Protechtor Podcast

Vezetői példamutatás, önismeret és mentális egészség – ezekről a kulcs témákról beszélgettünk Kun Ferenccel, a LastPass platform engineering vezetőjével.

Az interjú során körbejártjuk, milyen kihívásokkal kell szembenéznie, hogyan ne magányosodjon el a vezető, hogyan ne hagyja magát kimerülni és mi mindent kell helyre tennie magában, hogy a saját példáján keresztül inspirálhassa a csapatát. Szó volt az ideális vezetői módszerről, támogató eszközökről, felelősségről, és arról, hogyan lehet megteremteni egy olyan vállalati kultúrát, amely nemcsak az eredményeket, de az embereket is értékként kezeli.

A modern vegyipar egyik legnagyobb kihívása a digitalizációból ered. Legtöbbször az ipar 4.0, az automatizáció vagy a mesterséges intelligencia kerül a téma kapcsán fókuszba, de a hardware és software oldal mellett ugyanakkora, ha nem nagyobb kihívás az az interdiszciplináris skill set szükséglet, amivel egy mai vegyészmérnöknek rendelkeznie kell, vagy tulajdonképpen kellene. Hiszen hogyan digitalizáljunk, automatizáljunk, tervezzük és működtessük a termelést adatalapon, ha nincsenek meg az iparban a szükséges humán képességek? Még nagyobb probléma, hogy nemcsak nem igazán tudni, hogy miként jussunk hozzá ezekhez a digitális vegyészmérnökökhöz, de az sem magától értetődő, hogy pontosan milyen képességek kellenének és azok mennyire lesznek időtállóak.

A modern ember számos szorongással küzd, aminek egy jelentős része a munka világából származik. Mik ezek a munkahelyi szorongások és mi a forrásuk? Miben áll egy vállalat rugalmassága és hogyan teremthető meg a munkavállalói biztonságérzet? Milyen szerepe és felelőssége van a munkavállalói jóllétben a vezetőknek és a HR-nek? Milyen eszköztár biztosított mindehez? Ezekről, és számos a témát érintő fontos kérdésről beszélgettünk Keresztfalvi László pszichológus IT vezetővel.

Mintegy 2500 olyan vállalat van Magyarországon, ami a NIS2 szabályozás hatálya alá esik és 2025 december 31-ig le kell folytatnia az első kibervédelmi auditját. Mindeközben a szabályozás több ponton is irreális elvárásokat fogalmaz meg, lassan jönnek ki a kapcsolódó rendelkezések, a rendelkezésre álló szakértői és intézményi erőforrások korlátozottak, a jogbizonytalanságok száma végeláthatatlan.

Kérdések és kétségek bőven akadnak: Hogy navigáljanak ilyen jogi környezetben a vállalatok? Mik a reális elvárások? Mik a valós kockázatok? Mire támaszkodhatnak? Mik a lehetőségeik? Ezekre a kérdésekre adunk választ Dr. Bereczki Tamás és Rónaszéki Péter, a terület szakértőinek a segítségével.

A beszélgetés elsődleges célja, hogy megértsük a NIS2 buktatóit, és ahol lehet, ott gyakorlati tanácsokkal tudjunk szolgálni a magyar szabályozás bizonytalanságaira.

Az aviatika egy kellően komplex és szerteágazó iparág, ami tökéletes terepe az AI számtalan verziójának.

Ez alkalommal Dr. Bozsik József, a Lufthansa Systems Hungária belső megoldások üzletág vezetője volt a vendégünk, akivel az AI szerepéről, helyéről és fejlesztési kihívásairól beszélgetünk az aviatika iparágban.

Amikről a beszélgetésben szó volt:

A sikeres AI bevezetése a vállalatoknál nem csak technológiai, hanem kulturális szemléletváltással is jár. Filó Angéla generatív AI szakértővel arról beszélgettünk, hogy milyen fájdalompontokkal jár egy szervezet életében a mesterséges intelligencia eszközök bevezetése és milyen szemléletbeli szükségletei vannak a sikeres adaptációnak.

Az ipari termelés során számos célszoftver áll rendelkezésre, ami segít átlátni és menedzselni a gyártás komplex működését. Modellezhetjük a céljainkat, ezzel látva a jövőt. Eszközök sokasága biztosítja, hogy menedzseljük a termelési folyamatokat, szenzorok tucatjai, hogy valós időben lássuk mi történik a gyárban. Temérdek mennyiségű adattal rendelkezünk, de mégsem mondhatjuk el, hogy teljesen uralnánk a termelés folyamatát és egyszerre tudnánk megmondani, hogy mi történik és az alapján mi fog történni. Mi a megoldás? Hogyan tereljünk egy platformra minden információt, hogy ne külön-külön lássuk a múlt, a jelen és a jövő folyamatait?

Ebben a beszélgetésben Német Istvánnal, az Enterprise Group automatizálási menedzserével beszélgetünk a termelésszimulációról és a termeléskövetésről, hogy miként lehet összekapcsolni a különböző eszközöket, hogy mind a terepen dolgozók, mind pedig a head-officeban lévő vezetők a maximálisan elérhető információkkal rendelkezzenek a jelen operatív és a jövő stratégiai döntéseinek meghozatalához.

A piac döntő hányada a mai napig nem ismerte fel, hogy cégmérettől függetlenül minden iparágban elkerülhetetlen az adathitelesség megteremtése, különben könnyen belső és külső hitelességi válságba kerülhetünk.

Ezen a beszélgetésen Rab Árpád és Solymos Gyula segítségével először bemutatjuk, hogy miként fogja vissza a vállalatok lehetőségeit ha nem bízhatnak a saját adataikban és milyen valós fenyegetést jelent az adatmanipuláció bármelyik vállalat számára, majd felvázoljuk és támpontokat adunk az adathitelesség megteremtésének főbb teendőihez, lépéseihez.

2025 június 28-al hatályba lép az európai akadálymentességi törvény, azaz az EU 2019/882 irányelv a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről. Valószínűleg a hallgatóság felét már most elvesztettük a jogi nyelvezet miatt, mégis húsbavágó témáról van szó. Minden digitális felülettel rendelkező szolgáltatónak kevesebb, mint egy éve maradt arra, hogy a felhasznáók számára egyelő hozzáférést biztosítson a felületeihez és termékeihez, különben számszerűsíthető következményekkel számolhat.

Mindeközben az egyenlő hozzáférés követelménye egy rettentő kusza környezetben kerül számonkérésre, legyen szó a jogi vagy a kivitelezési oldalról. Számtalan kérdés merül fel onnantól kezdve, hogy mik a pontos elvárások, kire mi vonatkozik és milyen következményekkel, vagy éppen melyik verziót tekintsük irányadónak, amikor a magyar törvény csak részben felel meg az EU-s irányelvnek, egészen odáig, hogy projekt oldalról hogyan kell felépíteni a folyamatot, mit jelent a megfelelés és milyen szereplőkre és erőforrásokra lesz szükség?

Hogy rendet vágjunk a káoszban, Velegi Dorottya jogi szakértőt és Tóth Péter legal engineer-t hívtuk segítségül.

Miközben a csapból is az AI folyik, a vállalatok többségének kevés a tapasztalata arról, hogy pontosan milyen területeken lehet és érdemes is a mesterséges intelligenciát bevezetni. Még kevesebb a tapasztalat arról, hogy hogyan néz ki egy ilyen, szinte a teljes vállalati spektrumot érintő projekt, annak minden kihívásával és szükségletével.

A Mapei, a magyar piac egyik meghatározó vegyipari gyártóvállalata azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az összes üzleti területen bevezeti a mesterséges intelligenciát, ahol annak létjogosultsága lehet a vállalat életében. Az itt felhalmozott tudást pedig szívesen meg is osztják a Protechtor hallgatóságával.

A vendégeink: Markovich Béla, a Mapei ügyvezető igazgatója, és Vargáné Szőke Edina, az informatikai fejlesztések vezetője.