igyekeznek a központi stratégiát és a helyi igényeket egyaránt figyelembe venni.

A nagyvállalati szoftverlicenszek kezelése sokszor nem más, mint szervezett káosz – jogi, pénzügyi és operatív kockázatokkal teli, különösen legacy környezetekben. De miért ennyire bonyolult ez a terület, és hogyan lehet mégis átláthatóvá, működőképessé és hosszú távon fenntarthatóvá tenni?

Az interjú során Tóth Gergellyel, a Merck Global Head of Software Asset Management vezetőjével beszélgetünk arról:

• milyen csapdák és tipikus hibák akadnak a licenszkezelés során,
• hogyan lehet rálátást és kontrollt nyerni az IT-környezet felett,
• miként építhető fel egy működő end-to-end licenszmenedzsment stratégia.

Valódi tapasztalatok, gyakorlati tanácsok és egy kis rendrakás a szoftvererdőben.

Mitől lesz valaki jó engineering vezető? Hogyan lehet egyensúlyt tartani a vállalati célok és a fejlesztői ambíciók között anélkül, hogy egyik oldal is sérülne? Beszélgetésünkben Kárász Ferenc, a Diligent Engineering igazgatója osztja meg tapasztalatait arról, hogyan működik jól egy IT szervezet, ha világosak a szerepkörök, és a vezetés nem esik szereptévesztésbe.

Szóba kerül:

• Az Engineering Director és az Engineering Manager közötti különbség és együttműködés.
• Milyen készségek és gondolkodásmód szükséges ahhoz, hogy valaki sikeres Engineering vezető legyen?
• Miként lehet a csapatokat úgy támogatni, hogy azok valóban azonosulni tudjanak a célokkal?
• Hogyan építhető olyan vezetői struktúra, amely egyszerre hatékony, emberközpontú és skálázható?

Ez a videó hasznos útmutató IT döntéshozók számára, akik szeretnék jobban megérteni, hogyan lehet tudatosan, mégis rugalmasan szervezetet és vezetői csapatot építeni.