Protechtor Podcast

Az urbánus életterünkről és környezetünkről alkotott kép ugyanolyan digitális transzformáción megy keresztül, mint a gazdaság és munkahelyeink természete. Az elmúlt években rengeteg szó esett okos épületekről, IoT eszközökről és energiahatékonyságról, amik a technológia segítségével optimalizálják és okosítják az otthonainak és irodáinkat. De mitől lesz okos egy város? Hogyan terjesztődnek ki teljes városszövet szinten a hálózatba kötött szolgáltatások és adathalmazok, és hogyan tudjuk mindezeket a városlakók előnyére fordítani? Milyen sebességgel jelenik meg a digitalizáció városi szinten miközben a technológia fejlődési ciklusa fél – egy év, addig a városépítészet 1-2 évtizedes stratégiai ciklusokban történik?

Szivák Béla (Paulinyi & Partners) és Szulyovszky Gábor (Futureal Csoport) szakértőkkel beszélgettünk a jövő városainak mibenlétéről, a várostervezés lehetőségeiről a hiperdigitalizáció fényében, és a klímaváltozás hatásáról a városfejlesztési szükségletekre.

A jól összerakott roadmap egy „ever-living document”, ami a product cégek navigációs eszköze a termékfejlesztés során: tükrözi a víziót, gyakorlati lépésekre bontja a stratégiát, leköveti a piacot, muníciót ad a sales-nek, és bizalmat épít az ügyfelek felé a jövőbeli fejlesztések kapcsán.

A jó roadmap sokszor a cég kommunikációs eszköztárában is helyet kap. Használhatjuk iránytűként a termék állapotának követéséhez, a belső- és ügyfélkommunikációban, de akár befektetőkeresésnél is előtérbe kerülhet.

Ezzel együtt egy jó roadmapet megalkotni nem könnyű feladat: letisztult stratégia, fókuszáltság, megfelelő formátum, jól körüljárt feladatok és persze cégen belüli egyetértés szükséges hozzá. És ami legalább ilyen nehéz, nem eltérni a napi munka során mindattól amit a roadmapen megterveztünk.

Kereskényi Balázs (the MVP company, IBM Budapest Labs, Ustream) előadásából megtanulhatod:

Mindennapi életünk és a gazdaság számára is az a természetes, hogy van áram, van internet, és elérjük a Magyarország.hu-t ha online akarjuk a közigazgatási ügyeinket intézni. Ebben játszik kulcsszerepet az MVM NET Zrt, ami több, mint 10.000 kilométernyi optikai kábelt üzemeltet, miközben összesen több, mint 27.000 szolgáltatást nyújt az ügyfeleinek. De hogy néz ki a munkájuk és milyen kihívásokkal jár egy ekkora hálózat üzemeltetése és biztonságban tartása? Miért kifejezetten nehéz probléma, amikor vadászat közben sörét találja el az optikai kábeleket?

Majoros Péterrel, az MVM NET hálózatfelügyeleti és IT osztályvezetőjével beszélgettünk a hazai kritikus infrastruktúrák menedzseléséről és védelméről.

A légiközlekedés jelenleg kettős szorításban van: Egyrészt törekszik a 2019 előtti vitalitásának és pozícióinak visszaszerzésére, másrészt jelentős kibocsátóként az EU egyre szigorodó klíma céljainak is meg kell felelnie. Eközben az új, jelentősebb technológiaváltások az iparágban évtizedeket vesznek igénybe. Egy-egy új repülőgéppark beszerzése 30-40 évre meghatározza az adott légitársaság irányát, és az elmúlt években többen is sokat invesztáltak a flottájuk fejlesztésébe. Reális elvárás 2050-ig nettó 0 kibocsátásúvá tenni a légiközlekedést? Milyen technológiai és optimalizációs megoldásokkal kísérleteznek a vállalatok? A hidrogén vagy az elektromos meghajtás a jövő?

Hogy áttekintsük a légiközlekedés zöld kihívásait, várható jövőjét, és aktuális technológiai trendjeit, ez alkalommal a Lufthansa Systems Hungária és a SZTAKI szakértői voltak a segítségünkre.

Léder Tamás (Revolut) és Patai Zoltán (Flawless) nem csak értik az adatok fontosságát az üzleti folyamatokban, de mélyen integrálták azt a vezetői működésükbe is. De mit jelent a gyakorlatban az adatalapú vezetői működés és milyen feltételek mentés valóshítható meg szervezeti oldalról? Hogyan használjuk és támaszkodjunk okosan az adatokra a döntéshozatal során, és hogyan teremtsünk olyan vállalati környezetet, ami lehetővé teszi a belső és külső folyamatok mérhetőségét?

Vendégeinkkel a személyes és üzleti tapasztalatin keresztül beszélgettünk az adatalapúság mibenlétéről, és próbáltunk számos olyan hasznos aspektust felfejteni, ami segítheti a hatékonyabb és jobb vezetői működés elérésében.

A felhőtechnológia a 2010-es évek egyik fő iránya volt, és mára IT infrastrukturális és üzleti alapvetéssé vált a döntéshozók körében. Mindemelett mégis számtalan üzleti és IT vezetői dilemmával találkozunk a kérdés kapcsán:

Podcast adásunkban Formanek Gáborral és Hives Áron DevOps szakértőkkel beszélgettünk a cloud legfontosabb üzleti és technológiai kérdéseiről, ami a bevezetést és IT stratégiai gondolkodást érinti.

Már nem csak akadémikusok, hanem vállalati vezetők és különféle döntéshozók és szakértők gondolkodnak azon, hogy miként fogja felforgatni a mesterséges intelligencia a piacukat, milyen hatása lesz annak a vállalat életére, és nem utolsósorban a munkaerőszükségletekre és a vállalati szervezetek működésére, a vállalati kultúrára.

Az IBM-nek van igaza, ami masszív leépítéseket tervez az elkövetkező években és mindent amit ki lehet váltani AI-val azt gépekre akar bízni? Vagy ez egy elhibázott stratégia és végre az ember és foglalkoztatásról való gondolkodás paradigmaváltásáig kellene eljutni és ezt gyorsítja fel az AI berobbanása?

Az biztos, hogy vállalatok sokaságának kell eldöntenie a következő években, hogy mire alapozza a versenyképességét és milyen technológiai és humán kompetenciákkal bővül. De hogyan érdemes szervezetekről, munkaerőről és kompetenciákról gondolkodni stratégiai szinten az AI korában?

Hogy segítsük ezt a gondolkodást, Debreczeni Eszterrel (volt Microsoft HR igazgató, vállalati kultúra és HR szakértő) és Silurral (kutató, kriptográfus, etikus hekker) beszélgettünk az AI várható szervezeti hatásairól és az okos vállalati döntésekről.